Part

 1  I|        fél litert. Vagy hozhat egész litert is. Aztán hát főzhetne
 2  I|    volt a fejem, mintha valaki egész nap moslékot keverne benne.~
 3  I| mindenikünknek egyet. A gyerek egész délután sinkózott, megehült,
 4  I|         Mert mondok magamba:~- Egész életembe rendes körösztény
 5  I|         Giduka!~Meg se mozdul.~Egész közeletibe megyek, úgy húsz
 6  I|       juhász, aki egyszer, még egész kicsikorán egy pacsirta-fészket
 7  I|  akácfasor, amelynek illata az egész környéket elárasztotta.
 8  I|      én egymagam, a jó Domokos egész napra az én szolgálatomba
 9  I|   hiszékenység.~Mert mintha az egész hegy egyetlen kődarab volna,
10  I|        kend a boszorkánnyal?~- Egész nap aludtam az eset után.
11  I|       van. Az ebek tutultak az egész faluban.~Akkor lecsördült
12  I|       lelkében van valami égi; egész kedves valója olyan nékünk,
13  I|     betűk feketélnek.~Az ember egész testében reszket a hidegtől.
14  I|     pillanatra megvilágítja az egész mindenséget. Mindent megértettem!
15  I|    ziláltságát. Átgondoltam az egész szörnyű­séget: hogy történhetett?
16  I|     meg, hogy megírnám neki az egész prédikációját? No, megteszem.~
17  I|  sétáltam.~Egy nádviskó, aztán egész utcasor nádasházakból. Verestornyú
18  I|     panaszkodott az asszony. - Egész nap etetem őket, mégis olyan
19  I|      kezemben pipa. Elégett az egész pipa? Szárastól, szopókástól?
20  I|      fülelt.~Mikor visszatért, egész testében remegett.~- Jaj -
21  I|       csók is megtörtént. Olga egész nap piros volt tőle. Álmodozó
22  I|          Ajjj! Végigbizsergett egész a sarkamig...~S behunyta
23  I|     hogy olyan eszement forma. Egész éjjeleken át fenn sétált
24  I|      promenádoz a fejem fölött egész éjszaka. Ijedtében kikottyantotta,
25  I|       zene!~Este sétáltunk. Az egész család. Erzsike az anyja
26 II|        gyanánt házról-házra az egész falut.~A vén Matyi a tettenkapott
27 II|       ott helyben lefizette az egész bírságot, - és bosszús,
28 II|    lopást.~Pedig dehogy bánta! Egész úton vigyorgott a beste,
29 II|      Micsoda? Ejnye, hát te az egész életedet a hegyekben aludtad
30 II|        minden váll, s némelyik egész testében szénné, korommá
31 II|        ezt a képet, papíros az egész, meg egy kis tusfesték van
32 II|      ez csak hagyján volna, de egész éjjel táncoltam vele, mint
33 II|      holmi apróság. (Zsebeiből egész halmaz emléktárgyat vesz
34 II|       légfürdőt vennék, mintha egész testem ebben az egy szóban
35 II|     van!~Táncot jár előttem az egész világ, rózsaszínűnek látom
36 II|     szemével rám nevetett, egy egész mennyország ragyogott reám,
37 II|    első csókot!~Óh, első csók! Egész tündérvilág van ebben a
38 II|  nagyon régen. Az emlékezetnek egész labirintján kell visszabolyonganom