Part

 1  I|       fent tanyázott a hegyen. Mink is tüzet raktunk. Kaptunk
 2  I|   törést.~Csóváltuk a fejünket mink is, hogy miféle nagy mesterséges
 3  I|      aznap olyan nagy úr, mint mink ketten, legföljebb, ha a
 4  I|       másképpen nem táncolnak. Mink nem tudtunk németül, de
 5  I|    méginkább lökdöstek kifelé. Mink persze ellenkeztünk, hogy
 6  I|      téged nem is keres senki. Mink meg bekormoz­zuk az orcánkat,
 7  I|        hogy Lóra csikós, lóra. Mink azt megértjük: a kocsis
 8  I|        csak úgy szokott járni.~Mink valami hárman a Fodorék
 9  I| fedélzetén hordók is voltak, s mink iparkodtunk menteni, ami
10  I|      hogyha elmúlik a vihar, s mink meg­érkezünk Európába, hogyan
11  I|     szólt, mint a lélekharang. Mink hallottuk odalent a hajó
12  I|    megenyhült, elcsendesedett. Mink is megmaradtunk; a hajót
13  I|        hangja. - Fizess. A fát mink hordtuk ma össze, hát nekünk
14  I|      nem jutott. No, elmegyünk mink is vacsora után, ha a feleségem
15  I|    ágyban és csak lélegző gép. Mink meg járunk, kelünk, cselekszünk,
16  I| megérintek.~Leült. Imádkozott. Mink is keresztet vetettünk.
17  I|     hangosan mondta a betűket. Mink írtuk:~Üdvözlet a földieknek!...
18  I|      aranyat tett az asztalra. Mink is hagytunk ott valamelyes
19  I|        templomban időzött, míg mink várakoztunk rá, hanem ott
20  I|    annyira szeretik egymást?~- Mink is - rebegte Sári.~És az