Part

 1  I|      órája lépegettem a nyomában, magam is mintha meghibásodtam
 2  I|           a százötven áve Máriát.~Magam is levettem a kalapomat
 3  I|        uram. Tessék elhinni, hogy magam is sokszor álomnak vélem.
 4  I|        mondja a kocsis -, mert én magam láttam saját testi szemeimmel,
 5  I|            de nem hittem, ameddig magam is nem láttam. Bár elvesztené
 6  I|            De - mondok - most mán magam is látom, hogy istenes cselekedet,
 7  I|        eszem a sarkából, hogy mán magam is rendjén való cselekedetnek
 8  I|           más nem hordja, csak én magam. Aztán, a csuda verje meg,
 9  I|           azt érzem, mintha nem a magam lábán járnék.~Megállok.~
10  I|         ez, Domokos.~- Vagy igen. Magam is láttam.~- No, csak mondja
11  I|       Jézustól. Olykor papirosból magam is csináltam. Mikor meg
12  I|          bírta, tovább dolgozott. Magam is kimerülten támo­lyogtam
13  I|        Azután tovább sétáltunk:~- Magam is ismertem már ilyen lelki
14  I|          tüskés ember volt. Ma is magam előtt látom azt a vén fekete-szürke
15  I|       hold. Hogy lehet ez? Hiszen magam zártam be. Kétszer is megnéztem
16  I|          elmegyünk a kávéházba.~- Magam futok el! - feleltem boldogan. -
17  I|              feleltem boldogan. - Magam futok el.~És ez mind ma
18  I|           ő lábán is lakkcipő. Én magam nem értem rá, hogy átöltözzek.
19  I|         idő alatt átcsúsztattam a magam poharát az orvosé helyére,
20  I|      orvosé helyére, az orvosét a magam pohara helyébe. A bor egyformán
21  I|           méltóságos asszonyom, a magam külön véleménye. Én azt
22  I|       mikor egy öregurat látok, a magam lengő valójához hasonlóan.
23  I|          ez igen érthető. Ha csak magam voltam volna a médiummal,
24  I| mosolyogva pillant a leányaira.~- Magam sem tudom, csak tudom.~De
25  I|           a cigány sóhajtására.~- Magam is éhes vagyok, cigánypajtás -
26  I|         szánkázott orvosokért. Én magam fölmentem az öngyilkos szobájába,
27  I|         Eleinte bántott.~Most már magam is, ha bemutatkozom egy
28  I|         izgatott vagyok, mintha a magam gyermekét várnám. „~---------------~„
29  I|          szomszéd uradalomba és a magam pénzén vettem száz palántát.
30 II|             Antal bácsi - szóltam magam is sajnálkozva -, ne bántsa
31 II|            Én szőnyegárus vagyok. Magam szövetem a szőnyegeket.
32 II|       tudom, hogy nem nyúl senki, magam sem tudom még, mi van benne.~
33 II|          mámorossá tett. Őt érzem magam mellett, ha ezen illatot