Part

 1  I |         festettem azt a képemet, amely erdőben pihenő kurucokat
 2  I |        benne búg halkan a vihar, amely kivetette őt a vizek világából.
 3  I |          a hajam barna színétől,~amely velem Sztretfördbe vissza
 4  I |     nemzedék burjánzott már elő,~amely csak a fejét hordozza fenn,~
 5  I |         ragyogjanak~neved körül, amely zenitjén áll.~SEKSZPÍR (
 6  I |  Végtelenség rejtelmes beszédét,~amely csak susogás, halk susogás,~
 7  I |          még a makroncás kékpej, amely őt annyiszor ragadta szélvészként
 8  I |    Kedvét találta egy szarkában, amely csörögve, billegve röpködött
 9  I |          nem olyan környezetben, amely erre a pályára irányíthatott
10  I |          az a négy lépésnyi idő, amely eltelt addig, amíg az aszut
11  I |         most következik a csuda, amely téged érdekel.~- Csak nem
12  I |        is olyan második testünk, amely ezzel teljesen azonos?~-
13  I |      mintha várná a szellemerőt, amely a kezébe gyűlik. Az arca
14  I | követett-e el valami olyan bűnt, amely miatt mások ártatlanul keverednének
15  I |  elméjében csak egy gondolat is, amely azt mondja, hogy én magának
16 II |     rejtelmes szamártéma fölött, amely minden bizonnyal érdekes
17 II |     lehet nevezni azt az érzést, amely a fantáziámat a havas, csöndes
18 II |        az ábrándos komolysággal, amely a tiszta és igaz szerelem
19 III|         lemélyednek az érzéssel, amely a dal szárnyain madár gyanánt
20 III|     belől az a jajgató fájdalom, amely akkor a nemzet fájdalma
21 III|     landler, szimfónia, szonáta, amely úgy meg tudná bűvölni az