Part

 1  I|          jó cimborámnak meghalt az apja, aztán örökölt. Hatan vótak
 2  I|             Jó minekünk így is. Az apja se volt pap, öregapja se,
 3  I|        alól. Csak maradjon, ami az apja. Szántóvető embernek is
 4  I|         Sohase vén leány,~kinek az apja olyan vagyonos,~mint a tiéd.~
 5  I|           s a csizmát állandóan az apja hordja. De nemcsak a csizmák
 6  I|           torkán akadt, mihelyt az apja szeme ráfordult. Az az összenőtt
 7  I|      emelkedett föl, de megállt az apja előtt elszántan, azzal a
 8  I|        rikoltozó kamasszá nőtt. Az apja befogta inasnak az üvegesboltba.
 9  I|   rászakadt a boltnak a gondja, az apja nekiadja.~- Nekiadja?~-
10  I|        tette azt a mérget apa?!~Az apja azonban megfogta:~- De hiszen
11  I|       mellette két üvegkupicát. Az apja nagy vigyázattal csöpögtetett
12  I|       kezet, s a pult mögé állt az apja mellé.~- Mostanában kerültem
13  I|             Eszébe jutott, hogy az apja rábízta a puskáját és ő
14  I|          csakugyan kiűzte volna az apja Olgát, vele ment volna.
15  I|          Már két óra! Tehát már az apja a műhelyben dolgozik.~Papucsot
16  I|      szokott lenni.~A műhelyből az apja dörmögése hallatszott. Odatekintett,
17  I|       ennyire szamár! Pedig hát az apja főispán volt, ő maga meg
18 II|           a csikót tartotta meg, s apja nevelésére bízta, amit helyesen
19 II| cselekedett.~A csikó híven követte apja nyomdokait. Néha a vidámságának
20 II|          gyorspolkát rögtönözve az apja körül, de ez csak ötletszerű
21 II|         hangon hirtelen belevág az apja énekébe, s így duettot rögtönözve,
22 II|          én apám gépész volt, az ő apja pedig tiszttartó. A kis
23 II|           maga szerzette, hanem az apja, nagyapja, sok őse. Egyes