1-arany | araro-bemut | benez-cimbo | cime-duhos | dulev-elove | elovo-fakly | fako--folem | folfe-gyero | gyert-hemne | hempe-inton | ipark-karty | karu-kinyi | kinyo-kotro | kotta-lerak | leraz-meggy | megha-milli | miloi-nyarf | nyarg-orsza | ortod-predi | prem-sarok | saru-szele | szeli-tanal | tanar-tottu | totyo-valto | valts-zarni | zarod-zuzog
Part
3524 I | micsoda érdekes barlang vár a fölfedezésre. A hegyek köröskörül vaskő-
3525 I | aszongya -, aki az ő szent fiát fölfeszítette. De - aszongya - legyen
3526 I | üstöllést.~A sófalviak nyugalmát fölfordította ez az esemény. A bíró gyűlést
3527 I | árnyékából előjelenik az ember. Fölhág a sziklára. S ahogy egy
3528 I | Próbálom nagy kínnal, hogy föligazodjak. Nem bírok, csak térdre.~
3529 II | Igaza van - feleltem fölizgatott étvággyal.~Valóságos paprikás
3530 I | látszottak azon. Valami rab följegyzései voltak, egy hosszú út szenvedései
3531 II | tenné büszkévé.~Az egyetlen följegyzésre méltó dolog, amit tudok
3532 I | ember. Reggel, mikor fölkel, fölkap egy gyermeknagyságú nehéz
3533 I | Gyerünk! Együnk virslit.~Hát fölkeltünk. Aztán egy bódéba megettünk
3534 I | Mikor elítélték is, nem föllebezett.~- Tudom én, hogy ez az
3535 I | gyerek, a nyájas hangra fölmosolyogva.~- Micsoda Pistának?~Vállat
3536 I | vagyok én? Mi?~A gyerek fölnéz. Piros, egészséges, gömbölyű
3537 I | udvaron, valamelyik leejtette. Fölnyalábolom a szénát, hogy mondok, ne
3538 I | telket vesz a pénzen. A fölösét elosztja alamizsnának.~Én
3539 IV | viszik, attól tartok nem fölösleges az a figyelmeztetésem, hogy
3540 II | szivárványa gyanánt kezdett fölötte ékeskedni. Tóth Antal büszkén
3541 I | libegnek-lebegnek körültem, fölöttem. De mintha a fejemen kalap
3542 II | asszonyok, gyermekek, aggok. S fölöttük hollók serege kavargott.~
3543 I | ül. Köztünk a feleségem. Fölöttünk villamos lámpás ég.~Szokatlan
3544 III | Kergülnek-e?~A másik erre fölpillant.~Tölt.~Iszik.~És csak azután
3545 I | irányába. Hát a hízó mindjárt fölpöndörítette a kedve mutatóját, és nekiállt
3546 II | komolysággal.~A falu népe fölrebben a vályogfalak között a szenzációs
3547 II | kezdette élvezni.~Tóth Antal fölrebbent a szunyókálásból és újra
3548 I | rászól:~- Csiba te!~Az ember fölserken. Néz. Ásít. Fölteszi a kalapját.
3549 I | meglátjuk a tengört.~A rabok fölsóhajtottak. Némelyek a tenyerükbe hajtották
3550 I | megenyhülten -, de kivágták. Fölszántották. Ez a szent köröszt még
3551 I | visszavonta a fülére a süvegét. Fölszedelődzködött. Megindult.~- Azelőtt itt
3552 I | gondolkodás után megintcsak fölszedte a holmimat.~- Hát... ha
3553 I | egymásra.~Az ember leül, hogy fölszíjazza a bocskorát.~Lórobogás hangzik
3554 I | Nyíljon a sír! Gazember!~S fölszöktem. Felkaptam a kenyérszelő
3555 I | benne. Elmúlt ideje mintha föltámadt volna, s a lába előtt játszódik
3556 I | mosolygott, és a monoklit föltéve, visszanézett.~A gyerek
3557 I | teljesítse a kívánságodat. Fölültök az ágyban és hangosan imádkoztok.
3558 I | fölkelt. Már hatvanéven fölülvaló ember, de még mindig vállas
3559 I | péklegény vette át tőle. Fölugrott vele az asztalra, és a menyezetről
3560 I | azzal kezdi, hogy: Midőn...~Fölveszek egy elszenesedett lapot.
3561 I | derült az arca.~- Hát jó, fölveszem. Csak ezt az ordenáré rózsaolaj
3562 I | más kéz akasztotta fel.~Fölvettem az iratrészt. A szeletek
3563 III | országból és az utolsó cimbalmot fölviszik oda magukkal, hogy a földön
3564 I | nehogy a feleségemet is fölzavarja.~Hát éjfél után berreg az
3565 I | Mit gondol Gyuri is? Óh förtelem!~És most már mindennek vége!
3566 I | Lehet. Én bizony nem fösteném. Van annál szebb is.~- Például.~-
3567 I | vizsgálják a képet.~- Miért fösti ezt az úr?~Hát persze, ha
3568 I | takarékos ember, szinte fösvény.)~A Prádónak egy kis kávéháza
3569 I | közül.~- De hátha ma nem fözsöl? - tűnődött aggódva a cigány.~-
3570 I | testében reszket a hidegtől. A foga vacog. Az arca lilaszín
3571 II | megharagudott. De nem térhetett ki a fogadás elől. Még csak azt se mondhatta,
3572 Gardon| periodikában megjelent közlést fogadhatjuk el hitelesnek.~Ha azonban
3573 I | kend nehezli már a járást, fogadhatunk kocsit?~- Nem nehézlem én,
3574 I | aprópénzt. Nyújtom neki!~Nem fogadja.~- Add valami szegénynek -
3575 I | felcifrálkodott parasztok fogadják, és hogy a kastély udvarán
3576 I | amit valamely anya el ne fogadjon, ha a leánya sírva mondja
3577 II | Hát - mondotta az ördög -, fogadjunk. Hozz magaddal egy noteszkönyvecskét.
3578 I | tanácsomat.~- Óh, hogyne fogadnám!~- Költsd föl az uradat
3579 II | mert hiszen el kellett fogadnia, hogy egy keresztény felér
3580 I | gombolva.~- Mér nem megy a fogadóba? - kérdezte a cigányasszony. -
3581 I | fene gyöngyöktől! Dehogy is fogadok el tőle akármi ostoba cifraságot!~
3582 I | Olga akkor már a szobában fogadta, mindig ő lépett eléje,
3583 II | az ujjamon, aztán meg is fogadtam neki, hogy sohasem húzom
3584 II | éjfél elmúlt, midőn utolszor fogadván egymásnak szörnyű nagy barátságot,
3585 III | főtisztelendő úr, mit csinál, ha a fogai kínozzák?~- Jajgatok barátom,
3586 I | földön, ha az Isten neve és fogalma nem sugárzott volna soha
3587 III | tudtam miatta aludni, hát a fogamra vettem egy kicsit.~- No
3588 III | szabad pálinkát venni a fogára.~Úgy is tett a jó pedagógus.
3589 I | lekókadt.~- Öltem - rebegte. - Fogassatok el, ha akartok, már fáradt
3590 I | is.~A koma csak szítta a fogat, csak csóválta a fejét,
3591 I | vóna más!? A cimboráit most fogdossák össze.~No énnekem egyszerre
3592 I | megfintorgatta volna rá az orrát, foghagymás volt, avas volt, romlott
3593 I | ereje. Sohasem láttam ahhoz fogható erős és öblös csizmákat.
3594 II | a szavait:~- A titok ez: fogj naja-haje kígyót; vedd ki
3595 I | az erdők folyton törik, fogják a szelet, de a tengeren
3596 I | dögölj meg! Muzsikaszóval foglak eltemettetni!~- Ez az utolsó
3597 I | És egyik nagyobb részt foglal az élet javaiból, másiknak
3598 II | és tejes pitypanglevelek foglalják el elméjének minden zegét-zugát.
3599 I | ülések mulatságnak unalmasak, foglalkozásnak meg nem érdekesek. Többnyire
3600 I | mindennapi kenyerem. Az ember nem foglalkozik fiatal korában lelki ügyekkel.
3601 I | nem érdemes vele többet foglalkoznunk.~- És a lélek?~- A lélek,
3602 I | zavar a munkámban, ha velük foglalkozok. Engem csak egyvalaki érdekelne,
3603 I | mondottam. - Csak imádkozással foglalkozol-e? Téged az megelégít? Mi
3604 I | hosszat egyéb gondolattal nem foglalkozott ott a hófellegek fölött,
3605 I | szabólegénynek való.~Csak a nők foglalkoztak vele. Ha női társaság került
3606 III | a tornaeszközökkel azért foglalkoztatja gyermekeit, mert azt akarja,
3607 I | gondoltam vele. Inkább az foglalkoztatta az elmémet, hogy nem aluszok-e
3608 II | meg a titkodat, hogy ne foglalkozzon vele tovább az elmém!~A
3609 II | áldozati vérrel országot foglaló dicsőséges kardját. S ő
3610 I | mondjam meg az uramnak? Már a foglalót is lefizette, s úgy örül,
3611 I | festett patikai állvány foglalta el. Tele volt az mindenféle
3612 I | benne, és adósságokért is foglalták, hát megbukott. És az állatokat
3613 I | De ha én mondom. Úgy fogod látni, ahogy most engem
3614 I | ballal már az ember maga fógodzana Soódyba, de Soódy félreüti.
3615 I | ülnek. Három bús labanc fogoly is van velük.~A képet már
3616 I | az asszonynak az ágyához, fogom a csizmáját. Azt húztam
3617 II | engem.~- Én is.~- És mit fogunk csinálni?~- Játszunk. Délben
3618 II | Ördög bújjék beléd! - mondám fogvacogva, s magamra húzván, nemsokára
3619 I | is, hogy csak annyi pénzt fogyasztok el a szerzeményből, amennyi
3620 I | kedvetlenül ült a márványasztal főhelyén, az ő saját külön székén,
3621 I | fotográfiákra -, osztrák főhercegek. Itt jártak volna?~- Nem -
3622 I | Nevelő vagy mi volt osztrák főhercegi családban. De hátha ott
3623 I | volt komorna, vagy mi, egy főhercegünk családjában. Talán nevelő.~-
3624 I | szamár! Pedig hát az apja főispán volt, ő maga meg Pesten
3625 I | Franciaországból.~- Miféle?~- Egy főispánnak a felesége. A lánya a múlt
3626 II | agg Imecset, a főtáltost, főjóst, a nagy Káma unokáját; mondja
3627 I | méginkább elnehezül, szinte fojt.~- Nyíljon a rózsáskert -
3628 I | kocsis lekoccantja a kése fokával az üvegnek a nyakát. Még
3629 I | burgonyát is a lébe, de ezt főképpen azért nem cselekedte, mert
3630 I | Kályhának halk mormolása. Fokhagyma és vöröshagymaszag dohányszagokkal
3631 I | volt, még egy kicsike kis fokos is volt a kezében. Egy fekete
3632 I | A deres úton nagy fekete foltok maradtak a nyomában.~Soódy
3633 I | és egy zöld pintesüveg folyadékkal tért haza.~- Patkányméreg, -
3634 I | hallottam, úgy menekült meg a folyamatos gyötréstől, hogy maga is
3635 II | a sorsunk itt a jövendők folyásán? Mi tarthat meg itten idők
3636 I | lelkem. Bár az enyim alatt folyna.~- De áradás idején odajár
3637 II | hegységen is által, egy kanyargó folyón is által. Végre lebocsátkoznak
3638 I | ébren van.~S lát egy nagy folyót, fekete nyárfák és fekete
3639 II | hogy ennek a láncszemnek a folytatását a lelkemben találja.~No,
3640 I | belefűzte a kezét.~Nem tudtam folytatni a csillagos ég magyarázatát... „~---------------~„
3641 I | kurtaszárú magyar pipával, folytattam cigarettával, szivarral,
3642 I | nyuszit hozd ide!~És sírt folytonosan.~Hempergett dühében a pajta
3643 Gardon| tulajdonneveket következetesen fonetikusan, azaz kiejtés szerinti átírásban
3644 I | kopott zarándokbot~hamar fonnyadó éke és jutalma.~JUDIT:~De
3645 I | ablakhoz lépett, s keresztbe fonta a karját.~A park fehér volt
3646 II | A bacsó, mintha valami fontos államtitkot közölne, szinte
3647 I | gróf a karjait keresztbe fonva -, és milyen bolond vagyok
3648 I | évvel az osztálysorsjáték főnyereményét kapták meg nyolcan, nyolc
3649 II | egyszer zavarta meg Juszuf, a főpecér, midőn naptól barnult izmos
3650 I | várjuk.~Sári leteszi a vasat. Fordít az ingen.~- Ő talán tudja
3651 I | egy ezüst tallér.~Hátat fordított és kivörösödött arccal sebesen
3652 I | Odessza helyett a Dunának fordítottam a vitorlát és onnan fel.
3653 II | Nem volt hatalma, hogy fordítson a földi dolgokon.~Sátán
3654 I | voltam. Ő huszonhat.~Épp fordítva: mintha a gyűrűvel~keresztlevelet
3655 II | lélekké. Az ördög háttal fordulással egy keresztnek. Szent Péter
3656 I | lépett eléje. Kérték, hogy forduljon be a kastélyba, és vigye
3657 I | hogy ezek akkor is arccal fordulnak egymás felé, mikor nincsenek
3658 I | mondok -, mán ilyen kis fordulóér...~- De csak fogadd el -
3659 I | No bizonyisten vissza is fordulok, ha csak egy minutáig is
3660 II | mondotta -, lemegyek veled egy fordulóra. Vezess, ahová akarsz. De
3661 I | Arcom a kadét felé van fordulva, aki kötéllel egy hordót
3662 II | Szent Péter. - Csak egy kis forgács, és akármelyik ház is kocsma.
3663 I | elrekedt és csak a szeme véres forgásából láttuk, hogy a kapitányt
3664 I | Soódy.~Végre kint vannak a forgatagból. Soódy követ érez a lába
3665 I | egymásra mered.~És a víz lassan forgatja őket, mintha valcert táncolnának.
3666 Gardon| van, némi értetlenséggel forgatjuk a Szépirodalmi Könyvkiadó
3667 II | ezentúl a községnek élő szóban forgó naplójában, s a „vén tolvaj”
3668 I | azon a tavaszon, harmadfél forintba került csak az orvossága.
3669 I | nevelni, szobában, mert forintjával veszik párját húsvétkor
3670 II | érte, Tercsiért! A harminc forintomból ez a másliszakadék a haszon.
3671 II | egy őrült hottentotta. A 7 forintos lakkcipőm reggelre bocskorrá
3672 I | csak diadalmasan.~Csupán formáit váltogatja el,~mint az avult
3673 II | kard. Fölveszi. No, nemes formájú! Más rozsdás vasak is hevernek
3674 I | hintójukon. Ezek a grófok is így forognak a világban. Valami szél
3675 I | éhes is vagyok.~- Van-e itt forrás valahol, Andorás bátyám?~
3676 IV | IV. Forrásjegyzék~ ~~~Andorás körösztje*~~~~
3677 I | tegnapelőtt, se tegnap, - mondta forrón a legény. - Tudja, hetivásár
3678 I | volt.~- Dehát akkor is - fortyogott tovább -, mit érdekel bennünket,
3679 Gardon| húzásokkal, jelzőcserékkel, a főszövegből való önkényes kiemeléssel,
3680 I | De hátha híre kél majd a fosztásnak?~A koma akkor is csak azt
3681 II | család az agg Imecset, a főtáltost, főjóst, a nagy Káma unokáját;
3682 II | kirongyolta a sarka, még a fotográfiájával is csak kárt okoz nekem.
3683 I | csodálkozott a tanár a fotográfiákra -, osztrák főhercegek. Itt
3684 I | Loyola-fejkép. Alatta aranykeretű fotográfiával.~- Nini - csodálkozott a
3685 II | városba mennek. Ott is a főutcán szállnak le. Ott is vegyest
3686 I | visszatérhettem onnan a fővárosba. Mentem egyenesen a paphoz:
3687 I | találták már ültön, részeg fővel az asztalnál.~Végeztek.
3688 I | nekünk ismeretlen növénynek a főzete vagy zsírja, vagy mije.
3689 I | egész litert is. Aztán hát főzhetne tán nekem két tojást héjában.~-
3690 I | a konyhába kinéztem, mit főznek, annyira rámdühödött, hogy
3691 III | Rendesen.~~~~~~Hát főzni tudsz-e?~~~~- Igen.~~~~-
3692 I | se már~a kezedbe, hanem főzőkanál.~Node mindegy: ha nem Tamás,
3693 I | odakészítenie a „piritusz”-főzőt meg a sonkát, tojást az
3694 I | ügyben nem beszélek. Ha főzted, tálald fel magad!~A doktor
3695 I | Bizonyosan főzök. Tegnap olyat főztem nekik, hogy úgy nyalták
3696 I | asszony csak azért jött át Franciaországból.~- Miféle?~- Egy főispánnak
3697 I | Gábornak nevezett részeges fráter kimászott az árokból, s
3698 I | pohárköszöntőjének a vázlatát. Köznapi frázisok. El sem olvastam végig,
3699 I | Mármost a prédikáció írásnak fuccs! Még csak egy gondolatot
3700 II | akasztófa helyett egy elvénhedt fügefa állt. A teremből, a bíró
3701 I | mogyorót - mondok én is. - A fügefáját neki, mán annyi a pénze,
3702 II | írva a kardjára.~S a falon függő fegyverekre pillantott.
3703 I | rózsáskertjében hevert a függőágyon, és regényt olvasott, meg
3704 I | Kiment. Néhány perc múlva függőlámpással tért vissza. A terem megvilágosodott,
3705 I | fátyol, a mattfekete gyöngyfülbevaló, a széles angolkrepp gallér,
3706 I | fejét, szinte csörgött a két fülbevalója.~- Mindig hazudott szegény,
3707 II | csupa selyem, csupa arany. A fülében akkora két gyémánt, mint
3708 II | költemény!~Ez a fürt meg a fülecskéje mellől való; olyan szépen
3709 II | Azok a rózsás arcok! Piciny fülecskék! Gömbölyű karok! Ici-pici
3710 II | gyűrve, a szája görbe, a fülei hegyesek, úgy néz ki, mint
3711 II | énekelni?~Az ördög lefelé fülel:~- Nem hallok én mást, csak
3712 I | mekegne ott az az állat.~Fülelem: kecske mégis. Vajon honnan
3713 I | gyűjt a kígyó a ligetben:~a fülemilére is rásziszeg.~Vajon, ha
3714 I | kövezeten. Orrán, száján, fülén vér zsinórzik.~Elámulva
3715 I | vetett, s visszavonta a fülére a süvegét. Fölszedelődzködött.
3716 I | azt a vén fekete-szürke fülesbaglyot. Azt gondolom, ha
3717 II | edények szorongtak alatta: fülesek, fületlenek, horpadtak,
3718 II | verte haza a két gonosz fülest a saját portájára.~Amint
3719 II | szorongtak alatta: fülesek, fületlenek, horpadtak, porosak.~- Gyújts
3720 I | haja mindig előre lódult a fülétől. Ha meg fölemelte a fejét,
3721 I | semmiféle úr.~- Csak úgy fülheggyel hallottam effélét. Lehet,
3722 I | émelygést, ami velejár, azt a fülkínzó süvöltést, amivel a szél
3723 I | telegramot kaptam Módosról, hogy fürdés közben a vízbe veszett.~
3724 I | terített pokrócon - Jegenyén. A fürdőszolga is ott ült, csakhogy
3725 I | mészárosra tekintett.~- Vidd a fürdőbe - mondotta nyugodtan. -
3726 I | nagy teremhez aztán két fürdőszoba is volt építve. Annak a
3727 I | VON. MAGA ELÉ):~Mindegy. A fürj epedő pitypalattyja,~az
3728 I | és meztelen kis gyerekek. Fürödnek.~- Merre a kastély, gyerekek?~-
3729 II | szerelmi költemény!~Ez a fürt meg a fülecskéje mellől
3730 II | angyalt azokkal a fekete fürtökkel, azokkal az alabástromvállakkal,
3731 II | visszateszem a szívemre, és ezt a fürtöt is. Hiszen olyan édes, olyan
3732 II | korában, az áldó-kő szent tüze füstje fölé. Ő jósolta meg még
3733 II | mélázva nézte tovább a nargilé füstjének lomha gomolygását.~ ~
3734 I | vetett ránk. Tovább lépett. A füstön, párán át elenyészett.~Utána
3735 II | Beletette a taplót. Violaszínű füstrongyokat röppentett belőle. Azután
3736 I | a tűz, -~a kormos falak, füstté vált ruhatár...~s ami bizonnyal
3737 II | mikor elmaradását a csőszi fütykösnek egy-egy szigorú lódítása
3738 II | adott légyottot. A tücskök fütyörésztek, a kutyák ugattak, a kakasok
3739 I | csak olyan béka, mint mi. Fütyülök rá, és alkotására is!~S
3740 II | csendes szél hordozza a füvek, bokrok fölött. Hova vezette
3741 II | és egyéb jóravaló falusi füveknek. A papsajtok között két
3742 I | Hozta kantáron a lovát is.~- Füvelhetnek tán itt is ekkicsit - mondotta.~
3743 II | liget mellett, amelynek füvére se ember, se asszony nem
3744 II | legelhetnek örök országunknak füves szép mezein. Sátoraink körül
3745 I | ő ágya vízparton volna a füzesben, s a tutaj feléje közeledne.~
3746 I | füvekkel, hogy mikor szél fúj, átveri a szagot a túlsó
3747 I | lelkeket is különböző irányba fújják szét a magasság szelei.
3748 I | hatalmas ködtölcséreket fújogatott az orrán. Lukács megszólalt
3749 I | szólok - mondja szinte lángot fújva az orrán. - Megfogadhattak,
3750 I | felsőkarján ragadja meg a fuldoklót. Lábbal dolgozik a vízben.
3751 I | falatok volnának, nyelt, fuldoklott. A szeme csupa víz.~Gyuri
3752 I | mondta, hogy a Balatonba fúlt.~A főispánné mosolyogva
3753 II | szokott lenni, dehát mégiscsak fura dolog ez!~Azt határozottan
3754 I | jelentek meg.~- Közéjük furakodtál. Elrontottad a szerencséjét!
3755 I | Soódy nagyságos úr meg még furcsább ember. Reggel, mikor fölkel,
3756 I | keleti különösségekről.~Mégis furcsáltam.~Az asszony is várta pedig,
3757 I | persze velem is történtek furcsaságok.~Egy alföldi kis állomáson
3758 II | Odaomlottam lábaihoz a vizes fűre, aztán elkuruttyoltam neki
3759 II | vonást se írhatott be, oly furfangosan vezetgette az ördög mindenfelé.~
3760 I | elkomolyult emberek sietnek elő furkósbotokkal és vasvillákkal. Megállnak
3761 I | visszavonult a szobába.~Napestig fúrta az oldalát, hogy megmondja
3762 I | szemet a gabonából.~Valaki furulyál. Egy kis leány a csűr árnyékában.
3763 I | édes kedvvel fuvogatja a furulyát. Mellette egy ötéves, mezítlábas
3764 II | volna tele a levegő! Talán a fűszálak muzsikáltak a kertben, talán
3765 I | között.~A füst valami édes, fűszeres ízű, s éppen nem érzek semmi
3766 I | apám kókuszt és egyiptomi fűszert árul a bazárban. Az asszonnyal
3767 III | trillázott, s egy mesteri kéz futamai áradtak be hozzánk, felfigyeltem.~-
3768 III | folytatja Erkel. - Megtanulják a futamokat, a trillákat, de meg nem
3769 I | a nagy csizmában nehéz a futás. A szűrt ledobja a gyerek,
3770 I | szárnyak hoznák, oly könnyű a futása.~A kutya ugat.~- Csiba te!~-
3771 I | elhallgat. Néz. Egyszer csak futásnak ered.~A gróf utána.~A szűrben
3772 II | érve, vígan élvezte a gyors futást, amelyet a szamara cselekedett.~
3773 II | csillag lefut. Csakhogy az ő futásukat nem lehetett látni földi
3774 I | holdat. Olyankor be kell fűteni előtte. A bécsi inasnak
3775 II | Antal szamarát!~Ez a kiáltás futja be forgószél gyanánt házról-házra
3776 I | mintha egy rózsaszínű hullám futna át az arca fehérén...~Egy
3777 II | A kutyák azóta tutulva futnak a kertek alá, mikor a harangozót
3778 I | képe. A gyerek meg ki akart futni, attul tartottak, hogy rájuk
3779 II | egy ismeretlenért, akit futólag láttam, aki hozzá képest
3780 II | Arcának havát bíborláng futotta át. Szemeinek csillagán
3781 I | megszólalt: - Egy zsemlyéért futottam át, mondta. És rámbámult: -
3782 I | Andorás bátyám. És hát fűtsenek is be kissé abba a pléhkályhába,
3783 II | oldalt a mezőre. Kanyarog futtában is.~A csordás utána!~- Hej,
3784 I | is arra teremtette, hogy futtassák.~Közben a szamár is hozzánk
3785 I | kis ángol lovászt hozott. Futtatnak az idén Pesten.~A juhász
3786 I | az asszony. - Bizonyosan futtatták.~S a juhász elállja az útját.~
3787 I | s a szoba igen be volt fűtve. A boltban nincs kályha.
3788 I | kutya.~Tamás félretaszítja a fuvarost és besiet. A kutya még inkább
3789 I | Kend a városban is gyakran fuvarozott, sok mindent látott, tudja,
3790 I | forintot is kapsz tülem fuvarpénzt.~- Ej - mondok -, mán ilyen
3791 I | nem fordult soha~a szél fúvása szerint jobbra-balra;~agyának
3792 I | hegynek nevezhető, gyér fűvel benőtt sziklás helyre értünk.
3793 I | árnyékában. Áll, és édes kedvvel fuvogatja a furulyát. Mellette egy
3794 I | akkor, és olyan kedvvel fúvogattam a gyönyörű kesergőket, hogy
3795 I | fekete nyárfák és fekete fűzbokrok között. A víz tompán fénylik,
3796 I | Láttalak. Sípoltál.~- Csak fűzfasíppal. De van nekem vas is, vagyis
3797 I | gyerekek láncot szoktak fűzni. Hogy került az oda? A manó
3798 I | Erzsike az anyja karjára fűződve hallgatta, amit a csillagos
3799 I | szaggatva bontogatta a cipője fűzőjét.~Csak akkor láttam, hogy
3800 II | fertályesztendőre egy gyesznó - fűzte tovább Balázs. - De hátha
3801 I | nyomtatták ki a szemet a gabonából.~Valaki furulyál. Egy kis
3802 I | be magadnak? Pedig a te gabonádbúl talán egy szem nem sok,
3803 I | mutatkozik. Csak mikor a gabonaföldeket elhagytam, látok egy szamarat.~
3804 I | tanálsz, nem ásod-e ki a gabonáját? Nem veszed-e el tőle? Nem
3805 II | tájon, és úgy szétszórja a gabonakereszteket, hogy szerteszéjjel hevernek
3806 I | szárazon hagyta az utat. Csak a gabonán és az útszéli fákon csillog
3807 I | Június végi nap. Esőtől ázott gabonatáblák. De csak permeteg eső lehetett,
3808 I | onnanfelöl. Köszönt. Elsietett.~A Gábornak nevezett részeges fráter
3809 I | cselédjének:~- Eredj! Hívjad át Gács Andorás bácsit.~Egy nyírott
3810 IV | Ünnep 1935.~~~ ~[A *-gal jelzett írások a Dante Kiadó
3811 I | élnek.~- Hát a másik?~- Gál Máté? Az nem ivott, csak
3812 II | nyáron a pórkertünk. De még galambház is áll az udvarunkon!...~
3813 I | elszállt, mint valami nagy galambraj.~Gyermekcsoport jelenik
3814 I | színét!~Gyermekszívemnek galambszárnyait.~Ha majd ölembe mászik és
3815 I | Elcserélte a házunkat a Gálék házával. Egy hét múlva beköltözünk.~-
3816 I | fülbevaló, a széles angolkrepp gallér, mandzsetta és a csuklóján
3817 I | kalapja csupa víz. A kabátja gallérja felgyűrve. Rázta a kezéről
3818 I | nagy hó megmaradt. A fák gallyai szinte földig meghajlottak
3819 I | angyalt lássam,~hogy ringassam gallyamnak bimbaját,~azt a minden drámánál
3820 I | is rásziszeg.~Vajon, ha gályát építek, vitorlást,~pompásat,
3821 I | hogy ki-ki hordja fel a ganajdombját a padlására.~- De bolond
3822 III | mintául áll, mindig csak gáncsnak, kritikának van kitéve,
3823 Gardon| azt súgja, hogy elfeledett Gárdonyi-kéziratokból előbányászott, hiteles írásokról
3824 Gardon| helyük van egy teljesebb Gárdonyi-kiadásban. Érdekességként beválogattuk
3825 I | csikorgatva a legény.~- Gáspár - szól le a csucsorodott
3826 I | hát Olga persze nem akarta gátolni az üvegipart, némi szemérmes
3827 I | ingben, rojtos kis fehér gatyában, pitykés lajbiban szállott
3828 I | támaszkodva -, afféle falusi gavallér.~Egy augusztusi nap délutánján
3829 I | tegyék melléje. De hol a gavallérja?~A következő vakáción aztán
3830 I | Bizonyosan pisztrángra merít a gaz kópé! - gondolta Soódy.~
3831 II | megrémülten bámultak a gödörbe.~- Gazdagok vagyunk! - rebegte az asszony.~-
3832 II | Isten is gazdag; gazdag a gazdagot pártolja.~- Nono - mondta
3833 III | igenlést. Mérhetetlen nyelvi gazdagságában mindig a kérdésnek megfelelően
3834 I | bajom. A ganaj meg csakugyan gazdagságot jelent, - apámtul is így
3835 III | kellene mintául szolgálni a gazdáknak is.~Hát még a lakásával
3836 III | hogy cseppet sem ért a gazdálkodáshoz, pedig neki kellene mintául
3837 I | múlva a férj a maga birtokán gazdálkodik. Van neki vagy húszezer
3838 III | mintaembernek lenni!~Aztán gazdaságában is mindig találnak hibát,
3839 I | utána meg délig aludt. A gazdaságban ugyan nincs most dolog,
3840 I | Másnap korán ébredtem. A gazdasági zajgás ébresztett föl. Még
3841 II | külsővel, ő is csak közönséges gazkópé.~Matyi ugyanis lopott.~Éjjel,
3842 II | Péterrel, ahol lovas rendőrök gázolták a népet.~- Mi történik itt? -
3843 I | harsogott a tiszt szava. - Te Gazsi, kiálts be az asszonyokhoz,
3844 I | de a feleségem egyre a Gedóék csirkéjét beszéli, hogy
3845 I | ejteni a kenyerét.~Régi gémes itatókút az udvar közepén.
3846 III | tollát.~Elfeledtem én minden generalbasszust és minden kottát a világon,
3847 I | egy polgári ruhában utazó generális: elkérte a tengeri nézelőt,
3848 III | nicht cigentlich da, um genossen, sondern um überstanden,
3849 I | az ágyban és csak lélegző gép. Mink meg járunk, kelünk,
3850 III | trillákat, de meg nem értik. Gépek.~Egressy is így zongorázott.
3851 II | laktunk, ahol az én apám gépész volt, az ő apja pedig tiszttartó.
3852 I | fásultan vetkőzött le, gépi mozdulattal oldotta meg
3853 I | Forgolódott. Sóhajtozott. Reggel gépiesen vette fel a Sári ruháját,
3854 III | pálcát, se az időmérőt, se a gépmuzsikát nem állja.~Ül például az
3855 I | macskát. A gonosz pára a gerendák közé bújt. Hívta, siccelte, -
3856 II | billegetések közepette a gerendán. Én kritizáló szemmel néztem.
3857 II | no, ha tudja!~Ráléptem a gerendára, s végigbillegtem rajta
3858 I | végig az ó-födélen. Néztem a gerincét, a négy szögletét, a közepét.
3859 I | taplóval csakhamar tüzet gerjesztettek.~A kocsist is felszabadították
3860 II | nyilvánvalóvá tette, hogy bizalmat gerjesztő komoly és erényes külsővel,
3861 I | zsidó volt; szőke, kékszemű germán típusú fiatal embernek találtam.
3862 III | akkor vissza a nemigent?~Germános az igen-nek kapcsolódó alkalmazása
3863 II | pénzbe, másik meg...~- A geróf nem maga szerzette, hanem
3864 II | ezen semmi nevetni való. A gerófnak van annyi. Mért ne lehetne
3865 I | ezüstös kupakú pélpákat, gerófoknak valókat. Egy gólyanyakú
3866 I | egyformán, és ne cserélgessük a ruhánkat. Mégis komikus,
3867 I | találom akkor az utcán, a gesztenyefák alatt, furcsa volt nekem,
3868 I | kenderszínű a bajusza és gesztenyeszínű a haja. A grófasszony különben
3869 I | keltették volna föl. Avval mentegetődzött, hogy nem volt szándékuk
3870 Gardon| műveinek kiadásáról~Gárdonyi Gézának (1863-1922) nem sok szerencséje
3871 I | Hiszen beljebb a legelőn, a gilicebokrok alatt találna.~A szamár
3872 I | A legelő éppoly bodzás, gilicés némelyik helyen, mint az
3873 I | kezén vonszolja. Jaj, de a gilicetüskékben megakadt a szűr, és a gyereket
3874 I | horgászott, míg a kertészbojtár gilisztákat szedett a kövek alatt. Ilyen
3875 I | tanuló vagyok. Ősszel már gimnáziumba megyek. Vasutasok fiainak
3876 I | mert az ügyetlen leány egy gipsz Bakhust az előcsarnokban
3877 I | városból és nálok volt ebéden. Gizellának nem tűnt föl, hogy a
3878 I | Én elvennélek téged édes Gizellám, ha hozzám jönnél.~Gizella
3879 I | kisfizetésű segéd volt.~Doktor Gizellát senki se kérdezte, hogy
3880 I | csak fehérneműben.~- Ide glédába! - harsogott a tiszt szava. -
3881 I | Csak te állj Atlaszként Glóbusoddal,~a művészeid is helytállanak.~
3882 II | Szinte megrémülten bámultak a gödörbe.~- Gazdagok vagyunk! - rebegte
3883 I | denki örömmel nézett arca gödröcskéire, és mindenki szívesen állott
3884 I | az asszony elvesztette a gödröcskéket az arcáról, megkomolyodott,
3885 II | ha betemetnénk vissza a gödröt - vélekedett az asszony
3886 I | belsőgazdaságot.~Drága szép lovak, gömbölyűk, tiszta istállókban. De
3887 I | és vadásztarisznya. Csupa gömbölyűség. Néhány év múlva már szuszogni
3888 II | a két legszebb csillag a Göncölszekerében.~Egy kis rongy mezítlábas
3889 I | körülbelül harminc éves, fekete göndörhajú és göndörszakálú, de oly
3890 I | éves, fekete göndörhajú és göndörszakálú, de oly sápadt, mint a koporsóból
3891 I | a vizet lesuhintva.~Egy göngyöleg papíros is volt nála, vagy
3892 I | volt, mint pályinkának.~- Görcs volt az, hallja kend.~-
3893 I | hazatért - suttogta a tanárné.~Görnyedt asszonyka lépett be. Nem
3894 I | világát,~a fakardokat, a görögtüzet,~borókafüstöt, tátott szájakat.~
3895 II | sas. Már akkora, mint a gólya. Már akkora, mint a sárkány.~
3896 I | kísérő? Melyik az?~S nagy gólyalépésekkel sietett át a söröző úriemberhez.~
3897 I | fogok beszélni. Beteszek egy golyócskát a pipámba, rá egy csipetnyi
3898 I | finom és tömött; - egy-egy golyógomba, ami elpöffen, mikor rálépnek.
3899 I | kántorunk is. Mind a hárman golyós puskával mentek ki estefelé.~
3900 I | koldusrongy, szív és epe,~pöfeteg gomba, büszke piramis, -~minden -
3901 I | metélte, pedig hát azt még a gombalevesnél is jobban szerette.~- Ma
3902 I | lármásszájú hős,~kinek feje gombócként gőzölög.~Az ilyen kell,
3903 I | fején. A ködmenét összegombolja.~- Hogy elküldtek, azér
3904 I | feküdne. Bágyadt kézzel gombolta ki a réklijét s oldta le
3905 I | csak épp hogy félre van gombolva.~- Mér nem megy a fogadóba? -
3906 I | sárkánykígyót fogsz látni egy gombostűnyi vízcseppben. Van olyan szerem,
3907 I | urának a nadrágjára varrt gombot, a tavaly nyári muszkavászon
3908 II | nargilé füstjének lomha gomolygását.~ ~
3909 I | oly eleven, tiszta volt a gondolkodásom. Bosszantott
3910 I | írásnak fuccs! Még csak egy gondolatot se vihetek neki.
3911 I | Utána mingyán beharangoznak.~Gondókodok, hogy elmenjek-e én is a
3912 II | mégsem mozdult.~Nem találtam, gondolám, s ismét durrant a pisztoly.~-
3913 I | kellett volna kiűzni.~A gondolatai gyötrelmesekre változtak.~-
3914 I | SEKSZPÍR~(MÉLYEN ELMERÜL A GONDOLATAIBAN):~Betérek majd a temetőbe
3915 I | Hát nem írok. Legfeljebb gondolatban,~ha átvonul majd egy-egy
3916 II | menet közben különféle vad gondolatok kergették egymást az agyamban.~
3917 I | a homlokom fala mögött a gondolatomat.~- A szegény, mondod, mégiscsak
3918 I | kísértésbe, - azt kellett volna gondolatosabban imádkoznia, mint ahogy imádkozta.~
3919 I | Szinte káprázott attól a gondolattól, hogy hátha neki is...!~
3920 I | Nem én. De hát hogy is gondolhattam volna! Az ibolyás kendő
3921 I | beszélte.~De aszongya:~- Ne gondolj semmi rosszat! Annyi baj
3922 I | huszonnyolc éves; csak éppen azt gondoljuk hozzá, hogy ez a fekete
3923 I | nyilvánvaló, Andorás kis gondolkodás után megintcsak fölszedte
3924 I | kanászkürt, álmos maradok. A gondolkodásom olyan lesz, mint a zavaros
3925 II | Engem ez a titok zavar a gondolkodásomban! Én nem akarok kígyóról
3926 I | az ebédhez tér a boltból, gondolkodóbb a szokottnál.~Sári kérdőn
3927 II | legyen semmi, ami hozzáköt! (Gondolkozik, aztán némi érzékenységgel
3928 I | vagyonom, se szeretőm, semmim. Gondolkoztam, hogy mi nekem a legkedvesebb,
3929 II | mindketten egy szívvel gondolkoztunk, mert egyszer, mikor az
3930 I | Mindenki Csuka Bandira gondolna. A zsidót meg csak nem sajnálod
3931 I | nagyok vagyunk, Sári. Azt gondolnám, ne fésülködjünk egyformán,
3932 I | kerekű embernek. De miből gondolod?~- Már a nász előtt való
3933 I | valóságosan levéllel?~- Gondoltunk arra is. Mindent meghánytunk-vetettünk.
3934 I | vannak rajta.~- A legkisebb gondom is nagyobb annál! - felelem. -
3935 I | mondtam kedveskedőn -, te gondos kis háziasszony!~És megöleltem,
3936 I | csak a komám. Ingyen se gondótam volna, hogy a komám mellett
3937 Gardon| életmű előbb említett két gondozójával egyetérthetünk abban, hogy
3938 I | keze nagy volt, de a körme gondozott. Két egymásba ereszkedő
3939 Gardon| Noha fia, Gárdonyi József gondozta a Dante Kiadó negyven kötetes
3940 III | pohár bort, és hazaindul, a gonoszok ráfogják, hogy tántorog,
3941 I | Istenem! Te tudod, hogy nem gonoszságra indulok, hanem hogy a fiamat
3942 I | meg, mintsem hogy ezt a gonoszt... Nem testvérem ez, nem
3943 Gardon| társadalom perifériáján élők Gorkijra emlékeztető megdicsőítése,
3944 I | ruhát is meg kell előbb gőzölni - mondta Pondróné. - Addig
3945 I | hős,~kinek feje gombócként gőzölög.~Az ilyen kell, és bársony
3946 I | is azt tunni? ölég ha a gőzös tudja (Odamék az ablakho:
3947 I | itthon?~- Hát mindenfélét. A gőzős is nagy csuda. A hátultöltő
3948 I | illesztette.~- Illik hozzá?~- Gratulálok - mondottam -, igen illik.~
3949 I | mikor temetkeznek.~Az öreg grófasszonyhoz egy májusi napon levél ment
3950 I | egy gróf a falu végén. A grófi kastélytól a falu közepéig
3951 I | kérdezte szórakozottan, a grófnak gyöngyházgombos kamásliját
3952 I | regényem. Abban is talál grófnét. Mi is a címe? Megálljunk.
3953 I | fordul fel, pedig mindig guggolva csúszik.~Mihelyt azonban
3954 II | fegyver rozsdásodik, nyájaink, gulyáink nyugton legelhetnek örök
3955 I | megrezdült. Tudná az a legény? Gúnyolódik? Tehát már mindenki tudja?
3956 I | elfancsalodott. Szeméből könnyek gurultak viaszszín arcán le a blúzára.~
3957 II | dolgozott.~- Már csak nézni is gusztusos, hogyan metéli apró fehér
3958 I | légy okos. Hiszen megüt a guta, ha így mérgelődöl.~A pék
3959 II | parkban, s mikor a nénjét a guvernánt oktatta, mi ketten összehajtottuk
3960 I | akármit. Festhet krétával, gvassal, akvarellel, olajjal, -
3961 III | annak a föllebbvalói jognak gyakorlása, mikor (kivált faluhelyen)
3962 III | kereplők, a vénasszonyok gyakorlott nyelvei:~- Nézzétek, ott
3963 II | szamarának ezen nem várt gyalázata fölött, ott helyben lefizette
3964 I | tévesztette meg Gyurit. Gyalázatosság volt!~S az arcát a tenyerébe
3965 I | jelenthet egyebet, csak gyalázatot. Meg hogy a fejem fölé hordom!
3966 I | árnyéka van éppen ott a gyalogjárón a havon, azon köll átlépnem.~
3967 I | és fakéreg.~Nohát hiába gyalogoltam tizenöt kilométert! Bosszankodtam.
3968 II | kalapács, némelyikbe egy picike gyalu, vagy egy picike ecset,
3969 II | maga szerszámát. Amelyik gyalut hozott, abból asztalos lett,
3970 I | böcsülete.~A fiam persze gyanakodva nézett a körösztapjára.
3971 I | Micsoda kincseket hoztál te?~S gyanakvó éles szemmel nézett az urára.
3972 I | a papnak -, aki megvéd a gyanakvóktól, és aki máskülönben is becsületes.
3973 I | ártatlanul keverednének gyanúba. Nem volt-e ellensége, aki
3974 I | talált a rendőrség három gyanúsat. Pondróné mondta meg, melyik
3975 I | mozdulata csak megerősítette a gyanút.~- Zsidó! - kiáltották hárman
3976 I | szivargyár van, bementem a gyárba, és ott vettem a legfinomabbat,
3977 I | az élete folyamán kocsigyáros lett ugyanabban a városban
3978 I | szalámi, hogy ki volt a gyárosa? Mégis megízlelem. Hát kutya
3979 I | amelyekből a velszi hercegnek gyártanak.~- És abbahagyta a dohányzást?~-
3980 I | diákkoromban. Azóta sok gyászfátyol megfakult a Földön.~A vakációt
3981 II | vonatkozott.~Egy napon valami gyászhír érkezett a házukba. Azt
3982 I | bélyegét viselem az arcomon.~A gyászos csendben egy szú kezdett
3983 I | elegáns volt különben a gyászruhája, a felhőként rajta sötétlő
3984 I | ötvenéves asszonynak? A gyászruháján is látszott a fehér por
3985 I | három hölgy. Egyik hölgy gyászruhás, koros asszonyság. De az
3986 I | És a szeméhez emelte a gyászszegélyű zsebkendőt. A szava elfulladt.
3987 II | szóval bíztatnak, de a szemük gyászt mond. Jósolj!~Az agg visszahanyatlott
3988 I | sétált szürke cilinderben és gyékényszínű úti köpönyegben az állomás
3989 II | ragyogással rezgett a kardok gyémántján, rubintján, aranyos bodáin.~
3990 I | kohójában ég,~s a szent lángban gyémánttá változik.~De amint ezt a
3991 I | Fába szorult-e valahol? Gyenge hajtásért ágaskodott, beszorult.
3992 I | keresztelnünk. Mer igen gyengécskék voltak. Hiszen most is olyanok,
3993 I | két zsemlye, vagy két szép gyengén pirosas őszibarack. Még
3994 I | házasságot.~- No, most magának gyenyerűséges szép kisasszony, csókolom
3995 I | rendben ültek az útszél gyepén a lajtnál az akácsorban,
3996 II | Elmentem az udvarukba. Az nagy, gyepes udvar volt. A kancellária
3997 I | mint hegynek nevezhető, gyér fűvel benőtt sziklás helyre
3998 I | akármelyik mezítlábas horvátgyerekből.~Ha mégegyszer születnem
3999 I | fából vannak ezek az én gyerekeim? - panaszkodott az asszony. -
4000 I | egy japáni napernyőt, a gyerekeknek meg játékszert. Nem is beszélt
4001 I | nézett ki az ablakon... Gyerekkora óta nem látta ezt az utat,
4002 I | némelyik helyen, mint az ő gyerekkorában volt. Itt-ott egy kerek,
4003 I | bajszú úr volt az, akiről gyerekkorunkban azt olvastuk, hogy egyszer
4004 I | feleségemnek szóltam, hol a gyereknek, csakhogy könnyebbüljön
4005 I | az szólt neki, azután a gyerekre nézett, és rátette a kezét
4006 I | vagyok tán szerelmes egy gyermekbe? „~---------------~„Lukács
4007 I | kiáltotta a kormányos. - Árva gyermekeket nevelek föl a vagyonomon!~
4008 I | feleségét, a vagyonát?~Nekem gyermekem, feleségem, kincsem volt
4009 III | libái! És így tovább.~Ha gyermekes a tanító, akkor ezer szem
4010 I | csakúgy múlás, feledés.~Gyermekésszel csodáltam egykoron~a könyveket
4011 II | egyébbel nem futott, csak a gyermekével.~Elvonja botvéggel a csecsemő
4012 I | Gábor az árokba esett!~A gyermekhad egyszerre abbahagyja a búcsújárást.
4013 I | néz rám nyugodtan, szinte gyermekien tiszta szemmel.~A zsebembe
4014 I | bokor kövirózsa van ott, gyermekkalapnyi kis bokor kövirózsa...~Tovább
4015 I | következik. Ez egy tizenöt éves gyermekkel van egy láncon. A kocsi
4016 I | a búcsúsok.~Egyszercsak gyermekkiáltás hangzik az utca felől.~-
4017 I | amelyben a Teremtő visszaadja~gyermekkoromnak fehér ingecskéjét!~Szememnek
4018 I | irányíthatott volna. És mégis nekem gyermekkoromtól fogva ez volt a vágyam.
4019 I | egy kis porolás, - csupa gyermeknek való munka.~Vasárnap délutánonkint,
4020 II | kutyát.~Az asszony rátekint a gyermekre. Tovább sétál.~Szent Péter
4021 Gardon| írja meg az első idilli gyermekszerelem történetét, mint a kötetünkben
4022 I | fényét! Hajam barna színét!~Gyermekszívemnek galambszárnyait.~Ha majd
4023 III | tanujjon böcsületet a mi gyerökünk, mikó ojjan példát adnak
|