Part

 1 Gardon|    járó lélek”, „A múlt velünk él”, az „Ali rózsáskertje”.
 2 Gardon|        írásban. „A múlt velünk él”-ben pedig mintha a fiatal
 3  I    |     festő is mind művésznévvel él~mihelyt bársonyt ölt és
 4  I    |      hogy egyik ember bőségben él, a másik szegénykedik. Holott
 5  I    |  Párizsban, mert ott olcsóbban él. Agglegény, igen takarékos
 6  I    |        mi igazi valónk, tovább él. Úgy vagyunk, mint mikor
 7  I    | szótlanul, mint Vértesi ügyvéd él a feleségével, immáron tizenöt
 8 II    |     két emberré, aminő legtöbb él abban a városban. Csakhogy
 9 II    |        diadalmasan -, de ilyen él itt ötszáz.~- Csak azokat
10 II    |       megszólal:~- Az a kisded él!~Nem is lehetett látni a
11 II    |        asszony élőnek látta.~- Él - mondta rá a másik asszony
12 III   |      tették azzá. A nép ma sem él vele. A magyar nép éppen