Part
1 Gardon| olyan írások is hiányoznak, mint „Az ételek királya”, „A
2 Gardon| gyermekszerelem történetét, mint a kötetünkben először szereplő „
3 I | indult ki Pilis-Bagosra, mint valami afrikai utazásra.~
4 I | A jobb keze vörös még, mint a marhatüdő, de már nincs
5 I | megindulunk.~A falu olyan, mint az Alföldnek más ezer faluja;
6 I | lefösteni.~Halkan szólt, mint a hajtó, mikor a vadászt
7 I | papnak, s egyben sekrestyése, mint faluhelyen szokás. Az már
8 I | amelyikben több a szalma, mint a láb. Megállt az ajtó mellett,
9 I | ajtó mellett, totyósan, mint az öregek szoktak, akik
10 I | akik többet ülnek már, mint állnak. És a csizmája halzsír-szagával
11 I | lejteget kissé, de csak mint aki elvesztette a fél csizmája
12 I | azt a szomorú történetet. Mint a tenger csigája, amelyben
13 I | egy percre úgy nézett rám, mint a bika, mikor a legelőn
14 I | kereszt volt az közelről is, mint amilyennek messziről láttam.
15 I | olyan nyugodtan cammogott, mint induláskor, én azonban már
16 I | pléhkályhába, hiszen itt hidegebb, mint kint.~Andorás lerakta a
17 I | gondolatosabban imádkoznia, mint ahogy imádkozta.~Jó sora
18 I | Élhetne most is, csakúgy mint én. Mert mi dolog is az:
19 I | akkorka üveggyöngy van benne, mint egy kölesszám, aztán aki
20 I | se rossz. Még okosabb is, mint amit én mondtam. Mert aki
21 I | ebből egy kis korty annyi, mint borbul egy pohárra való,
22 I | is a jamajkát, hát olyan, mint a tűz, de valami gyönyörületes
23 I | Bécsbe aznap olyan nagy úr, mint mink ketten, legföljebb,
24 I | pecsönyét. Utána feketekávét, mint az urak. Aztán bornyú pecsönyét.
25 I | úgy félreállt a bögyünk, mint aratáskor a csirkének, kimentünk
26 I | baj se kerekedne ebbűl, mint amennyi egy gyomorrontás.
27 I | csak úgy történik majd ez, mint mikor legénykorunkba elkaptuk
28 I | hangosabban ne nevessen, mint köllene. Aztán a kocsis
29 I | meg elosonok a kerten át, mint az árnyék.~No, egy héten
30 I | többet gondoltam én a pélpára mint a gyertyára. Háromszor is
31 I | haragszik az anyja:~- Több nap, mint kóbász.~Mondok magamba:~-
32 I | várnak!~A falu csendes, mint a csillagos ég. Sehol egy
33 I | annak is olyan a szava, mint a kecskének.~Hallgatom.
34 I | csak kérges kezű paraszt, mint én vagyok. A gólyanyakú
35 I | egyszerre úgy vacogott a fogam, mint a telegráfmasina a postahivatalban.~-
36 I | Ott még a köd is szebb, mint itt a napfény.~Mi öltözteti
37 I | az apja olyan vagyonos,~mint a tiéd.~JUDIT:~De nem és
38 I | SEKSZPÍR:~„Mászkál?” Röpköd! Mint a moly a gyertyán.~S te
39 I | selyemgombolyítás,~tekintetők, mint a vetést keltő~márciusi
40 I | szó úgy hangzik nyelvükön,~mint lúdnak száján a pacsirtaének.~
41 I | fantáziámon, a szívemen,~mint tó tükrén a rózsaszínű felleg.~
42 I | elgondolom?...~Légyen úgy, mint véled, Judit, hogy csak~
43 I | szebb az ő játszadozása,~mint itt a sok cifra komédia,~
44 I | mennyivel édesebb a csevegése,~mint a fellengős, kongó jambusok.~
45 I | Csupán formáit váltogatja el,~mint az avult ruhát hogy váltja
46 I | Szebb költemény, mint minden költeményem!~Kopogtatás.
47 I | csak éppen eszembe jutott, mint ahogy mindenféle eszébe
48 I | az István gróf, olyan, mint az árnyék. Nem kell megijedni,
49 I | egészséges vagyok én, mint a makk.~A makk persze a
50 I | buzgott fel a szívében, mint mikor a nevelőintézetből
51 I | gilicés némelyik helyen, mint az ő gyerekkorában volt.
52 I | lévén még akkor más vendég, mint én egymagam, a jó Domokos
53 I | paraszt az ő tudósasszonyához, mint a magyar paraszt; a bíró
54 I | oldalán egy inkább dombnak, mint hegynek nevezhető, gyér
55 I | Üres - felelte az -, olyan, mint egy nagy kőedény.~- Nekem
56 I | rajta van már, úgy csúszik, mint a gyorsvonat, és sohasem
57 I | arca is. Akkora bajsza van, mint a bötlehemes öreg pásztornak.
58 I | ezt, András.~- Olyan igaz, mint ahogy itt állok. Mikorra
59 I | megszabadultam. Olyan íze volt, mint pályinkának.~- Görcs volt
60 I | szarvája van a boszorkánynak, mint az ökörnek, ha nem is lehet
61 I | kútágasok úgy sikoltoztak, mint a vénasszonyok szoktak,
62 I | valamivel idősebb volt, mint én. Fehér, bőujjú ingben,
63 I | nem láttunk ott egyebet, mint a lábuk nyomát.~ ~
64 I | kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés: ígéret
65 I | Olyan volt, mikor elvette, mint a mosolygó alma, csak a
66 I | okos. Olyan volt a szava, mint a méz.~Két évig szolgált
67 I | elűzi a mezei füvekkel, mint a patikai orvosságok.~Hát
68 I | is lefizette, s úgy örül, mint a gyerek. Lelkem édes Hosszúné,
69 I | mosolygás csak olyan volt, mint a felhőn általszűrődő napfény.
70 I | hajósinas lett belőlem, mint akármelyik mezítlábas horvát
71 I | szobája is hányódik a vízen, mint a falevél. S micsoda vízen!
72 I | állania a kerék mellett, mint jóidőben; az őrálló tisztnek
73 I | csurgott rólunk a hideg víz, mint ahogy a kút csövéből csurog.~
74 I | szegezett, szóval dolgozott, mint a hajósinas.~De dolgozott
75 I | maga is velünk dolgozott, mint az utolsó matróz.~Ekkor
76 I | viharban kioldódott. És szólt, mint a lélekharang. Mink hallottuk
77 I | kétszer olyan hosszúak, mint amilyet más ember szokott
78 I | Az arca színtelen. A haja mint a megdőlt gabona vihar után.
79 I | bámult, s mozdulatlan volt, mint a kőbálvány.~Az alispán
80 I | élet nem úgy szerkeszt, mint Kotzebue. Az élet tragédiáiban
81 I | többi személy közömbös, mint a tehén, vagy éppen vidám.
82 I | Az utca néptelen volt, mint azon a tájon mindig. Semmi
83 I | figyelmesebben megnéztem, mint szoktam. Tetszett nekem,
84 I | volt, egy átvonuló érzés, mint mikor a téli mezőn holló
85 I | imádkozott, olyan ájtatosan, mint valami keresztény leány.~
86 I | melegebben szorongatja a kezét, mint azelőtt szokta. Azt gondolta,
87 I | állt az anyjával szemben, mint aki kivonja a kardot, amellyel
88 I | sírás mindig többet mond, mint a szóbeszéd. Az anya megértette:~-
89 I | farral állanak egymásnak, mint a rúgós lovak. Bocsánatot
90 I | nézte.~- Hamar, hamarabb mint várja.~Azzal összesöpörte
91 I | hangja ki-kihallatszott, mint a gyónók gyónása a sekrestyéből.~
92 I | noha kissé görbe is a lába, mint a korán dolgos parasztleányoké
93 I | A ködmen úgy áll rajta, mint a harang. Dehát úgy áll
94 I | beljebb csúszott a kés, mint ahogy szándékolta. Minden
95 I | sajtot. A csigát is megeszik, mint a cigányok. Reggel meg kávé
96 I | hálószobában. Hosszúkás mint a hegedű. És halk zengéssel
97 I | A végén fölkel. Zihál, mint a bika. A tatársüveget feljebb
98 I | világít meg. Minden fa fehér, mint a virágzó szilváskert. A
99 I | víz szétcsap. Soódy úszik, mint a cápa. Elkapja az embernek
100 I | mered Soódyra.~A tekintete mint a kitömött farkasé.~Soódy
101 I | mond.~De az csak nézett mint a kitömött farkas.~Azután
102 I | se télikabát. Megy-megy, mint a részeg. A hó a hajára
103 I | göndörszakálú, de oly sápadt, mint a koporsóból kikelt halott.~
104 I | pillantottak.~Az ember sápadt volt, mint a halál. A feje lekókadt.~-
105 I | Mert az arca fehér volt, mint a kairói gyolcs, és a szeme
106 I | nagy, fekete, és a termete, mint az agave virágáé. Olyan
107 I | Ő nem úgy mosolygott, mint más nők. Hanem mintha egy
108 I | becsukom a boltot és szaladok, mint valami megkompolyodott dervis,
109 I | beszédű és beretvált képű, mint a papok. A feleségemet meggyógyította
110 I | haragját és dolgoztam érte, mint a malom szamara.~Tegnap,
111 I | is, a villamos lámpás is, mint a legtökéletesebb tükörben.~
112 I | illedelemből épp annyit, mint ő. Török földön úgy szokás.~
113 I | egyik lábbal a másikat, mint a gyerekek? Vagy a szék
114 I | abba akasztotta a lábát, mint a hosszúlábúak szokták?~
115 I | cukortartó. Az is olyan, mint az ezüst. Ahogy a kenyeret
116 I | megfordulok, ül rendesen, cseveg, mint előbb.~Az asszony hallgatja
117 I | Mindent megértettem, mindent! Mint mikor a fekete éjszakát
118 I | asszony.~Fogtam a dugóhúzót, mint valami gépember és erőlködök
119 I | Mert olyan volt a fejem, mint a megfagyott citrom, minden
120 I | kenyeret szelem, szelem, mint valami gépember, ismét a
121 I | éppen annyi volt az ital, mint az enyémben. Most két ujjnyival
122 I | Valóban úgy álltam ott, mint valami őrült.~Az orvos mellén,
123 I | elfordult.~Én csak álltam, mint a kőből faragott kép. Lassankint
124 I | Némán tűnt el a homályban, mint a denevér.~Alit egy nagy
125 I | karjára borultan aludt, mint szokott is olykor, ha beszeszelt.~
126 I | Mit ugrál itt félmezítláb, mint a veréb?~Mosolyognak egymásra.~
127 I | lakik különbül. Milliomos, mint maga is megvallotta.~Méginkább
128 I | fiatal. Sovány és ideges, mint az agár.~Éppen ruhát próbált,
129 I | gyermek előtt. Énekelnek, mint a búcsúsok.~Egyszercsak
130 I | búcsújárást. Ki az udvarkapun, mint a verébraj!~Béresasszony
131 I | pálinka, tekintetes uram, mint a víz. Még a kutyák is pecsenyét
132 I | nagyhasú kisgyermek, pofára is, mint valami trombitásangyal.
133 I | A kezében olyan kenyér, mint a föld. Eszik. Legyek az
134 I | urára. A szeme olyan volt, mint a fűből elnéző kígyóé.~-
135 I | ismeretlenségekkel. Olyan, mint valami bontatlan kincsesbánya,
136 I | hogy úgy szokás szívni, mint az ópiumot. De ha teában
137 I | gondolkodásom olyan lesz, mint a zavaros víz. Hogy írom
138 I | csillagok! Az ablak fája, mint egy nagy T betű, mintha
139 I | olyan derengőn világos, mint mikor tejüvegen bocsátkozik
140 I | szorongva álltam már előtte, mint a gyermek a tanítója előtt.~
141 I | utoljára fehérré vált, mint a hónak a színe.~Az arca
142 I | vastagszik, szögletessé válik, mint az ácsolt gerenda, s rajta
143 I | elszélesedik, magasabbá válik, mint Ő.~Megrendülő lélekkel néztem
144 I | világon. S mindig vidám, mint a madár. Ugye Klotild?~A
145 I | A bosztont úgy táncolta, mint valami amerikai lány. Ugye
146 I | tovább él. Úgy vagyunk, mint mikor alszunk. A testünk
147 I | rajta, hogy többet mondtam, mint amennyit egyszerre megérthet.~-
148 I | Az arca halovány volt, mint a kórházi betegeké.~De ki
149 I | voltam már lefelé. Estem, mint a zsák. Nagy ütés a fejemen -
150 I | könnyű árnyék. Könnyű, mint a pára. A szélnek egy halk
151 I | Szállok egyre feljebb, mint a tollpehely.~Messze zöldellett
152 I | De oly könnyen szállnak, mint a cigarettafüst.~Csakhamar
153 I | látszik, de a Hold akkora, mint egy aréna-porond.~S egy
154 I | tűnődtem, a társaság elszállt, mint valami nagy galambraj.~Gyermekcsoport
155 I | nyúlánk férfi van velük. Mint bárányok közt a juhász.
156 I | kerülnek. Oly könnyen szállnak, mint mikor a szél pitypang-pelyheket
157 I | De mondom, csak olyan, mint egy széllengette fátyol.~-
158 I | másvilágra.~A hangja olyan volt, mint az eolhárfa zengő lehellete.
159 I | A tekintete olyan volt, mint az alvajáróé.~---------------~(
160 I | vaktában megyek. Vaktában. Mint a daru, amelyet zárt udvaron
161 I | kezéből. A szemét dörzsölte, mint aki hosszú álomból ébredt.~-
162 I | vendéglőnk felé a sétálók között, mint ahogy a templomból kilépők
163 I | könnyezett, de mosolygott is. Mint vihar után, ahogy a nap
164 I | Hiszen most is olyanok, mint az őzikék. Nem is reméltük,
165 I | hát rózsaszín bársonyarcú, mint a pékleányok szoktak lenni.
166 I | látszottak két évvel is, mint amennyiek voltak.~De eleven
167 I | korukban is olyan egyformák, mint két zsemlye, vagy két szép
168 I | anyjuk, olyan volt a hangja, mint a varjúkárogás.~De hát kisvárosban
169 I | Három évvel idősebb volt, mint ők; a negyedikbe járt, amikor
170 I | tovább időzött a pékboltban, mint az előbbi napon. Olga bizony
171 I | Az iparos ma különb úr, mint azok a cilinderes koldusok.~
172 I | ráncolta mosolyogva:~- Olyan, mint valami cigányprímás.~Olga
173 I | mandzsetták. A nyakkendője mint egy nagy fehér pillangó.
174 I | valamit.~- Szép papucsot, mint tavaly apának.~- Csakhogy
175 I | Olga csak meredezett, mint akinek tőr áll a mellében.~-
176 I | leült. Csak kókadozott, mint akinek az egészséges fogát
177 I | benn termett. Vörös volt, mint a pipacs, aztán egyszerre
178 I | egyszerre olyanná vált, mint a fehér pipacs.~- Olga!
179 I | valóban olyan arccal állt ott, mint a kárt tevő gyerek, aki
180 I | hangja olyan károgóra vált, mint az anyjáé. A kezét úgy rázta,
181 I | anyjáé. A kezét úgy rázta, mint aki megszúrta a tenyerét.~
182 I | szokottnál. Csakugyan olyan volt, mint valami kárvallott cigányprímás,
183 I | mintha a feje olyan volna, mint a bútorozatlan szoba. Mit
184 I | nézte-nézte őt félszemmel, mint a lúd az eget, s végre is
185 I | volt olyan kellemes neki, mint most.~- Persze hogy hasonlítanak -
186 I | úgy itta a patkánymérget, mint a Szahara.~- Én ritkán olvasok
187 I | végig, valami olyan édes, mint meleg tavaszi napon a virágokon
188 I | Parancsolom!~S olyat toppantott, mint az elefánt.~- Nem bírom! -
189 I | pék valóban úgy zihált, mint a hóba rekedt lokomotív.
190 I | födél alatt, szótlanul, mint Vértesi ügyvéd él a feleségével,
191 I | arcára is.~Olyan volt Olga, mint a halott. Szép szőke halott,
192 I | ilyen fiatalon! Meghalni, mint a virágában elfagyott rózsabokor...
193 I | között. A víz tompán fénylik, mint az olvasztott ólom. Tutaj
194 I | Csak állt a szoba közepén, mint egy rámából kilépett szőke
195 I | puskának tízszer akkora volna, mint szokott lenni.~A műhelyből
196 I | búsan.~Olga, csakúgy feküdt, mint előbb, csakolyan fehéren
197 I | Ugye Olga!?~S remegett, mint a nyárfalevél.~A pékné maga
198 I | ágy szélén. Őmaga fehéren, mint egy beteg galamb feküdt
199 I | a lajtnál az akácsorban, mint ahogy acatoltak; szélről
200 I | egy kicsit! Csak addig, mint ide a lejt.~A gyerek pillog.~-
201 I | ugyanolyan kék nadrágja van, mint a törököknek, csakhogy rongyosabb.
202 I | nyalták utána a szájukat, mint a kutyák.~- Bárcsak én is
203 I | felszabadították az ülésről.~- Olyat, mint tegnap! - mondta neki a
204 I | mintha nehezebb volna, mint más emberfiáé. Az igaz,
205 I | akkora nagy eleven barom, mint ez a rakott szekér, de még
206 I | is nagyobb; oszt csupasz, mint a bihal! Az orra meg akkora,
207 I | akkora, hogy úgy bánik vele, mint más állat a farkával. Mikor
208 I | akkor nem sírt. Sápadt volt, mint a kórházi beteg.~Nem kérdezett
209 I | Anyám szótlanul járt-kelt, mint valami kísértet. Végezte
210 I | Különben is hallgatag volt, mint a társtalan gyermekek szoktak
211 I | Voltaképpen az is csak olyan béka, mint mi. Fütyülök rá, és alkotására
212 I | szülői ház akkor olyan, mint a kirabolt ház. A bizalmas
213 I | Olyan volt az örvendezése, mint azé az örvendezőé, akit
214 I | világon úgyis több a nő, mint a férfi. Keszeg úrnak komoly
215 I | aszongya: olyan boldog legyen, mint, mint, mint... Aztán, hogy
216 I | olyan boldog legyen, mint, mint, mint... Aztán, hogy a hasonlatot
217 I | boldog legyen, mint, mint, mint... Aztán, hogy a hasonlatot
218 I | ember mindig lelkibb ember, mint az egészségtől duzzadozó.~
219 I | Miért más a fiúgyermek, mint a leány? A fiú is ártatlan,
220 I | tiszta nézés! Kék a szeme, mint az ég. Mintha egy kék lélek
221 I | éves, de most is olyan, mint valami álombeli gyermek.”~---------------~„
222 I | hónap alatt! Még ideálisabb, mint volt. A mozdulatai is...
223 I | nem felejtkezett el rólam, mint mások! Most látom csak,
224 II | komoly és meggondolt állat, mint akármelyik más falusi értelmesebb
225 II | hogy épp úgy gondolkozott, mint más magasabb rendű Isten
226 II | megzavarhatatlanul csendes, s lelkük, mint a sima tengerszem, csupán
227 II | vált nálunk: „Becsületes mint a Tóth Antal szamara”.~Csakhogy
228 II | kezdve úgy a vén Matyi, mint Marci fia mint rovott előéletű
229 II | vén Matyi, mint Marci fia mint rovott előéletű egyének
230 II | eszejárása nem olyan szökdelő, mint a városié. A falusi emberben,
231 II | Körülötte forog az esze, mint a ringlispil.~- Szereted? -
232 II | pompás a szalonnája. Fehér, mint a liliom. Rózsával takart
233 II | szebb látványt elképzelni, mint mikor a magyar nyugalmasan,
234 II | kicserepesedett; arca, mint a sárga viasz. Alig hallhatóan
235 II | megbűvölted, olyan merevvé lett, mint az előbbiek. Azt is el akartad
236 II | kíváncsiság erősebb volt bennem, mint a könyörület. Felkaptam
237 II | pillanatban olyanná vált, mint a bot. Suhogtattam anélkül,
238 II | gyertyácskákat a magasból, mint ahogy a magvető ellódítja
239 II | kerengve, libegve szállongtak. Mint ahogy a hópelyhek szoktak.
240 II | haldokló kezén. Künn a nép, mint tenger morajlása:~- Árpád!
241 II | melléig ér; vastag szemöldöke, mint a zúzmarás moh.~Karosszéken
242 II | maga elé.~S a feje rezgett, mint téli szellőben a fán maradt
243 II | szólító szóra, feküszik, mint a kő.~- Fejedelem, Árpád...
244 II | Árpád ajka mozdul. Felel, mint az álmodó ahogy szól:~-
245 II | szeme pillája rezeg még, mint hamvába múló elégett szövétnek
246 II | nagyobbodik. Már akkora, mint a sas. Már akkora, mint
247 II | mint a sas. Már akkora, mint a gólya. Már akkora, mint
248 II | mint a gólya. Már akkora, mint a sárkány.~Felcsaptat egészen
249 II | írsz is, legyen az annyi, mint nálam ezer. Láthatod, hogy
250 II | több lesz a keresztény, mint a te számítottad.~- Legyen
251 II | olyan hamar megtörtént, mint amennyi idő alatt egy csillag
252 II | szélén állt meg a levegőben, mint ahogy a táncos légy szokott
253 II | egyre többültön többülve, mint mikor a hangya megindul
254 II | fülében akkora két gyémánt, mint a két legszebb csillag a
255 II | átszállnak olyan rövid idő alatt, mint amennyi alatt egy fecske
256 II | Az is olyan illatú volt, mint a spirituszos hordó.~- Kaszárnya? -
257 II | Szent Péter csak elfordult, mint aki a világ összeomlását
258 II | Szent Péter csak állt, mint aki hirtelen megsiketült.
259 II | arra is úton és útfélen. Mint mikor ítéletidő viharol
260 II | próbálta. Merev volt már, mint a fa. A mozdítástól félrecsúszott
261 II | Helenához képest! Ez olyan, mint az éjfél; te olyan vagy,
262 II | az éjfél; te olyan vagy, mint egy októberi ködös délután.
263 II | aztán úgy áll szanaszéjjel, mint egy kopott partfis. Helena
264 II | nyakadat, bizonyosan rövid, mint egy teknősbékáé, s legalábbis
265 II | akkora lencse van rajta, mint a tenyerem.~És én téged
266 II | micsoda fiziognómia? Lapos, mint a holdvilág! A szeme olyan,
267 II | holdvilág! A szeme olyan, mint a heringé, az orra fel van
268 II | fülei hegyesek, úgy néz ki, mint egy megborotvált csimpánzmajom!~-
269 II | nézegettem! Sóhajtoztam előtte, mint egy kárvallott kucséber,
270 II | zsebembe, és itt hordom, mint valami zsibárus. Óh, én
271 II | emeli), s olyanforma szag, mint azoknak a pogácsa alakú
272 II | egész éjjel táncoltam vele, mint egy őrült hottentotta. A
273 II | kellett volna hagynom őt, mint ezt ni! (Eldobja.)~No de
274 II | égen úgy fityegett a hold, mint egy kibontott túrós palacsinta,
275 II | éjjeli álmatlanság miatt, mint egy nyúzott tatár, azért
276 II | előtte, csak addig élni, mint ez a szó, de annyi kéjben,
277 II | a szó, de annyi kéjben, mint amennyi e szóban van!~Táncot
278 II | szemöldöke éppen olyan fekete, mint a Helénáé, sőt, ha jól meggondolom,
279 II | A te szemed olyan kék,~Mint a nyári tiszta ég,~Szemöldököd
280 II | kezemre úgy hullt a könny, mint a langyos tavaszi eső. Azt
281 II | a könnyeiden keresztül, mint az ég, midőn napsugárral
282 II | fehér arca nincs Helénának, mint Tercsinek. Azok a rózsák,
283 II | kilincsét pirosítóért! És mint egy gyógyszerész barátom
284 II | púder fogy el a patikájában, mint liszt a szomszéd lisztkereskedésben.
285 II | ilyenkor úgy nézett ki, mint egy megtestesült szerelmi
286 II | kandikált onnan mindig reám, mint egy piros rózsa mellé bújt
287 II | gyöngébb, puhább, fényesebb, mint a Helénáé! Ha összehasonlítom
288 II | Helénáé olyan e mellett, mint az aranyszínű selyem mellett
289 II | olyan messze látó, ábrándos, mint a nagy porcelánbabáké!~Egy
290 II | olyan puha szőrű bundába, mint a mamáé.~- És mesélünk.~-
291 II | másik barlang van. Kisebb mint a külső.~Az ember beugrik.~-
292 II | A lélegzete olyan volt, mint a kovácsfújtató szuszogása.~
293 II | kérdezte az ember.~Sápadt volt, mint a halott. Az asszony is.~-
294 III | MINTAEMBER~Ki volna más, mint a néptanító?!~Őrá néz a
295 III | holtrészeg volt, úgy vitték haza, mint egy krumpliszsákot.~Megbosszankodik
296 III | akkor nagyobbat veszek, mint a templomban van.~- Nöm
297 III | csak elnéztem a gyerökeit, mint a mijet a komégyiások figuráznak.”~
298 III | találmány: szíve meg lelke van, mint az eleveneknek. Lélegzik
299 III | Lélegzik a nóta közben, mint az éneklő ember. És hangsúlyozva
300 III | hangsúlyozva mondja a nóta szavait, mint a beszélő ember.~A magyar
301 III | lélegzik énekelve is, éppúgy, mint a közönséges beszédben.
302 III | más hangszerrel kísérni, mint cimbalommal. A dal zengő
303 III | ült.~Én akkor a zenével, mint tudománnyal foglalkoztam
304 III | ragadta a cimbalom zenéje, mint a forgószél a faleveleket,
305 III | születhetett másképpen, mint cimbalmon: magyar a lelke
306 III | tudná bűvölni az embert, mint a magyar nóta, meg a cimbalom.~
|