Part

 1  I| évről-évre terem...~Loptak is el: óh áldott tolvajok!~Könyvárusok
 2  I|     temetőbe is.~Hemnet fiacskám, óh kis Hemnetem!...~A tavasz
 3  I|     Beomlott aranybánya...~JUDIT:~Óh be kár!~SEKSZPÍR (VÁLLAT
 4  I|        fellengős, kongó jambusok.~Óh, alig várom, hogy a kis
 5  I|          jót, amit életben tehet, óh lelkem Hosszúné...~- Hogy
 6  I|          A bót is közelebb van.~- Óh, édes néném - fakadt újabb
 7  I|        megfogadod a tanácsomat.~- Óh, hogyne fogadnám!~- Költsd
 8  I|          is szólsz az izéről...~- Óh - felelte a menyecske zavarodottan -,
 9  I|       megismerkedtem egy nővel... Óh az átkozott!... Az is magyar,
10  I|       csakhamar, egybeédesedtünk. Óh az átkozott!~Attól fogva
11  I|      velem szökött az asszony is.~Óh, de soha nem véltem, hogy
12  I|           a kendőn át a hátára.~- Óh te szegény fehér nyulacskám! -
13  I|     vesszőjét.)~---------------~- Óh szegény anyám!... Hiába
14  I|       meghalunk, s mégis élünk?~- Óh - feleltem udvariasan -,
15  I|              Ahova parancsolja.~- Óh én nem is tudom - felelte
16  I|           nézett:~- Bűnös vagy?~- Óh dehogy! Én nem tehetek róla,
17  I|     szégyen. Mit gondol Gyuri is? Óh förtelem!~És most már mindennek
18  I|         fogott: a Lili-keringőbe.~Óh mily bohó valék!...~Sári
19  I|        Sári megcsókoltatta magát. Óh a szemtelen!~És holnap méginkább
20  I|            A leány megélénkült.~- Óh, hogyisne. Elfelejtenéd
21 II|       boldog lélegzettel rebeg:~- Óh hála néked nemzetünk Istene!
22 II|          a fejét, úgy csóválta:~- Óh, gonoszság, óh krisztustalanság!
23 II|        csóválta:~- Óh, gonoszság, óh krisztustalanság! De nem
24 II|          a gyermekek szemén is.~- Óh cseppke - mondja a leányka -,
25 II|         te arcképedért álltam ki, óh, Tercsi! Bizony, szégyen
26 II|           ma jövök először észre!~Óh, mennyivel szebb, milyen
27 II|     hordom, mint valami zsibárus. Óh, én esztelen, milyen vadul
28 II|        liliom virágzik körülötte. Óh, ha beleképzelem ezt a rózsás
29 II|       feléje sóhajtom: szeretlek!~Óh, most érzem csak, mi az
30 II|     mozognának és nevetnének rám! Óh, milyen boldog is vagyok!~
31 II|       vetettek fehér homlokára -, óh, ilyenkor úgy nézett ki,
32 II|         este adta az első csókot!~Óh, első csók! Egész tündérvilág
33 II|        ábrándos nyári éj emlékét. Óh, mily jól mulattunk! Szabadon
34 II|            hallgatag szerelemmel.~Óh, hiszen akkor csak abban
35 II|  mégiscsak maga lesz a feleségem!~Óh, bár felkerestem volna,
36 II|            bár felkerestem volna, óh, bár megtaláltam volna!
37 II|          sopánkodott csendesen.~- Óh, te szamár! - morgott rá
38 II|        alatta, aztán leroskadt.~- Óh, hitvány! Te hitvány! -
39 II|      rajta, nem tudott hazudni.~- Óh, te gazember! - ripakodott
40 II|       másnap a Holdra szállott.~- Óh - mondotta a fiúcska -,