Part

 1  I|          síkon egy magányosan álló barna fakereszt, mintha egy kiterített
 2  I|        kéményeitől.~No meg a hajam barna színétől,~amely velem Sztretfördbe
 3  I|            Szememnek fényét! Hajam barna színét!~Gyermekszívemnek
 4  I|       grófasszony különben maga is barna volt, csakhogy az ő szeme
 5  I|        házak világában.~Egy helyen barna juhnyáj, sok apró fehér
 6  I|     könnycsepp. De micsoda különös barna arc ez, micsoda erős orr
 7  I|           leányt vett el, egy szép barna teremtést. Olyan volt, mikor
 8  I|      lépésekkel az udvaron. Naptól barna, harmincéves asszony. Keze-lába
 9  I|          Hiszen nem fekete, inkább barna, szinte kávészínű, sőt drappszínű.
10  I|           ők az elsőbe. Cigányosan barna és félelmetesen duhaj kölyök
11  I|         úri ember.~- Most is olyan barna?~- Még barnább, mert már
12  I|         lehet mondani. Annyira nem barna. És a szeme se cigányos.
13 II| Szemöldököd szivárvány,~Szőke hajú barna lány!~Ezt a verset én írtam