Part

 1  I|            meghal az a gyermek!~Aki becsületes járatú festő, becsületes
 2  I|            becsületes járatú festő, becsületes képet fest: Krisztust, Máriát,
 3  I| gyanakvóktól, és aki máskülönben is becsületes. Mert hiszen este csak megbízható
 4  I|               mondta -, én mán csak becsületes ember vagyok. Igaz-e, hogy
 5  I|      gondoltam. Okos ember is vagy, becsületes is vagy, a lovad is jó,
 6  I|             is lettünk később. Igen becsületes ember volt szegény. Ámbátor
 7  I|            mégiscsak aszondom, hogy becsületes ember volt. Tuggya fene,
 8  I|        Mindenbe bele keveredhetik a becsületes ember is, tekintetes uram.
 9  I|              Pedig hát mondom, igen becsületes ember volt, Isten nyugtassa.
10  I|            is. Hát megfogadta, hogy becsületes polgár lesz. Csak épp hogy
11  I|       Különben is büszke legény. De becsületes szemű. Hogy egyszer ült
12  I|           Az apám török, páratlanul becsületes, igazhitű ember... Mikor
13  I|          rázta.~- Nem, az nem lenne becsületes eljárás - felelte komolyan.~
14  I|            Keresztúry László volt a becsületes neve.~- Hát aztán miért? -
15 II|      respektálták.~- Az én szamaram becsületes - szokta volt mondani Tóth
16 II|           közmondássá vált nálunk: „Becsületes mint a Tóth Antal szamara”.~
17 II|             jött.~Tisza kutya volt, becsületes, okos állat. Mindössze egyszer