1-500 | 501-1000 | 1001-1252
Part
501 I | kihull egy fényes vasú kés is.~Az ember fölveszi a kést.
502 I | mereszti úgy rá a szemét? Várta is, hogy leveszi a süvegét
503 I | Emeletes vagy tornyos. Alább is van rajta lámpás, utcai,
504 I | a lámpánk alatta, fölött is betűk feketélnek.~Az ember
505 I | Istennek ház?~A lármára egy pap is megjelent. Az is ráhurrogott.
506 I | egy pap is megjelent. Az is ráhurrogott. Kiűzték a legényt
507 I | városban és meggazdagodott. Ő is építtetett templomot, de
508 I | ott minden, még a kályha is - nagy négyszög kályha,
509 I | inkább kemence. Sütni-főzni is lehetett benne. A tetején
510 I | benne. A tetején meg meg is hálhatott az, akinek ágy
511 I | teremhez aztán két fürdőszoba is volt építve. Annak a vizét
512 I | Beléphetett akárki, akármikor. Ki is mehetett belőle.~Telenkint
513 I | voltak, hogy még az asztalon is háltak. Nyáron azonban csak
514 I | Néha egy-egy olyan család is odaszállásolt, akit valamelyik
515 I | cigányasszony. A rendet is azok intézték. A szabó a
516 I | rendet, amelyikre erőkifejtés is kellett.~A mészárosnak Pálfi
517 I | hogy elrakni való ruhára is jutott volna pénze. Csak
518 I | vagyona. Azon szokott ülni is, mikor a ferslógján ült
519 I | szabó volt, Bogár Miska. Az is hatvan éven fölül való vén
520 I | olvasott. Kertészkedett is nyarankint a kis házi kertben.
521 I | Kártyáztak.~A cigányasszony is afféle őslakó volt ott.
522 I | a cigányélet emlékéül. Ő is koldulgatott péntekenkint.~
523 I | mészáros. - Elfogy a gyertya is.~A cigányasszony belenyúlt
524 I | feje havas volt. A szakálla is. A szeme vad és rémült.
525 I | Fehér kőágyak, negyven is, párosával egymás fölött
526 I | pipája parazsán. A mészáros is lecsap. A szabó is lecsap
527 I | mészáros is lecsap. A szabó is lecsap újból.~S megint a
528 I | feléje fordul. Az ágyakon is megmozdul két árnyék és
529 I | meggyújt egy másik gyertyavéget is, és a jövevényre vizsgálódik.~-
530 I | hang tulajdonosa legott le is ereszkedett. Toprongyos,
531 I | ezüst-csendülésre hat ágyban is megmozdultak. A márványasztal
532 I | Ott jobb a hely. Ámbár itt is tiszta.~S nagy füstöt bodorított
533 I | Zsidó! - kiáltották hárman is. - Zsidó! Ki kell lökni!~-
534 I | nyugodtan. - Itt különben is kötelező a megfürdés.~-
535 I | kötelező a megfürdés.~- A ruhát is meg kell előbb gőzölni -
536 I | tanácstalanul állt. A ház lakói is egymásra néztek. Végül mindenkinek
537 I | minutumra, a szemek még csak nem is pillantottak.~Az ember sápadt
538 I | rebegte. - Öltem: megvan. Tik is öltetek volna...~S lecsapta
539 I | keresztvizet. De már azelőtt is hittem a mennyei eredetű
540 I | Óh az átkozott!... Az is magyar, de akkor egy vén,
541 I | ott ismerkedtem meg. Ma is emlékszem rá, hogy négy
542 I | nő volt mind a kettő. Nem is sejtették, hogy valaki érti
543 I | elröhhent. A többi hallgató is elmosolyodott. Csak a mészáros
544 I | hazádban. Hiszen félig én is magyar vagyok, és ott bennünket
545 I | velem szökött az asszony is.~Óh, de soha nem véltem,
546 I | anyámat megbúsítom. Mert ma is azt vélik ők, hogy a tenger
547 I | rajta.~- A legkisebb gondom is nagyobb annál! - felelem. -
548 I | orvos az új tudományokat is ismeri. És igen tud az asszonynéppel
549 I | átkozott.~De az asszony azontúl is gyöngélkedett. Egésznap
550 I | volt benne, és adósságokért is foglalták, hát megbukott.
551 I | piroslik. Megismertem, hogy az is tőlünk való. Tudtam, hogy
552 I | betörtek az ékszerészhez is.~Az ébresztőórát már akkor
553 I | kinézek a boltomba, hátha oda is próbálkoznak?~Az órát aztán
554 I | szóljon, nehogy a feleségemet is fölzavarja.~Hát éjfél után
555 I | magam zártam be. Kétszer is megnéztem a závárt, s íme
556 I | kutya.~És még az arcomba is csapott.~- De kedves angyalom,
557 I | békítgettem. - Hiszen én nem is sejtettem, hogy künn jársz.
558 I | elvihetik akár a házfödelet is.~És az ágya szélére ült.
559 I | okoztam. Jámbor különben is a természetem. Még én mentegettem
560 I | egyszer nálunk vacsorán, s nem is régen. De akkor az a csúfság
561 I | restelltem másnap. A feleségem is szidott, csúfolt, nevetett
562 I | csúfolt, nevetett érte. Azért is gondoltam legelőször is
563 I | is gondoltam legelőször is az orvosra, hogy azt a hibámat
564 I | jutott. No, elmegyünk mink is vacsora után, ha a feleségem
565 I | az árát. Még a spongyát is drágábban adtam. Hadd örüljön
566 I | adtam. Hadd örüljön annak is az asszony, hogy este sok
567 I | lábán lakkcipő. A feleségem is fel van öltözve kimenőre,
568 I | öltözve kimenőre, az ő lábán is lakkcipő. Én magam nem értem
569 I | legszebb déli gyümölcsök. Bor is jó régi, badacsonyi fehér
570 I | tükörré változott. A tükörben is ott vagyunk hárman, ott
571 I | vagyunk hárman, ott az asztal is, étel is, a villamos lámpás
572 I | ott az asztal is, étel is, a villamos lámpás is, mint
573 I | étel is, a villamos lámpás is, mint a legtökéletesebb
574 I | annál szebb példabeszéd is - mondja az asszony. - A
575 I | pohárban. Felét megitta. Én is illedelemből épp annyit,
576 I | meleg kissé kábított. Nem is igen ettem. Csak vigyáztam,
577 I | Ali. Meg három pohárkát is. És szelj nekem egy szelet
578 I | lám, az asszony még aszut is szerzett.~A szekrényen egy
579 I | szekrényen egy nikkel cukortartó is áll. Karácsonykor vettem
580 I | szépművű cukortartó. Az is olyan, mint az ezüst. Ahogy
581 I | Megértettem a nappali járatait is! Az elalvásomat az előbbi
582 I | arcom elváltozására, ők is az ajtónak fordultak. A
583 I | fordultak. A doktor föl is kelt, és az ajtóhoz lépkedett.
584 I | ajtóhoz lépkedett. A feleségem is odabámult.~Ezen idő alatt
585 I | két pohárban. A poharak is egyformák.~- Semmi - szólt
586 I | kappanmellet.~- Dehát poharat is adj! - szólt rám az asszony.
587 I | asszony. Mondtam, hogy poharat is. És még egy szelet kenyeret.~
588 I | szívedet iszom!~Az orvos is bizalmasan hunyorog.~Mikorra
589 I | enyémben. Most két ujjnyival is több. A cukortartó jól mutat.~
590 I | éljen az üzlet a jövő évben is, és nyíljon a gyönyörű rózsáskert
591 I | rózsáskert a jövő évben is!~Kiitta a borát.~Én is kiittam.~
592 I | évben is!~Kiitta a borát.~Én is kiittam.~Az asszony mosolygott
593 I | menekült a hálószobába, Gamba is sikoltott, és ő is odafutott
594 I | Gamba is sikoltott, és ő is odafutott be. Hallottam,
595 I | markolata körül, az orrából is vér buzgott. A szeme elfordult.~
596 I | ahogy voltam. Még kalapot is elfelejtettem tenni. Mentem,
597 I | velem néhány szót. Feleltem is. Nem tudom mit. Aztán kezet
598 I | Kérem bátyám, váltson nekem is jegyet...~- Hova?~- Hova?
599 I | bennem a tigris, amelyről nem is tudtam, hogy lakik bennem.
600 I | lakik bennem. S mintha nem is én cselekedtem volna, hanem
601 I | lábát, a kezét, a fejét, én is úgy ültem ott.~Mit mondana
602 I | asztalnál, a ládáján. De ő is aludt. A karjára borultan
603 I | borultan aludt, mint szokott is olykor, ha beszeszelt.~A
604 I | de azért a házi lámpást is feljebb csavartatta.~- Hé!
605 I | jenek és jöjjenek be, őket is megnézzük.~A lakók álltak
606 I | találtak. A péklegényben is legott ráismertek egy keresett
607 I | kedvetlenül. Azok között is talált a rendőrség három
608 I | háborgatták az alvásában. Máskor is találták már ültön, részeg
609 I | gazdag birtokos barátom. Nem is tudtam, hogy Indiában járt.~
610 I | gyűlölet apostolai, akik erre is kóborolnak már. Tudod kiket
611 I | volt ez azelőtt, ha szegény is. Szeretném, ha hoznál magaddal
612 I | a Balázs meglátogatására is. Ma csütörtök, holnap délelőtt
613 I | családokban, egy Rothschild-fiú is fejbelőtte magát.~No meglátogatom.
614 I | neki telegrafálnom.~S nem is értesítettem az utazásomról.
615 I | amerre ellátok. A búza meg is dőlt néhol. Dús termés kövér
616 I | termés kövér földben. Ő maga is olyan kövér, mintha a földjében
617 I | poros dudvák között. Ő maga is poros és gubancos szőrű.
618 I | meg nem kefélték.~De mért is nem eszi a bolond a jó füvet?
619 I | prédikációját? No, megteszem.~Mit is lehetne írni a jámbor falusi
620 I | Akkor látom, hogy egy ember is van mellette, a gyepen hever.~
621 I | nemzetes uram.~És az asszonyra is mosolyog. Az asszony is
622 I | is mosolyog. Az asszony is mosolyog rá. Látszik rajtuk,
623 I | nagy tetszéssel.~- Az Isten is arra teremtette, hogy futtassák.~
624 I | futtassák.~Közben a szamár is hozzánk ballagott, s a paripa
625 I | különbül. Milliomos, mint maga is megvallotta.~Méginkább meglepett,
626 I | Második asszony, még nem is ismerem. De engem bizonyára
627 I | volt. Még az udvari kutya is félrehúzódott előle.~Az
628 I | hogy mielőbb meglegyen, meg is jártam vele.~És szinte sápadozott
629 I | igaz...~Valamennyire föl is derült az arca.~- Hát jó,
630 I | kivenni. De az uram még hozott is belőle egy flakonnal.~Arra
631 I | belőle egy flakonnal.~Arra is megnyugtattam.~- A Serezád
632 I | A Serezád parfümje, nem is való más ehhez a ruhához.~
633 I | igen illik.~A leánykái is mellette voltak, fehérruhás
634 I | gyerekeknek meg játékszert. Nem is beszélt kincsekről.~És csodálkozón,
635 I | Gábor? Ember talán az is?~Az asszony megáll. Mosolyog:~-
636 I | mint a víz. Még a kutyák is pecsenyét ettek, jó világ
637 I | Pedig falu koldusa vót. Nem is vót több koldus, csak ő.~-
638 I | nagyhasú kisgyermek, pofára is, mint valami trombitásangyal.
639 I | kezén, a kenyerén. Bánja is ő, eszik, szinte olvad a
640 I | kandikálnak elő. A födelén is szinte elbarnult már a cserép.
641 I | Megírom pedig akárhogy is. Hogy meg fog lepődni az
642 I | éppen nem vadász. Volt is már egyszer valami idegjavító
643 I | érdekelni. És adok belőle neked is. Amennyit kívánsz.~- Nem
644 I | fene gyöngyöktől! Dehogy is fogadok el tőle akármi ostoba
645 I | előmutatja a kincseit. De nem is beszélt róluk. Az elefántnak
646 I | Mégis furcsáltam.~Az asszony is várta pedig, hogy beszélni
647 I | van kellemes zongorahang is a világon. És a feleségem
648 I | játszott már nyilvánosan is.~Az asszony kissé vonakodott,
649 I | Otthagy bennünket.~Balázs is fölkel.~- Üljünk ki tán
650 I | bádogiskátulya van mellette, azt is.~S hozzám fordul.~- No barátom,
651 I | hiszel a lelkekben?~- Túl is vagyok már rajta, tudom,
652 I | gondoltam... Gyerekkoromban is sokszor állítottam, hogy
653 I | állítottam, hogy bárcsak egyszer is láthatnám.~- De ha én mondom.~-
654 I | Megtenném csupán a kedvedért is, hogy megpróbálnám a szeredet,
655 I | szerszámunknak. A Teremtő maga is azt burkolta be a leggondosabban.~
656 I | okoz fejfájást. Húszszor is próbáltam. Ez se nem hasis,
657 I | teában iszod meg, akkor is csak az a hatása. Ám hagyjuk
658 I | bűvészekről mesélt. A szert is elmondta, hogyan szerezte;
659 I | Lehetetlen. Aztán hát ti is készültök...~- Hova készülnénk?
660 I | szomszéd faluba? Hiszen nem is lakik a szomszéd faluban
661 I | megírom. Ha a vonaton írom is meg, de megírom.~S újra
662 I | Bevettem volna már a veronált is.~De nini, hiszen ottmaradt
663 I | növénypor. Mégcsak nem is altató. A hatása semmi arra,
664 I | akkor látom, hogy végül is nem teraszon vagyok, hanem
665 I | szérűn az ó-csűr előtt. S nem is fekszek én, hanem állok.~
666 I | keresztes végű zarándokbot.~Ez is afféle csendes őrült, ájtatos
667 I | zsebembe nyúlok. Találok is valami aprópénzt. Nyújtom
668 I | Elmosolyodtam a mondásán. Az is tetszett, hogy tegez.~-
669 I | Elvégre ha imádkozol, te is csak kérsz valamit magadnak
670 I | Tehát a miatyánk. Nézd, én is imádkozok. Minden este imádkozok.
671 I | annyira együgyű volt, hogy nem is feleltem rá. Azt csak mindenki
672 I | tanítója előtt.~És ő harmadszor is kérdezte:~- Mit látsz amott
673 I | szélére. De olyan magasba nem is ültetnek kövirózsát.~- Hogy
674 I | magvát a kövér földekbe is? Porhanyós szántóföldre?
675 I | tópartra? Nem viszik-e oda is a szelek?~- Viszik.~- Hát
676 I | látsz azokon a helyeken is kövirózsát?~- Nem tudom.~-
677 I | neked, az emberi lelkeket is különböző irányba fújják
678 I | szelei. Az emberi lelkek közt is van kövirózsa.~S amíg így
679 I | gerenda, s rajta a kereszt is elszélesedik, magasabbá
680 I | seb piroslott a kezefején is.~És akkor megrázkódott bennem
681 I | előtt szinte akaratlanul is felnéztem.~Nem csekély elbámulásomra
682 I | annyi időm, hogy még ott is leüljek és beszélgessek.
683 I | írják... Maga Flammárion is készül ide. Éppen jókor
684 I | madonna-arc. Még a nyaka is olyan hosszúkás. Hogy kerülhettek
685 I | tanította a lányát zongorára. Ők is érdeklődnek, hogy megjelenik-e
686 I | médium. De ha jelentkeznek is szellemek, azok csak afféle
687 I | köznapi embernek a nevében is.~- Hát este hétkor - mondta
688 I | mondta Lukács. - Itt a cím is, felírom. Aztán onnan együtt
689 I | ültek, s vártak a médiumra is. A cselédlány azt mondta,
690 I | gyászoló anya mindjárt ki is öntötte elém a siralmait.
691 I | sírástól, hogy a pillái is kihullottak. De lehet, hogy
692 I | asszonynak? A gyászruháján is látszott a fehér por hulladéka.
693 I | könnyes két szemét. - Én is mindig hívő voltam. De mikor
694 I | élünk a földi testünk nélkül is, a földi testünknek a tükörképi
695 I | ne lehetne tükör nélkül is olyan második testünk, amely
696 I | Ha csak egy hajszálnyit is, de az bizonyosság legyen!
697 I | Azt mondják. Könyvet is írtak már róla.~A társaság
698 I | fehér-fekete csíkos blúz. Az öve is fekete. A vállán az elmaradhatatlan
699 I | mondta, mivelhogy Lukács is ezen a nyelven beszélt vele.~
700 I | megjelent. Fekete kabátkát is öltött, s a balkezére olvasó
701 I | Leült. Imádkozott. Mink is keresztet vetettünk. Behúnyta
702 I | Bandi. Itt van velem Erzsi is.~Bámulva pillantottunk össze.
703 I | boldogan az öreg.~A gyerekek is vidáman csevegnek.~Egy asszonyság
704 I | csevegnek.~Egy asszonyság is ellibben mellettem. Két
705 I | ember és hölgy és gyermekek is köztük. Az ének zsoltári.
706 I | távolról látom őket. Azok is csakhamar fölém kerülnek.
707 I | Gondolkodva szálltam én is feljebb és feljebb. Sokáig
708 I | láttam senkit, vagy hogy nem is vizsgáltam. De egyszer,
709 I | dermedten bámult. Rajtam is borzongás sétált végig.
710 I | sétált végig. A lélegzetünket is visszatartva lestük a további
711 I | A ruhája fehér. A fején is fehér rózsakoszorú. A haja
712 I | ez ő!~Láttam, hogy Lukács is érthetetlenül tekint rája.
713 I | ő leánya. S pláne a neve is más.~A médium ismét felemelte
714 I | ájuldozott a víz partján. Végre is elhagytam. De ugye különös,
715 I | parancsolja.~- Óh én nem is tudom - felelte elmosolyodva -,
716 I | zokogott, hogy a médiumot is fölébresztette a révületből.
717 I | neki Elemér, vagy legalább is százast!~Lukács kissé savanyú
718 I | aranyat tett az asztalra. Mink is hagytunk ott valamelyes
719 I | nevelték?~Hátha Magyarországon is jártak?~A nők könnyen megtanulnak
720 I | megtanulnak akármi nyelvet is. Talán Jókait is végigolvasta?
721 I | nyelvet is. Talán Jókait is végigolvasta? S talán nem
722 I | végigolvasta? S talán nem is a templomban időzött, míg
723 I | könnyezett, de mosolygott is. Mint vihar után, ahogy
724 I | A teremben senki, de az is ki van világítva, s minden
725 I | meghallotta a főispánné is, és csodálkozón fordította
726 I | bőszült volt.~- Dehát akkor is - fortyogott tovább -, mit
727 I | Lukácsot, hagyja már abba. Meg is értett, elhallgatott. Helyette
728 I | hunyorgatott neki Klotild is, nem tágított.~- A hadnagy
729 I | volt...~- De tudott komoly is lenni - csapott vissza a
730 I | Volt őneki őrnagy kérője is. Egy kassai őrnagy. Ugye
731 I | őrnagy. Ugye Klotild? Azzal is csak úgy félvállról beszélt.
732 I | melódiák!~- Ez véletlenül nem is spanyol románc - mondta
733 I | francia. Ismerem.~A főispánné is kifelé hallgatott, aztán
734 I | és a professzornéra.~- Az is mennyire rávallott az én
735 I | Sárikának szólítják a másikat is.~- Három szép zsemlyét,
736 I | Olgánál, négy ujjnyival is magasabb és az arca keskenyebb.
737 I | megvallja:~- Bizony velem is megtörténik, hogy összetévesztem
738 I | még kócosak. Olyankor én is csak azt mondom:~- Sári!~
739 I | gyengécskék voltak. Hiszen most is olyanok, mint az őzikék.
740 I | olyanok, mint az őzikék. Nem is reméltük, hogy megmaradnak.
741 I | hogy azon éjjel hatszor is ivott rumos teát. Hát mikor
742 I | hogy - Janicsekné, melyik is a Sári? - hát csakúgy vélekedésképpen
743 I | fiatalabbaknak látszottak két évvel is, mint amennyiek voltak.~
744 I | kieszelték, hogy a tanulást is megosztják: Sári megtanulja
745 I | történelmi órán Olga felel.~Úgy is történt.~A biblia-órán a
746 I | kis Sárinak.~A tanító maga is megsajnálta. Már félórával
747 I | désére ott látta térden Olgát is. Ott sírdogáltak mind a
748 I | pillogott.~Hiszen az nem is lehet másképp, csak úgy,
749 I | másképp, csak úgy, hogy ő is ott térdeljen, ha Sárit
750 I | ráfonódott a másikra.~Ruhát is egyformát, azonos színűt
751 I | fodorították.~S arcra és termetre is egyformák maradtak. Tizenhét
752 I | Tizenhét éves korukban is olyan egyformák, mint két
753 I | őszibarack. Még a hangjuk is egyezett. Az igazat megmondva,
754 I | anyjuk -, most már magatok is látjátok.~- Hányszor mondtam
755 I | látjátok.~- Hányszor mondtam én is - dörmögött álmos szemmel
756 I | dörmögve beszélt. Vagy nem is igen beszélt, csak ott ült
757 I | babosban maradok holnap is.~Ez a nem megint furcsa
758 I | nem lehet elmondani.~Alig is várta, hogy magukra maradjanak.
759 I | letakarította az asztalt, - azt is felváltva végezték -, s
760 I | a belépőt. Egyszer őket is, mind a kettőjüket. Aztán
761 I | atyai pofonok között. Akkor is találkozott persze olykor
762 I | onnan. S még évek múlva is tűnődtek rajta; vajon csakugyan
763 I | Teljes úri ember.~- Most is olyan barna?~- Még barnább,
764 I | barnább, mert már bajusza is van. Szép fekete, finom
765 I | fiú.~S olyankor a másik is kitekintett. És elmosolyodott,
766 I | örömmel nézett Sárira.~Sári is megszínesült kissé. Kezdte
767 I | megszínesült kissé. Kezdte már őt is érdekelni az üveges ifjú.~-
768 I | szólíthatott téged a neveden?~- Én is kérdeztem tőle. Azt felelte,
769 I | kicsi koruk óra. Egy székre is vetkeztek. Amelyikük korábban
770 I | székről a felsőruhát. Termetre is azonosak voltak.~És még
771 I | voltak.~És még az ágyban is Gyuriról susogtak.~- Vajon
772 I | Vajon eljön-e holnap is? - kérdezte Olga. - Holnap
773 I | csakugyan belépett.~Sárin is csodálkozott, hogy megnőtt,
774 I | kiment a boltból és Sári is kiillant. Üveges Gyuri negyedóra
775 I | Minden szót.~- Háromszor is kezet fogott velem. De milyen
776 I | volt. Még a palacsintát is unottan metélte, pedig hát
777 I | azt még a gombalevesnél is jobban szerette.~- Ma se
778 I | hebben meg a pékné s Olga is.~Már mondani akarják, hogy
779 I | legények...~S nagy haragosan ő is elgőzöl, ki a hátsóajtón
780 I | Olga örülni fog. Még kezet is nyújt Gyurinak.~- Zsemlyét? -
781 I | szerencsére két más vásárló is volt már a boltban: a Lukács
782 I | nem örülne neki, s Gyuri is megkérte. Hallgatott.~Életükben
783 I | becsült. De aznap kétszer is szedett belőle...~A közlenivalók
784 I | Gyuri már délutánonként is eljárt hozzájuk, fél órára,
785 I | kezet, s ott maradt persze ő is. Mosolyogva hallgatta a
786 I | hogy bizalmas szavakra is legyen Gyurinak alkalma.~
787 I | fejleményeket. A leányregényekből is akkor szabadultak rá a kaszinói
788 I | persze nekik. Még éjjel is olvastak.~Aztán az első
789 I | olvastak.~Aztán az első csók is megtörtént. Olga egész nap
790 I | volt és vidám. A koldusnak is friss zsemlyét adott aznap,
791 I | Olga elmondta tizedszer is apróra, hogyan történt a
792 I | vallomás, és hogy ő nem is várta, csak egyszer Gyuri
793 I | iparosfélének. Az úrfélék is csak messziről szemlélték
794 I | szivart szítt.~Tekéztek is ott holmi úri fiatalok.
795 I | bolt. Ötezer koronát akkor is jövedelmez, ha szünetel
796 I | Csakhamar egy liter bor is állott előttük, és hát megegyeztek
797 I | családtag volt. A helyi újságba is belekerült az eljegyzés.
798 I | mosolygott, megvonaglott. Sári is behunyta a szemét, és ő
799 I | behunyta a szemét, és ő is megvonaglott. Mert hiszen
800 I | egyikük érzett, érezte a másik is.~Attól fogva egyre-másra
801 I | egy selyem vállkendőcskét is vett, csak mert a kirakatban
802 I | Igen tetszett a lányoknak is.~Egy borult délután a két
803 I | vasalták. De hat új ing is volt a fehérneműk között,
804 I | szobába. Még röstellkedett is, hogy olyan vigyázatlan
805 I | nem jelentkezett.~Végre is kinyitotta a padlásablakot
806 I | Nem én. De hát hogy is gondolhattam volna! Az ibolyás
807 I | most már megtörtént... Baj is a.~Már akkor a mama is ott
808 I | Baj is a.~Már akkor a mama is ott állt. Hüledezve nézett
809 I | meg akkor se!... Sötétben is meg kellene ismerned! A
810 I | mentegetődzött.~Aztán egyszerre ő is a sarkára állt.~- Hát jó,
811 I | szobában!~A kiáltásra Sári is benn termett. Vörös volt,
812 I | kitámolyogni a szobából.~A pék is belépett. Lisztes szemöldökei
813 I | Képedezett.~Már akkor Sári is könnyezve állt ott. A tenyerét
814 I | nem mondhattam, hogy én is szerettem volna olyan kendőt.
815 I | hagyhattam ott. Gondoltam addig is, míg beküldhetek valakit
816 I | a vevők. És némelyik ott is időz. Újságokat mond, újságokat
817 I | köztük a fiatal új tanító is. Az, valóságosan, a kék
818 I | lesuhintva.~Egy göngyöleg papíros is volt nála, vagy talán nem
819 I | volt nála, vagy talán nem is papíros, hanem valami más,
820 I | sóskiflivel szolgálhatok.~- Hát az is jó lesz. Megengedik, hogy
821 I | kifliket a vevőknek.~S nem is beszéltek többet. Az eső
822 I | következett utána, hogy az ablakok is rezegtek. Sári halk Jézust
823 I | hogy újra villámlott, az is Jézust mondott, s keresztet
824 I | meglepődött, hogy a patkánymérget is ott látta a pulton, s mellette
825 I | Kerekes vagy Karikás, mi is?~- Karikás Márton - javította
826 I | kedves atyjának, hogy én is beálltam a benetei vadásztársaságba.~-
827 I | szívesen átengedem. A kutyának is jó.~Pogácsa alakú bádogszelencét
828 I | Sári csak nézett rá. Nem is hallotta jóformán, miket
829 I | meg nem törli. Már mozdult is volna, hogy érte menjen,
830 I | rágyújt.~S a kis tanító is csak nézte-nézte őt félszemmel,
831 I | mint a lúd az eget, s végre is illőnek érezte, hogy szóljon,
832 I | testben egy lélek. Maguk is annyira szeretik egymást?~-
833 I | szeretik egymást?~- Mink is - rebegte Sári.~És az ajkába
834 I | van a regényekben. Nekem is vannak leánytestvéreim.
835 I | egy kitűnő regényem. Abban is talál grófnét. Mi is a címe?
836 I | Abban is talál grófnét. Mi is a címe? Megálljunk. A manó
837 I | lengedező szellő.~A pék is elmosolyodott. Azonban lisztes
838 I | teljesedik az asszonynak is a kedve.~- Tessék ebből
839 I | homályosodott a bolt. Sári is gondolt arra, hogy meggyújtja
840 I | megnézte, lámpagyújtás nélkül is fölkelt.~- Most már mennem
841 I | kézszorítással vált el Sáritól is.~- Derék kis legény - szólalt
842 I | Rá se pillantott.~Vajon ő is haragszik-e már? Talán Olga
843 I | nem fog felelni, de végre is meglágyul.~Soha nem történt,
844 I | cselekedtél.~És az ő szemében is könnyek jelentek meg.~-
845 I | gondolja. Hiszen Gyuri maga is mondta, hogy neki mindegy.
846 I | hát mikor hoztok már ide is!~Szomorú est volt az. Olga
847 I | vállalta a vétket.~Végre is a pék megbőszült:~- Eredj!
848 I | Kérleld meg!~S belépett maga is Olgához.~Olga még mindig
849 I | nehezen az ebédlőbe.~Sári is eltámolygott. Beült a sötét
850 I | Betért a szobácskájukba. Nem is lepődött meg, hogy Olga
851 I | nyilallt. Még a tanítót is elfeledte.~Tizenegy tájban
852 I | keservekkel, hogysem a kárpitokkal is törődött volna.~Olga még
853 I | vele ment volna. S nem is őt kellett volna kiűzni.~
854 I | Olga átlát őrajta. Sötétben is tudná a hangja rezgéséről,
855 I | szégyen. Mit gondol Gyuri is? Óh förtelem!~És most már
856 I | díványon Olgának az arcára is.~Olyan volt Olga, mint a
857 I | igazgatták rendbe.~Bár én is így feküdnék - gondolta
858 I | az életben? Holnap ha fel is kelünk, Olga nem néz rám
859 I | És ez így lesz holnapután is, azután is, mind élethosszat.
860 I | lesz holnapután is, azután is, mind élethosszat. És élünk
861 I | percegni, s ez a percegés is olyan szomorú volt. Sári
862 I | puska!...~Künn van még most is az eperfán...~Azt be lehet
863 I | Ily fiatalon! Hiszen nem is ízlelte még az élet mézét,
864 I | jelenik meg az égen, nem is olló, hanem koppantó, eloltja
865 I | Kár érte!~És a kis tanító is eljön, és szomorúan néz
866 I | reá. Talán egy könnycsepp is lesz a szemében. És mikor
867 I | van az ajtó, a konyhaajtó is. De a cseléd mindig mélyen
868 I | már az este pletykáztak is itt-ott a városban:~- Sári
869 I | végigborzongatta. És mintha a súlya is a puskának tízszer akkora
870 I | sürgölődtek. És egy kis árnyék is, a kisinas. Az is meg fogja
871 I | árnyék is, a kisinas. Az is meg fogja őt siratni. Mert
872 I | siratni. Mert ha megszidogatta is olykor, gyakorta dugott
873 I | gyertyát. A másik tartóba is tett gyertyát. Azt is meggyújtotta.
874 I | tartóba is tett gyertyát. Azt is meggyújtotta. A két égő
875 I | volna az arcán még altában is az a jeges gyűlölet, amellyel
876 I | fel benne. De persze az is nagyot durrant. S talán
877 I | durrant. S talán lökött is. Lehet, hogy az lökte mellbe
878 I | gittet szorongatott. Nem is köszönt, csak mindjárt kiáltott,
879 I | a szobából kilépett Olga is. Csak a nyakába borult vőlegényének.~-
880 I | No, hogy van?~- Már aludt is keveset - felelte a pék, -
881 I | esküvőnek! Azt hiszem, maguknak is ez a véleményük. Megleszünk
882 I | orvos azt mondta, legalább is két hét kell.~- Hát jó!
883 I | rebegte -, azt a barátját is: azt a kis tanítót.~ ~
884 I | bakterfiú, de maga a bakter is, hogy az ispán úr ne várakozzon.~-
885 I | várakozzon.~- Ez a gyerek is eljöhetne holnap - szólt
886 I | fasorban a sárga bricska is. Csak lépést halad. Az ispán
887 I | lányok, bizony csacsognak is munka közben. A fiúk sorából
888 I | át-átszól egyik-másik, hatan is felelnek rá egyszerre vissza.
889 I | szalmakalap során egy kék sapka is látható szélről. Az egyetlen
890 I | sincs, máshol minden lépésre is. Az acatolók hol összesűrűdnek,
891 I | tizenkétéves-forma leánykára. Az is szélső a lányok sorában.
892 I | leány.~A kérdésre a fiú is abbahagyja az acatolást,
893 I | S elkomolyodik.~- Igaz is a’ - vigasztalta a fiú -,
894 I | felnéztek és mosolyogtak.~Délben is majdnem abban a rendben
895 I | a leány.~Fiúk és lányok is kenyeret vettek elő a tarisznyából;
896 I | bicskát. Némelyik lány almát is.~A bakterfiú koszlott vadásztáskát
897 I | megszegte.~A leány nézte:~- Te is pápista vagy? - kérdezte
898 I | apám kálvinista. És anyám is kálvinista.~- Kálvinista?
899 I | mostohád.~- Az.~- Nekem is mostoha az anyám.~- Rossz?~
900 I | szólalt ismét -, abba is beleegyezett, hogy pap legyek.
901 I | falat.~- Sz’ akkor püspök is lehet belőled!~- Lehet -
902 I | fűzfasíppal. De van nekem vas is, vagyis hogy ólom. De azt
903 I | A fiú vállat vont.~- Én is láttalak téged. Ültettetek
904 I | kimegyek én; néha anyám is. Gyomlálunk.~A leány belekotorászott
905 I | öcsémnek. Játszani jó. A zsidó is ad érte. Ha pénzt nem, cukrot.
906 I | Előbb öspörös.~- Az öspörös is nagy úr.~- Nagy. A szomszéd
907 I | Nagy. A szomszéd faluban is van. Piros öves. Sovány.
908 I | Sovány. Egyszer nálunk is prédikált.~- De a püspök
909 I | döngtek ott, és egy pillangó is leszállt a nagy fadugó mellé.~
910 I | a fiú zsebébe.~És ugrik is mindjárt a többiek közé.
911 I | egymágám!~A kocsis - ez is láncolt lábú, rab ember -
912 I | cigány sóhajtására.~- Magam is éhes vagyok, cigánypajtás -
913 I | oldalpillantással -, de főzök is estére olyan paprikás húst,
914 I | rabolnak ezek maguknak ebédet is.~- Hát mióta solgáls á kontyos
915 I | mint a kutyák.~- Bárcsak én is nyalhatnám már a sájamat!~
916 I | a török.~Három asszonyt is elszabadítottak, hogy segítsenek
917 I | gerjesztettek.~A kocsist is felszabadították az ülésről.~-
918 I | Hullott a húsra vereshagyma is meg paprika is bőven, s
919 I | vereshagyma is meg paprika is bőven, s bizonyára aprított
920 I | aprított volna burgonyát is a lébe, de ezt főképpen
921 I | volt burgonyája. Tudták is abban az időben, mi a burgonya!
922 I | kérdezték egyszerre hárman is.~- Ott - felelte a paraszt. -
923 I | dolgotok! Amelyetek fiatal, ott is csak asszony, csakhogy török
924 I | tartják.~- Ütik?~- Bizony, nem is simogatják!~- Eszerint kend
925 I | a paraszt -, öt állomás is van addig.~- Eszerint az
926 I | kérdezték egyszerre hatan is.~- Mert eltörtem a lábam
927 I | szúnyog.~- Filippe.~- Ez is város.~- Kalaván.~- Itt
928 I | rakott szekér, de még ennél is nagyobb; oszt csupasz, mint
929 I | többi öt meghalt.~Árpád is színész volt, kezdő színész.
930 I | a házban. Még a kisfiam is hallgatott. Különben is
931 I | is hallgatott. Különben is hallgatag volt, mint a társtalan
932 I | némasága nehéz volt. Nem is értettem. A nők nem szokták
933 I | szemű. - Voltaképpen az is csak olyan béka, mint mi.
934 I | Fütyülök rá, és alkotására is!~S nekifordította a méregmirigyét
935 I | meg! - kiáltotta a többi is. - Mutassuk meg, hogy mi
936 I | Mutassuk meg, hogy mi is vagyunk!~S befecskendezték
937 I | hallgatag ember. Azért is nevezték el Keszegnek, máskülönben
938 I | életemben, még a feleségemmel is; de ővele, tudod, hogy ővele
939 I | az én ismerőseim között is a legjámborabb ember volt.
940 I | legjámborabb ember volt. Nem is ember, hanem egy bolygó
941 I | szegény.~És hozzá az arca is szerencsétlen. Apró disznószeme
942 I | olykor a magtárba. Végre is rászóltam, hogy mifenét
943 I | kályhájába dobta. Egyszer meg is nézettem a kályháját, hát
944 I | volna a házba. Még a fiam is elszaladt, pedig már katona!~-
945 I | olyasmibe fogott, amiről már ő is tudhatta, hogy ahhoz nem
946 I | forintot takarított meg. Azt is megmondtam neki, hogy a
947 I | jogász volt! Ámbátor az is igaz, hogy nyomorgott...~-
948 I | Ez már valami. De még ez is kevés. Lehet szórakozottság,
949 I | szórakozottság, lehet ízléstelenség is.~- Nem barátom, Keszeg határozottan
950 I | Mikor az ebédnél ültünk, ő is felállt, hogy köszöntőt
951 I | a vasútra indultak, tőle is el akart búcsúzni, de hiába
952 I | Erzsikének legutóbbi arcképét is megmutatták. Ábrándos, szőke
953 I | húszezer forintja. Erzsike is vitt tízezer forintot. Örökségeket
954 I | tízezer forintot. Örökségeket is várhatnak mind a ketten.~
955 I | reá. Nekem a rútságával is rokonszerű léleknek tetszett.
956 I | amennyi csak beléfért. Pénze is vót neki, azt hallom, jócskán.
957 I | az uram, aki még ilyenkor is fellógatja magát!~- Nem
958 I | volna rajta látni előbb is!~- Nem láttunk rajta semmit.
959 I | uram. Tetszik látni, én is milyen józan embör vagyok,
960 I | Eszembe jutott aztán a kályha is. Kinyitottam az ajtaját.~
961 I | Kinyitottam az ajtaját.~Most is tele volt feketén összekunkorodott
962 I | iratrészt. A szeletek sarka is le volt égve, de minden
963 I | Ikrek. Hasonlítanak is egymáshoz. Mégis, milyen
964 I | fiúgyermek, mint a leány? A fiú is ártatlan, de a fiúgyermek
965 I | vendégeskednek, néha hétköznap is. Jó emberek, de unalmasak.”~---------------~„
966 I | bántott.~Most már magam is, ha bemutatkozom egy idegennek,
967 I | térjek vissza. Hiszen elvégre is mindegy, akár magánúton
968 I | elméjében csak egy gondolat is, amely azt mondja, hogy
969 I | elmúlnak, miként a naivság is. A fiúk mily éretlen és
970 I | tizennégy éves, de most is olyan, mint valami álombeli
971 I | mint volt. A mozdulatai is... Hangtalan zene!~Este
972 I | önkéntelen mozdulattal karomba is belefűzte a kezét.~Nem tudtam
973 II | járt soha szalonokban. Ő is csak aféle falusi, aki annyira
974 II | felsikoltanak, sőt talán el is ájulnak, azonban az egyszerű
975 II | mivelhogy faluhelyen nem is győznék, - lévén ott ez
976 II | majdan a legöregebb emberek is visszaemlékeznek.~Az a vélemény
977 II | vétek, amit mondok, mert ma is csak azt tartom, hogy épp
978 II | falumat.~Ott látom most is a lakásommal szemben a dombon.
979 II | amelyre valóban büszkén is nézhet, mert a szakértők
980 II | elégedve, aminthogy meg is volt, habár természetesen
981 II | nevelésére bízta, amit helyesen is cselekedett.~A csikó híven
982 II | tükrébe, ott látom most is a vén Matyit, a borzas szőrű,
983 II | nézett rá, és a falusiak is őszintén respektálták.~-
984 II | komoly és erényes külsővel, ő is csak közönséges gazkópé.~
985 II | a kertekből a gyerekhad is.~- Nini, a Tóth Antal számara!
986 II | jóindulattal tudtam nézni azután is a vén szürke szamárra. Egyszerű,
987 II | szamarat.~Ez ilyenkor neki is lódult. Különösen míg ütötte,
988 II | sétálásra fogta a dolgot, s ezt is hamar megunva, az árok szélére
989 II | Antal bácsi - szóltam magam is sajnálkozva -, ne bántsa
990 II | az ól mögött Tóth Antalt is, amint óvatosan körülnézegetve
991 II | van mindenen. A keresztet is fehér prém díszíti, s az
992 II | A hídon álló Szent János is fehér hermelinpalástot kapott.
993 II | érte, hogy meghalt, meg az is kár, hogy csupán csak egy
994 II | Elmentünk vadászni.~Tisza is velünk jött.~Tisza kutya
995 II | éppen újév napja lévén, el is volt keseredve, hogy ilyen
996 II | azután rálőhetsz kettőt is.~Eleinte nagy érdeklődéssel
997 II | volt dolguk, lehet, hogy ők is lestek bennünket.~Belehúzódtam
998 II | láttuk a nyúlnak.~- Baj is az - felelte -, én nem szeretem
999 II | Többet ér annál a szalonna is.~Megállt. A puffadt vadászkesztyűt
1000 II | nincs - gondoltam -, ez is jó lesz. Elvégre is a juhászok
1-500 | 501-1000 | 1001-1252 |