Part

 1  I|       egy asszony:~- Mi bajod Etel? Elküldtek?~A leány nem
 2  I|    egymásra.~Mi történhetett?~Etel a kastélyban szolgált a
 3  I|     az urával sétált a mezőn, Etel arrafelé vitte az ebédet
 4  I|       neki: Hova mégy lelkem?~Etel már piros volt, mikor közeledett
 5  I|     ura tolmácsolta a szavát. Etel válaszolta, hogy bablevest
 6  I|     megeszik.~Csak amikor már Etel tovább haladt, akkor kérdezte
 7  I|       kocsis, hogy menjen fel Etel délelőtt tízkor a kastélyba.~---------------~-
 8  I|    Odaadjuk-e? vagy ne adjuk?~Etel áll a bubos homályában és
 9  I| Vasárnap délutánonkint, mikor Etel hazalátogatott, nem győzte
10  I|  magyarul, hogy: Eredj te! És Etel megyen is. De csak a zúgó
11  I|      lehet mérni, olyan mély. Etel mindig megszédül ottan.
12  I|     is csacsogással mondta el Etel vasárnaponként, s a hallgatóság
13  I|       bankó.~Mi történt, hogy Etel egyszerre hirtelen kicsöppent
14  I| megkocogtatja a kamraajtót:~- Etel! Én vagyok itt.~A kamraajtó
15  I|    kinyílik. Tártan is marad. Etel ott ül a korpás zsákon és
16  I|    báróné szereti a komédiát. Etel sohase látott affélét, csak
17  I|   asszony, hogy jobb lesz, ha Etel otthon marad, elkészíti
18  I|      befűt a hálószobába.~Hát Etel otthon is maradt. Tizenegy
19  I|     lennie a hálószobának is.~Etel mindezt el is végezte gondosan.
20  I|      vacsorára is a városban.~Etel megnézte a kályhát. Megrakta
21  I|     párnán aludni! - gondolta Etel elandalodva.~S leült a székre
22  I|    nem jönnek haza - gondolta Etel kábultan. Bent maradtak,
23  I|    Csattantja pofon úgy, hogy Etel az ajtónak hanyatlik.~Az