Part

 1  I|      Mégis...~- Mer az erdő csak fa. Itt is fa, ott is fa. Lombja
 2  I|          az erdő csak fa. Itt is fa, ott is fa. Lombja sincs
 3  I|       csak fa. Itt is fa, ott is fa. Lombja sincs ilyenkor.~-
 4  I|         felső rögei.~Semmi egyéb fa a hegyekkel határolt fehér
 5  I|          rész volt, a legöregebb fa se lehetett több benne tizenöt
 6  I|           én is siratom.~Dehát a fa is évről-évre terem...~Loptak
 7  I|         Színészeim.” Itt-ott egy fa nem erdő.~Új nemzedék burjánzott
 8  I| tengerében,~amelyben minden: fű, fa, ember, állat,~korona, koldusrongy,
 9  I|         azt húzassátok: Kidőlt a fa mandulástól.~És többet nem
10  I|       parkot világít meg. Minden fa fehér, mint a virágzó szilváskert.
11  I|          jövevényre néz.~- Hát a fa? - kiáltja neki. Ha nem
12  I|          mellette álló két-három fa vászontarisznyákkal és kis
13 II|         a fejével, mikor a szent fa előtt ájtatosan megemelik
14 II|           Merev volt már, mint a fa. A mozdítástól félrecsúszott