1-arany | araro-bemut | benez-cimbo | cime-duhos | dulev-elove | elovo-fakly | fako--folem | folfe-gyero | gyert-hemne | hempe-inton | ipark-karty | karu-kinyi | kinyo-kotro | kotta-lerak | leraz-meggy | megha-milli | miloi-nyarf | nyarg-orsza | ortod-predi | prem-sarok | saru-szele | szeli-tanal | tanar-tottu | totyo-valto | valts-zarni | zarod-zuzog
Part
9050 Gardon| kritikát mond mindenfajta ortodoxiáról. A második viszont a társadalom
9051 I | elpusztul.~A levelet a család orvosa írta, s az öreg grófasszony
9052 I | így szokás.~Kit hívjak?~Az orvosán kezdtem.~Az orvos volt már
9053 I | itta volna meg az Aliék orvosának minden álomitalát.~ ~
9054 I | be az utcát. Szóval ott orvosasszony lakik. Neki azonban soha
9055 I | átcsúsztattam a magam poharát az orvosé helyére, az orvosét a magam
9056 I | poharában nincs ital, az orvoséban még van. Előbb az orvos
9057 I | már a boltban: a Lukács orvosék cselédje meg a bábosné.
9058 I | poharát az orvosé helyére, az orvosét a magam pohara helyébe.
9059 I | maga vörösboros poharát az orvoséval. Szerelmesen huny reá, és
9060 Gardon| Szívlobbanás”, a „Tévedni orvosi dolog”. Az azonban meglepő
9061 I | értenek az asszonyi bajok orvoslásához. Dehát ahol gyermek nincsen,
9062 I | fekete teve igen tetszett az orvosnak. Fogta a poharát és koccintott
9063 I | megint a vasúthoz szánkázott orvosokért. Én magam fölmentem az öngyilkos
9064 II | gyújtovány-hideg döntötte ágyba. Az orvospapok nem merik a családnak megmondani,
9065 I | üveget is, hogy mondok, orvosság-e vagy méreg? Akkor mondta
9066 I | forintba került csak az orvossága. Oszt nem is használt az
9067 I | feleljek, hogy hova megyek?~- Orvosságér megyek a városba, beteg
9068 I | füvekkel, mint a patikai orvosságok.~Hát ahhoz járt Bathóné.
9069 I | ahol gyermek nincsen, az orvosságos üvegből se lehet oda ilyesmit
9070 I | mindennek az árát.~Egyszer az orvossal találkozok. Rózsa van a
9071 I | okos és hatalmas ember. Ő őrzi a csordát, és nem fél a
9072 I | mekkentem vóna többet. Dehát az őrző szent angyal úgy intézte,
9073 I | parancsolatából. Van. Mert az őrzőangyal miért volna kirendelve?
9074 II | megtántorodott és meghalt.~Az őrzőangyala felölelte a lelkét, és vitte
9075 I | szabadult meg a sárkány őrzötte várból. A kakas odakünn
9076 II | hanem az apja, nagyapja, sok őse. Egyes ember nem szerezhet
9077 I | vonat fél óra múlva már az ősi birtok felé robogott velük.
9078 I | halmokon jár majd a falusi oskolátul kezdve az oltárig, haj sok
9079 I | cigányasszony is afféle őslakó volt ott. Még akkor került
9080 I | fordította a beszédet. Az indiai ősnépekről, papokról, fakírokról és
9081 I | megkérleli.~Lábujjhegyen osont át az ebédlőn, s megállt
9082 I | harangszóra, létánia előtt. Az őspörös úr megadja az írást, a pohár
9083 I | csipetnyi török dohányt.~- Jer Osszián - mondom Arany Jánossal.
9084 I | lefekszek, arra gondolok, hogy Ossziánnal fogok beszélni. Beteszek
9085 II | a különbségeket? Te, aki ostobának nevezel engem, és büntetsz?
9086 II | hadd emlékeztessen a régi ostobaságaimra.~Különben sem áll rosszul
9087 I | ajtóban megjelenik a fuvaros ostorral, a fuvaros mögött Tamás
9088 I | két szép gyengén pirosas őszibarack. Még a hangjuk is egyezett.
9089 I | epedő pitypalattyja,~az őszibogár méla pírregése,~macska-doromb,
9090 I | nem járhat velem.~Ki oly őszinte, hogy szemembe ásít,~de
9091 II | ember szegényes utcákba oszladoz. Csupa szennyes ház, csupa
9092 II | nézed. A te szemed előtt oszladozik már a messze-jövendő idők
9093 II | égi szikrák, s kerengve, oszladozva szállingóznak lefelé.~Csakhogy
9094 II | nimbusza minden lépésénél oszlik, szétsemmisül. Ez annál
9095 II | nagy sárgarezes nargilénak oszlopban felszálló kék füstjét kísérte.
9096 I | ott nagy csengetéssel egy őszöreg szakállas ember. Állják
9097 I | ezelőtt valami négy évvel az osztálysorsjáték főnyereményét kapták meg
9098 I | eldicsérte otthon az orvost:~- Ez osztán az ember: ugyan a lelkemre
9099 III | ojjan példát adnak neki. Osztég csak elnéztem a gyerökeit,
9100 II | pajkos lurkók mindenkinek osztottak szeretőt. Nekem őt osztották,
9101 I | örülnek is, hogy csak ketten osztozkodnak? Holnaptul kezdve gazdag
9102 I | társasággal utaztam, de csupa osztrákkal. Magyarul nem tudott a kapitány
9103 I | Tífusz, talán egy hitvány osztrigától!...~És a szeméhez emelte
9104 I | ÁBRÁNDOZIK):~Rómeó és Júlia, Otelló...~SEKSZPÍR (GÚNYOS VIDÁMAN):~
9105 I | tartott, hogy a tanító csak ottfeledkezett, s elmegy, ha lámpagyújtást
9106 I | Ma nincs napom.~S fölkel. Otthagy bennünket.~Balázs is fölkel.~-
9107 I | legyen kivel beszélgetni az otthonvalók dolgairól - és Dózsa Juditnak
9108 I | veronált is.~De nini, hiszen ottmaradt az asztalon az indiai méreg.
9109 III | a magyar az igen = (ja, oui, si, yes) nélkül. A magyar
9110 III | A magyar igen nem egy az oui-val, ja-val, yes-sel. Csak éppen
9111 II | Lábujjhegyen halad át rajta az őz is. A tor után mondta ki
9112 I | kecske szólna. Hátha valami őzféle? Fába szorult-e valahol?
9113 I | meg itt az Olgácska.~A két őzike szemérmesen mosolyog ilyenkor,
9114 I | most is olyanok, mint az őzikék. Nem is reméltük, hogy megmaradnak.
9115 I | tavaly apának.~- Csakhogy ne őzszín bársonyból, hanem ibolyaszínből.~-
9116 I | ahogy az orvosok szokták a pácienseiket. A tekintete csak a tanárné
9117 I | nem afféle tonkababbal pácolt. Hát ilyet is árulnak nálunk?~-
9118 I | mondta. Miskolcon. Babona.~Pacsirta szólalt meg a magasságban.
9119 I | még egész kicsikorán egy pacsirta-fészket mutatott neki a vadbodzák
9120 I | nyelvükön,~mint lúdnak száján a pacsirtaének.~S ha játszanak hőst, szüzet,
9121 I | legelőn, megnézem, van-e pacsirtafészek.~- Vigyázzon - felelte mosolyogva,
9122 I | Egyszercsak, ahogy kitekintek a padláslyukon, hát látom, hogy
9123 I | hordja fel a ganajdombját a padlására.~- De bolond parancsolat! -
9124 I | marad az udvaron. Mán a padlásom tele is van, mégis, mintha
9125 I | volt.~Olga sokáig időzött a padláson, kereste a macskát. A gonosz
9126 I | vasalódeszka végére. Siet a padlásra.~Sári éppen végez egy inggel.
9127 I | visszatértek, a leány a padló szőnyegére borultan zokogott.
9128 I | percben már ott hevert a padlón, hanyatt a gazember, és
9129 I | Lecsúszott a szalvétája. A padlóra esett, De csak a tükörré
9130 I | lihegtem, leroskadva a padra. - Veszett kutya üldözött
9131 II | folytatta a munkát.~Egy paizs látszott a földben. Azt
9132 I | Látom, hogy az asszony pajkos-hízelgőn elcseréli a maga vörösboros
9133 II | kardot, és felfordította a pajzsot. Valami feketés edények
9134 I | mi nem igaz. Ha a papok pakfonórát hordanának és rézláncot,
9135 I | igazán kedvvel törülgettem a pakfonvillát.~Elénk helyezi egy nagy
9136 I | volt mindössze, meg egy pakli purzicsán-dohányom a zsebemben.~
9137 I | Meg kell még ma néznem a Palacio Real kertjét, mert az időm
9138 I | Már éjfél elmúlt, de a palackban még volt egy pohárra való
9139 I | hozassanak egy kétliteres palackkal ketten a szabóval, s kártyázzanak
9140 I | üvegesboltba. Ott érett a palackok, poharak, tükrök, tányérok,
9141 II | mint egy kibontott túrós palacsinta, és mindez végtelenül tetszett
9142 I | már szomorú volt. Még a palacsintát is unottan metélte, pedig
9143 I | Paladithe-nek a románca. Paladithe olasz szerző.~- Spanyol -
9144 I | mondta komolyan a tanár. - Paladithe-nek a románca. Paladithe olasz
9145 I | minden bokra, fája, útja,~palánkja, háza, tornya, rétje, kertje,~
9146 I | magam pénzén vettem száz palántát. Hogy fog Erzsike örülni!”~---------------~„
9147 I | fölébresztette a révületből. A pálca kiesett a kezéből. A szemét
9148 I | suttogta -, ő az.~A médium pálcája újra lekoppant. Lukács betűnkint
9149 I | szellőáramlatot éreztünk. A médium pálcájának árnyéka remegett az asztalon,
9150 II | tanár erre jól ráhúzott a pálcával.~- Lássuk - mondotta tovább -,
9151 I | fordult. A kezében fehér pálcika volt. Azzal koppantott a
9152 I | is kellett.~A mészárosnak Pálfi volt a neve. De csak éppen
9153 II | nem lehetett volna érezni pálinka-szagot.~Szent Péter attól tartott,
9154 II | ördögének a tábláján meg egy pálinkás-butykos.~Lebocsátkoznak Mennyországból.
9155 I | pálinkát ivott a lakodalmon.~- Pálinkától nem akasztja fel magát az
9156 I | patakig utána mentem. Mikor a pallóhoz értünk, belekapaszkodtam
9157 I | egyenkint, hát a szobája pallóját betakarhatta volna vele.
9158 II | a fákon az előbbi éjen a palota mellett. A paripák is különösképpen
9159 I | csókol neked.~- Lehet.~- Palotában lakol.~- Hát...~- És ha
9160 II | fejedelemnek, hogy odaépíttesse palotáját. A honnmaradó népnek is
9161 II | városba. Ott már gyönyörű palotasorba jutnak. Az utcák olyan világosak,
9162 I | embernek képzeltem Kinizsi Pált. Az ilyen ember aztán, ha
9163 III | díszben. Nem választott pályabírák döntöttek, hanem maga a
9164 I | csodálkoztam magamban, hogy tengeri pályán zsidót találok, de nem zsidó
9165 I | környezetben, amely erre a pályára irányíthatott volna. És
9166 III | Csak annyit tudok, hogy pályázik, és engem megkért, hogy
9167 III | neked eszedbe se jusson pályázni.~- De ha nem is akarok.~-
9168 III | Eszem ágában se volt, hogy pályázzak. A Himnuszra se pályáztam
9169 I | megszabadultam. Olyan íze volt, mint pályinkának.~- Görcs volt az, hallja
9170 I | akarják, hogy talán a fényező pamacsból ragadt oda egy sertésszál,
9171 I | fiúcska piros rongyot kötött pamétnyélre és viszi egy csoport gyermek
9172 I | ezek az én gyerekeim? - panaszkodott az asszony. - Egész nap
9173 II | Jó ideig nem jelentkezett panaszos. A meleg terem csendjét
9174 II | Mars a helyedre!~Az angyal panaszosan szólott:~- Te kérdezed-e
9175 II | intett. S várta nyugalmasan a panaszosokat.~A terem nyitott ajtajánál
9176 II | Azzal belekapaszkodik a páncélderékba, kifeszíti a földből.~No,
9177 II | mindenféle volt ott. Még valami páncélféle is domborodott a földben.~-
9178 I | őket:~- Elmenjetek! Nem panoráma ez, se nem danológép.~A
9179 II | tárcámban, mintha valami panorámás vagy mi volnék, lám a tárcámat
9180 I | Páterba. Végignéztünk minden panoramát, célba is lőttünk, meg ráültünk
9181 I | kocsiról. A kalapján fekete pántlika lebegett hátul. Olyan betyárforma
9182 I | felel a buta: - Ez a kék pántlikás talán. Másnap már a piros
9183 I | talán. Másnap már a piros pántlikásat bizonyozta Sárinak, harmadnap
9184 I | harmadnap megint a kék pántlikásra esküdözött. De most már
9185 I | születtek, kötöttünk ugyan rájuk pántlikát, de mégis összekevertük
9186 II | többé egymást, pedig csak Pápára mentem, a keresztapám hítt
9187 I | volna, kétfelé szakította. A papírcsomó közepe nem égett el.~Ismét
9188 I | kértem a Jézustól. Olykor papirosból magam is csináltam. Mikor
9189 I | kotróvasat, hogy összetörjem a papírosszeleteket. A cselédekre gondoltam,
9190 I | nádkárpitokat lebocsátotta. Papirost, ceruzát tett elénk az asztalra.
9191 II | bamba alakot, ezt a száraz papírost nyalogattam, csókolgattam
9192 I | beszédet. Az indiai ősnépekről, papokról, fakírokról és bűvészekről
9193 III | Schopenhauer.)~Különösen papoktól hallottam az igennek ezt
9194 II | akiknek a zászlaját a ti papotok szentelgeti. Keresztények?~
9195 I | haladhatunk.~Nem tudom, hogy a papra való hivatkozás hatott-e,
9196 I | hozzá: megsütjük, kompérral, paprikásan. Itatásra azért otthon leszek
9197 I | rá a janicsár. - Mennyi paprikát tettél ebbe az ételbe!!~
9198 II | kancellária előtt erdeje nőtt a papsajtoknak és egyéb jóravaló falusi
9199 I | dühében a pajta előtt a papsajton.~Aztán elfáradt a sírásban.
9200 I | Prédikációba hallottam azt a paptul, hogy maga-védelmére üthet-vághat
9201 I | nedvességét! S hogy mért nem papucsban ment ki! Megértettem a nappali
9202 I | mise után eljárt az öreg papunkhoz és tanult tőle katekizmust,
9203 II | gyalázat... a hálóingem parádézott.~Ez volt hát az ijesztő,
9204 I | Tovább lépett. A füstön, párán át elenyészett.~Utána kell
9205 I | a padlására.~- De bolond parancsolat! - mondok -, öregapám se
9206 I | akarat rajtunk Istennek szent parancsolatából. Van. Mert az őrzőangyal
9207 I | meg.~- Ön hova?~- Ahova parancsolja.~- Óh én nem is tudom -
9208 II | mennyi gazdagság ez?!~Aztán parancsolólag szólott:~- Csak félig rakd
9209 I | rekedezte az öreg. - Ebnek parancsolsz!~Már ekkor éreztük, hogy
9210 I | törődött volna.~Olga még apai parancsra se bocsátott meg neki. Micsoda
9211 I | húzódott.~A műhely vörös, párás világosságában félmeztelen
9212 I | arcú pap meg egy nagy fejű parasztember. Aztán egy rongyos úrféle
9213 I | befordul egy kis nádfödeles parasztházba.~A falu negyedóra múlva
9214 I | neki a piruló arcú tiszta parasztleány. S tetszett a leány hangjának
9215 I | lába, mint a korán dolgos parasztleányoké szokott lenni. A ruhája
9216 I | Egy széles mellű, erős parasztlegény kezdi meg a sort. Össze
9217 I | karján, úgy megfeszült. Parasztnak ilyen a legszebb. Mindenki
9218 II | botosokat is -, a nyúlpecsenye, parasztosan elkészítve, királyi eledel!~
9219 I | terembe buktam be. Nehány parasztot találtam ott.~Nem ismerősök
9220 I | vizet, bundájába bújt. A parasztra nézett, hogy mért mereszti
9221 I | keresztény. Az apám török, páratlanul becsületes, igazhitű ember...
9222 I | kártyával és nyom egyet a pipája parazsán. A mészáros is lecsap. A
9223 II | elnyomkodta az ujjával a nargilé parazsát. Beleforgatott az előtte
9224 I | amelyekben lelkem szent tüzei,~parazslanak hamvadhatatlanul.~Otthon
9225 I | Unatkoztak. Az anyjok pedig külön parfét csináltatott nekik, s rájuk
9226 I | megnyugtattam.~- A Serezád parfümje, nem is való más ehhez a
9227 II | éjen a palota mellett. A paripák is különösképpen ijedeztek
9228 I | májusi napon levél ment Párizsba, hogy a fia, az István gróf,
9229 I | belekiáltok, Jónapot! hát Párizsból kiáltják vissza, hogy Adjonisten.~-
9230 I | mert forintjával veszik párját húsvétkor a városi piacon.~-
9231 II | játszottunk a szobákban, a parkban, s mikor a nénjét a guvernánt
9232 I | mellettünk, elcsúszott a parketten. Az orra a bábujába ütődött:
9233 I | este a holdfény egy fehér parkot világít meg. Minden fa fehér,
9234 I | percre pihentesse a szemét.~A parkra nyíló ablakhoz lépett, s
9235 II | állt. A teremből, a bíró párnájáról oda lehetett látni. Kellett
9236 I | locsolni valami illatvízzel a párnáját. De aznap este erősebb volt
9237 II | csillagát.~A fejedelem fekszik párnák közt hanyattan. Piros selyemcserge
9238 I | jó lehet ilyen szép fehér párnán aludni! - gondolta Etel
9239 I | mellé. Odahajtotta a fejét a párnára.~De nem aludt el. Egyre
9240 I | Verestornyú templom. Cserepes parókia.~Az utca vizes árkában kacsák,
9241 II | arról nem nyilatkozott.~A páros élet nem tartott sokáig.
9242 I | Fehér kőágyak, negyven is, párosával egymás fölött és benne alvók.~
9243 Gardon| novelláskötetet, hogy szerencsétlenül párosít színdarabot és novellagyűjteményt,
9244 II | szanaszéjjel, mint egy kopott partfis. Helena arcán bíborrózsák
9245 I | lelkem is,~miként az Évn, a parti fák s a rét?~JUDIT (MAGÁBAN):~
9246 I | csizmaszárába.~És a falu az ő pártján volt mindig. Rendetlenség
9247 I | komámhoz a szőlőhegyre. Pásztor volt akkor, Isten nyugosztalja.
9248 II | aranyból való, és ezüstös pásztorbot a kezében. Körülötte sok
9249 I | virágos szűrben, hosszú pásztorbotra támaszkodva.~Milyen jó figura
9250 I | mint a bötlehemes öreg pásztornak. Hol jobbra fújja a szél,
9251 II | Most azonban csak az erdei pásztorok szoktak oda behúzódni, meg
9252 II | préselt akáclevél. Egy boldog pásztoróra emléke; emlékszem, egy nyári
9253 I | hogy félek. Mentem vele. A patakig utána mentem. Mikor a pallóhoz
9254 III | és gyalog hallgatott egy patakmentén. Egyszerre csak cimbalomhangokat
9255 I | a csirkének, kimentünk a Páterba. Végignéztünk minden panoramát,
9256 II | igen koptatják a lányok a patika kilincsét pirosítóért! És
9257 II | beszélte, több púder fogy el a patikájában, mint liszt a szomszéd lisztkereskedésben.
9258 I | orvosságot.~A doktor volt a patikus is. A rendelő szobájának
9259 I | kipillantó megszólalt:~- A patikussegéd. Új nyakkendője van.~Vagy:~-
9260 I | Vargháékat - írnok az -, a patikust, és Illésfyéket, a nyugalmazott
9261 I | megfogta:~- De hiszen az én patkánymérgemet nem iszod meg! Mi lelt benneteket?!~-
9262 II | uránál.~Egy helyen valami patkányrágta gyertyát árultak potom pénzért -,
9263 I | az asszonyét, mert jobb a patkója, nem csúszik a jégen.~Estefelé
9264 I | el azok soha. Meg vannak patkolva erősen. Télen, mikor a Jancsi
9265 I | szerencsére a puskában a patron átázott volt, és csak kevéske
9266 I | puskát Sári! Vigyázz! A patronok benne vannak.~Sári fut a
9267 I | Sír még keservesebben.~Pattintok neki:~- Giduka! Gyer ide,
9268 II | következő percben a két pecér izmos karjai között kapálódzott
9269 II | kádi nyugodtan intett a pecéreknek, hogy vigyék vissza az elítéltet.~-
9270 II | Eszerint te gyilkos vagy!~S a pecérhez fordult:~- Juszuf! Akaszd
9271 II | konyhából babérillat és pecsenyeszag lengett hozzánk.~- Ez remek
9272 I | mint a víz. Még a kutyák is pecsenyét ettek, jó világ volt, -
9273 III | tanultam ez a kötelességet a pedagógiumban, dehát ilyen esetben...~-
9274 III | Mária soha.~Igaza volt a jó pedagógusnak; minek vegyen addig Máriát,
9275 I | cigarettafüst.~Csakhamar elhagynak.~Pedighát szeretnék tudakozódni, hogy
9276 I | négy büszkén toporzékoló pej. A tiszttartó kezében a
9277 I | másnap délután bement a pék-boltba és barátságos beszélgetésben
9278 I | jobb nem beszélni.~Csak a pékben maradt annyi lélekjelenlét,
9279 I | És még tovább időzött a pékboltban, mint az előbbi napon. Olga
9280 I | kávés-ibrikek az üvegesboltból a pékházba. Gyuri vőlegény a karikagyűrűkkel
9281 I | mintha megharagudott volna, a pékhez fordult:~- Egy héten belül
9282 I | barátságosan beszélgetett a pékkel.~De méginkább meglepődött,
9283 I | találkozott persze olykor a péklányokkal, de rájuk se hederített.
9284 I | messziről szemlélték a két péklányt. Gondolták: a pék bolti
9285 I | rózsaszín bársonyarcú, mint a pékleányok szoktak lenni. Csak éppenhogy
9286 I | gyanús figurát találtak. A péklegényben is legott ráismertek egy
9287 I | ZIVATAR PÉKÉKNÉL~A péknek két leánya van. Mind a kettő
9288 III | fiatalságnak.~- Gyönyörű példa!~Aztán mikor a tanító felhajtotta
9289 I | Hogy lehet? Egy ember két példányban hogy lehet? Részeg vagyok
9290 I | SEKSZPÍR (VÁLLAT VON):~Pelengérre tette a tollamat,~csóró
9291 I | trafikablakba, szép ezüstös kupakú pélpákat, gerófoknak valókat. Egy
9292 I | mégis többet gondoltam én a pélpára mint a gyertyára. Háromszor
9293 I | Háromszor is álmodtam avval a pélpával.~Nohát annyira kifordult
9294 II | magasan. Csak int a pitypang pelyhe, mikor csendes szél hordozza
9295 I | hull a hó. Hullong nagy pelyhekben, némán, szünetlenül. Két
9296 I | sötét magasban, a hullongó pelyheken át, öles nagyságú, kékes-fehér
9297 II | kefekötőnek, hogy csináljon belőle pemzlit. El veled, színtelen semmiség!
9298 II | megszagolja), aztán amint érzem, a penész is megfogta már! Mennyivel
9299 I | sületlen húst, káposztavirágot; penészes sajtot. A csigát is megeszik,
9300 I | nyírfaliget, amelynek fái mintha penészfoltos ezüstből volnának.~- Milyen
9301 II | hevertek. Kék volt valamennyi a penésztől.~Balázs felvett egyet, és
9302 II | adták a disznót jól: ötvenöt pengőt adott érte egy hentes. Júniusban
9303 I | arról lehetett látni, hogy péntek este három gyertya ég náluk.
9304 I | le nem vált a kezéről, és pénteken meg nem ette volna a szalonnát
9305 I | De hátha adnak nekem is a pénzbül?~Dehogy adnak. Mér is adnának?
9306 I | szép derék asszonyt kapott. Pénzecskéje is volt az asszonynak, vagy
9307 I | neveltetsz a fiadból. Ami pénzed marad, szétosztod az első
9308 I | szomszéd uradalomba és a magam pénzén vettem száz palántát. Hogy
9309 I | a koma mond, hogy nem a pénzér vennék el a pénzt. Isten
9310 II | patkányrágta gyertyát árultak potom pénzért -, abból is vettek vagy
9311 I | akkor, hogy a mészárosnak pénzetlen napja volt, a cigányasszony
9312 I | az emberiség nyelve nem pénznek nevezné, hanem boldogságnak.
9313 I | a ruhája divatos nyári pepita, és a nyakkendője citromszínű
9314 I | kezdett percegni, s ez a percegés is olyan szomorú volt. Sári
9315 I | Circumdederunt me...~A szú halkan percegett. A hold elvonult már Olga
9316 I | csendben egy szú kezdett percegni, s ez a percegés is olyan
9317 I | Uránuszra. Nézte vagy tíz percen át.~Aztán fölkelt. Bezárta
9318 I | a jövő esztendőtől fogva percentet adok neki a jövedelemből.
9319 I | Azonnal felemeltem tíz percenttel minden portékámnak az árát.
9320 I | szeme Sárin állt meg.~- Perec nincs ilyenkor - felelte
9321 I | Rázta a kezéről a vizet.~- Perecet kérek - mondotta a kalapjáról
9322 Gardon| meg írásai és hosszadalmas pereskedésbe keveredett műveinek teljhatalmú
9323 I | magyarul. És én a mazsolát pergettem a rézkanálból, mintha arról
9324 I | Olga.~S fölkelt a másik. Pergő nyelvvel kezdte felsorolni
9325 Gardon| második viszont a társadalom perifériáján élők Gorkijra emlékeztető
9326 Gardon| életében, kötetben vagy periodikában megjelent közlést fogadhatjuk
9327 I | ázott gabonatáblák. De csak permeteg eső lehetett, szárazon hagyta
9328 II | napsugárral ragyogja át a permetező esőt.~Én lecsókoltam a könnyeidet,
9329 I | minden dohánycsemegéje. A perzsa sah csibukdohánya volt benne
9330 I | hátam mögött.~Ha a vonat nem Pestnek vinne, három óra alatt szerb
9331 I | nyári reggelen átlovagoltam Pestről Budára.~Ahogy a Lánchíd
9332 I | családjában. Talán nevelő.~- Vagy pesztra - mondta Lukács.~A mellékszoba
9333 II | helyen ereszkedett le Szent Péterrel, ahol lovas rendőrök gázolták
9334 I | másik sírásra figyel fel, Peti, a másik gyerek bőg.~Odanéz.~
9335 I | bőg.~Odanéz.~Látja, hogy Petinek az eresz alá tették a kávéját,
9336 I | Hát Dantét, Sekszpírt, Petőfit, Hugó Viktort, vagy Puskint?...~-
9337 I | terem megvilágosodott, és petróleumszag vegyült a levegőbe.~A lámpást
9338 I | csak a hálószoba órája petyegett halkan. A hold besütött
9339 II | sajtoknak szokott lenni. Pfúj! (Eldobja.)~Itt is van egy
9340 I | emlékszem rá, hogy négy piasztert kértem egy skatulya malagáért.
9341 II | égett és verejtékezett.~- Pihenjen, kend! - szólt az asszony.~
9342 I | Ha leültetik, megszólal: Pihenjünk. Ha lábra állítják: Sétáljunk.
9343 I | az eset után. Ki kellett pihennem a fáradtságot. Éjjel aztán,
9344 I | most már jó lenne egyet pihennünk is.~Andorás megint aggodalmasan
9345 I | a képemet, amely erdőben pihenő kurucokat ábrázol, amint
9346 II | szabad.~Szép hely. Pillangók pihenője. Lábujjhegyen halad át rajta
9347 II | asszony.~De az ember nem pihent. Nyugtalanul pillantott
9348 I | kutya-adtát! Nekem aludnom kell, s pihenten ébrednem.~- Feküdjünk le,
9349 I | ajkadon, atyám.~Jó, hát pihentesd lankadt szárnyaid.~Töltsük
9350 I | helyéről, hogy néhány percre pihentesse a szemét.~A parkra nyíló
9351 II | élénkké teszi, a paprika pikánssá.~- Igaza van - feleltem
9352 I | kukorikolnád a magyart, úgye? Majd pikulázok én mindjárt a hátadon!~A
9353 I | csókolom kezsit-lábát, hadd pikulázzsak egyet a tisztelt vendégség
9354 II | ki a Jézus nevét, ahogy Pilátus óta nem. Éshát szállott,
9355 I | kávéházból úgy indult ki Pilis-Bagosra, mint valami afrikai utazásra.~
9356 I | volt a sírástól, hogy a pillái is kihullottak. De lehet,
9357 I | több nyolc évesnél. A szeme pilláján harmat gyanánt csillog a
9358 I | volt az első, amelyet megpillantottunk. Már messziről láttuk
9359 II | tartott csak, de annak a pillanatnak kéjében összeolvadt előttem
9360 I | villám hasítja át, s egy pillanatra megvilágítja az egész mindenséget.
9361 I | lényalók,~gazdag henyék pillangó-élete.~Szép príma-jérce s érte
9362 II | senkinek nem szabad.~Szép hely. Pillangók pihenője. Lábujjhegyen halad
9363 II | sétálgattunk, kergettük együtt a pillangókat.~Egy szép tavaszi napon,
9364 I | zakós, nagymandzsettás, pillangós nyakkendőjű Karikás Marci.
9365 II | szót rebegett. Ah, az a pillantás, az a tekintet! Mintha az
9366 I | Ahogy leteszi a vasalót, a pillantása a kendőre esik. Magára teríti.
9367 I | Mulatott Gyurinak a selymes pillantásain, Olgának az angyalkodásán.
9368 I | házasember ment arra, egy pillantásnál nem becsülték többre. De
9369 II | ott legel alatta. Szakértő pillantásokat vet a beléndek és a lapulevelek
9370 I | ház jobb - mondotta kutató pillantással. - Az utcája sem olyan sáros.
9371 I | előtt elszántan, azzal a pillantástalan merész nézéssel, amellyel
9372 I | nézett némán, közömbösen, pillantástalanul. Én is rájok néztem. Köszönni
9373 I | héten a pap kertje alatt pillantotta meg az András a boszorkányt.
9374 I | a szemek még csak nem is pillantottak.~Az ember sápadt volt, mint
9375 I | velem Erzsi is.~Bámulva pillantottunk össze. Magyar szavak!~A
9376 I | ez a mi lovunk.~- Az a. A Pille - toldja az asszony. - Bizonyosan
9377 I | mint ide a lejt.~A gyerek pillog.~- Ha nekem adod azt a sarkantyút.~
9378 I | Andorás némi szemérmetes pillogás után elfogadta. Ette jóízűen.
9379 II | élvezetek kéjes lassúságával pillogat, és kétszer-háromszor meglóbálja
9380 I | tükörképi másában.~A főispánné pillogva gondolkodott. Láttam rajta,
9381 I | kántorunk oda ragadt egy pince elejbe két másik kántorral,
9382 I | Csakugyan av volt. Felhaladt a pincébe. Aztán a kocsis odagyött
9383 I | ilyen - aszongya -, a gazdám pincéjébe száz üveggel is. Ládába
9384 I | kölcsön-maskarában~a röflegény, pincér és szobalány~majomkedvvel
9385 I | hogy nem ment hozzá.~A pincérek már körölöttünk álltak s
9386 III | úr azonnal átküldött egy pint borovicskát, hogy megszűnjenek
9387 I | hogy mi a jó!~Föltette a pintest a bolti állványnak a sarkára.~
9388 I | az üvegest, és egy zöld pintesüveg folyadékkal tért haza.~-
9389 I | örvendezve pislog rám:~- Jó lesz pipába, nemzetes uram.~És az asszonyra
9390 I | ember, vagy megeszi, vagy pipában szívja el. Mámort okoz,
9391 III | cédrusfa-erdőbe. (Egyet szippant a pipából, s miután a füstöt kifújta,
9392 I | De török dohányt tettem a pipácskába, s a borsónyi titkos szernek
9393 I | a két borostyánköves új pipácskát az íróasztalomról. Meg egy
9394 I | juhász.~S belekandikál a pipájába.~- Csak igenyössen tessék, -
9395 I | szopókástól? De furcsa pipák azok az indiaiak!~A világosság
9396 I | Leül a másik korpás zsákra. Pipál komoran és nagy szivatokkal.
9397 I | Beteszek egy golyócskát a pipámba, rá egy csipetnyi török
9398 I | rágyújtottam a kis angol pipámra, ő is elővette a bekecse
9399 I | szokott feküdni, az apjuk meg pipára gyújtott, és kiment a boltba.
9400 I | az egyik szálon sárgaréz pipaszurkáló. Indulás előtt a papnak
9401 I | reggel kurtaszárú magyar pipával, folytattam cigarettával,
9402 I | Jézus házába. Csak épp a pipázást meg a piros fejkendőt tartotta
9403 I | ülnek hárman és kártyáznak, pipáznak. Egy palack bor előttük
9404 I | Emberek beszélgettek és pipáztak mellettem. Nem hallgattam
9405 I | perc nem telt belé, már pipáztam az ágyban. De török dohányt
9406 I | epe,~pöfeteg gomba, büszke piramis, -~minden - iszappá válik.
9407 I | eszébe, hogy az elátkozott pirinc hogyan szabadult meg a sárkány
9408 I | világból való lélek, hogy egy pirinyó reménykét se érzek. Sem
9409 I | juhászok esténkint szalonnát pirítanak, és ahova én is el-elszöktem,
9410 I | ültünk ott. A koma szalonnát pirított. Szelt a kocsisnak is.~Szalonna
9411 I | asztalt és odakészítenie a „piritusz”-főzőt meg a sonkát, tojást
9412 II | lányok a patika kilincsét pirosítóért! És mint egy gyógyszerész
9413 I | mindjárt a szerzés után, hogy pirosra szívódjék akkorra. Aztánhogy
9414 I | pitypalattyja,~az őszibogár méla pírregése,~macska-doromb, dajkának
9415 I | mikor az ebédnél Olga boldog pirulások közt susogta:~- Képzeld,
9416 I | választ. De tetszett neki a piruló arcú tiszta parasztleány.
9417 I | és kondérokban a hús, és pirultak a combok a nyárson. Az erdei
9418 I | Olyan kelletlenül ették a piskótát, mintha posztókalapot rágnának.~-
9419 II | csak azt mondotta: „Tudod Pista, hogy én téged igazán szeretlek,
9420 II | amint tolonganak ki egy nagy piszkos lyukon, fáradt testtel,
9421 I | tudom. Nyirkuk, nyáluk, piszkuk leporladt a márványról.~
9422 I | betoppant úri házakba, és pisztollyal, puskával rettegtette az
9423 II | gondolám, s ismét durrant a pisztoly.~- Ördög és pokol! Ki vagy?~
9424 I | ne félj. Igaz, hogy van pisztolya, ötlövetű, de bele van zárva
9425 II | összetörném ezt a gyűrűt, aztán pisztolyba tenném, és belelőném a szívembe.”~
9426 II | kendőben pöttyös díszű kések, pisztolyok. S az úton ágyús szekereknek
9427 II | találtam. Remegve szorítám pisztolyom agyát, egyetlen védőeszközömet.~
9428 I | Soódy.~A zúgóban szapora a pisztráng. A falubeliek rájárnak,
9429 I | sötétlő árnyékba.~- Bizonyosan pisztrángra merít a gaz kópé! - gondolta
9430 I | betakarhatta volna vele. Még a pitvart is.~A koma csak szítta a
9431 I | rojtos kis fehér gatyában, pitykés lajbiban szállott le a kocsiról.
9432 II | aranytál.~---------------~Pitymallott már. A zsákok tele voltak
9433 I | Mindegy. A fürj epedő pitypalattyja,~az őszibogár méla pírregése,~
9434 II | nem magasan. Csak int a pitypang pelyhe, mikor csendes szél
9435 I | szállnak, mint mikor a szél pitypang-pelyheket visz a magasba.~Gondolkodva
9436 II | kövér papsajtok és tejes pitypanglevelek foglalják el elméjének minden
9437 II | keserűlapu sárgállik bánatos pitypangok között. Aztán milyen a Helena
9438 Gardon| tévedések a bosszantók, hogy pl. eltér a külső és belső
9439 II | csak épphogy megnyálazta a plajbászát, az ördög felszólt:~- Várj
9440 I | nem lehet az ő leánya. S pláne a neve is más.~A médium
9441 I | asszony meg az orvos. Csak a plasztron fehérlik a mellén.~- Nyisd
9442 I | Az orvos mellén, a fehér plasztronon piros folt terjedezett a
9443 III | aztán kihúzatom.~- Jól van plebános úr, ezentúl én is jajgatok,
9444 I | faluból minden lélek, még a plébános is. A cigányok elöl haladtak
9445 III | példát a népnek, míg végre a plebánosnak is fülébe jut a dolog, és
9446 II | árnyékát nézné a rozsdás pléh-Krisztus. A vén szamár ott legel
9447 I | fűtsenek is be kissé abba a pléhkályhába, hiszen itt hidegebb, mint
9448 I | szemtelen!~És holnap méginkább pletykáznak. Micsoda gyalázat!~Megrázkódott.
9449 I | tudja? És talán már az este pletykáztak is itt-ott a városban:~-
9450 II | zivatar szakadt rájuk. Bizony pocsékká is verte volna őket, de
9451 I | Még azon este megjelent Pócsiéknál a parádés kocsis, hogy menjen
9452 I | SEKSZPÍR:~Múzsa helyett a Podagra kísér?~Lehet. A búcsúzásnak
9453 I | színű itallal. Be is van pöcsételve a tetején kék pöcséttel.
9454 I | pöcsételve a tetején kék pöcséttel. Az oldalán aranyos cédula.~-
9455 I | melyikük az Olga. Mosolyogva pödörgette a bajuszát és nézett Olgára
9456 I | fekete, finom bajuszkája. Pödri.~Már akkor hogy tizenhét
9457 I | koldusrongy, szív és epe,~pöfeteg gomba, büszke piramis, -~
9458 II | előtted.~A bölcs kádi egyet pöffentett a nargilé piros bőrszárából,
9459 I | figyelmezteti. S kedvvel pökött a csizmája elé.~A ház a
9460 I | Nézd fiam, nyolcszáz pöngő forintot köllene átküldenem
9461 I | zarándoklással Lurdesbe. Háromszáz pöngőt kóstál, de meglátom a Boldogságos
9462 I | irkáját, kalamusát. Ott pörcögteti.~Nekem mán akkor megint
9463 I | leemeli a fejéről a kis pörgekalapot, és odaszalad kezetcsókolni.
9464 II | vígan.~A barlang közepén pörnye és hamu feketélt. De mégsem
9465 I | Tizenkét kovács, tizenkét pöröllyel hét nap verhetné, míg bele
9466 I | pénzt beleteszem a templom pörsölyébe az utolsó fillérig. A kocsisnak
9467 II | derekán övkendő, s a kendőben pöttyös díszű kések, pisztolyok.
9468 I | bagnétunk, oszt nekem a fél pofám úgy föl volt dagadva, mintha
9469 I | trombitás-regruta az én pofámmal tanulta volna a capistrángot.
9470 I | forma nagyhasú kisgyermek, pofára is, mint valami trombitás
9471 I | tükrök, tányérok, és atyai pofonok között. Akkor is találkozott
9472 I | s az András kocsis olyan pofont kapott, hogy két ölet repült
9473 II | az összes falusi kutyákat pofonverte egy falapáttal. A kutyák
9474 I | dugott neki datolyát, almát, pogácsát.~S amint ott állt, a puska
9475 II | talán a szégyen előérzetében pogányul káromkodott.)~Hát egyszer,
9476 I | helyére, az orvosét a magam pohara helyébe. A bor egyformán
9477 I | hogy a doktor keze az én poharam fölé nyullad, és egy üvegecskéből
9478 I | a sárga színű méregből a pohárkába.~A tanító fölkelt Sári láttára
9479 I | Add ide Ali. Meg három pohárkát is. És szelj nekem egy szelet
9480 I | mappájában megtaláltam a pohárköszöntőjének a vázlatát. Köznapi frázisok.
9481 I | kártyázzanak rá; aki nyer, egy pohárral ihatik.~Szilveszter estéje
9482 I | olvassa:~- Ahol az Isten őriz, pókháló is kő-vár.~Ez igen tetszett
9483 I | Egy fakereszt, amelyen pókhálót lenget a szellő.~De hátha
9484 I | a szabó.~És sovány ujjai póklábakként jelentek meg az ötkoronás
9485 III | illetőleg rubato jelzés való. Pokolba a taktusjelző számokkal!~
9486 I | csakhogy ő a gyepen, a pokróc sarkánál. Nem lévén még
9487 I | vadrózsabokor mellé terített pokrócon - Jegenyén. A fürdőszolga
9488 I | a festőszereimet, meg a pokrócot.~- Miért olyan szomorú? -
9489 I | tudományos könyv sorakozott a polcán. Mind nyomtatott könyv.
9490 I | megfogadta, hogy becsületes polgár lesz. Csak épp hogy házat,
9491 II | Elszaggattam miatta három darab politúrozott arcképrámát, és hol az ágyam
9492 III | rézduda, s hol az a rezgő polka, landler, szimfónia, szonáta,
9493 II | úton vigyorgott a beste, és polkázva futkosott a varjak árnyéka
9494 II | hanyatt a földön, s a mellén pólyásbaba. Az asszony félkarral öleli
9495 I | Dehát kell olykor sár és polyva is,~hogy hézagok betöltve
9496 I | gályát építek, vitorlást,~pompásat, aminő még nem úszott~angol
9497 I | került be, mikor az urát, Pondró Jancsi bőgőst agyonverték.
9498 I | több rózsafa nincs is. Pont tizenkét órakor megjelenik
9499 Gardon| hogy az alapvető filológiai pontosságot felrúgva, bizonytalan szöveg
9500 I | Bokaccsó?~S nem maradt-e a ponyván, ami ott volt?~SEKSZPÍR (
9501 I | kútjából merítettem,~hogy ponyváról szedtem fel Hamletet.~Az
9502 II | az ott látható népet, a pópával együtt.~- Hatezernégyszázöt -
9503 I | Azon a földön, amelynek porából~alkotta Isten múló testemet.~
9504 I | verve maga mögött az út porát. S mintha csak lábheggyel
9505 II | látó, ábrándos, mint a nagy porcelánbabáké!~Egy darabig kerülgettem.
9506 I | éreztem, hogy ló vagyok. Egy porcikám sem volt emberi.~Aztán
9507 I | akkor kávét iszunk, két porciót. Üljön ide kend is, Andorás
9508 II | ballagott a csősz előtt, gyönge porfellegeket ütögetve a lábaival maga
9509 I | Porhanyós szántóföldre? Még porhanyóbb vakondtúrásokra? Árnyékba?
9510 I | magvát a kövér földekbe is? Porhanyós szántóföldre? Még porhanyóbb
9511 II | hideg a kályhánk, nyáron a pórkertünk. De még galambház is áll
9512 I | egy kis söprés, egy kis porolás, - csupa gyermeknek való
9513 I | volt. A cselédleány akkor porolta.~- Már nincs itt a Keszeg
9514 II | Kibontja neki a mellét. A kis poronty, amint megérzi a meleget,
9515 II | fületlenek, horpadtak, porosak.~- Gyújts egy másik gyertyát!~
9516 II | husángot, csöndes, lassú poroszkálással ment tovább, majd sétálásra
9517 I | bársonya! Hogy fehérítővel porozza a képét, azért olyan szép.
9518 I | mindenféle egybekeveredett porszagok, kórházi szagok.~A receptet
9519 I | a nemzeteket is.~Egy-egy porszem tán hosszan csillogó...~
9520 I | Dante?~Kerékküllőre tapadt porszemek~az Idő elgördülő szekerén,~
9521 II | puskái voltak. Ha kevés port tettünk beléjük, nem vitték
9522 II | két gonosz fülest a saját portájára.~Amint említettem, ettől
9523 I | valami más, hosszúkás bolti portéka. Letette a pult belső sarkára,
9524 I | felemeltem tíz percenttel minden portékámnak az árát. Még a spongyát
9525 I | történt volna!~Partra vittem a portékát és az asszonyt. És csináltunk
9526 I | rakodtak ottan. Mindenféle portékával rakodtunk. Aztán ahogy én
9527 I | Feladtam.~Aztán, hogy kilépek a póstaházból, arra fordul a gondolatom,
9528 I | mint a telegráfmasina a postahivatalban.~- A hideg lel - mondok.~
9529 I | leánynak bizalmasa volt. A postán azt gondolták, hogy a szakácsné
9530 I | Eközben mindennap érkezett egy postánmarad-levél. Záli szakácsné ment érte,
9531 I | szakácsnénak, hogy vigye a postára. Egyebet nem beszélt.~Az
9532 I | terített rá árnyékot. Valami postást öltek meg azon a helyen.
9533 I | nevezett.~Hogy Plutarhosz posztóját varrtam el,~hogy Bokaccsó
9534 I | ették a piskótát, mintha posztókalapot rágnának.~- Én nem tudom,
9535 I | szétterült a feje körül a fekete posztón.~Azt mondják, hogy az anyja
9536 I | a földre fektetik fekete posztóra és beterítik állig fekete
9537 II | kövér kutyát. A kutyán finom posztótakaró és arany ebgallér. Az asszony
9538 I | és beterítik állig fekete posztóval. Képzelem, milyen festői
9539 Gardon| szövegét.~Kötetünk hiányt pótló ciklusa az a hat írás, mely
9540 II | patkányrágta gyertyát árultak potom pénzért -, abból is vettek
9541 I | Kapidervent.~- Itt havas vagyon.~- Poz... vagy micsoda.~- Az az,
9542 I | vagy micsoda.~- Az az, Pozárki, a fene essék belé! Sok
9543 III | mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam,
9544 II | eh, nem is kéz ez, hanem pracli! Látnád csak az ő kezét,
9545 I | ember, szinte fösvény.)~A Prádónak egy kis kávéháza előtt ültem,
9546 I | Bosszantott az ügy. Mármost a prédikáció írásnak fuccs! Még csak
9547 I | Vagy ha valaki megfog...~Prédikációba hallottam azt a paptul,
9548 III | kötőszóképű alkalmazását prédikációkban. A magyar ember azt mondja
9549 I | kiprédikálom.~Tudod a mi prédikációs irodalmunk afféle szobai.
9550 I | A pap a templomban azt prédikálja, hogy halálunk után azonnal
9551 I | Sovány. Egyszer nálunk is prédikált.~- De a püspök az nagyobb.~
|