Part

 1  I |           de Lukács visszariasztja őket:~- Elmenjetek! Nem panoráma
 2  I |        világban. Valami szél fújja őket széjjel. Idehaza a kastély
 3  I |        Hirtelen arra gondolt, hogy őket felcifrálkodott parasztok
 4  I |          állomáson csakugyan várta őket a tiszttartó. A hintó előtt
 5  I |            Aztán többet nem láttam őket. Visszakerültem a városba.
 6  I |           hanem levélben említette őket az öcsém; egyszer a tanítót,
 7  I |       tanítók változásáról? Látták őket ugyan itt-ott beszélgetni,
 8  I |           És a víz lassan forgatja őket, mintha valcert táncolnának.
 9  I |     öltözköd­jenek és jöjjenek be, őket is megnézzük.~A lakók álltak
10  I |     egyenkint megnézték, vallatták őket: kicsodák? Honnan jöttek?
11  I |        asszony. - Egész nap etetem őket, mégis olyan nyápicok...~-
12  I | rángatódzott.~A kisasszony elvitte őket.~Balázs a feleségére nézett:~-
13  I |          Dehát a főispánné szereti őket. Az asszonyka tanította
14  I |             De csak távolról látom őket. Azok is csakhamar fölém
15  I |         mondja:~- Hiszen meg lehet őket különböztetni: Sári magasabb
16  I |   megtörténik, hogy összetévesztem őket. Borult időben, vagy reggel,
17  I |             de mégis összekevertük őket. Mert tetszik tudni, úgy
18  I |          megszülettek, meg kellett őket keresztelnünk. Mer igen
19  I |            egybeölelkezve lehetett őket látni. Akár az abla­kon
20  I |     buffantotta a belépőt. Egyszer őket is, mind a kettőjüket. Aztán
21  I |          Hát akkor, ahogy meglátja őket, követ kap fel és nagy mérges
22  I |            bolti lányoknak nevelte őket, tehát úrféle nem közeledhetik
23  I |           vélte, hogy valaki látja őket; andalgott engedelmesen
24 II |          szamara közönyösen engedi őket maga mellett elmenni, csupán
25 II |           nem filozófia.~Így nézve őket minden keresztény ember
26 II |          ahol Tóth Antal már várta őket, s minekutána sokszorosan
27 II |  gyertyácskák, amint lebocsátották őket a magasból, kerengve, libegve
28 II |         Levente fiad lelke. Te már őket nézed. A te szemed előtt
29 II |    megértsék. De azért csak írd be őket, mert félhetsz, hogy nem
30 II |          kirakatnak, hogy ne lássa őket, se azt, hogy az ördög írja
31 II |       legöregebb. - Vegyük fel tán őket a szeke­rünkre.~- Az ágynemű
32 II |            mintha észre sem venném őket. Valami gerenda feküdt a
33 II |            pocsékká is verte volna őket, de az út mellett van egy
34 II |            senki meg ne zavarhassa őket.~- Csendesen beszélgessünk!~
35 II |      helyettük ezüsttel tömték meg őket.~- Minden napra két gyesznó! -
36 III|          faluhelyen) unalom öldösi őket.~Vannak tisztelendő, tiszteletes