Part

 1  I|         ott is fa. Lombja sincs ilyenkor.~- Úgy szép.~- Tar.~- Úgy
 2  I|       őrködik a kertész. Persze ilyenkor kinek is jutna eszébe, hogy
 3  I|      melyik?~A kövér nagy pékné ilyenkor mindig mosolyogva pillant
 4  I|      őzike szemérmesen mosolyog ilyenkor, és melegen pillant egymásra.~
 5  I|         állt meg.~- Perec nincs ilyenkor - felelte egykedvűen a pék. -
 6  I|     eszű embör az uram, aki még ilyenkor is fellógatja magát!~- Nem
 7 II|       Egyáltalán nem érdeklődik ilyenkor semmi iránt. A kövér papsajtok
 8 II|     azon, hogy vajon álmodnak-e ilyenkor, vagy pedig gondolkoznak
 9 II|       husángolta a szamarat.~Ez ilyenkor neki is lódult. Különösen
10 II|        A falu és a város között ilyenkor csak annyi a különbség,
11 II| vetettek fehér homlokára -, óh, ilyenkor úgy nézett ki, mint egy
12 II|       egymást, s nem beszéltünk ilyenkor semmit, vagy ha beszélgettünk
13 II|         találkozom olykor vele. Ilyenkor ismét nyolcéves fiú vagyok.