Part

 1  I|          több a szalma, mint a láb. Megállt az ajtó mellett, totyósan,
 2  I|            azt a keresztet.~Andorás megállt és lebocsátotta a cókmókomat
 3  I|            minek az emléke?~Andorás megállt, mintha megütötték volna.~-
 4  I|              ökörlábnyomok.~Andorás megállt és az útra nézett.~- Hm,
 5  I|             Andorás bátyám?~Andorás megállt:~- Erre bizony nincsen,
 6  I|          hogy a mozsarak puffognak. Megállt. Vállat vont, a tenyerét
 7  I|           arccal emelkedett föl, de megállt az apja előtt elszántan,
 8  I|            az éj vándora.~Belépett. Megállt. Nézett.~A feje havas volt.
 9  I|             kiesett a kés. A torkán megállt a falat. A szeme elmeredt.~-
10  I|              A feleségem...~A falat megállt a torkán. Az arcán kíngörcs
11  I|     álmodnék. A vonat közben-közben megállt, aztán megint tovább haladozott,
12  I|            reggel...~A vonat megint megállt.~Kiszálltam.~Órahosszat
13  I|          mondta a főispánné.~Lukács megállt az ajtó előtt:~- Nem értem -
14  I|             Sárit. A másik szobában megállt vele. A szemébe nézett:~-
15  I|             szemmel fordult vissza. Megállt az ebédlőben, mert nagyot
16  I| Lábujjhegyen osont át az ebédlőn, s megállt a hálószobájuk ajtajánál.
17 II|     vonszolta a taligát. Ott persze megállt, s a bogáncsot kezdette
18 II|             ér annál a szalonna is.~Megállt. A puffadt vadászkesztyűt