Part
1 II| mondja az angyalkának, Sátán az, aki jő.~Az angyalkák
2 II| De a Földön van - feleli Sátán. - Éppen azért jöttem, hogy
3 II| sehol.~- Vakmerő hazug te!~Sátán vállat rántott.~- Mi a hazugság?
4 II| bálvány előtt.~- No - mondja Sátán -, az én híveim-e? Vagy
5 II| A ti híveitek? - kérdezi Sátán.~- Hol hordozol te engem,
6 II| mert kell az majd neked.~A Sátán befirkantja nagy vígan a
7 II| búzájával.~- Jó - felelte Sátán -, hát szálljunk el azokra
8 II| előtünedeztek alattok. Sátán azonban csak szállt és szállt
9 II| Csodálkozik a Szent, hogy mi az? Sátán se szól semmit. Csak haladnak
10 II| autó elgyorsul mellettük, Sátán nagy gyönyörűséggel szippogatja
11 II| nincs dolga a földiekkel.~Sátán azonban, ahogy hozzájuk
12 II| kezdhetem a jegyzést.~Azonban Sátán is megügyiti a találmányt.
13 II| hogy az ne tudjon erről.~Sátán a földre kancsalított:~-
14 II| valahol majd csak megtaláljuk.~Sátán elfordult kissé, s beszorította
15 II| volna királyának a nép.~Sátán még a térdét is felvonta
16 II| érdekelte volna a hideg. Sátán is a legkedvesebb formáját
17 II| Elfordul. Még a hideg is rázza.~Sátán visszakaringózik a botjára:~-
18 II| a nagy síkságon Délnek. Sátán útközben jegyzi a noteszába
19 II| fordítson a földi dolgokon.~Sátán még ezalatt mohón számlálta
20 II| bokrok fölött. Hova vezette Sátán? Hát csak a szomszédos,
21 II| testében szénné, korommá égett.~Sátán megszólalt:~- Ezt azok a
22 II| könny.~Szállnak. Egyszercsak Sátán a hegyoldalra les, arra
23 II| utánuk. Elővette a noteszát.~Sátán csak szorítja a száját a
24 II| mihozzánk tartoznak talán?~Sátán úgy nevetett, hogy tekergődzött
25 II| Cselekedetükről - felelte Szent Péter.~Sátán a földre vetette magát.
26 II| ezek keresztelve?~- Meg!~Sátán eltátotta a száját.~- Mikor
27 II| betűkkel: Tizenegy, keresztény.~Sátán legottan porrá semmisült.~ ~
|