Part
1 I| abba takarította be.~Volt annyi eszem, hogy mögötte jártam,
2 I| véltem annyinak.~- Pedig annyi vagyok, tekintetes uram.~-
3 I| No - aszongya -, ha nekem annyi pénzem volna, elmennék Lurdesbe.~-
4 I| Hát mondok, ha nekem annyi pénzem volna, mégse mennék
5 I| Mert ebből egy kis korty annyi, mint borbul egy pohárra
6 I| A fügefáját neki, mán annyi a pénze, hogy nem fér a
7 I| saját testi szemeimmel, hogy annyi százas volt egyszer a zsebibe,
8 I| Ne gondolj semmi rosszat! Annyi baj se kerekedne ebbűl,
9 I| talán egy szem nem sok, annyi sincs belőle, hanem innen
10 I| megfogadtam is, hogy csak annyi pénzt fogyasztok el a szerzeményből,
11 I| Ott a fák alatt nem volt annyi hó, csak épp hogy kerülgetnem
12 I| nem felejtette el, holott annyi híres énekesnőnek a neve
13 I| nevette, hogy egyes ember annyi bablevest megeszik.~Csak
14 I| Hol hált? Nem tudni. Csak annyi bizonyos, hogy később az
15 I| ahogy vagyok. Csak épp annyi időm volt, hogy a bolti
16 I| az orvos poharában éppen annyi volt az ital, mint az enyémben.
17 I| újra.~Ha bűnös vagyok, csak annyi lehet a bűnöm, hogy férjes
18 I| Fél évig! Hogy lehet annyi ideig!...~- Hallom valami
19 I| Köszönöm, már fizetek. Nincs annyi időm, hogy még ott is leüljek
20 I| lelt benneteket?!~- Hát annyi mindössze, hogy Gyuri megtévedt.
21 I| beszélni.~Csak a pékben maradt annyi lélekjelenlét, hogy az egyik
22 I| durranás? nem lehet tudni. Elég annyi, hogy elájult.~A vőlegény
23 II| város között ilyenkor csak annyi a különbség, hogy városon
24 II| el akartad adni, de volt annyi eszem, hogy nem távoztam
25 II| egyet írsz is, legyen az annyi, mint nálam ezer. Láthatod,
26 II| harangozónak az udvarába, ők annyi idő alatt átszálltak a tengeren
27 II| látszott benne élet? Elég annyi, hogy az az asszony élőnek
28 II| élni, mint ez a szó, de annyi kéjben, mint amennyi e szóban
29 II| Ahány hét az esztendőbe, annyi.~Az asszony mosolyogva legyintett:~-
30 II| nevetni való. A gerófnak van annyi. Mért ne lehetne nekem is?~
|