Part
1 I | amennyi egy gyomorrontás. Mindenki Csuka Bandira gondolna.
2 I | törvényházába, mivelhogy a komámat mindenki ösmerte. Én nem mentem el,
3 I | időkben bizony voltak. Ezt mindenki tudja. Csakhogy ma már mindent
4 I | nézett arca gödröcskéire, és mindenki szívesen állott vele szóba,
5 I | Jár pedig. A mi falunkban mindenki tudja.~- Miféle kísértet?~-
6 I | emberi üvöltözés, aztán mindenki elnémul és hallgat; az emberek
7 I | emberek rekedtek és komorak. Mindenki elvadul.~Egyik-másik kidőlt
8 I | Máriának!~A hajó belsejében mindenki térdre ereszkedett.~Én keresztény
9 I | megmentésünkre.~Hát mondom, mindenki térdre ereszkedett.~- Nem
10 I | itt-ott beszélgetni, de falun mindenki beszélget. Ki gondolt volna
11 I | az ügy törvényszék elé.~Mindenki tudta, hogy ha kissé hörcsög
12 I | betűkre fordul. Olvassa:~Ide mindenki bejöhet, akinek szállása
13 I | is feleltem rá. Azt csak mindenki tudja talán, hogy ki a szegény,
14 I | világnak, hogy egyszerre mindenki a levegőbe kerül?~No ilyesmi
15 I | főispánné. S nem azt beszéli-e mindenki, ami őt magát érdekli? A
16 I | sok, sok virág között. Mindenki megnézi majd és sajnálgatják:~-
17 I | bús muzsikás temetés! -, mindenki megsiratja.~Fölkelt. Csak
18 I | legény? Gúnyolódik? Tehát már mindenki tudja? És talán már az este
19 I | elnyílik a szeme.~- Akkor mindenki kezet csókol neked.~- Lehet.~-
20 I | elvörösödve ült vissza a helyére. Mindenki ránézett. S néhány percnyi
21 I | Fölállították a szép márványszobrot. Mindenki csodálta.~Aztán előbújtak
22 I | Engem már mindenki Keszeg úrnak szólít. Eleinte
23 II | amikor azt hitte, hogy mindenki az álmok mélyében fekszik,
24 II | ebben a veszett hidegben mindenki be akar jutni a menedékházba.
25 II | abba idejekorán eljutottak.~Mindenki ismeri azt a barlangot azon
26 III| a pap a szószékről, hogy mindenki ráérti.~Hja! A tanító mintaember!~
|