Part
1 I| azért fizetne, hogy sétáljon kend vele. Festő ez az úr. Okos
2 I| vezetőjének. Kendre gondoltam. Kend a városban is gyakran fuvarozott,
3 I| ahol vén fákat láthat. Kend gyakorta szed hangyatojást
4 I| Másfél óra? Nem sok. De ha kend nehezli már a járást, fogadhatunk
5 I| alkalmazkodni.~- Hány esztendős kend Andorás bátyám?~- A szüretkor
6 I| mondom neki -, ne bolondozzon kend. Mit mond a papja? Avval
7 I| két porciót. Üljön ide kend is, Andorás bátyám. És hát
8 I| nézek Andorásra.~- Kóstolja kend is.~Andorás belebök a villával,
9 I| Nohát - szólaltam meg -, kend találta el az igazságot,
10 I| nekem nem akarta. Igyék kend. Hozzon még egy üveggel
11 I| tekintetes uram.~- Tréfál kend?~- Nem én.~- Olyan iskola
12 I| bátyám. De csak nem hiszi tán kend, hogy a jó Isten most három
13 I| Hát akkor miért emlegeti kend mindig minden csekélységben?~-
14 I| iszok: nekem savanyú. De kend csak hörpögesse.~Ivott,
15 I| igenyösen az akasztófának.~- Kend? Az akasztófának?~- Annak,
16 I| minek a? Hiszen nem beteg kend.~- Hát csak. Látnék csudát.~-
17 I| No - aszongya -, hát kend is a zsidót pártolja. De
18 I| feleli a kocsis -, láthatja kend, ide van írva az ódalára.~
19 I| hogy aszongya:~- Ráér-e kend délután, Andorás? Általmennék
20 I| hörcsökkel jól kipéldázta kend, hogy istenes cselekedet.
21 I| reverendádat.~- Mit bolondítja kend ezt a gyereket - mondja
22 I| ezzel lóvá tette.~- Álmodta kend ezt, András.~- Olyan igaz,
23 I| feltápászkodni.~- Hát aztán mit tett kend a boszorkánnyal?~- Egész
24 I| Görcs volt az, hallja kend.~- Jó, jó; én tudom, amit
25 I| hallhassam, hogyan mondja kend: miképpen mi is megbocsátunk.
26 I| embernek.~- Öltse már fel kend. Mit ugrál itt félmezítláb,
27 I| is simogatják!~- Eszerint kend tudja az utat? - kérdezte
28 II| Tóth Antallá, mit szólna kend, ha így hupogatnák a bőrét.~
29 II| Megsegített bennünket, lássa kend! Télen nem hideg a kályhánk,
30 II| verejtékezett.~- Pihenjen, kend! - szólt az asszony.~De
|