Part

 1  I|              mondja -, ha fizetni kell érte, tekintetes uram, vissza
 2  I|               adnának? Én nem dógoztam érte.~A koma adhatna pedig, adna
 3  I|     pillangó-élete.~Szép príma-jérce s érte kakasharcok.~Vagy holdfény,
 4  I|               alatt. A felesége elment érte és lehúzta a csizmáit, hogy
 5  I|           jövőm elé, de megszen­vedtem érte százszorosan.~Én, uram,
 6  I|        tűnődtem. Vajon miért? Mily kár érte, hogy meghalt; olyan szép
 7  I| postánmarad-levél. Záli szakácsné ment érte, aki a leánynak bizalmasa
 8  I|                a haragját és dolgoztam érte, mint a malom szamara.~Tegnap,
 9  I|             szidott, csúfolt, nevetett érte. Azért is gondoltam legelőször
10  I|           asszony. - Vagy az ángol jön érte, ha ugyan ki nem törte a
11  I|                s hogy mennyit aggódott érte.~- Fél évig! Hogy lehet
12  I|           csakhogy itt vagy! Becsüllek érte! Barátom, mit hoztam Keletről!
13  I|               ráztam.~- Nem lelkesedek érte. Nem vagyok francia.~- Hát
14  I|           fiatal üveges, úgy, hogy már érte küldtek.~A következő napon
15  I|             Már mozdult is volna, hogy érte menjen, de arra gondolt,
16  I|            volt, és milyen fiatal! Kár érte!~És a kis tanító is eljön,
17  I|               a kezét a ravaszért. Nem érte el.~Fölvette az egyik cipőjét,
18  I|             Játszani jó. A zsidó is ad érte. Ha pénzt nem, cukrot. Te
19 II|               birtokos ember volt. Kár érte, hogy meghalt, meg az is
20 II|                a kereskedő. - Elmegyek érte. Allah csodákat tehet. Avagy
21 II|               átszenvedtem, kiállottam érte, Tercsiért! A harminc forintomból
22 II|              jól: ötvenöt pengőt adott érte egy hentes. Júniusban nem