Part

 1  I|          nem szólhatok neki, mert csakugyan itt hagy a hó közepén.~Andorás
 2  I|    Továbbindult. Morgadozott. Hát csakugyan, alig lépünk ötvenet, előfeketélik
 3  I|          Hogy mondok: én voltam-e csakugyan? Vagy tán mégis mással történt,
 4  I| bizonyosan a hordókat hozatja ki.~Csakugyan av volt. Felhaladt a pincébe.
 5  I|         aszongya -, hát ilyet még csakugyan nem ittam. Mi ez?~- Jamajka -
 6  I|        történt bajom. A ganaj meg csakugyan gazdagságot jelent, - apámtul
 7  I|        emlegették a farkast, hogy csakugyan kóborol. Mondok: meghajítom
 8  I|        jajgatósan.~No mondok, hát csakugyan mesebeszéd a farkas. Mert
 9  I|          az ablakon.~Az állomáson csakugyan várta őket a tiszttartó.
10  I|     hegyben.~A hegy oldalán ekkor csakugyan látott egy nagy kőajtót.
11  I|          Szent-György nap éjjelén csakugyan lesben is állottak.~Hát
12  I|         sziklás helyre értünk. És csakugyan ott találtam az oldalában
13  I|        lépteim alatt.~- Ez a hegy csakugyan üres - mondottam a papnak.~-
14  I|   közönséges kis betegségeket meg csakugyan jobban elűzi a mezei füvekkel,
15  I|       járó lélektől sem. Hanem ha csakugyan láttad a kísértetet, el
16  I|  zavarodottan -, hát mit mondjak: csakugyan képzelődtem.~- Megfogadtad
17  I|     leszállt sörözni.~Az ablaknál csakugyan egy elmélyedt arcú öregúr
18  I|        megnyugvással.~S mivelhogy csakugyan jobb is elevenen ülni a
19  I|      történt ma velem!~Hétkor már csakugyan ott a doktor. Kivágott elejű
20  I|   fölemelte a ládát, amelyen ült.~Csakugyan a rendőrség lépett be.~A
21  I|          balladába.~Hát a zongora csakugyan kellemes hangú volt, mintha
22  I|      angol. Nézem a lexikont, hát csakugyan.~- Beszélgessünk másról -
23  I|           bársonyos lágyságú.~No, csakugyan nem lehet méreg. Ha méreg
24  I|          okosakat mond! És ez hát csakugyan nem kíván semmit. A ruhája
25  I|           nyelven beszélt vele.~S csakugyan, néhány perc múlva ismét
26  I|          is tűnődtek rajta; vajon csakugyan besújtotta volna-e a követ?
27  I|          Szólok.~Az üveges másnap csakugyan megjelent megint. A bajuszkája
28  I| fahéjszínűben, mikor Üveges Gyuri csakugyan belépett.~Sárin is csodálkozott,
29  I|          Jaj - mondotta halkan -, csakugyan... Ne szóljon róla Olgának.~
30  I|           Ez nem a mi macskánk.~- Csakugyan nem az, valami idegen macska.
31  I|        nek látszott a szokottnál. Csakugyan olyan volt, mint valami
32  I|       szörnyű jelenet volt! De ha csakugyan kiűzte volna az apja Olgát,
33  I|       Akkor imádkoznak.~A törökök csakugyan megállottak. A szpáhik leszállottak
34  I|         nézettem a kályháját, hát csakugyan tele volt égett papírossal.
35 II|       hogy bizonyos legyen benne, csakugyan hallotta-e. - Hozzá van
36 II|         kellene töprengenem, hogy csakugyan én voltam-e benne, és az