1-arany | araro-bemut | benez-cimbo | cime-duhos | dulev-elove | elovo-fakly | fako--folem | folfe-gyero | gyert-hemne | hempe-inton | ipark-karty | karu-kinyi | kinyo-kotro | kotta-lerak | leraz-meggy | megha-milli | miloi-nyarf | nyarg-orsza | ortod-predi | prem-sarok | saru-szele | szeli-tanal | tanar-tottu | totyo-valto | valts-zarni | zarod-zuzog
Part
7541 II | hogy mi van a csillagokban? Meghagyja-e Isten még a fejedelmet?
7542 I | csakugyan kóborol. Mondok: meghajítom vele, ha rámjön. Vagy ha
7543 II | Suhogtattam anélkül, hogy meghajlott volna, megcsaptam vele a
7544 I | fák gallyai szinte földig meghajlottak a hótehertől.~De mégse a
7545 I | Beszélje el a háztul valahogy. Meghálálom. Mondja neki, hogy rossz
7546 II | tágas üreg. Hat ember is meghálhat benne a tűz körül kényelmesen.~
7547 II | nem! Nem engedi Isten hogy meghaljon!~Árpád nem ügyel már szavakra,
7548 I | csak azt kellett volna még meghallgatni, hogy visszafelé mondja-e
7549 I | hogy én is ha rákezdtem, meghallották túlnan. Hát összebarátkoztunk,
7550 I | rákezdte a város túlsó végén, meghallottuk az innensőn, akárcsak a
7551 I | lovászinas. Néha mind a ketten meghalnak, néha csak az egyik hal
7552 I | kórházból, és nem volt hol meghálnia. Zord őszi est volt az,
7553 I | az?~A cigányasszony újra meghányta a kártyát s gondolkozva
7554 I | Gondoltunk arra is. Mindent meghánytunk-vetettünk. A te dógod lesz az, hogy
7555 I | Hát a böcsület? - mondok.~Megharagszik a koma, hogy aszongya:~-
7556 II | Vagy a szívem itt mindjárt meghasad!~A jóspap zúzmarás szemöldöke
7557 I | rázta:~- Azért mégis mindig megható az, mikor valaki fölcseréli
7558 II | Ballagnak tovább.~Szent Péter meghatódottan nézett utánuk. Elővette
7559 I | Aztán ahogy ő ott áll meghatottan, pirosan, és lehunyja szemét,
7560 I | életemben láttam. Mennyi meghatottság volt az arcán! Hogy nézett
7561 I | nyomában, magam is mintha meghibásodtam volna. Meg kellett állnom
7562 I | hullámot, mikor a doktor meghívását közöltem vele! Megértettem,
7563 I | Gondolkodva néztem a két meghívásra. A jövő hétfőn külföldre
7564 I | S megígérte, hogy eljön.~Meghívtam aztán másnap, mármint máma
7565 I | lakik, azok is már annyira meghonosodtak, hogy magyarul beszélnek,
7566 I | ajtót.~- A suszter van itt. Meghozta a cipőket.~S hogy újra villámlott,
7567 I | búbánathoz hozzájárult egy erős meghűlés, s a szép piros nevető Bathóné
7568 II | sertéspecsenyének minden megidealizált zamatját.~- Vers lesz már,
7569 I | félreáll a nyakkendője!~(Megigazítja.)~ ~
7570 I | hiszen orvos vagyok.~S megígérte, hogy eljön.~Meghívtam aztán
7571 I | vacsorára, a kertes vendéglőbe.~Megígértem, odamentem.~Már ott voltak.
7572 I | arra két hordár. A lovam megijed. Bizonyosan a tükörbe pillantott,
7573 I | ütődött: vérzett.~Az anya megijedt.~Míg a gyermeket mosdatják,
7574 I | gyertyával.~- Jaj, hogy megijesztesz! - mondja kedvetlenül.~-
7575 I | rablók az udvaron? De hogy megijesztettél!~Valóban sápadt volt és
7576 I | igen haragudott, hogy úgy megijesztettem. Ellökött magától.~- Eredj
7577 II | mi ez itt az ujjamon!~(Megilletődve.) Egy gyűrű... a gyűrű...
7578 I | lefeküdt. Ágya szélén ültem. Megimádkoztattam:~- Mondd el, fiam, a Miatyánkot!~
7579 III | egy pohár borra, nojszen megindulnak az eleven kereplők, a vénasszonyok
7580 I | vigyázol. Ha valaki gyön, megindulsz, mintha részeg vónál, aztán
7581 I | szánkóba ültünk, s a lovak megindultak, megrázta fejét, és keserű
7582 II | lapot nem érdemes járatni.~Megindultunk a ropogós hóban az erdőszél
7583 I | Szivart nyomok a szájába, s megindulunk.~A falu olyan, mint az Alföldnek
7584 I | körülolvadt a hó, mintha valaki megingatta volna azt a keresztet.~Andorás
7585 I | Hátha azzal lepném meg, hogy megírnám neki az egész prédikációját?
7586 I | volna otthon maradnom és megírnom szépen nyugodtan a papomnak
7587 I | kövirózsát?~- Nem tudom.~- Megismered-e, hogy a kövirózsa maga választja
7588 I | tót arca hozzá fordul és ő megismeri a Halált.~És a Halál szól:~-
7589 I | társulatnál kezdte, hogy megismerje az életet.~Egy nyári estén
7590 I | volna meg a húgának, hogy megismerkedett a kis tanítóval, Karikással,
7591 III | magyar nótát arról lehet megismerni, hogy gondolkozva énekelheti
7592 II | ne bántsam? - felelt amaz megismételve a kérdést, hogy bizonyos
7593 III | rejtelmes hatalma, hogy megisteníti az embert saját érzésében.
7594 I | bor volt a pohárban. Felét megitta. Én is illedelemből épp
7595 I | ki volt a gyárosa? Mégis megízlelem. Hát kutya is megfintorgatta
7596 I | is úgy akarja - mormogta megjámborultan.~Szótlanul ballagott az
7597 I | mondtam. Mert aki pap, ingyen megjárhatja Lurdest, meg még tán az
7598 I | tizennyolc éves koromban már megjártam a földnek összes tengereit;
7599 I | Persze, a Dózsa nevet könnyű megjegyezni, s a Judit név meg csak
7600 III | meghallotta volna az öregúr megjegyzését, elhallgatott.~- Az ilyen
7601 I | Ők is érdeklődnek, hogy megjelenik-e Lenke, vagy nem jelenik
7602 Gardon| életében valamelyik kötetben megjelentek, így hitelességükhöz nem
7603 IV | minden bizonnyal jóval a megjelentetés előtt keletkezett, később
7604 I | lány az utolsó kívánságául megjelölt. Simándi egy szabónál volt
7605 I | meg elvitték katonának.~- Megjött - újságolta örömmel Olga. -
7606 I | krajcárokat.~- Csak egyszer megkaparinthassam azt a kulcsot - mondja a
7607 I | orcánkat, oszt hátulról megkapjuk a kezit, betömjük a száját.
7608 I | ember akkor a harmadikkal megkapná a zsidót. Betömné a száját,
7609 I | nyolcvan forint. Hát ahogy megkapta a nyolcvan forintot:~- No,
7610 I | együtt van a két leány, megkérdezi egyik-másik vevő az anyjukat:~-
7611 I | tudja a Gyuri mértékét?~- Megkérdezzük.~A padlásról macskasírás
7612 I | Azonnal szétverte az ólat és megkereste, hogy hova ütötte a szöget
7613 III | nekiadja ajándékul, de egyúttal megkéri egy kis szívességre, t.i.
7614 I | mérgét, a nyakába borul és megkérleli.~Lábujjhegyen osont át az
7615 III | hogy pályázik, és engem megkért, hogy írjam át zenekarra.
7616 I | dolog is az: egyszer-kétszer megkerülni a szőlőt? Alhatott nappal,
7617 II | Vagy azt véled-e, hogy újra megkísértheted őt? A te időd elmúlt. A
7618 I | feleli az apa.~A legény megkocogtatja a kamraajtót:~- Etel! Én
7619 I | Hát mi London, hogy úgy megkönnyezed?~Kétlábú hangyák rengeteg
7620 I | derekán hordott madzaggal megkösse, sohase merte megcselekedni.~
7621 I | várnám. „~---------------~„Megköszöntem neki, hogy minden levelében
7622 I | zsidót. Betömné a száját, megkötné a kezit. A szolgálónak is
7623 I | gödröcskéket az arcáról, megkomolyodott, megsoványodott. Nem éltek
7624 I | és szaladok, mint valami megkompolyodott dervis, orvosért. Egy öreg
7625 I | hát nem rontom kedvedet, megkóstolom.~És hát kortyint. Hunyja
7626 I | Hiszen tudod, hogy sokan megkülönböztetnek bennünket.~- Hazudott.~-
7627 I | fog felelni, de végre is meglágyul.~Soha nem történt, hogy
7628 I | üveget.~- Igyál. A bűnödért meglakolsz. De azér ihatsz.~- Míg fel
7629 I | például gyermeket:~- Akárki meglássa: meghal az a gyermek!~Aki
7630 I | vissza megint. A kocsisa meglassította ott a lovak járását.~- Te,
7631 I | szered útján.~- Nono, majd meglássuk.~S felnyitotta a bádogszelencét.~
7632 I | Belép. Megrezzen, ahogy meglát a gyertyával.~- Jaj, hogy
7633 I | inasok. Hát akkor, ahogy meglátja őket, követ kap fel és nagy
7634 I | elhalasztanom.~Már a Balázs meglátogatásából aligha lesz valami. Sajnálom
7635 I | mégis rászánok a Balázs meglátogatására is. Ma csütörtök, holnap
7636 I | Háromszáz pöngőt kóstál, de meglátom a Boldogságos Szűz Anyát
7637 I | rendeltek.~Lukács csakhamar meglátott és hozzám jött:~- Magányosan?~-
7638 I | Vállat vont, a tenyerét is meglebbentve mosolygott, és a monoklit
7639 I | Visszatért a boltba.~Nem csekély meglepődésére a kis tanítót megint ott
7640 I | beszélgetett a pékkel.~De méginkább meglepődött, hogy a patkánymérget is
7641 I | járt ki mindennap. Egyszer meglesték, kihallgatták, hogy mit
7642 I | mondta neki a török.~- Meglesz - felelte a kocsis.~Vizet
7643 I | maguknak is ez a véleményük. Megleszünk addig az én kis legénylakásomban.~
7644 II | pillogat, és kétszer-háromszor meglóbálja maga körül a legyezőjét.~
7645 I | kedvesebb volt. Ugye Klotild?~Meglöktem Lukácsot, hagyja már abba.
7646 I | véltem, hogy az én jóatyámat meglopom, az én jó anyámat megbúsítom.
7647 II | Különös szerelem volt ez, és megmagyarázhatatlan. Talán a liliomok szeretik
7648 II | jellemvonása.~Nem tudom megmagyarázni, mi indított arra bennünket,
7649 I | baglyot. Azt gondolom, ha megmagyarosította a nevét, csakis a Rettenetes
7650 I | őzikék. Nem is reméltük, hogy megmaradnak. Az az ostoba bábaasszony
7651 I | nap. De persze a nagy hó megmaradt. A fák gallyai szinte földig
7652 I | elcsendesedett. Mink is megmaradtunk; a hajót is elvontatta egy
7653 I | le hozzánk e viharban a megmentésünkre.~Hát mondom, mindenki térdre
7654 III | kelt mindenkit. Az arcok megmerednek. A szemek megtelnek könnyel.
7655 II | ujjaddal a tarkóját, és azonnal megmerevedik; de magához tér csakhamar.
7656 I | Doktor Gizella meghalt, mert megmérgezte magát.~Megdöbbenve olvastam
7657 II | orvospapok nem merik a családnak megmondani, hogy a hajnali kürtszót
7658 II | Éppen azért jöttem, hogy megmondjam ezt. Mert eljártam a Földet
7659 I | semmi csalafintaság. Hogyan megmondott mindent! De mily híven!
7660 I | estefelé.~Végtére aztán megmondta, hogy mér hívatott:~- Hogy
7661 I | megjutalmazzák. Hanem azt is megmondták neki, hogy senkinek ne beszéljen
7662 I | hangjuk is egyezett. Az igazat megmondva, nem volt valami szép a
7663 I | beraktam a tárcámba, s utána megmoshattam a kezemet.~A vacsora pompás.
7664 I | vagy soha!...~Mégis annyira megmozdította a belsőmet az a néma árnyék,
7665 I | ezüst-csendülésre hat ágyban is megmozdultak. A márványasztal egy-két
7666 I | Tán azért festi, hogy megmutassa a hatóságnak? Elhanyagolta
7667 I | vállalkozott arra, hogy megmutatja a kincses hegyet.~A község
7668 II | leszek, előveszem, aztán megmutatom az unokáimnak. (Nézegeti.)
7669 I | Erzsikének legutóbbi arcképét is megmutatták. Ábrándos, szőke arc. A
7670 I | a boszorkány bizonyosan megneszelte, hogy András utána leselkedik.
7671 II | előbb bejegyezte azt a két megnevetett számot is a noteszába.~S
7672 I | veletek. Odamentem volna, hogy megnézhessem azt a bárányt, de...~- Hát
7673 I | nézett:~- Nem tetszik-e megnézni azt a körösztöt?...~- Majd
7674 I | kedvetlenül. A rendőrök egyenkint megnézték, vallatták őket: kicsodák?
7675 I | Aztán meg leborult a porba.~Megnéztük később, mikor elmentek,
7676 II | Lehajoltam, hogy jobban megnézzem, mi történt. Bár a rémülettől
7677 I | és jöjjenek be, őket is megnézzük.~A lakók álltak némán, kedvetlenül.
7678 I | tekintetes uram. Mióta megnyerték a nagy lutrit, disznó.~S
7679 I | Lukácshoz. Lukácsnak talán megnyilatkozik a leány.~A legény már jön
7680 I | tömjénfüst.~Végül aztán megnyilatkozott a bíró esze is. A bíró azt
7681 I | helyen, ahol az öreg áll, megnyílik az ajtó, és belészáll az
7682 II | Árpád szeme mégegyszer megnyílott. Ujja is megmozdult, bágyadtan
7683 I | ajtó, hogy kisgyermek is megnyithatta. Letérbetyöltem, levettem
7684 I | A rabmadár búsul,~hogy megnyitották a kalitkaajtót?~Sír, hogy
7685 II | el tudtam kapni a fejét. Megnyomtam a tarkóját... Abban a pillanatban
7686 III | kitéve, de mindezekben csak megnyugodnánk, úgy sem változtathatunk
7687 I | a jámbor falusi népnek a megnyugtatására?~Méla kolompszó ver ki az
7688 I | Ártatlan őrült - mondotta megnyugtatóan -, csak búskomorság a baja.~
7689 I | belőle egy flakonnal.~Arra is megnyugtattam.~- A Serezád parfümje, nem
7690 I | szólt a cigányasszony.~És megnyúlt arccal pislogott az emberre.~-
7691 I | pap a cigánnyal hamarosan megnyúzta az ürüt, értő kézzel aprózta
7692 I | Erzsike hozzám fut, és megölel:~- Nem igaz! Nevelő bácsi
7693 I | Micsoda beszéd ez! Azonnal megöleled Sárit, és megcsókolod. A
7694 III | legényember, és úgy alattomban megöleli a menyecskét, van szörnyülködés
7695 I | gondos kis háziasszony!~És megöleltem, megsimítottam a haját.~
7696 I | akkor egy gonosz ember megölhetne ezer jámbort. A háborúban
7697 I | volt szándékomban, hogy megölöm. Én nem öldöklésre hívtam
7698 I | lágy ember, mióta a fia megölte magát. Tizenkét éves fiú!
7699 I | ide, mikor erdő volt.~- Megöltek itt valakit, ugye-e?~- Nem
7700 II | sárga ház előtt.~Szent Péter megörül, hogy az is hajléktalanok
7701 I | húztam fel, nehogy nyomomrúl megösmerjenek. De a pitvarba húztam fel.~
7702 I | el ijedtükbe. A zsidó is megösmerte a kocsisát, pedig be volt
7703 I | élete; egyenes útra. Már megokosítottam, hogy mulatságra vétek költenie
7704 I | Vadas Pál sógoré, abban megolvashatod. Száz csudát is olvashatsz
7705 I | is volt, hogy a felesége megőrizte ezeket a bőrbeli kincseket.
7706 I | kieszelték, hogy a tanulást is megosztják: Sári megtanulja a bibliát,
7707 II | tolvaj” nevet az öreg Vida megosztotta a Matyival.~De én azért
7708 II | volt és szomorúság. Neki is megparancsolták, hogy szomorú legyen, és
7709 II | alá, mikor a harangozót megpillantják.~Hát mondom, ez a Tisza
7710 I | pirosság, ahol az ing égése megpörkölte a testét.~- Vizet! - kurjantott
7711 I | okoz fejfájást.~Tűnődtem, megpróbáljam-e? No, megszippantom. Legalább
7712 I | csupán a kedvedért is, hogy megpróbálnám a szeredet, de látod, minden
7713 I | magamat, és a födélzet láncát megragadom erősen. Arcom a kadét felé
7714 I | A főispánné megrándult.~- Ez ő! - susogta könnybelábadó
7715 I | telegramodat - mondotta a kezemet megrázva. - Sajnáljuk, hogy nem jöhettél
7716 I | szórakozottan.~Az asszony megrázza a fejét.~- Nem értem - mondja
7717 I | is. A váratlan szólításra megrebbent a szíve. Az asszonyra emelte
7718 I | bíróságnál, jelentkezek, mihelyt megreggeledik.~A vonat ezalatt haladozott
7719 I | ajtó megmozdul. Az asszony megrémül és vissza-kiugrik. Szerencséje
7720 II | kiáltotta diadalmasan.~Szinte megrémülten bámultak a gödörbe.~- Gazdagok
7721 II | egy-egy szigorú lódítása megrendszabályozta.~Így ballagtak nagy feltűnést
7722 I | magasabbá válik, mint Ő.~Megrendülő lélekkel néztem a lábára,
7723 I | mondhatnám, hogy török vagyok, megrészegedtem, elvitték a kalapomat, téli
7724 I | mily bohó valék!...~Sári megrezdült. Tudná az a legény? Gúnyolódik?
7725 I | feleségem járása.~Jön. Belép. Megrezzen, ahogy meglát a gyertyával.~-
7726 I | csördülések.~A péklegény megrezzent.~- A rendőrség! - rebegte -,
7727 III | akadjunk fel; a paraszt butaság megrögzöttségét minden néptanító ismeri,
7728 I | hogy a tehenünket akarja megrontani. Elveszi tőle a tejet, mert
7729 I | N. b. A falu népét igen megrontották a felebaráti gyűlölet apostolai,
7730 I | csak képedez szegény:~„De megrútult. Mintha nem is ő volna!”~
7731 I | Sárinak.~A tanító maga is megsajnálta. Már félórával előbb benyitott,
7732 I | Ha eltalál vele, bizony megsántulok.~Még akkor se gondoltam
7733 II | ájtatosan az asszony. - Megsegített bennünket, lássa kend! Télen
7734 II | szeretlek! S mintha édes lenne megsemmisülni előtte, csak addig élni,
7735 II | állt, mint aki hirtelen megsiketült. Neki még egy vonása se
7736 I | háziasszony!~És megöleltem, megsimítottam a haját.~A haja hideg volt
7737 II | kis gyermeki test mindjárt megsiramlott és élt attól kezdve. És
7738 I | muzsikás temetés! -, mindenki megsiratja.~Fölkelt. Csak állt a szoba
7739 II | utazásra kellett indulnom. Hogy megsírtunk-ríttunk egymás mellett! Ezek a gyönyörű
7740 I | arcáról, megkomolyodott, megsoványodott. Nem éltek pedig rosszul.
7741 I | előhúzzuk. Elvisszük hozzá: megsütjük, kompérral, paprikásan.
7742 I | megcélzom a baloskával: megsújtom.~Megfoghattam volna anélkül
7743 I | kötelessége legalább egy nőt megszabadítani az aggleányságtól!~Szóval
7744 II | dervistől. Mit cselekedjem, hogy megszabaduljak?~A bölcs dervis így felelt:~-
7745 I | hogyan lehetne a töröktől megszabadulni?~- Sehogy - szólt röviden
7746 I | kiejteni a száján, hogy megszabadulunk? Mindnyájan szótlanul, sápadtan
7747 I | letörtek. A nagy árboc is megszaggatva állott és ingott.~Már akkor
7748 II | hátán, csak az urát.~Valami megszakadt benne. Harmadnapra a temetőbe
7749 I | Simándi egy szabónál volt megszállva. Annak az ablakából nézte
7750 II | ejt, ajkának mosolygása megszédít, arcának angyalformája szerelemimára
7751 I | elmentem a kertjébe, hogy megszedjem az almafáját. Meg is szedtem.
7752 I | olyan mély. Etel mindig megszédül ottan. De inkább meg is
7753 I | jegyzett a bicskaheggyel, ahogy megszegte.~A leány nézte:~- Te is
7754 Gardon| írások tekintetében vétkesen megszegtem. Bevallom, ez a néhány írás -
7755 III | pipát a szájából és a fejét megszegve, halkan dúdolni kezd:~Elveszett
7756 I | reménykedéssel nézek a jövőm elé, de megszenvedtem érte százszorosan.~
7757 I | csodálkozott, hogy megnőtt, megszépült, de azért tudta, hogy melyikük
7758 I | fogja őt siratni. Mert ha megszidogatta is olykor, gyakorta dugott
7759 I | örömmel nézett Sárira.~Sári is megszínesült kissé. Kezdte már őt is
7760 I | Tűnődtem, megpróbáljam-e? No, megszippantom. Legalább örül Balázs holnap,
7761 I | mondotta szigorún -, nehogy megszökjön.~- A rendőrség úgyis idejön -
7762 I | Jézus palástja alatt.~- Megszökött?~- Meg.~- És hogyan szökött
7763 I | No fene kiskecskéje, megszöktél, anyádtúl, ugye? Eltévedtél?~
7764 II | csikófiát és az udvarból megszökve, a kert alján Cimbalom Illés
7765 I | amelyiknek az unokájából megszövik a reverendádat.~- Mit bolondítja
7766 I | Mondta, hogy a katonaságnál megszokta a tízórait, és hogy most
7767 I | tetszik. Én már annyira megszoktam itt, hogy nem akarok elmenni.~-
7768 I | hebegett. Mindjárt az első megszólalásnál hibázott. Erzsike kisasszonynak
7769 I | kellett volna eléje állani, megszólítani. De nem mert ám egy se.
7770 II | Bocsánat, uram, hogy megszólítom. De fogadást kötöttem evvel
7771 II | ingerlő; az ember szinte fél megszorítani azt a pici, gyengéd kacsót,
7772 I | az, hogy mindjárt ahogy megszülettek, meg kellett őket keresztelnünk.
7773 III | egy pint borovicskát, hogy megszűnjenek a fájdalmai.~No de aztán
7774 III | még magamat is elfeledtem; megszűntem ember lenni, a lelkemet
7775 I | kezét úgy rázta, mint aki megszúrta a tenyerét.~Az anya intett
7776 IV | megjelentetett kötetekben is megtalálhatók]~Cím: Szívlobbanás~Alcím:
7777 I | annál szerencsésebb lesz: megtalálják a szobákat, ahol az arany
7778 I | lányom már elutazott, amikor megtaláltuk. A vendégeim úgy mentek
7779 II | Ahogy ment az iskolába, megtántorodott és meghalt.~Az őrzőangyala
7780 I | tanulást is megosztják: Sári megtanulja a bibliát, Olga a történelmet.
7781 III | gyorskezűek - folytatja Erkel. - Megtanulják a futamokat, a trillákat,
7782 I | is jártak?~A nők könnyen megtanulnak akármi nyelvet is. Talán
7783 I | máskor a boltban. Hamar megtanulta mindennek az árát.~Egyszer
7784 I | pillogott:~- Azt mán én korán megtanultam - felelte.~- Nohát jó iskolája
7785 I | egy éccaka bajos az utam.~Megtapogatom a zsebemet, hogy benne van-e
7786 II | várjuk. Talán az ő könyörgése megtartja a csillagát.~A fejedelem
7787 II | ebből semmit. A névnapot megtartották, s az angyal másnap a Holdra
7788 I | olyan volt, mintha alulról megtaszították volna az ágyamat:~- Fel!
7789 I | nekem gyerekkoromban.~- Megtelefonáltattam a tiszttartónak, hogy ön
7790 I | akar, a jó Isten végre is megteljesíti.~- Bajosan - mondok -, ezt
7791 III | arcok megmerednek. A szemek megtelnek könnyel. És alighogy az
7792 I | maradt a tekintete. A szeme megtelt könnyel. Aztán leszállt
7793 I | mondottam elmosolyodva. Megtenném csupán a kedvedért is, hogy
7794 I | Tizenegy órára kellett megteríteni az asztalt és odakészítenie
7795 II | úgy nézett ki, mint egy megtestesült szerelmi költemény!~Ez a
7796 I | egész prédikációját? No, megteszem.~Mit is lehetne írni a jámbor
7797 II | önkénytelenül is letérdelek előtte (megteszi), és feléje sóhajtom: szeretlek!~
7798 I | annyi mindössze, hogy Gyuri megtévedt. Ezt csókolta meg Olga helyett.~
7799 I | elmagyarázta neki, hogy a megtévesztés nem lehetett másképpen,
7800 I | olyat! Mikor tudod, hogy megtéveszthetted Gyurit.~- Ártatlan vagyok...~-
7801 II | vén juhász, úgy látszik, megtisztelőnek találta ezt a bejelentést,
7802 I | fejét. Kissé elvörösödött.~- Megtódom még egy koronával, tekintetes
7803 I | halzsír-szagával egyszerre megtöltötte a szobát.~- Andorás bácsi -
7804 II | hozott zsákokra.~Balázs megtömte az új pipáját, és beszélgettek.~-
7805 II | valakit...~- Hallgass! Ha megtudják... A barlang nem a miénk! -
7806 I | szökött meg? Nem lehetett megtudni.~Jancsi bőgött, ordított -
7807 I | tartott a vallatásom, míg megtudtam tőle a következőket.~Ezelőtt
7808 II | jegyzést.~Azonban Sátán is megügyiti a találmányt. A boltos épp
7809 I | Legalább te légy okos. Hiszen megüt a guta, ha így mérgelődöl.~
7810 I | adjon?~- Nono - felelte megütődve az öreg -, hát nem is úgy
7811 I | Andorás megállt, mintha megütötték volna.~- Minek az emléke?~-
7812 I | részeg volt. Lehet, hogy megunta az életét. A manó tudja!~-
7813 II | Délutáni hármat mutatott.~- Meguntad? - kérdezte, amint hozzá
7814 I | lesz?~(Elkomolyodik.)~Ej, meguntam a kárpitok világát,~a fakardokat,
7815 II | a dolgot, s ezt is hamar megunva, az árok szélére vonszolta
7816 I | már itt legyen. Kilencre megvacsorázunk és elmegyünk a kávéházba.~-
7817 II | került, míg el tudtam fogni a megvadult tevét. Lekaptam róla a tömlőt.
7818 I | beszélni, ha az beszélt.~A falu megválasztotta a bírót, meg melléje két
7819 I | koma csak mosolyog:~- Majd megválik, hogy tréfa-e?~- Hát mi
7820 II | De hogyan lehessen azt megvallania, hogy ő vesztes?~Csak engedte
7821 I | csendesebb.~Néha azonban megvallja:~- Bizony velem is megtörténik,
7822 I | Sári csak könyökölt.~Így megválni az élettől, ilyen fiatalon!
7823 I | másik, akinek a pénzt adtam, megváltotta a jegyet.~A vonaton aztán
7824 I | nevelőintézetből utazott haza.~Ugyan megvan-e még a makroncás kékpej,
7825 I | nappali világosságnál, s megvárom ott az estét, a havas estét,
7826 I | gyónik is.~Az öregasszony megvárta, míg amaz bezárja a könyvet,
7827 I | mondtam a papnak -, aki megvéd a gyanakvóktól, és aki máskülönben
7828 I | amellyel az életét kell megvédenie.~- Nem szeretem a zsidókat -
7829 I | Vagy ha még hamarabb óhajt megverődni, üljön be a faluba, vagy
7830 I | bajom sincs vele. Kicsit megvert, kis ideig haragudott, aztán
7831 I | Czaribród.~- Itt engem megvertek.~- Miért? - kérdezték egyszerre
7832 I | szemöldöke össze van ráncolva.~- Megverték? - kérdezi sötéten.~- Nem,
7833 I | mondd meg legalább, hogy megvertek-e?~A leány a fejét rázza:~-
7834 I | tengeren szabadon száguld az a megveszett dühöngő erő, és hömpölygeti,
7835 I | Az ilyen ember aztán, ha megveti a lábát, visszanyom a dárdájával
7836 III | oly bús magyar népet vele megvidámítsák.~ ~
7837 I | hasítja át, s egy pillanatra megvilágítja az egész mindenséget. Mindent
7838 II | Hold által félig-meddig megvilágított úton, mely egy kis erdőn
7839 II | feleli Szent Péter -, és megvilágosította már az elméket.~Persze az
7840 II | Mikorra megvirradt, az asszony nem vitt egyebet
7841 II | mikor az utolsó harcot is megvívták.~Csak Zoltán eljegyzésére
7842 I | cédrusfa-ládám, abban uram megvolt kicsiben a föld minden dohánycsemegéje.
7843 I | süveg rajta, se télikabát. Megy-megy, mint a részeg. A hó a hajára
7844 I | köszönt.~Megállok.~- Jól megyek-e erre a kastély felé?~- Jól,
7845 I | Hát a keresztény ember nem megyen-e el, hacsak egyszer is életében
7846 II | együtt, és hogy ezek nyugalma megzavarhatatlanul csendes, s lelkük, mint
7847 I | tudnivaló, hogy a boszorkány megzavarja a vizet, és vaj vetődik
7848 I | fel magát az ember.~- De megzavarodik, uram. Tetszik látni, én
7849 I | kutyám.~JUDIT:~Lám, hogy megzavart a tűz, -~a kormos falak,
7850 III | Ki nem érezné a Rákóczi megzendülésekor, hogy megszűnt az lenni,
7851 II | Bársonylágy rózsaszirom, melyet a méh is epedve döngicsél körül -
7852 I | a ház előtt, meg egy kis méhes az udvaron. Aztán azt kérdezte,
7853 I | akárki, akármikor. Ki is mehetett belőle.~Telenkint mindig
7854 I | vissza is! Mert kocsin nem mehettem; a falu mind azt tudakolta
7855 I | a kecskének.~Hallgatom. Mekeg jajgatósan.~No mondok, hát
7856 I | világos vót az erdő a hótól.~A mekegés egyre hangosabb.~Egyszer
7857 I | Megállok, hallgatódzok.~Valami mekegést hallok.~- Mi lehet? - mondok.
7858 I | Giduka!~De a csak néz, mekeget.~- Giduka!~Meg se mozdul.~
7859 I | járna ezen a vidéken, nem mekegne ott az az állat.~Fülelem:
7860 I | költöttem Ossziánt. A nevem Mekförszn (Macpherson). Nem hiszed?
7861 I | férfiasan magas és az orra gyermekien rövid, az ajka meg vénesen
7862 I | találtam. Felfordult. Meg se mekkent többé.~Odamék. Hát mikor
7863 I | ütött vóna akkorát, én se mekkentem vóna többet. Dehát az őrző
7864 I | vagyunk és nagy az adó; a gyermekünk is szegény lesz és az adó
7865 I | tele van mályvával, ürömmel, fodormentával, tisztesfűvel,
7866 II | fejét, aztán féloldalt rám mélázott azokkal a szép kék szemeivel,
7867 II | kádi helyeslően intett.~S mélázva nézte tovább a nargilé füstjének
7868 I | csendben,~a kandallóm szelíd melege mellett,~ülök megint teremtő-asztalomnál.~
7869 I | neki. Ha nem hoztál, ne melegedj!~- Fizetem - feleli halkan
7870 I | három nagy kosárban. Még melegek voltak és étvágykeltően
7871 II | poronty, amint megérzi a meleget, mohó szájjal keres. És
7872 I | kópia.~Tegnapról eltett melegített étel.~Kicserélt menyasszony:
7873 I | belső kemencék éjjel-nappal melegítették.~Zár nem volt az ajtókon,
7874 I | tetszett a leány hangjának melegsége is. Aztán az ételre fordult
7875 II | fényességével és tavaszias melegségével.~És épp ezért bizonyára
7876 III | hallgatja ezt is, azt is. De nem melegszik.~Végre az enyimre kerül
7877 II | volna, fehér szakálla a melléig ér; vastag szemöldöke, mint
7878 II | Nem azért. Valami keserű mellékízét érzem. Nem magyarnak való
7879 I | pesztra - mondta Lukács.~A mellékszoba ajtaja nyílott.~- A bizonyosság
7880 III | Erkel - betuszkolt engem a mellékszobába, ahol egy kopott zongora
7881 I | Nap én vagyok.~És ő nehéz mellel felelné halkan:~- A Hold
7882 I | tölgyfaasztalnak a túlsó végére.~- Ide mellém, Andorás bátyám.~Más vendég
7883 I | recefet.~Sehogyse tetszett. A mellemben úgy vert valami, mintha
7884 I | egy elefánt topott volna a mellemre.~A csendőr csak átfutó pillantást
7885 II | is hordok még valamit (a mellényzsebébe nyúl), egy ruhafoszlány,
7886 II | is van egy rongy (a másik mellényzsebéből más színű rongyot vesz elő),
7887 II | keblére teszi. Kibontja neki a mellét. A kis poronty, amint megérzi
7888 II | hanyattan. Piros selyemcserge mellig betakarja. A fejedelemmé
7889 I | Micsoda szépek ezek a spanyol melódiák!~- Ez véletlenül nem is
7890 II | azonban volt, s így az emberek méltán megdöbbenéssel kérdezhetik:
7891 I | médiumra? Én teljesen a méltóságod véleményén vagyok.~- No
7892 I | hordja. De nemcsak a csizmák méltóságosak őnála, hanem az arca is.
7893 I | fekete a szeme, és hogy olyan méltóságosan komoly. Akkoriban már sűrűn
7894 I | dobálta a hajót a magasból a mélybe, a mélyből a magasba, a
7895 I | Darabig talán:~üres keret, melyből a kép kihullt...~Hát nem
7896 I | hajót a magasból a mélybe, a mélyből a magasba, a jobb oldalról
7897 II | bennünket.~Belehúzódtam a bundám mélyébe, és jóízűt aludtam.~Mikor
7898 I | volt nála.~Gondolatokba mélyedten andalgott a kastély felé.~
7899 I | hogy Hosszúné a könyvbe mélyedve imádkozik.~Egy esztendő
7900 Gardon| sorozatából. Másrészt azokat, melyeknek sikerült felkutatnunk a
7901 I | törpék versengnek, hogy melyikök~viselheti az „óriás” nevet.~
7902 I | szivar őneki édes volt. Melyiktek volt gazdagabb ama szivarral?~
7903 I | megszépült, de azért tudta, hogy melyikük az Olga. Mosolyogva pödörgette
7904 I | érdemest, az igazit Judit,~a mélységben heverő gyöngyöket,~világító
7905 I | tengerészet összes tudományával, a mélységmérővel és a magasságmérővel, a
7906 I | Micsoda ingadozó, ismeretlen mélységű, határtalan, rút és hideg
7907 I | is előbarnultak az őszi mélyszántás felső rögei.~Semmi egyéb
7908 III | megfogadja, hogy sohasem mén többet a kocsmába.~Bizony
7909 II | hogy az is hajléktalanok menedékháza talán. Azonban, hogy jobban
7910 II | házba?~- A hajléktalanok menedékházába.~Az ördög sunyítva nevetett,
7911 II | mindenki be akar jutni a menedékházba. Hiába: sokan vagyunk.~-
7912 I | fiatalember.~A nők ijedten menekültek fel a kocsikba.~Én valami
7913 I | csikós, lóra, elszaladt a ménes.~Sohase hallottam tőle egyebet,
7914 I | valami tíz percig tartó menéssel az erdőbe.~A nap eközben
7915 II | italok kissé elkábítottak, s menet közben különféle vad gondolatok
7916 I | valami ököl lükögne benne.~Ménkü abba a sok bokorba! Olyan
7917 I | akármi szegény úrnak...~- Ah, ménkűt! Azok a téntanyalók!...
7918 II | látunk.~Megint más városba mennek. Ott is a főutcán szállnak
7919 I | annyi pénzem volna, mégse mennék oda. Mer csudát látok én
7920 I | hát a világ végére nem mennék-e el értük?!~S firkantom a
7921 II | világ végére, a Balatonig mennének is, én felkeresem, Vilma,
7922 II | gondolkodott, hogy visszatér a Mennybe. De hogyan lehessen azt
7923 I | levettem a süvegemet:~- Mennybéli jó Istenem! Te tudod, hogy
7924 I | villant át, s nyomban rá mennydörgés rázta meg a ház falát.~-
7925 I | már azelőtt is hittem a mennyei eredetű Krisztusban. Hittem,
7926 III | az angyalok lejönnek a mennyek országból és az utolsó cimbalmot
7927 II | pálinkás-butykos.~Lebocsátkoznak Mennyországból. De az ám olyan hamar megtörtént,
7928 I | keltették volna föl. Avval mentegetődzött, hogy nem volt
7929 I | hanyatt esett.~- De hát... - mentegetődzött.~Aztán egyszerre ő is a
7930 I | a hibámat jóvátegyem.~És mentegetődztem előtte:~- Bocsásson meg,
7931 I | is a természetem. Még én mentegettem a haragját és dolgoztam
7932 I | mellett.~- Hát te mért nem mentél haza?~A leány könnyes szemmel
7933 I | Aztán, a csuda verje meg, mentül jobban hordom, antul több
7934 II | bűvészt elevenen, és fel vagy mentve.~- Jó - felelte verejtékezve
7935 Gardon| c. megemlékezése „Első menyasszonyom” fejezetében
7936 I | szerelmes volt Erzsikébe, a menyasszonyba. De az lehetetlen! Erzsike
7937 I | megmutatta a fehér selyem menyasszonyi ruhát, amelyből még dőlt
7938 III | úgy alattomban megöleli a menyecskét, van szörnyülködés a faluban,
7939 I | Fölugrott vele az asztalra, és a menyezetről lelógó alvó lámpásnak a
7940 I | egyszerre hirtelen kicsöppent a menyországból? Mi történt?~???~Pócsi gazda
7941 II | a te igazságaidból. Azt mered-e állítani, hagy nincsenek
7942 I | egyek vagytok...~Olga csak meredezett, mint akinek tőr áll a mellében.~-
7943 II | vörös. A kezében bottá meredt kígyót tartott.~- Bölcs
7944 I | meg neki!~Bathóné maga elé meredve ült ottan sokáig. Az arca
7945 I | csöpögtetett a sárga színű méregből a pohárkába.~A tanító fölkelt
7946 I | tőle.~Káprázat?~A szemét meregetve lépdegél feléje. Alig a
7947 II | Szerencse, hogy nem volt meg a méregfoga.~Ismét megkerestelek. Elővettél
7948 II | naja-haje kígyót; vedd ki a méregfogát, nyomd meg az ujjaddal a
7949 I | alkotására is!~S nekifordította a méregmirigyét a szobornak - lefecskendezte.~-
7950 I | érezte az Olga mellében égő méregnyilat, az olthatatlan gyűlöletet.
7951 I | azzal a pillantástalan merész nézéssel, amellyel a bajvívó
7952 I | Lehetett negyvenéves. Mindig mereven nézett, mintha csodálkozna
7953 II | a Mózes titkát; hogyan merevíted meg a kígyót? Engem ez a
7954 II | kígyót, megbűvölted, olyan merevvé lett, mint az előbbiek.
7955 II | hermelinpalástot kapott. A patak mérföldekre nyúló hosszú, vastag hódunyhával
7956 I | Hiszen megüt a guta, ha így mérgelődöl.~A pék valóban úgy zihált,
7957 I | őket, követ kap fel és nagy mérges mozdulattal, nekilendül,
7958 I | patkányméreg... Hová tette azt a mérget apa?!~Az apja azonban megfogta:~-
7959 I | bemegy. Talán már elsírta a mérgét, a nyakába borul és megkérleli.~
7960 I | elkérdeztem, hogy miért mérgezte meg magát a Doktor Gizella?~
7961 III | váltogatni az igenlést. Mérhetetlen nyelvi gazdagságában mindig
7962 II | ágyba. Az orvospapok nem merik a családnak megmondani,
7963 I | birkanyáj legelész. Magyar és merinói juhok. Fehérek és tiszták
7964 I | Bizonyosan pisztrángra merít a gaz kópé! - gondolta Soódy.~
7965 II | virágot szakítani, vízből meríteni senkinek nem szabad.~Szép
7966 I | hogy Bokaccsó kútjából merítettem,~hogy ponyváról szedtem
7967 I | Balázs. Mert ha szerből merítünk látomást, akkor csak a saját
7968 I | selyem cérnával. De hogyan mérjük meg a lábát?~- A suszternek
7969 II | minden keresztény ember hitet merne rá tenni, hogy a legbecsületesebb
7970 I | Azt mondják, meg se lehet mérni, olyan mély. Etel mindig
7971 I | araszos. Az ajtaja meg csupa merő egy zár. Tizenhat vastag
7972 I | Hiszen az méreg. Ez barátom, merőben másvalami. Indiai, amint
7973 I | kis gyerekek. Fürödnek.~- Merre a kastély, gyerekek?~- Ahun
7974 II | országban. Vezess oda, ha mersz.~- Egyenesen - felelte vígan
7975 I | kéményre ráakadtak, nem mertek tovább ásni, mert eszükbe
7976 I | Ő talán tudja a Gyuri mértékét?~- Megkérdezzük.~A padlásról
7977 I | elmondom, hogy a rablókra ki mertél menni éj közepén.~- Ne mondd
7978 I | Lukácsot.~---------------~No, mesébe illő gyöngyélete következett
7979 I | vörös asztalhoz rohantak. (A mesebeli szomjas iszik ökörnyomból,
7980 I | No mondok, hát csakugyan mesebeszéd a farkas. Mert ha farkas
7981 II | kívánja senki, hogy ez a mesécske be legyen fejezve.~ ~
7982 I | hogy gyermekkoromban mindig meséért zaklattam a cselédünket.
7983 II | NOTESZ~- A huszadik század meséiből -~Hát egyszer...~Valamelyik
7984 III | Rákóczi-nóta legendáját. Az mesélte az apám, hogy a nagy Rákóczi,
7985 II | Sajó-Szentpéteren.~Mármost a mesének azért nincs befejezése,
7986 II | magyar sorsa a jövendő idők messzevégeiglen, mi a magyar sorsa itt ezen
7987 I | szegénye, minden szerencsének messzirül-nézője. A fiambúl nem lesz pap,
7988 III | tanítja a maga gyerökeit ez a mestér!~Lám elnézi, hogy a jégen
7989 III | melódiát.~- Hát nem volt mestere a zenének?~- Fene volt.
7990 III | eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban
7991 III | sűrűn trillázott, s egy mesteri kéz futamai áradtak be hozzánk,
7992 I | szabadságháború idején, egy szegény mesterlegény szabadult ki a kórházból,
7993 I | rablás. Csuka Bandinak való mesterség! Legjobb, ha megmondom a
7994 I | velünk. Ön érti az efféle mesterségeket. Valami híres médium lakik
7995 I | rakjak én tüzset, nekem az a mesterségem!~- Hallgass! - rivallt rája
7996 I | mink is, hogy miféle nagy mesterséges alkotás az olyan.~A kocsis
7997 I | és mindenféle csudálatos mesterséget cselekedett.~De én már ezekről
7998 I | hogy segített az igazi mészárosoknak a vágóhídon, afféle ronda
7999 I | csendben végre ő szólalt meg. A mészárosra tekintett.~- Vidd a fürdőbe -
8000 I | míg a vizsgálat tartott.~A mészárost se háborgatták az alvásában.
8001 II | amelyet legjobban elfogad. A meszes földnek más a virága, s
8002 I | láthatja, hogy valójában mészkő, csakhogy ki van faragva.
8003 II | nézni is gusztusos, hogyan metéli apró fehér kockákra a szalonnát,
8004 I | a palacsintát is unottan metélte, pedig hát azt még a gombalevesnél
8005 I | szölke. Hát jártuk mi is a métely-táncot. Persze, el is szédültünk
8006 II | zsák többet nyomott egy métermázsánál. Az asszony tántorgott alatta,
8007 I | székére. Fölvette a kését, és metszett egy darabot a kalácsból.
8008 I | az anyjuknak hangját se metszették tilinkófáról, bizony ha
8009 II | országunknak füves szép mezein. Sátoraink körül a békesség
8010 I | Professzor mind a kettő. Mézeshetek, s egyúttal tanulmányhetek.~-
8011 I | FELVONT SZEMÖLDÖKKEL):~Nem mézet gyűjt a kígyó a ligetben:~
8012 I | nem is ízlelte még az élet mézét, csak egy eltévedt csókban.
8013 I | zöld erdő lombja, virágos mező:~az életed és dalod a magadé!”~
8014 II | felelte az ördög -, gyerünk a mezőkre.~De előbb bejegyezte azt
8015 II | Tudod te azt, hogy minden mezőnek megvan a maga virága, amelyet
8016 II | szalad, le az útról, oldalt a mezőre. Kanyarog futtában is.~A
8017 I | nem sok tyúk múlt ki miattam a világból!~- Nagyon keserves?~-
8018 I | gondolataim, hogy félbemarad miattuk az imádságom.~- Miért?~-
8019 I | Hanem hát benne van a szent miatyánkban: És ne vígy minket a kísértésbe, -
8020 I | Kezdjük újra. És mind a hét miatyánknál ezt cselekedd: hagyd abba
8021 I | rendes kerekű embernek. De miből gondolod?~- Már a nász előtt
8022 I | egyszerre azt kérdeznék, hogy mibül?~A kocsis legyint:~- Nekem
8023 II | híveitek?~- Sem a tieid, sem a mieink - feleli Szent Péter. -
8024 I | derékban. Pestre küldtem, hogy mielőbb meglegyen, meg is jártam
8025 I | Ott van a zsidó temető a mienk mögött, hát látom. Tavaly
8026 I | Magyar szó Madridban!~Nézem, mifélék! Két férfi, három hölgy.
8027 I | Végre is rászóltam, hogy mifenét promenádoz a fejem fölött
8028 I | Káromkodott és ordítozott, mígnem estére elrekedt és csak
8029 I | nem gyónt sohase.~Szent Mihály-nap előtt való vasárnapon elmegy
8030 I | kaptam, aki valamikor Zichy Mihálynál járt, s azt mondta, hogy
8031 I | kérném a jó Istent, hogy mihelyst hajóval kezdek játszani,
8032 II | Szent Péter. - Ezek csak mihozzánk tartoznak talán?~Sátán úgy
8033 III | elnéztem a gyerökeit, mint a mijet a komégyiások figuráznak.”~
8034 I | hallhassam, hogyan mondja kend: miképpen mi is megbocsátunk. Az urad
8035 I | Az egyetemi hirdetőtáblán Mikey Lukács nevű vidéki nevét
8036 III | böcsületet a mi gyerökünk, mikó ojjan példát adnak neki.
8037 III | a zenének?~- Fene volt. Mikoriban együtt dolgoztunk a Nemzeti
8038 I | a szertől látni.~- Hát a mikroszkóp? Hát a teleszkóp? Hát a
8039 I | Katalin-kép érdekesebb nekik Milé Angeluszánál, s egy tíz
8040 III | szentelik. Egy hét múlva milliók ajka zengi vissza. És az
8041 I | egy unalommal ugató kutya. Milliószor megfestették már. Az ég
|