Part
1 I | fekete T. Nem, ez nem mond semmit.~- Fekete té?~- Az, az,
2 I | vasfisonyérba. Ne félj te semmit! Neked a zsidóval semmi
3 I | kastélyról azért nem tudsz te semmit, mert benne van a hegyben.~
4 I | És mit húztak fel?~- Semmit, hanem azt hallották, hogy
5 I | a boszorkány ellen tenni semmit.~Azonban amint az András
6 I | én már ezekről nem tudok semmit. Csak arra emlékszem, hogy
7 I | keresne. De nem keresett az semmit, csak úgy szokott járni.~
8 I | Minderről otthon nem tudtak semmit. A két-öreg nem járt társaságba,
9 I | vallásodat.~A leány nem felelt semmit.~Este az anya aggódva figyelte,
10 I | nézte volna; de nem látott semmit se belőle; mert mikor a
11 I | Etelkának! Nem kellett dolgoznia semmit. Csak mit az asszony kívánt,
12 I | szép. Hogy nem dolgozik semmit, csak hol olvas, hol öltözködik,
13 I | nem gondolom. Ámbátor hogy semmit se tudunk - feleli az apa.~
14 I | Mi rosszat cselekedtél?~- Semmit.~Bajos is azt egyszerre
15 I | való. De nem gondoltam vele semmit. Nálunk járt, letörte, jól
16 I | nálunk. Azzal se gondoltam semmit.~Egyszer meg a boltom előtt
17 I | vigyorgása, de nem gondoltam semmit.~Azokban a napokban betörtek
18 I | De nem gondoltam arra se semmit.~A lakásomat a bolttal folyosó
19 I | még akkor se gondoltam semmit.~Ez nyáron volt, most-nyáron.
20 I | Még akkor se gondoltam semmit. A betegségét okoztam. Jámbor
21 I | hüledezett az orvos. - Semmit. Azt mondtam: Nyíljon a
22 I | kívánok én abból pajtás semmit.~- Nono!~És nevetett.~-
23 I | gondoltam...~- Aki nem kíván semmit, annak mindene van.~Csak
24 I | hát csakugyan nem kíván semmit. A ruhája holtáig eltart.
25 I | Néztem.~- Nem látok én semmit.~És ő nyugodtan, komolyan
26 I | néztem. Nem láttam rajta semmit. Csak a régi elbarnult cserép.
27 I | kórházi beteg.~Nem kérdezett semmit.~Nem mondtam neki semmit.~
28 I | semmit.~Nem mondtam neki semmit.~A kis lakásban csöndesség
29 I | is!~- Nem láttunk rajta semmit. Bizonyosan pálinkát ivott
30 I | a szeméből. Nem mondott semmit, de csupa hála és csupa
31 II | hogy mi az? Sátán se szól semmit. Csak haladnak ők is, amerre
32 II | fejét csóválja. De nem tehet semmit, mivelhogy már őneki nincs
33 II | nem beszéltünk ilyenkor semmit, vagy ha beszélgettünk is,
34 II | otthon nem tudtak meg ebből semmit. A névnapot megtartották,
35 III| tanítónak.~Nem engednek el semmit, hiszen oly édes annak a
|