Part
1 Gardon| vétkesen megszegtem. Bevallom, ez a néhány írás - bár posztumusz
2 I | sétáljon kend vele. Festő ez az úr. Okos embert kér vezetőjének.
3 I | szobrot farag vagy képet fest. Ez az úr képet fest.~S elmondja
4 I | Elmenjetek! Nem panoráma ez, se nem danológép.~A gyerekek
5 I | Abban az évben történt ez, mikor a Rákóczi tetemét
6 I | kis kereset akadna itt. Ez a festő úr olyan helyre
7 I | egy kis teher is van itt, ez a festékes ládika, ez a
8 I | itt, ez a festékes ládika, ez a tábori szék, ez az állvány.
9 I | ládika, ez a tábori szék, ez az állvány. Nem lesz nehéz?~
10 I | lépett és megemelte.~- Semmi ez, tekintetes uram.~Indultunk.
11 I | le nem festettem.~S hátha ez is afféle, amit Andorás
12 I | rajta egy fekete T. Nem, ez nem mond semmit.~- Fekete
13 I | kivágták. Fölszántották. Ez a szent köröszt még akkor
14 I | nem. De akkoriba, mikor ez is erdő volt, bizony tanálkoztak.
15 I | abból se ehettem.~- Jó ez magának, Andorás bátyám?~-
16 I | volt, romlott volt.~- No, ez nem embernek való. Ezt ezen
17 I | jó Isten akarja...”~- Hát ez szép is mondásnak. Andorás
18 I | be hozzám egy szóra.~Nem ez a mostani papunk, hanem
19 I | mert nem igaz úton került ez tehozzád.~Mondok magamban,
20 I | akkor látom, hogy közte van ez az üvegecske. Tuggya fene,
21 I | csakugyan nem ittam. Mi ez?~- Jamajka - feleli a kocsis -,
22 I | pénzt.~Nem tetszett nekem ez a beszélgetés. A koma is
23 I | csak úgy történik majd ez, mint mikor legénykorunkba
24 I | kóbász mind élete-hosszat.~Ez megint élesztett.~Gyertyavilágnál
25 I | őriz, pókháló is kő-vár.~Ez igen tetszett nekem. Mert
26 I | No, irtózat!~Benne vót ez akkor az újságba is.~---------------~
27 I | rám kiált-e: - Hé, bitang,~ez a hajó, csak óriási hattyú!~
28 I | hagynak-e el ők is engem?~Hol ez, hol az, egyszercsak eltűnik,~
29 I | A publikumnak tetszik, s ez a fő.~SEKSZPÍR (GÚNYOSAN):~
30 I | fő.~SEKSZPÍR (GÚNYOSAN):~Ez a fő!~JUDIT (ÁBRÁNDOZIK):~
31 I | azt gondoljuk hozzá, hogy ez a fekete szétkefélt bajszú
32 I | Milyen jó figura volna ez kicsiben íróasztalra - gondolja
33 I | micsoda különös barna arc ez, micsoda erős orr és apró
34 I | nyugalmát fölfordította ez az esemény. A bíró gyűlést
35 I | Emez itt semmi. Hanem ez a másik föld - a hegyből
36 I | vett földre mutatott -, ez olyan hegyről való, ahol
37 I | menjenek arra a helyre, ahonnan ez a föld való. Egy rózsafa
38 I | akadtak a kéményre.~- Nem igaz ez, Domokos.~- Vagy igen. Magam
39 I | Korondfürdőn jártam, eszembe jutott ez az elbeszélés. Átmentem
40 I | kongott a lépteim alatt.~- Ez a hegy csakugyan üres -
41 I | kérdeztem senkitől.~Hát ez a boszorkány járt nálunk;
42 I | balra mind a két ágát.~Hát ez az András csordás beszélte
43 I | felelte az ember -, nem beteg ez.~- Hát akkor mi járatban
44 I | válva. Nagy és szép csoda ez. Ha nem volna semmi hit
45 I | mindig, de hitetlen anya, ez nem volt és nem is lesz
46 I | előtt való vasárnapon elmegy ez a Bathóné ismét a javósasszonyhoz.
47 I | mindig, mikor szólott. De ez a mosolygás csak olyan volt,
48 I | pillantást vetve jegyezte meg:~- Ez különben igazi havanna,
49 I | miről ismeri ön meg, hogy ez igazi?~- Valami zománca
50 I | nekem gyermekkoromtól fogva ez volt a vágyam. Én nem játszottam
51 I | bosszankodás kifejezése.~- Ez már mégis sok! - dörmögött
52 I | Különben is régen történt ez, még az én diákkoromban.
53 I | augusztusi nap délutánján volt ez estefelé. Az utca néptelen
54 I | Mégis különös - gondoltam -, ez a tanító katolikus tanító,
55 I | tanító katolikus tanító, ez a kisasszony meg zsidó kisasszony.
56 I | valami történni fog.~De ez csak egy percig tartó érzés
57 I | Gizella?~Hát kérem, érdekes ez így töredékekben is. A tragédiákat
58 I | nézett reá: megbolondult ez a leány?~A leány sápadtan
59 I | eldicsérte otthon az orvost:~- Ez osztán az ember: ugyan a
60 I | Muzsikaszóval foglak eltemettetni!~- Ez az utolsó szavad apám?~-
61 I | az utolsó szavad apám?~- Ez! És most kelj fel, ne térdelj
62 I | Apámhoz, gyönyörűm!~Nem illet ez a szó. De a finom, szép
63 I | föllebezett.~- Tudom én, hogy ez az igazság - mondta megnyugvással.~
64 I | lép, egyre tündöklőbb.~Mi ez?~A kereszt mégsem az égen
65 I | Éppen az kellene! Isten háza ez...~- Minek az Istennek ház?~
66 I | nézett az asszonyra.~- Zsidó ez! - rikoltotta egy hang. -
67 I | tovább a jövevényt.~- Véres ez az ember! - kiáltotta egy
68 I | Tik jó emberek vagytok. Ez az öreg... (És a szabóra
69 I | félvállról Gambának -, hogy ez a doktor mennyire szereti
70 I | világít be a hold. Hogy lehet ez? Hiszen magam zártam be.
71 I | akkor se gondoltam semmit.~Ez nyáron volt, most-nyáron.
72 I | boldogan. - Magam futok el.~És ez mind ma történt, ma. Megáll
73 I | szocialistákat.~Boldog nép volt ez azelőtt, ha szegény is.
74 I | asszony.~- A Balázs úré ez a nyáj?~- Az övé nemzetes
75 I | álmélkodik a juhász - hisz ez a mi lovunk.~- Az a. A Pille -
76 I | hátán kis angol nyereg.~- No ez hát levetette a majmát, -
77 I | gondolsz. Hiszen az méreg. Ez barátom, merőben másvalami.
78 I | valami kékes porban.~- Ez az, - mondotta Balázs. -
79 I | az, - mondotta Balázs. - Ez az a csoda, amellyel meg
80 I | a vízben a halacskát... Ez a szer a lelkünket bontja
81 I | Húszszor is próbáltam. Ez se nem hasis, se nem ópium.
82 I | nem hasis, se nem ópium. Ez valami nekünk ismeretlen
83 I | De nini, hiszen napfény ez!~Megfordult-e a világnak
84 I | keresztes végű zarándokbot.~Ez is afféle csendes őrült,
85 I | van.~Csak nézek rá. Hiszen ez a mezítlábas ember okosakat
86 I | ember okosakat mond! És ez hát csakugyan nem kíván
87 I | kérdezte - és ki a gazdag?~Ez a kérdés annyira együgyű
88 I | ismerkedni a halála után. Ez a médium nem csal. Engem
89 I | bizonyára nem fogja izgatni ez a kérdés, de a médium érdekelheti.~
90 I | Nyugodjék békén a feltámadásig. Ez zavar engem, ez. Ugye Klotild?
91 I | feltámadásig. Ez zavar engem, ez. Ugye Klotild? Ön hogyan
92 I | nem sírok többé.~- Dehát ez a médium megbízható?~- Azt
93 I | Micsoda különös változása ez a világnak, hogy egyszerre
94 I | főispánné megrándult.~- Ez ő! - susogta könnybelábadó
95 I | nyomta a zsebkendőjét.~- Ez ő - susogta sírva -, ez
96 I | Ez ő - susogta sírva -, ez ő!~Láttam, hogy Lukács is
97 I | tífuszban halt meg, tehát ez nem lehet az ő leánya. S
98 I | szellem-nyilatkozat magyarul történt. Ért ez a médium magyarul?~Nevelő
99 I | Hát Lenke kérte rá, hiszen ez igen érthető. Ha csak magam
100 I | ezek a spanyol melódiák!~- Ez véletlenül nem is spanyol
101 I | vélekedésképpen felel a buta: - Ez a kék pántlikás talán. Másnap
102 I | esküdözött. De most már hát ez a Sári, ez meg itt az Olgácska.~
103 I | most már hát ez a Sári, ez meg itt az Olgácska.~A két
104 I | babosban maradok holnap is.~Ez a nem megint furcsa volt
105 I | cérnát a zsemlyéből.~- No, ez szörnyűség! - képedezik
106 I | megkérte. Hallgatott.~Életükben ez volt az első titok, amit
107 I | szedtük.~Sári hallgatódzik.~- Ez nem a mi macskánk.~- Csakugyan
108 I | homályos. És hát oly egyforma ez a kettő...~Olga fellobbant:~-
109 I | dörgött.~- Felhőszakadás ez - mondogatták a vevők.~Egyszercsak
110 I | csevegett az ifjú. - Szép ez a városka. Csupa élet. És
111 I | üldögélek itt, de mégis, mintha ez a három szó meleg lehelettel
112 I | felfortyant:~- Micsoda beszéd ez! Azonnal megöleled Sárit,
113 I | gonoszt... Nem testvérem ez, nem testvérem!...~A pék
114 I | átfogta:~- Hagyjad. Nincs ez most eszénél. Legalább te
115 I | néz rám és nem szól. És ez így lesz holnapután is,
116 I | szú kezdett percegni, s ez a percegés is olyan szomorú
117 I | Azt hiszem, maguknak is ez a véleményük. Megleszünk
118 I | ispán úr ne várakozzon.~- Ez a gyerek is eljöhetne holnap -
119 I | Nem tért ki. Meghalt. Ez már a második anyám.~A leány
120 I | rongyos úrféle következik. Ez egy tizenöt éves gyermekkel
121 I | megennék egymágám!~A kocsis - ez is láncolt lábú, rab ember -
122 I | terebélyes arcú paraszt. Ez volt a legöregebb köztük.
123 I | bólintott.~- Azután Nis.~- Ez már Rácország - jegyezte
124 I | a szúnyog.~- Filippe.~- Ez is város.~- Kalaván.~- Itt
125 I | nagy eleven barom, mint ez a rakott szekér, de még
126 I | nem beszéltünk.~Szobánknak ez a némasága nehéz volt. Nem
127 I | faggatták:~- Milyen volt ez a leány? És hogyan valott
128 I | kell a pénz?~- Lehet. De ez még nem ok arra, hogy felkössük
129 I | nyomorgott...~- Sárga nyakkendő! Ez már valami. De még ez is
130 I | nyakkendő! Ez már valami. De még ez is kevés. Lehet szórakozottság,
131 I | szabad eltemetnünk...~No, ez kedvetlen történet. Szinte
132 I | nyomorogjak...”~De hiszen ez napló! Miért égette el?
133 I | tűnődtem, hogy elolvassam-e. Ez a naplórész most már bizonyosan
134 I | nevelőnő-kisasszonyt hozassanak.~- De ez mégis borzasztó - mondja
135 I | iskoláit nem folytatja. Ez a születésnap a legszebb
136 II | is győznék, - lévén ott ez a viselet általános.~De
137 II | éppen őróla írok. Ránézve ez teljesen közömbös dolog,
138 II | emberek előtt nagy esemény ez. Olyan esemény, amelyre
139 II | olyan jó ismerősöm volt ez a derék, komoly és meggondolt
140 II | feleségül. Az igaz, hogy ez a házasság akaratán kívül
141 II | rögtönözve az apja körül, de ez csak ötletszerű rövidséggel
142 II | szamara odaigazítja a hátát ez alá a keskeny árnyék alá,
143 II | becsületességét illeti, ez egy ideig egy mocsoktalan
144 II | ruházták volna fel. (Habár ez annyiban, mégis kétséges,
145 II | Behajtják a Tóth Antal szamarát!~Ez a kiáltás futja be forgószél
146 II | lépésénél oszlik, szétsemmisül. Ez annál szembetűnőbb volt,
147 II | kegyetlenül husángolta a szamarat.~Ez ilyenkor neki is lódult.
148 II | hallotta-e. - Hozzá van ez uram szokva a kezem járásához.~
149 II | ősszel sárga, télen fehér.~Ez a fehérség tiszta és határtalan.
150 II | egy reggel a Marci bátyám.~Ez a Marci bátyám tisztességes
151 II | megpillantják.~Hát mondom, ez a Tisza jött velünk.~Ritkán
152 II | pillantást vetett a Tiszára.~Ez lesütötte a szemét, és a
153 II | más nincs - gondoltam -, ez is jó lesz. Elvégre is a
154 II | írjanak róla? Isteni eledel ez! Nem is tudok szebb látványt
155 II | pecsenyeszag lengett hozzánk.~- Ez remek étel - szólott Marci
156 II | merevíted meg a kígyót? Engem ez a titok zavar a gondolkodásomban!
157 II | megérthessem a szavait:~- A titok ez: fogj naja-haje kígyót;
158 II | nem is kívánja senki, hogy ez a mesécske be legyen fejezve.~ ~
159 II | óta a harmadik országunk ez. Te vezettél bele fegyverviharok
160 II | Túrul? Megáll-e már valahára ez a vándor nemzet? Megmarad-e
161 II | vándor nemzet? Megmarad-e ez a Tisza Duna földje örök
162 II | erre fölfelé. Hogy lehet ez?~Jelentik a varjút Szent
163 II | vezetsz, itthagylak. Mert ez már nyilvánvaló hamisság.
164 II | már jegyez a noteszába.~- Ez csak egy - mondja az ördög
165 II | krisztustalanság! De nem lehet ez így mindenütt! A te ravaszságod
166 II | tündéri Helenához képest! Ez olyan, mint az éjfél; te
167 II | veled, színtelen semmiség! Ez a szív csak Heléna sötét
168 II | nekem. Aztán micsoda arc ez, micsoda fiziognómia? Lapos,
169 II | öledben; eh, nem is kéz ez, hanem pracli! Látnád csak
170 II | színű rongyot vesz elő), ez egy majálison jutott hozzám.
171 II | fizettem neki. Aztán még ez csak hagyján volna, de egész
172 II | mondtam a mama helyett. De még ez se lett volna a legnagyobb
173 II | Tercsiért! A harminc forintomból ez a másliszakadék a haszon.
174 II | előtte, csak addig élni, mint ez a szó, de annyi kéjben,
175 II | boldog is vagyok!~De nini, mi ez itt az ujjamon!~(Megilletődve.)
176 II | csak egy van a világon, és ez Tercsi.~No, Tercsi, a szemöldöködért
177 II | búcsúztunk el egymástól!~Ez a nap feledhetetlen előttem!~
178 II | dehát mégiscsak fura dolog ez!~Azt határozottan tudom,
179 II | megtestesült szerelmi költemény!~Ez a fürt meg a fülecskéje
180 II | szép, aranyszínű haj is ez, mennyivel gyöngébb, puhább,
181 II | Felveszi, ajkaihoz emeli.) Ez a legkedvesebb emlékem tőle.
182 II | Tercsi elugrott. Ruhájának ez a szalagja megakadt a varrógépben,
183 II | varrógépben, és elszakadt. Igen, ez a szalag az, amelyik elmeséli
184 II | egymást.~Különös szerelem volt ez, és megmagyarázhatatlan.
185 II | rajtam?~Mert régen volt ez, nagyon régen. Az emlékezetnek
186 II | látjuk egymást.~(Belátott ez a gyermek a jövendőbe!)~
187 II | asszony! - mondja végre. - Ez a kő... Ezt kézzel tették
188 II | nagyjából letisztogatta.~- Réz ez! - mondotta vidáman. - De
189 II | gyertyatartók! Te, sokat ér ez! Gyújts egy másik gyertyát!~
190 II | látod, mennyi gazdagság ez?!~Aztán parancsolólag szólott:~-
191 II | Csak ma nem történt volna ez a halál! - mondotta. - Anyámnak
192 II | Lássuk a leckét! Mit jelent ez a szó: animus?~- Ember -
193 II | fordulna elő. Eszembe jutott ez nekem, s önkéntelenül is
194 II | a hálóingem parádézott.~Ez volt hát az ijesztő, a rabló,
195 III | tanítja a maga gyerökeit ez a mestér!~Lám elnézi, hogy
196 III | három esztendeig tanultam ez a kötelességet a pedagógiumban,
197 III | kezdi: „Hazádnak ren”-... Mi ez a: „nak ren”? Ha csak egy
198 III | te nem veszed észre, hogy ez szándékosság?~- Micsoda
199 III | érted és nem érzed, hogy ez a pályázat nem a nyomorult
200 III | gondol! Nem szivarsodrás ez, hogy csak úgy rögtön.~-
201 III | juhász is: Fehér István. Ez a szomszéd uradalomból való
202 III | azután mondja:~- Öt-hat.~Ez elég egy negyedórára.~A
203 III | megértette ezt a nótában. Később ez a nóta indulóvá alakult
204 III | bennünket az emberszónál - és ez a szó: hazafi.~És az igazi
205 IV | aggasztó szerencsében részesül ez a kis írásmű, hogy színpadra
|