Part

 1  I |           vén. Kocsiút lehet arra.~Egyszercsak elém ötlik a síkon egy magányosan
 2  I |         napja!~Kelek. Gondolkodok.~Egyszercsak azt látom, hogy a bal lábamra
 3  I | hordom-hordogatom a vesszőkosárba. Egyszercsak, ahogy kitekintek a padlás­
 4  I |            a közmondások?~Olvassa. Egyszercsak ezt olvassa:~- Ahol az Isten
 5  I |            is, csak az óra ketyeg.~Egyszercsak veri a kilencet.~Mozdulok.
 6  I |        ugat. Megyek az út közepin. Egyszercsak azt érzem, mintha nem a
 7  I |           a templom előtt haladok, egyszercsak elém vetődik keresztül-át
 8  I |          is engem?~Hol ez, hol az, egyszercsak eltűnik,~miként az éjbe-oszló
 9  I |        hogy ide-oda ne bukdossunk.~Egyszercsak minta ágyú dördült volna,
10  I |        Énekelnek, mint a búcsúsok.~Egyszercsak gyermekkiáltás hangzik az
11  I |        udvaron neveltek fel, aztán egyszercsak itt az ősz, s a daru felrepül,
12  I |          ez - mondogatták a vevők.~Egyszercsak megjelent köztük a fiatal
13 II |     Azonban csalódunk. A vén Matyi egyszercsak mintegy ihletetten fölemeli
14 II |         fogyott a könny.~Szállnak. Egyszercsak Sátán a hegyoldalra les,
15 III|            Hallgatott. Hallgatott. Egyszercsak kicsordul a könny a szeméből.~-