Part
1 Gardon| nehezen magyarázható, hogy olyan írások is hiányoznak, mint „
2 I | szájába, s megindulunk.~A falu olyan, mint az Alföldnek más ezer
3 I | tárogatót is vettem akkor, és olyan kedvvel fúvogattam a gyönyörű
4 I | a fák sötét színeivel.~- Olyan vezetőt rendeljen énnekem -
5 I | akadna itt. Ez a festő úr olyan helyre szeretne menni, ahol
6 I | rázás nélkül is.~- Tudok olyan helyet - bólogatott Andorás.~
7 I | kereszt is állott. Bizony csak olyan rozoga és korhadt kereszt
8 I | Mária-képek előtt láttam olyan álmodó-szemű mély imádkozásokat.
9 I | átléptünk rajta. Az öreg csak olyan nyugodtan cammogott, mint
10 I | jobbjában a villa. Eszik olyan komolyan, mintha becsület
11 I | Tréfál kend?~- Nem én.~- Olyan iskola nincs.~- Hát nincs,
12 I | máma. Kire bízzam? Nincs olyan bizatos emberem. Terád gondoltam.
13 I | Kóstolom én is a jamajkát, hát olyan, mint a tűz, de valami gyönyörületes
14 I | nyögte, a kutya ugassa meg! Olyan vót az a vasláda. De nem
15 I | is. Nohát nem hiába, hogy olyan veszett nehéz volt, vas
16 I | nagy mesterséges alkotás az olyan.~A kocsis még apróbbra elbeszélte
17 I | nem is volt Bécsbe aznap olyan nagy úr, mint mink ketten,
18 I | csakhamar helyre igazodtunk. Olyan helyre találtunk aztán,
19 I | Megint ittunk a jamajkából. Olyan jókedvünk kerekedett tőle,
20 I | A zsidóné föl se ébred, olyan csöndesen megtörténik minden.~-
21 I | árnyék.~No, egy héten által olyan volt a fejem, mintha valaki
22 I | szent karácsony estéjét. De olyan vidám volt, hogy mondok,
23 I | volt!~Mán az ébredésem is olyan volt, mintha alulról megtaszították
24 I | jó jel!~Aztán az álmom is olyan vót... Mintha a bíró azt
25 I | élesítettem aznap délelőtt, hogy olyan volt, akár a beretva. De
26 I | ajtó-závárt ahogy megfogtam, olyan nehéznek éreztem, mintha
27 I | úgy elnehezedett. Pedig olyan könnyen járt az ajtó, hogy
28 I | a fejét, rámfordította. Olyan különösképpen nézett, mintha
29 I | Ménkü abba a sok bokorba! Olyan távolrúl némelyik, mintha
30 I | hallok.~- Mi lehet? - mondok. Olyan, mintha kecske szólna. Hátha
31 I | nem, véltem, hogy annak is olyan a szava, mint a kecskének.~
32 I | elbódorgott szegény az erdőbe.~Mán olyan közel hallatszott, hogy
33 I | beszélte aztán, hogy a koma olyan vót, mintha terítőrül keltették
34 I | vén leány,~kinek az apja olyan vagyonos,~mint a tiéd.~JUDIT:~
35 I | akkordokat~zenget a költészet olyan helyen,~ahol a virágok az
36 I | hogy a fia, az István gróf, olyan, mint az árnyék. Nem kell
37 I | képű, piros leány volt. Olyan piros, mintha örökké szégyellne
38 I | rálépnek. Mindez mulatság az olyan embernek, aki tíz évet töltött
39 I | meg a pokrócot.~- Miért olyan szomorú? - kérdem egyszer
40 I | bolond?~- A tündérek.~Ezt olyan egyszerű komolysággal felelte
41 I | vett földre mutatott -, ez olyan hegyről való, ahol tündérek
42 I | ásónyomásnál eltört az ásó, olyan kemény kőből van az a hegy
43 I | Üres - felelte az -, olyan, mint egy nagy kőedény.~-
44 I | bocsátkozott le senki?~- Még olyan bátor ember nem született.~
45 I | Álmodta kend ezt, András.~- Olyan igaz, mint ahogy itt állok.
46 I | De nem álom volt az; olyan fáradt voltam reggel, hogy
47 I | amitől megszabadultam. Olyan íze volt, mint pályinkának.~-
48 I | vagy a kertek alatt éppen olyan volt, mintha seprűn lovagolna.~
49 I | pántlika lebegett hátul. Olyan betyárforma gyerek volt,
50 I | JÁRÓ LÉLEK~Nálunk ritka az olyan ház, ahol gyermek nincsen.
51 I | égi; egész kedves valója olyan nékünk, mint a tavaszi vetés:
52 I | egy szép barna teremtést. Olyan volt, mikor elvette, mint
53 I | mert kedves volt és okos. Olyan volt a szava, mint a méz.~
54 I | vasfűvel, levendulával, szóval olyan szagos füvekkel, hogy mikor
55 I | egyszer meglátogatott egy olyan asszonyt, akiről azt mondták,
56 I | pillantással. - Az utcája sem olyan sáros. A templomhoz közelebb
57 I | De ez a mosolygás csak olyan volt, mint a felhőn általszűrődő
58 I | epekedtem az erős szivarért. Az olyan kikötőben, ahol szivargyár
59 I | Budán születtem, és nem olyan környezetben, amely erre
60 I | vesznek föl oda, hanem csak olyan közönséges hajósinas lett
61 I | másvilágon találkozhatnak csak olyan egymás szívére rohanással
62 I | menthető.~A növekedő vihar olyan erővel rontott reánk, hogy
63 I | kendőjével, s kinek a nyelve lesz olyan erős, hogy beszélni fog
64 I | a cigarettái is kétszer olyan hosszúak, mint amilyet más
65 I | Mindig csak hárman és mindig olyan csendesen, mintha mind a
66 I | fekete a szeme, és hogy olyan méltóságosan komoly. Akkoriban
67 I | kár érte, hogy meghalt; olyan szép leány volt, olyan komoly,
68 I | olyan szép leány volt, olyan komoly, olyan fehérarcú!
69 I | leány volt, olyan komoly, olyan fehérarcú! És most ott van
70 I | kép elé és úgy imádkozott, olyan ájtatosan, mint valami keresztény
71 I | a leánya szívével. Nincs olyan bolond képtelenség, amit
72 I | ami manapság már nem is olyan képtelenség, mióta megvan
73 I | ajtón! De adott is aztán olyan fájin orvosságot, hogy még
74 I | fehérítővel porozza a képét, azért olyan szép. Hogy nem dolgozik
75 I | mondják, meg se lehet mérni, olyan mély. Etel mindig megszédül
76 I | járni.~Az úr egyébiránt olyan ember, aki a világnak mind
77 I | feküdt. Csak féloldalt. Aztán olyan volt neki, mintha a saját
78 I | gyermekek. Néha egy-egy olyan család is odaszállásolt,
79 I | szottyantotta. A bal cipő azonban olyan rongyos volt, hogy kifitogott
80 I | És a szabóra mutatott.) Olyan nekem, mintha a Krisztus
81 I | mint az agave virágáé. Olyan volt akkor, olyan.~A szavamra
82 I | virágáé. Olyan volt akkor, olyan.~A szavamra rózsaszín jelent
83 I | meg.~Dsin, az ördög.~Akkor olyan asszony volt vele, aki nem
84 I | asztalhoz ültünk volna, olyan tiszta és fényes volt a
85 I | szépművű cukortartó. Az is olyan, mint az ezüst. Ahogy a
86 I | bizonyára sápadt voltam.~Mert olyan volt a fejem, mint a megfagyott
87 I | értem - mondja mosolyogva -, olyan álmosság szállt meg...~Erre
88 I | mellettem. Nem hallgattam rájok. Olyan volt minden, mintha álmodnék.
89 I | haladozott, mozgadozott, s olyan volt, mintha a végtelenségbe
90 I | telegramot:~Látogass meg! Olyan kincset hoztam Indiából,
91 I | kövér földben. Ő maga is olyan kövér, mintha a földjében
92 I | trombitásangyal. A kezében olyan kenyér, mint a föld. Eszik.
93 I | nézett az urára. A szeme olyan volt, mint a fűből elnéző
94 I | parancsolt, hogy egyenek.~Olyan kelletlenül ették a piskótát,
95 I | Egész nap etetem őket, mégis olyan nyápicok...~- Mars, takarodjatok
96 I | csodás ismeretlenségekkel. Olyan, mint valami bontatlan kincsesbánya,
97 I | ha én mondom.~- Hiába. Az olyan magasságos világból való
98 I | én azt mondom neked: van olyan szerem, amelyen át sárkánykígyót
99 I | gombostűnyi vízcseppben. Van olyan szerem, amelyikbe, ha itt
100 I | Adjonisten.~- A te szered nem olyan. Vagy megissza az ember,
101 I | maradok. A gondolkodásom olyan lesz, mint a zavaros víz.
102 I | De különös, hogy a szobám olyan világos, olyan derengőn
103 I | a szobám olyan világos, olyan derengőn világos, mint mikor
104 I | vagy alább a szélére. De olyan magasba nem is ültetnek
105 I | madonna-arc. Még a nyaka is olyan hosszúkás. Hogy kerülhettek
106 I | lehetne tükör nélkül is olyan második testünk, amely ezzel
107 I | ajka meg vénesen keskeny.~Olyan nyugodt-szívesen fogadott,
108 I | ködüvegen át látnám magamat, olyan ködüvegen, aminők irodákban
109 I | méltóságos. De mondom, csak olyan, mint egy széllengette fátyol.~-
110 I | hogy a másvilágra.~A hangja olyan volt, mint az eolhárfa zengő
111 I | zengő lehellete. A tekintete olyan volt, mint az alvajáróé.~---------------~(
112 I | komolynak mondta Lenkét. Hiszen olyan vidám leány volt...~- De
113 I | Tizenhét éves korukban is olyan egyformák, mint két zsemlye,
114 I | hangosan beszélt az anyjuk, olyan volt a hangja, mint a varjúkárogás.~
115 I | ruhánkat. Mégis komikus, hogy olyan egyformák vagyunk.~Sári
116 I | Teljes úri ember.~- Most is olyan barna?~- Még barnább, mert
117 I | hazudó ember nem beszél olyan nyílt szemmel.~- Hát ő nyílt
118 I | nézett rám, de úgy nézett... Olyan selymesen.~Lefeküdtek. Egy
119 I | orrát ráncolta mosolyogva:~- Olyan, mint valami cigányprímás.~
120 I | szól haragosan Olga. - Az olyan rendetlen!~S kapja a zsemlyét,
121 I | Még röstellkedett is, hogy olyan vigyázatlan volt.~Olga sokáig
122 I | kényszeredetten nevetett.~- A folyosó olyan homályos. És hát oly egyforma
123 I | cselekedték?~Sári valóban olyan arccal állt ott, mint a
124 I | volt mindegy.~S a hangja olyan károgóra vált, mint az anyjáé.
125 I | a szokottnál. Csakugyan olyan volt, mint valami kárvallott
126 I | hogy én is szerettem volna olyan kendőt. És magamra próbáltam...~
127 I | mert nagyot villámlott, olyan dördülés következett utána,
128 I | kottapapírosomat a pulton, - mondotta olyan hangon, mintha már régen
129 I | se szólt. Pedig a tanító olyan melegen, várakozón nézegetett
130 I | dugulva a torka, mintha a feje olyan volna, mint a bútorozatlan
131 I | a mondást, de sose volt olyan kellemes neki, mint most.~-
132 I | egyéb, csak regény. De csak olyan regény, amelyikben legalábbis
133 I | áramlat ömlött végig, valami olyan édes, mint meleg tavaszi
134 I | Soha.~Olga megmozdult. Olyan vadul lökte le magáról Sári
135 I | szerencséjét! Mármost vége. Olyan férjet nem talál többé.~-
136 I | Nem bírom! - nyögte Olga olyan hangon, mintha gyökerestől
137 I | díványon Olgának az arcára is.~Olyan volt Olga, mint a halott.
138 I | percegni, s ez a percegés is olyan szomorú volt. Sári könnyezett.~
139 I | Ha már egyszer a lelkén olyan seb esett, amelynek nincsen
140 I | és behunyódott. S mégis olyan volt, mintha látna. Látná
141 I | oldalpillantással -, de főzök is estére olyan paprikás húst, hogy mind
142 I | város. Az magyar fészek! Olyan darazsak laknak benne, akikkel
143 I | belé, s az András kocsis olyan pofont kapott, hogy két
144 I | vele. Ájuldozott, jajgatott olyan sírással, amilyet életemben
145 I | Voltaképpen az is csak olyan béka, mint mi. Fütyülök
146 I | meg. A szülői ház akkor olyan, mint a kirabolt ház. A
147 I | Örvendő arccal fogadott. Olyan volt az örvendezése, mint
148 I | hetekben láttam rajta, hogy olyan eszement forma. Egész éjjeleken
149 I | nem vagyok a végén. Vannak olyan apró jelek, amik utólagosan
150 I | kívánta, hogy aszongya: olyan boldog legyen, mint, mint,
151 I | Vajon milyen verseket írt az olyan ember, aki a prózáját azzal
152 I | Nem követett-e el valami olyan bűnt, amely miatt mások
153 I | tizennégy éves, de most is olyan, mint valami álombeli gyermek.”~---------------~„
154 II | Bocsánatot kérek, hogy egy olyan állatról írok, amelynek
155 II | fejlődésétől, hogy mai napig olyan ruhát hord, amelynek neve
156 II | emberek előtt nagy esemény ez. Olyan esemény, amelyre majdan
157 II | az ember?~Nekem különben olyan jó ismerősöm volt ez a derék,
158 II | és ziháló kebellel valami olyan bús és erőteljes koloratúr-éneket
159 II | nagykeresztjét, s jellemtelenségének olyan alapvonását árulta el, amellyel
160 II | elkezdte a husángolást, de olyan bősz haraggal, hogy a tiszteletes
161 II | sajnálkozva -, ne bántsa olyan nagyon azt a jámbor állatot.~-
162 II | falusi ember eszejárása nem olyan szökdelő, mint a városié.
163 II | eleven kígyót, megbűvölted, olyan merevvé lett, mint az előbbiek.
164 II | égboltozaton is látunk olykor olyan sziporkázó szikrahullást.
165 II | lángjai.~Minden emberben van olyan fehér láng. Csakhogy belül
166 II | Mennyországból. De az ám olyan hamar megtörtént, mint amennyi
167 II | palotasorba jutnak. Az utcák olyan világosak, akárcsak nappal.
168 II | A tengeren is átszállnak olyan rövid idő alatt, mint amennyi
169 II | ismerte a járást. Csupa olyan helyeken hordozta a Szentet,
170 II | fitykes-fütykös...~S következik olyan cifra emlegetése Istennek,
171 II | változtak mind a ketten, épp olyan két bocskoros emberré, aminők
172 II | felelte az ember.~Az is olyan illatú volt, mint a spirituszos
173 II | hogy megint felszálljanak. Olyan sóhajtással mondta ki a
174 II | tündéri Helenához képest! Ez olyan, mint az éjfél; te olyan
175 II | olyan, mint az éjfél; te olyan vagy, mint egy októberi
176 II | édes Tercsi, bizony csak olyan száraz bükkfatapló, amelybe
177 II | mint a holdvilág! A szeme olyan, mint a heringé, az orra
178 II | kérek belőle!~De mit nézem olyan soká ezt a képet, papíros
179 II | bocskorrá volt széttáncolva, és olyan náthát kaptam, hogy kilenc
180 II | Aztán a szemöldöke éppen olyan fekete, mint a Helénáé,
181 II | mondtam neki:~A te szemed olyan kék,~Mint a nyári tiszta
182 II | jár.)~Ha jól meggondolom, olyan gyengéd fehér arca nincs
183 II | rózsák, haj! Azok a rózsák olyan izé, csinált virágok is
184 II | fülecskéje mellől való; olyan szépen kandikált onnan mindig
185 II | összehasonlítom a két hajat, a Helénáé olyan e mellett, mint az aranyszínű
186 II | ezt a fürtöt is. Hiszen olyan édes, olyan boldog órák
187 II | fürtöt is. Hiszen olyan édes, olyan boldog órák emléke mind
188 II | bókokkal halmoztam őt el, és ő olyan kedvesen mosolygott!~És
189 II | én pedig belefértem egy olyan icipici kis térdig érő nadrágocskába,
190 II | keze van! A szeme pedig olyan messze látó, ábrándos, mint
191 II | egy nagy, meleg bundába, olyan puha szőrű bundába, mint
192 II | volna a szöröncse? De már olyan jó szöröncsét nem ad a szegény
193 II | csurgott róla. A lélegzete olyan volt, mint a kovácsfújtató
194 III | és a következő vasárnapon olyan prédikációt mond a pap a
195 III | a jégen csúszkálnak, még olyan csúszó masinát is vett a
|