Part

 1  I |            fut a faluban: elkomolyult emberek sietnek elő furkósbotokkal
 2  I |               keresztjével. Az efféle emberek csak érzelmileg értik meg
 3  I |             már mindent eltagadnak az emberek.~Emlékszem rá, hogy gyermekkoromban
 4  I |       mindenki elnémul és hallgat; az emberek rekedtek és komorak. Mindenki
 5  I |              zugban az öreg Dániel:~- Emberek! Tegyünk fogadást Máriának!~
 6  I |   Farkasétvággyal ette a kalácsot.~Az emberek ott álltak még. Ahogy a
 7  I |        karjára borult és zokogott.~Az emberek szinte megkövülten nézték.~-
 8  I |               tovább a hang. - Tik jó emberek vagytok. Ez az öreg... (
 9  I |            haladozott és mozgadozott. Emberek beszélgettek és pipáztak
10  I |           cigánydáma, de erről komoly emberek mondák, írják... Maga Flammárion
11  I |               Hát ezt bámulják úgy az emberek?~- Akinek szeme van, láthatja,
12  I |           angyal volna! Ezek a vidéki emberek minden vasárnap vendégeskednek,
13  I | vendégeskednek, néha hétköznap is. Jó emberek, de unalmasak.”~---------------~„
14 II |               azonban a mi falunkbeli emberek előtt nagy esemény ez. Olyan
15 II |           amelyre majdan a legöregebb emberek is visszaemlékeznek.~Az
16 II |      szamarunk azonban volt, s így az emberek méltán megdöbbenéssel kérdezhetik:
17 II |            térdepelnek, imádkoznak az emberek.~- A ti híveitek? - kérdezi
18 II |            rebegte:~- Még csak nem is emberek.~És szállongnak tovább a
19 II |               el is püföltek a fiatal­emberek, mert nem tudtak rá táncolni.
20 III|               dolgon.~Hátha még házas emberek!!~Van akkor beszéd a „taníttóné