Part

 1  I|   szerint jobbra-balra;~agyának egyetlen gondolata~se mozdult soha-soha
 2  I|       Mert mintha az egész hegy egyetlen kődarab volna, sehol még
 3  I|   valami angol özvegyasszonynak egyetlen gyermeke. Az az asszony
 4  I|    ferslógján ült az asztalnál.~Egyetlen jó cimborája a szabó volt,
 5  I|       öntötte elém a siralmait. Egyetlen lánya volt, a legszebb,
 6  I|   letérdelt, átölelte:~- Olgám, egyetlen Olgám!~Olga eltaszította
 7  I|    sapka is látható szélről. Az egyetlen mezei kismunkás, aki sapkás
 8 II|        az se tenné büszkévé.~Az egyetlen följegyzésre méltó dolog,
 9 II| haldoklott.~Az ágyánál ott állt egyetlen fiacskája, a tízéves Zoltán.
10 II|            megyek az én kedves, egyetlen Tercsikémhez! (Kalapját
11 II|      szorítám pisztolyom agyát, egyetlen védőeszközömet.~Eközben