Part
1 Gardon| 1922) nem sok szerencséje volt kiadóival. Életében meglehetősen
2 I | ismeretlen faluban, sohase volt semmi bajom. Bemutatkoztam
3 I | Érdekesebb volt egy másik vezetőm, akit
4 I | pap ajánlott. Harangozója volt a papnak, s egyben sekrestyése,
5 I | lábú. Persze, nem a lába volt vastag, hanem a nadrágja
6 I | vastag, hanem a nadrágja volt báránybéléses, meg csizmát
7 I | nyakon körülnyírt haja volt az öregnek. Valahányszor
8 I | skatulyáját abba takarította be.~Volt annyi eszem, hogy mögötte
9 I | Krisztus, az sokba kerül. Volt rajta. Lerágta a rozsda.~
10 I | hogy az út könnyebbsége volt nyilvánvaló, Andorás kis
11 I | rozoga és korhadt kereszt volt az közelről is, mint amilyennek
12 I | Megindult.~- Azelőtt itt is erdő volt - mondta megenyhülten -,
13 I | állítódott ide, mikor erdő volt.~- Megöltek itt valakit,
14 I | Ámbátor...~- Valami csak volt itt? Talán csata?~- Csata?
15 I | se német, se muszka. Nem volt itt semmi. Egy verem volt
16 I | volt itt semmi. Egy verem volt itt.~- Verem?~- Az. Farkasverem.~-
17 I | akkoriba, mikor ez is erdő volt, bizony tanálkoztak. Mert
18 I | tanálkoztak. Mert nagy erdő volt e, tekintetes uram, öreg
19 I | eljutottunk az erdőbe. Fiatal rész volt, a legöregebb fa se lehetett
20 I | esztendősnél.~Ott már nem volt út, vagy ha volt is, csak
21 I | már nem volt út, vagy ha volt is, csak épphogy átléptünk
22 I | kocsmát ökörcímerrel. De nem volt akkor kedvem, hogy ezen
23 I | Andorás bátyám.~Más vendég nem volt az ivóban, csak mi ketten.~
24 I | megérkezett. Nekem elég volt belőle egy kanálnyi is,
25 I | sütötte-e, vagy a tojás között volt romlott? - abból se ehettem.~-
26 I | elfeledhette az a szalámi, hogy ki volt a gyárosa? Mégis megízlelem.
27 I | rá az orrát, foghagymás volt, avas volt, romlott volt.~-
28 I | orrát, foghagymás volt, avas volt, romlott volt.~- No, ez
29 I | volt, avas volt, romlott volt.~- No, ez nem embernek való.
30 I | Az arca már akkor piros volt, a szeme csillogó. Hogy
31 I | felelte.~- Nohát jó iskolája volt kendnek.~- Jó iskolám? Hát
32 I | iskolám? Hát igaz, jó iskola volt. Ha szűk is...~- Szűk?~-
33 I | Hát nincs, az igaz. De volt, akkor volt. Az igaz, hogy
34 I | az igaz. De volt, akkor volt. Az igaz, hogy csak egy
35 I | tanulás, de mégis iskola volt.~- Mégishát micsoda iskola
36 I | Mégishát micsoda iskola volt az?~- Csak egy farkasverem,
37 I | Hát tetszik tudni, úgy volt az, hogy egyszer nyár vége
38 I | el vagy micsoda. A nyakán volt a kilis.~Hát aszongya aztán
39 I | de csak afféle szóbeszéd volt a. Az is meghalt mán régen,
40 I | komámhoz a szőlőhegyre. Pásztor volt akkor, Isten nyugosztalja.
41 I | össze, mert nem falunkbeli volt. Csakhogy ő is énekese volt
42 I | volt. Csakhogy ő is énekese volt a búcsús seregnek, én is.
43 I | később. Igen becsületes ember volt szegény. Ámbátor akasztófán
44 I | aszondom, hogy becsületes ember volt. Tuggya fene, belekeveredett.
45 I | mondom, igen becsületes ember volt, Isten nyugtassa. Pap se
46 I | csak a kutyája ült ott; oda volt kötve az ajtóhoz, mivelhogy
47 I | ott hever a sarjún. Az övé volt az a sarjú. A kápolna körül
48 I | hozatja ki.~Csakugyan av volt. Felhaladt a pincébe. Aztán
49 I | hozzánk telepedett. Vele volt a tarisznyája is.~- Szentje
50 I | üvegecske. Tuggya fene, kié volt a széna? Kérdeztem egypár
51 I | feleli a kocsis - de semmi se volt benne. Az Örzse szolgáló
52 I | szemeimmel, hogy annyi százas volt egyszer a zsebibe, hogy
53 I | Hát el is mentünk. Úgy volt, hogy estére megtérünk,
54 I | hozzánk telepedett. Megint volt nála jamajka.~- No a teremtésit -
55 I | hogy olyan veszett nehéz volt, vas fala van annak araszos.
56 I | világomat. Életembe egyszer volt jó napom. Mikor katona voltam.
57 I | lógeroztunk akkor. Hát nem is volt Bécsbe aznap olyan nagy
58 I | nekem a fél pofám úgy föl volt dagadva, mintha valami trombitás-regruta
59 I | No, egy héten által olyan volt a fejem, mintha valaki egész
60 I | estéjét. De olyan vidám volt, hogy mondok, csak a tiszta
61 I | minekünk így is. Az apja se volt pap, öregapja se, mégcsak
62 I | beleszámítottam. De még az a pélpa se volt gonosz kívánság erányában,
63 I | nagy szép parádés pélpa is volt köztük. Félóráig is szemlélgettem.
64 I | No, rettentő furcsa nap volt!~Mán az ébredésem is olyan
65 I | Mán az ébredésem is olyan volt, mintha alulról megtaszították
66 I | aznap délelőtt, hogy olyan volt, akár a beretva. De Isten
67 I | kellett mán lábalnom, az volt bajos. De eljutottam egy
68 I | útra.~Ott a fák alatt nem volt annyi hó, csak épp hogy
69 I | mentegetődzött, hogy nem volt szándékuk semmi gonoszság,
70 I | megösmerte a kocsisát, pedig be volt kormozva a képe. A gyerek
71 I | maradt-e a ponyván, ami ott volt?~SEKSZPÍR (FELVONT SZEMÖLDÖKKEL):~
72 I | fekete szétkefélt bajszú úr volt az, akiről gyerekkorunkban
73 I | nézett rajta végig, és az volt az első kérdése, hogy nem
74 I | jutott. Az ugyan Budapesten volt náluk és csak egy hétig,
75 I | időben, amikor ő önkéntes volt, de ennek az arcára legjobban
76 I | kerek képű, piros leány volt. Olyan piros, mintha örökké
77 I | grófasszony különben maga is barna volt, csakhogy az ő szeme nagy,
78 I | felelte a gróf -, ami kedves volt nekem gyerekkoromban.~-
79 I | egy bokréta.~Az ég tiszta volt. A széles hársfasor a tavaszi
80 I | mint az ő gyerekkorában volt. Itt-ott egy kerek, sötétzöld
81 I | oda építették.~- Aztán ki volt az a bolond?~- A tündérek.~
82 I | a temető mellett. Hajnal volt. Amint visszafelé jött,
83 I | kőajtót. Az ajtó nyitva volt. Az asszony szólni se tudott
84 I | vissza-kiugrik. Szerencséje volt, hogy idején, az ajtó csak
85 I | helyről vett föld egyszínű volt.~Elmentek másnap a tudósasszonyhoz
86 I | biztatta.~- De hátha nem kémény volt az?~- Vagy igen, instálom,
87 I | Van valami a tetején?~- Volt egy lyuk, hanem azt már
88 I | ne essenek.~- És mekkora volt az a lyuk?~- Akkora, hogy
89 I | mondta a mesét. Március volt akkor és a szél fújt. A
90 I | meg a pipája. De jó is volt, hogy a felesége megőrizte
91 I | előtt, hogy mennyi baja volt az öreg Baksánéval. Egyszer
92 I | hanem a boszorkány gyorsabb volt; kantárt vágott az András
93 I | vagyok. Egy porcikám sem volt emberi.~Aztán elmondta,
94 I | lakodalmára hajtotta. Hogy ki volt ott a menyasszony meg a
95 I | esős idő.~- De nem álom volt az; olyan fáradt voltam
96 I | megszabadultam. Olyan íze volt, mint pályinkának.~- Görcs
97 I | mint pályinkának.~- Görcs volt az, hallja kend.~- Jó, jó;
98 I | Azonban Andrásnak is helyén volt az esze. Azonnal szétverte
99 I | házsorra. Félelmetes is volt látni az ő lassú, libegő
100 I | kertek alatt éppen olyan volt, mintha seprűn lovagolna.~
101 I | amit én láttam, mégis az volt, mikor egyszer egy gyereket
102 I | gyerek valamivel idősebb volt, mint én. Fehér, bőujjú
103 I | Olyan betyárforma gyerek volt, még egy kicsike kis fokos
104 I | egy kicsike kis fokos is volt a kezében. Egy fekete bajuszos,
105 I | lelkének.~Hitetlen férfi volt és lesz mindig, de hitetlen
106 I | de hitetlen anya, ez nem volt és nem is lesz sohasem.~
107 I | asszonyt, mert kálvinista volt, és az itteni leányok emiatt
108 I | szép barna teremtést. Olyan volt, mikor elvette, mint a mosolygó
109 I | mosolygó alma, csak a dereka volt kicsit vastag, de úgy jó
110 I | vele szóba, mert kedves volt és okos. Olyan volt a szava,
111 I | kedves volt és okos. Olyan volt a szava, mint a méz.~Két
112 I | asszonyt kapott. Pénzecskéje is volt az asszonynak, vagy kétszáz
113 I | a háznál.~Csak éppen az volt a baj, hogy még mindig csak
114 I | asszony. Az ura csizmadia volt, a gyermekei is csizmadiák.
115 I | kísértet jár. Már estefelé volt az idő és én reszkettem.
116 I | elijeszteni nem lehet. Katona volt az, nem ijed meg semmiféle
117 I | ottan sokáig. Az arca sápadt volt; a szemét kék árnyék környezte.
118 I | ez a mosolygás csak olyan volt, mint a felhőn általszűrődő
119 I | CSILLAGA~Négynapi tengeri út volt előttem. Kis társasággal
120 I | zsidót találok, de nem zsidó volt; szőke, kékszemű germán
121 I | pénzemet erre költöttem. Volt egy stambuli cédrusfa-ládám,
122 I | perzsa sah csibukdohánya volt benne a legalávalóbb, meg
123 I | Bizonyára nagy muszáj volt, amiért abbahagyta.~- Nem.
124 I | gyermekkoromtól fogva ez volt a vágyam. Én nem játszottam
125 I | meg rajzolni tanultam, az volt az első, hogy hajót rajzoltam.
126 I | Fiuméba. Tán két forintom volt mindössze, meg egy pakli
127 I | Dániel nevű vén tengerész volt a hajón az árbocmester,
128 I | bennünket.~Egy fiatal kadét is volt velünk, egy kispap-képű
129 I | parton mindig az ő alakja volt az első, amelyet megpillan
130 I | ahol a kadét állott. Nem volt ott. A hajó korlátját letörte
131 I | bőszültebben dühöngött. Már nem volt kormánylapát, már nem volt
132 I | volt kormánylapát, már nem volt hajókerék. A kisebb árbocok
133 I | hajóharang. A nyelve le volt addig kötve, de a viharban
134 I | uram, de a vallásosság nem volt mindennapi kenyerem. Az
135 I | részeges és káromkodós volt az ember.~- Minden pénzemet
136 I | Én nem voltam ivós és nem volt vagyonom, se szeretőm, semmim.
137 I | pipát választottam.~Nekem az volt a legnagyobb gyönyörűségem,
138 I | legnagyobb gyönyörűségem, az volt, amire a legtöbbet költöttem,
139 I | állomások sörét. Dehát meleg is volt az idő, noha még csak májusi
140 I | össze. Kedves csevegő ember volt; fiatal, hosszú és sovány.
141 I | öregúr ült. Fekete ruha volt rajta. Az arca színtelen.
142 I | elé bámult, s mozdulatlan volt, mint a kőbálvány.~Az alispán
143 I | Egy öreg zsidó orvos volt az. De azt be se vitték.
144 I | augusztusi nap délutánján volt ez estefelé. Az utca néptelen
145 I | estefelé. Az utca néptelen volt, mint azon a tájon mindig.
146 I | volnának. A leány hol kékbe volt öltözve, hol rózsaszínbe,
147 I | rózsaszínbe, de mindig csinos volt és mindig komoly, szinte
148 I | gesztenyefák alatt, furcsa volt nekem, hogy nem a saját
149 I | leány ölében fehér napernyő volt. Annak a két végén nyugodott
150 I | A tanító arca mosolygós volt, a ruhája divatos nyári
151 I | csak egy percig tartó érzés volt, egy átvonuló érzés, mint
152 I | többet is tudni, de nem volt több róla a levélben. És
153 I | meghalt; olyan szép leány volt, olyan komoly, olyan fehérarcú!
154 I | afféle kisfizetésű segéd volt.~Doktor Gizellát senki se
155 I | nyilatkoznia kellett. A doktornak volt egy ügyvédné leánya, aki
156 I | eljött a városból és nálok volt ebéden. Gizellának nem
157 I | feleségemre nézek. Éppen ilyen volt ő is tizennyolc éves korában.~
158 I | ember. A nénéd is boldog volt vele.~A leány csak hallgatott.
159 I | doktor ugyanis tüskés ember volt. Ma is magam előtt látom
160 I | Különösen a parasztfélének volt mit hallgatnia:~- Megint
161 I | az orvosságot.~A doktor volt a patikus is. A rendelő
162 I | állvány foglalta el. Tele volt az mindenféle feliratos
163 I | skatulyázott. Ügyes, okos leány volt. Ma is látom azt a nyugodt,
164 I | aztán, kivált ha paraszt volt, eldicsérte otthon az orvost:~-
165 I | kertes verendás falusi ház volt. Úri módon ruházkodtak,
166 I | ég náluk. Egyébiránt nem volt az arcuk Laudon-utcai.~Nálunk
167 I | szigorúan nézett, mikor nyájas volt.~Eközben mindennap érkezett
168 I | aki a leánynak bizalmasa volt. A postán azt gondolták,
169 I | Ments meg!~A szobában ott volt az anyja is, meg a szakácsné
170 I | az arca látszólag nyugodt volt.~Estefelé levelet írt. Odaadta
171 I | Szép muzsikás temetés volt. Az utat a fákról hulladozó
172 I | hulladozó levelek takarták. Ott volt a faluból minden lélek,
173 I | megjelölt. Simándi egy szabónál volt megszállva. Annak az ablakából
174 I | képrámába illő látvány volt.~Az uraság akkor kezdte
175 I | mégy lelkem?~Etel már piros volt, mikor közeledett is. A
176 I | vígan Pócsi gazda.~Kisgazda volt, afféle négyláncos földű.
177 I | fészke.~Csak még az a kérdés volt hátra, mit szól rá Lukács?~
178 I | És a falu az ő pártján volt mindig. Rendetlenség történt:
179 I | tizenöt esztendőt és kapitány volt vagy ezredes. Persze tengeri
180 I | párnáját. De aznap este erősebb volt az illat és édesebb.~- Milyen
181 I | Csak féloldalt. Aztán olyan volt neki, mintha a saját ágyában
182 I | szemlélésébe.~De hogy igen tiszta volt az ég, nem hagyta abba.
183 I | fonta a karját.~A park fehér volt a dértől. Délelőtt borult
184 I | dértől. Délelőtt borult volt az idő és olvadós. Este
185 I | Csak egy kampós turistabot volt nála.~Gondolatokba mélyedten
186 I | kastély felé.~A park csöndes volt, csak a zúgó morgása hallatszott.
187 I | bámul.~---------------~Mi volt az a Jézus háza?~Valamikor,
188 I | szabadult ki a kórházból, és nem volt hol meghálnia. Zord őszi
189 I | meghálnia. Zord őszi est volt az, szeles és fagyos. Sok
190 I | nagy terem és két ruhatár volt benne. Egyik a férfiaknak,
191 I | márványasztal. Cement és márvány volt ott minden, még a kályha
192 I | aztán két fürdőszoba is volt építve. Annak a vizét télen
193 I | éjjel-nappal melegítették.~Zár nem volt az ajtókon, sem a kapun.
194 I | Maradós lakója csak három volt a háznak: egy részeges mészáros,
195 I | kellett.~A mészárosnak Pálfi volt a neve. De csak éppen annyiban
196 I | De csak éppen annyiban volt mészáros, hogy segített
197 I | már ivott és danolt. De volt úgy, hogy ruhát vagy fehérneműt
198 I | Csak épp egy toll-vánkos volt minden vagyona. Azon szokott
199 I | Egyetlen jó cimborája a szabó volt, Bogár Miska. Az is hatvan
200 I | a Jézus-házába. Annak se volt semmije csak épp ágyneműje.
201 I | épp ágyneműje. A sarokágy volt az övé, a kályha mellett.
202 I | cigányasszony is afféle őslakó volt ott. Még akkor került be,
203 I | mészárosnak pénzetlen napja volt, a cigányasszony ajánlotta
204 I | ihatik.~Szilveszter estéje volt aznap, s a babona azt tartja,
205 I | elmúlt, de a palackban még volt egy pohárra való bor.~-
206 I | Megállt. Nézett.~A feje havas volt. A szakálla is. A szeme
207 I | rémült. A kabátja ferdén volt begombolva. A keze kéklett
208 I | Toprongyos, szürke hajú csavargó volt. Két cipőt kapott fel az
209 I | cipő azonban olyan rongyos volt, hogy kifitogott belőle
210 I | megdobbant a láda. Szokása volt, hogy rugott egyet a ládáján,
211 I | pillantottak.~Az ember sápadt volt, mint a halál. A feje lekókadt.~-
212 I | suhanc, akinek a keze kék volt, mintha kesztyű volna rajta.~
213 I | Percekig tartó csöndesség volt az asztal körül.~Végre a
214 I | flaskát. Ivott.~A keze nagy volt, de a körme gondozott. Két
215 I | Mert nekem csak az anyám volt magyar és keresztény. Az
216 I | igazhitű ember... Mikor először volt kiállítás Pesten, nyolcvanötben,
217 I | vén, gazdag kunduradsinak volt a felesége. Kunduradsi,
218 I | azért alkudjunk.~Magyar nő volt mind a kettő. Nem is sejtették,
219 I | török. - Mert az arca fehér volt, mint a kairói gyolcs, és
220 I | az agave virágáé. Olyan volt akkor, olyan.~A szavamra
221 I | ördög.~Akkor olyan asszony volt vele, aki nem tudott magyarul.
222 I | ismer senki.~A dsinek napja volt az. Az én jámbor fejemben
223 I | nagyot. Háromszáz fajta rózsa volt benne, és ezer rózsatő.
224 I | képeslapokat.~De akkor már volt helyette a boltban segítőm,
225 I | Mert egyéb érdekesség nem volt benne, és adósságokért is
226 I | akkor meg nagy fehér rózsa volt a kabátján, noha aznap nem
227 I | szeretné a virágot.~Különös volt nekem a vigyorgása, de nem
228 I | megijesztettél!~Valóban sápadt volt és remegett. A vállán a
229 I | rojtos fekete selyemkendője volt. A haja szabadon hullt a
230 I | megsimítottam a haját.~A haja hideg volt és nedves.~De igen haragudott,
231 I | gondoltam semmit.~Ez nyáron volt, most-nyáron. Az orvos már
232 I | utóbbi évben ideges-haragos volt. Olykor annyira megbőszült,
233 I | orvosán kezdtem.~Az orvos volt már egyszer nálunk vacsorán,
234 I | De ma estére dalos mozi volt hirdetve a kávéházban, és
235 I | dolgoznia, s a boltom tele volt este vevővel. Hát csak így
236 I | vagyok. Csak épp annyi időm volt, hogy a bolti bankópénzt
237 I | villamos lámpás ég.~Szokatlan volt nekem mégis, hogy a feleségem
238 I | kiterítették. Menyasszony volt, noha szívbajos, beteges.
239 I | Ilkának hitták - zsidólány volt. Valami felizgatta és meghalt.~-
240 I | koccintott velünk. Vörös bor volt a pohárban. Felét megitta.
241 I | olyan tiszta és fényes volt a cipője, mintha akkor vette
242 I | bolti skatulyából.~Különös volt, de nem gondoltam vele.
243 I | voltam, s a szoba igen be volt fűtve. A boltban nincs kályha.
244 I | asztalra tettem, az négyszáz év volt nekem. Kezem, lábam, vállam,
245 I | sápadt voltam.~Mert olyan volt a fejem, mint a megfagyott
246 I | helyébe. A bor egyformán félig volt mind a két pohárban. A poharak
247 I | orvos poharában éppen annyi volt az ital, mint az enyémben.
248 I | Hallgattam. De olyannyira nem volt az eszem a cselekvésen,
249 I | történhetett? Hiszen egy percig se volt szándékomban, hogy megölöm.
250 I | ránehezült a szívemre. Hiszen nem volt akkor egy ép gondolatom,
251 I | gondolatom, egyáltalán nem volt semmi gondolatom. Megbutultam,
252 I | hallgattam rájok. Olyan volt minden, mintha álmodnék.
253 I | haladozott, mozgadozott, s olyan volt, mintha a végtelenségbe
254 I | gyermekem, feleségem, kincsem volt az az asszony, és az az
255 I | rendőrtisztnél kézi lámpás volt, de azért a házi lámpást
256 I | szocialistákat.~Boldog nép volt ez azelőtt, ha szegény is.
257 I | azon a héten valami járvány volt az efféle milliomos családokban,
258 I | Livrés inas.~Balázs nem volt otthon, vadászni ment ki
259 I | Az első feleségével nem volt valami szerencsés. Kedvetlen
260 I | természetű, rikácsoló asszony volt. Még az udvari kutya is
261 I | pecsenyét ettek, jó világ volt, - mondta sóhajtva az asszony. -
262 I | egyszer. Annak legtöbb esze volt köztünk. Az a sakter házát
263 I | altatgatja a rongyát.~Mégis kár volt eljönnöm. Itt vesztegetem
264 I | sápadtas, éppen nem vadász. Volt is már egyszer valami idegjavító
265 I | az urára. A szeme olyan volt, mint a fűből elnéző kígyóé.~-
266 I | csakugyan kellemes hangú volt, mintha üvegharangocskák
267 I | Félliternyi apró zöldborsó volt benne. De mégse borsó, csak
268 I | volna, oly eleven, tiszta volt a gondolkodásom. Bosszantott
269 I | a kérdés annyira együgyű volt, hogy nem is feleltem rá.
270 I | ideérkeztél, havannaszivar volt tárcádban és az neked keserű
271 I | tárcádban és az neked keserű volt, eldobtad. A juhász fölvette.
272 I | ugyanaz a szivar őneki édes volt. Melyiktek volt gazdagabb
273 I | őneki édes volt. Melyiktek volt gazdagabb ama szivarral?~
274 I | ébresztett föl. Még hét óra sem volt.~A házbeliek még aludtak
275 I | Rokonom. Szép nagy leány volt már, húszéves.~- Minden
276 I | siralmait. Egyetlen lánya volt, a legszebb, a legokosabb
277 I | néztem. A szeme már oly vörös volt a sírástól, hogy a pillái
278 I | hulladéka. Igen elegáns volt különben a gyászruhája,
279 I | mondta a főispánné -, hanem ő volt komorna, vagy mi, egy főhercegünk
280 I | spanyolkendőcske. Szép bizonyára nem volt a virágzásában sem. A homloka
281 I | öltött, s a balkezére olvasó volt csavarva.~Meggyújtotta a
282 I | A kezében fehér pálcika volt. Azzal koppantott a betűkre.~
283 I | gyűlik. Az arca halovány volt, mint a kórházi betegeké.~
284 I | anyára tekintettem.~Sápadt volt. A szeme szinte elmerevült
285 I | másvilágra.~A hangja olyan volt, mint az eolhárfa zengő
286 I | lehellete. A tekintete olyan volt, mint az alvajáróé.~---------------~(
287 I | vendéglő felé.~Az utca zajos volt. Villamoskocsik bőgtek,
288 I | összeegyeztetni a logikával. A médium volt logikátlan? Vagy a szellemek?~
289 I | bizonyára a legérdekesebb volt, hogy a szellem-nyilatkozat
290 I | magyarul?~Nevelő vagy mi volt osztrák főhercegi családban.
291 I | várakoztunk rá, hanem ott volt a szomszéd szobában és hallgatódzott?~
292 I | másfél órán.~Az udvar tele volt vacsorázókkal. A teremben
293 I | látta, vagy igen bőszült volt.~- Dehát akkor is - fortyogott
294 I | érdekli? A valóság hangja volt az, Elemér. Itt nincs semmi
295 I | játszottak, és ő Erzsébet volt benne, Szent Erzsébet. Emlékszem.
296 I | játszott, amíg növendék volt. Lássa, én mingyárt megértettem,
297 I | amelyik néki kedvesebb volt. Ugye Klotild?~Meglöktem
298 I | professzor azonban nem azért volt professzor, hogy az igazából
299 I | Hiszen olyan vidám leány volt...~- De tudott komoly is
300 I | szincerizálni egy hadnaggyal! Volt őneki őrnagy kérője is.
301 I | beszélt. Az igaz, hogy veres volt az orra az őrnagynak, az
302 I | az orra az őrnagynak, az volt a fő oka, hogy nem ment
303 I | asztalhoz. Az ablak nyitva volt. A kertben gitáros banda
304 I | könnyezett. Az arca boldog volt. Fölvette az étlapot és
305 I | jó étvággyal evett. Vidám volt.~A professzorné a zenére
306 I | Mert tetszik tudni, úgy volt az, hogy mindjárt ahogy
307 I | ostoba bábaasszony zavarodott volt aznap a virrasztástól. No
308 I | Az igazat megmondva, nem volt valami szép a hangjuk, kissé
309 I | szép a hangjuk, kissé rezes volt. De az anyjuknak hangját
310 I | beszélt az anyjuk, olyan volt a hangja, mint a varjúkárogás.~
311 I | Ez a nem megint furcsa volt Sárinak.~Sose mondták ők
312 I | született vadásznak, kutyája se volt rá, de az orvos rendelte,
313 I | üveges legidősebb fiáról volt szó. Antalfi Gyuriról, akit
314 I | szerettek. Három évvel idősebb volt, mint ők; a negyedikbe járt,
315 I | félelmetesen duhaj kölyök volt. Ha egyebet nem tehetett,
316 I | A bajuszkája pomádéval volt hegyesen fenve, valami rózsaillatú
317 I | Másnap mind a két leány ott volt már tíz órakor a boltban.
318 I | csibegomba-leves kedves étele volt, mégsem igen evett. A kérdésekre
319 I | másnap délben már szomorú volt. Még a palacsintát is unottan
320 I | legény. - Tudja, hetivásár volt, és délig nyüzsgött a boltunkban
321 I | szerencsére két más vásárló is volt már a boltban: a Lukács
322 I | Hallgatott.~Életükben ez volt az első titok, amit egyik
323 I | kezemet.~Aznap káposzta volt az ebéd, amit Olga csak
324 I | megtörtént. Olga egész nap piros volt tőle. Álmodozó arccal járt-kelt
325 I | se patvarkodott. Nyájas volt és vidám. A koldusnak is
326 I | fiatalemberen divatos kék zakó volt, és öblös mandzsetták. A
327 I | Patkányméreg. Finom narancspálinka volt az, tízéves. A pék, amikor
328 I | másnaptól már családtag volt. A helyi újságba is belekerült
329 I | vasalták. De hat új ing is volt a fehérneműk között, nyári
330 I | hogy olyan vigyázatlan volt.~Olga sokáig időzött a padláson,
331 I | visszatért.~A kendő már akkor nem volt a Sári vállán. Csak vasalt,
332 I | hogy megcsókoltalak, sohase volt édesebb az ajkad, azt mondtad,
333 I | volna! Az ibolyás kendő volt a vállán.~- A vállán volt?~-
334 I | volt a vállán.~- A vállán volt?~- Hát persze.~Olga leült.
335 I | Sári is benn termett. Vörös volt, mint a pipacs, aztán egyszerre
336 I | vegye el őt! Nekem ön nem volt mindegy.~S a hangja olyan
337 I | szokottnál. Csakugyan olyan volt, mint valami kárvallott
338 I | magadra a kendőt?~- Hideg volt. A vasat nem hagyhattam
339 I | Egy göngyöleg papíros is volt nála, vagy talán nem is
340 I | De azért az arca csinos volt. Sári legalább meg volt
341 I | volt. Sári legalább meg volt vele elégedve.~Vizet öntött
342 I | volna. Így azonban bágyadt volt, és csupa aggodalom nehezítette.
343 I | feküdt. Az arca zsebkendőbe volt temetve. Az anyjuk ott ült
344 I | emberke lépett be. Zöld kötény volt előtte. A kötényből két
345 I | rá a suszter. De fásult volt, s nem akarta, hogy a suszter
346 I | bágyadtan.~A másik párt nem volt szükséges felpróbálnia.
347 I | hallotta ezt a mondást, de sose volt olyan kellemes neki, mint
348 I | grófkisasszony jobb.~A hangja gúnyos volt, de tetszett Sárinak. Micsoda
349 I | patkányméregből.~- Nem, köszönöm, elég volt - felelte a tanító.~És az
350 I | bűnbánat és bocsánatkérés volt a hangja. Gondolta, Olga
351 I | érezne bűnösnek. Gonoszság volt, amit cselekedtél.~És az
352 I | már ide is!~Szomorú est volt az. Olga nem ült az asztalhoz.
353 I | beszélgetést. De csak víz volt az a keserves malmára. Sírt
354 I | ágyában.~A ház már csendes volt, csak a hálószoba órája
355 I | elméje sokkal inkább meg volt terhelve az átélt keservekkel,
356 I | Micsoda szörnyű jelenet volt! De ha csakugyan kiűzte
357 I | meg Gyurit. Gyalázatosság volt!~S az arcát a tenyerébe
358 I | Olgának az arcára is.~Olyan volt Olga, mint a halott. Szép
359 I | percegés is olyan szomorú volt. Sári könnyezett.~Jobb a
360 I | vele egylélek-testvér álnok volt iránta.~Nehéz kábulat ereszkedett
361 I | behunyódott. S mégis olyan volt, mintha látna. Látná az
362 I | világban.~Megrázkódott.~- Álom volt - rebegte -, álom. De a
363 I | sajnálgatják:~- Milyen szép leány volt, és milyen fiatal! Kár érte!~
364 I | puskában a patron átázott volt, és csak kevéske puskapor
365 I | berontott a boltba. Sápadt volt, és rémült szemű. Kalap
366 I | és rémült szemű. Kalap se volt a fején, se nyakkendő a
367 I | tévedtem... Az idő borult volt, és az a fene kendő...~Idegesen
368 I | szíja csak madzag. Cipócska volt benne. A fiú keresztet jegyzett
369 I | Nem tudom... Anyám pápista volt.~- Kitért.~- Nem tért ki.
370 I | nem cselekedte, mert nem volt burgonyája. Tudták is abban
371 I | kóstolgatták, de neve még nem volt, s nagy általánosságban
372 I | terebélyes arcú paraszt. Ez volt a legöregebb köztük. Lehetett
373 I | Az igaz, hogy nagy feje volt.~És ahogy ettek, csöndesen
374 I | meghalt.~Árpád is színész volt, kezdő színész. Egy kis
375 I | kétségbeesése leírhatatlan volt. Vigasztalni meg se kíséreltem.
376 I | házban még csak ismerősünk se volt, akire anyámat rábízhattam
377 I | Már akkor nem sírt. Sápadt volt, mint a kórházi beteg.~Nem
378 I | kis lakásban csöndesség volt. Anyám szótlanul járt-kelt,
379 I | voltunk. Cselédünk csupán egy volt.~Tehát nyomasztó csöndesség
380 I | Tehát nyomasztó csöndesség volt a házban. Még a kisfiam
381 I | hallgatott. Különben is hallgatag volt, mint a társtalan gyermekek
382 I | Szobánknak ez a némasága nehéz volt. Nem is értettem. A nők
383 I | Jancsinak sok játékszere volt, de legjobban szerette a
384 I | kisnyulat.~A nyulacska eleven volt, s a kis udvarból nem szökhetett
385 I | Örvendő arccal fogadott. Olyan volt az örvendezése, mint azé
386 I | gondoltam, hogy talán szerelmes volt Erzsikébe, a menyasszonyba.
387 I | máskülönben Keresztúry László volt a becsületes neve.~- Hát
388 I | tudom. Lehet, hogy részeg volt. Lehet, hogy megunta az
389 I | is a legjámborabb ember volt. Nem is ember, hanem egy
390 I | kabátban járt, és ha vendég volt a háznál, ijedt arccal iparkodott
391 I | semmivé zsugorodni. Félénk volt. Ha szólt valaki hozzá,
392 I | a poharat.~Unalmas ember volt szegény.~És hozzá az arca
393 I | disznószeme és hosszú, lapos orra volt, az álla meg kicsi. A bajusza
394 I | kíváncsisággal faggatták:~- Milyen volt ez a leány? És hogyan valott
395 I | mindenképpen mulatságos személy volt az asszonyoknak.~A szánkó
396 I | kályháját, hát csakugyan tele volt égett papírossal. De milyen
397 I | jutnak az ember eszébe. Ilyen volt az például, hogy a lakodalom
398 I | Pedig hát az apja főispán volt, ő maga meg Pesten járt
399 I | Pesten járt iskolába, jogász volt! Ámbátor az is igaz, hogy
400 I | duzzadozó.~A szobája nyitva volt. A cselédleány akkor porolta.~-
401 I | szalmadikón. Fekete ruhába volt öltözködve. Az arca szederjes
402 I | lakkcipő. A mellére oda volt vetve a sárga selyemnyakkendő,
403 I | se, uram.~- De hát ha nem volt rendes eszű, csak lehetett
404 I | az ajtaját.~Most is tele volt feketén összekunkorodott
405 I | vihognának rajta!~A kályha tömve volt ilyen feketére égett papírossal.
406 I | De látszik, hogy könyv volt. Mielőtt elégette volna,
407 I | A szeletek sarka is le volt égve, de minden szeleten
408 I | égve, de minden szeleten volt egy-két mondat, amit ki
409 I | csupa hála és csupa köszönet volt a nézése. „~---------------~„
410 I | születésnap a legszebb ünnep volt, amit életemben láttam.
411 I | láttam. Mennyi meghatottság volt az arcán! Hogy nézett rám,
412 I | alatt! Még ideálisabb, mint volt. A mozdulatai is... Hangtalan
413 II | neve sem szalonképes.~Távol volt ő attól; sőt maga a gazdája
414 II | szamaráról szól az ének.~Nem volt az valami különös állat,
415 II | visszaemlékeznek.~Az a vélemény volt ugyanis eddig a faluban,
416 II | nincs, szamarunk azonban volt, s így az emberek méltán
417 II | különben olyan jó ismerősöm volt ez a derék, komoly és meggondolt
418 II | ugyanabból a porból való volt, amelyből mi mindnyájan.~
419 II | szerint érdekházasságnak volt nevezhető, azonban tekintve
420 II | elégedve, aminthogy meg is volt, habár természetesen arról
421 II | szamaram becsületes - szokta volt mondani Tóth Antal.~S közmondássá
422 II | szétsemmisül. Ez annál szembetűnőbb volt, mert a fia, az eddig közkedvelt
423 II | tisztességes falusi birtokos ember volt. Kár érte, hogy meghalt,
424 II | velünk jött.~Tisza kutya volt, becsületes, okos állat.
425 II | újév napja lévén, el is volt keseredve, hogy ilyen rosszul
426 II | a sörétet, ha pedig sok volt a töltés, akárcsak egy eleven
427 II | Lehet, hogy más határban volt dolguk, lehet, hogy ők is
428 II | Szép, fánkszínű vadászpipa volt az.~Csuda, hogy a Tiszta
429 II | szürkülő szakállú arab volt az is. A fején fehér burnusz.
430 II | lélegzett. Az ajka száraz volt, kicserepesedett; arca,
431 II | megismertem.~Hát egy bűvész volt, egyiptomi kígyóbűvölő.
432 II | nagy sokaságnak közepette.~Volt vizem. De ahelyett, hogy
433 II | harapott. Szerencse, hogy nem volt meg a méregfoga.~Ismét megkerestelek.
434 II | Azt is el akartad adni, de volt annyi eszem, hogy nem távoztam
435 II | elmém!~A bűvészben már alig volt élet. Aszott, halvány arca
436 II | naja-haje. A kíváncsiság erősebb volt bennem, mint a könyörület.
437 II | gyertyácska aljába bele volt nyomva egy kis szerszám.
438 II | gyertya az élet gyertyája volt. A picike gyertyák meg az
439 II | bölcsőcskébe.~Mindegyik úgy volt már elbocsátva, hogy éppen
440 II | utolsó gyertyácskába írótoll volt belenyomva. Az ám, írótoll,
441 II | szent csöndben.~Csupa erő volt még Árpád akkor-időn, noha
442 II | agg bólogatott:~- Könnyű volt jósolnom, mindnyájan láthattuk
443 II | noteszkönyvecskéje fehér volt, az ördögé meg fekete. És
444 II | tábláján egy keresztecske volt a dísz, az ördögének a tábláján
445 II | szárnyoknak a tenger is semmi volt. Amennyi idő alatt egy veréb
446 II | tetszik.~Szent Péternek nem volt ellene semmi szava, mert
447 II | A nagyvárosokból elég volt - mondja elkeseredetten. -
448 II | mikor még igazában ember volt. Csak éppen hogy kalapot
449 II | Csak épp hogy rajtuk nem volt fegyver, meg hogy őrajtuk
450 II | ember.~Az is olyan illatú volt, mint a spirituszos hordó.~-
451 II | összeomlását várja. Nem volt hatalma, hogy fordítson
452 II | Neki még egy vonása se volt a noteszában.~Már azon gondolkodott,
453 II | látni a kisdedet, úgy be volt burkolva egy rongyos nagykendőbe.
454 II | nagykendőbe. Csak a kezecskéje volt ki. Mozdult-e a keze? Vagy
455 II | fekszik. De már fagyott volt a vér, s az asszonynak az
456 II | Emelni próbálta. Merev volt már, mint a fa. A mozdítástól
457 II | cukedlit. Átkozottul jó étvágya volt, és én átkozottul balek
458 II | lakkcipőm reggelre bocskorrá volt széttáncolva, és olyan náthát
459 II | látszik legjobban, hogy nem volt az eszem a helyén. Négy
460 II | hogy kedves-lelkű leány volt. Mikor a szemével rám nevetett,
461 II | Hej, emlékezetes nap is volt az, mikor ezt az arcképet
462 II | egymást.~Különös szerelem volt ez, és megmagyarázhatatlan.
463 II | asszonynak; neki hosszú haja volt, nekem pedig rövid, s ő
464 II | volt-e rajtam?~Mert régen volt ez, nagyon régen. Az emlékezetnek
465 II | ahol az én apám gépész volt, az ő apja pedig tiszttartó.
466 II | udvarukba. Az nagy, gyepes udvar volt. A kancellária előtt erdeje
467 II | meglátogatott engem. A házunk mögött volt egy nagy kert. Ott sétálgattunk,
468 II | kedves, feledhetetlen érzés volt, amint így karonfogva mentünk.
469 II | halt meg. A szobákban csend volt és szomorúság. Neki is megparancsolták,
470 II | legyen, és ő szomorú is volt. Széket húzott az ablakhoz,
471 II | Az „istenbizony” nagy szó volt előttünk. Mind a ketten
472 II | mert fél fejjel magasabb volt az uránál.~Egy helyen valami
473 II | kényelmesen.~A barlangban nem volt senki. Csak a sarokban sötétlett
474 II | No, temérdek mindenféle volt ott. Még valami páncélféle
475 II | gyertyatartók hevertek. Kék volt valamennyi a penésztől.~
476 II | másik gyertyát!~Már fáradt volt. Az arca égett és verejtékezett.~-
477 II | szedték a gyertyatartókat. Volt vagy harminc.~Mikor már
478 II | harminc.~Mikor már félig volt a zsák, az asszony megint
479 II | Már mind a nyolc zsák meg volt rakva.~- Jobb volna, ha
480 II | róla. A lélegzete olyan volt, mint a kovácsfújtató szuszogása.~
481 II | kérdezte az ember.~Sápadt volt, mint a halott. Az asszony
482 II | S ahogy felemelkedőben volt, egy mély, kínos hördüléssel
483 II | fiúcskának valami belső baja volt. Ahogy ment az iskolába,
484 II | angyal.~Mert ha a fiú alakja volt is rajta, nem tudott hazudni.~-
485 II | hálóingem parádézott.~Ez volt hát az ijesztő, a rabló,
486 III | hogy a tanító úr holtrészeg volt, úgy vitték haza, mint egy
487 III | sö nagy Mária soha.~Igaza volt a jó pedagógusnak; minek
488 III | ismeri, és mindegyiknek volt már miatta több vagy kevesebb
489 III | HIMNUSZ~Egy nyári estén nyitva volt a sakk-kör ablaka. Az átellenes
490 III | zongorázott.~A körben már nem volt senki, csak Erkel maradt
491 III | maradt ott, aki szemlélője volt a játékunknak.~Aztán, hogy
492 III | Erkel ugyanis elnöke volt a sakk-körnek.~Legyintett:~-
493 III | sok melódiát.~- Hát nem volt mestere a zenének?~- Fene
494 III | mestere a zenének?~- Fene volt. Mikoriban együtt dolgoztunk
495 III | Néha túlságosan keserű volt az öregúr.~Folytatta:~-
496 III | pályáztam. Eszem ágában se volt, hogy pályázzak. A Himnuszra
497 III | felelte a cigány -, benne volt a cimbalomban.~- Miről szól?~-
498 III | akkor a nemzet fájdalma volt s melyet Rákóczi magával
499 III | velejében és szívében eddig volt és egy ismeretlen hatalom
|