Part
1 Elso | volt a korallok világa. No most alkalmam volt abban
2 Elso | hogy hínak?~– Negrito.~– No, az a fajod neve. De hát
3 Elso | lógatta: egy fekete hattyút.~– No, végre megkaptam! Sokáig
4 Elso | a hölgyek és a Kadét.~– No, az nem lehetetlen – mondá
5 Elso | gyermek táncolt örömében.~(No, ezek előtt felejthetetlenné
6 Elso | esnünk.~Csak egy férfi és két nő maradt velem. Azokat magamhoz
7 Elso | horgonyt lebocsátják, a két nő tartani fogja a kormánykereket.
8 Elso | kormánykereket. S ez a gyönge, ideges nő, aki még egy Echegaray-drámának
9 Elso | birkáinkat fogják őrizni.~– No hát, ahogy a Pentateuch
10 Elso | princünket és princesszünket. No hát bizony ők csak éppen
11 Elso | gyöngéd kifejezéseivel. No hát ezzel a honfoglalás
12 Elso | kidolgoztuk.~Kidolgozták! No erre kíváncsi vagyok.~Azzal
13 Elso | kővel, s az övé maradt Azma.~No, ha ez egyszer megtörténhetett,
14 Elso | szeresd, aki téged szeret”. No, hát ha meg találják fogadni?~
15 Elso | Ellenben a másikhoz vonzódnak.~No hát ezen a puszta szigeten
16 Elso | megláthatom a karámban!~No hát, menjünk oda! Ez volt
17 Elso | s az ajtó felé toltam: „No, már vezess bennünket a
18 Elso | hölgyek otthon maradtak. Egy nő még hátra volt az ismeretségemből:
19 Elso | nagyot nevetett rajta.~– No, nézd – szólt hozzám fordulva –,
20 Elso | megtorolni a megbántást.~No de ha a véleményezett vőlegény
21 Elso | elrugaszkodott feleselésért.~– No hát, vigyen el a tüzes ördög!
22 Elso | patája: akkor füvet eszik. No, csak küldjétek ide hozzám,
23 Elso | két kezét a feje fölött.~– No, még én sem láttam eddig
24 Elso | látok. Te vagy az magad!~– No hát legyek az! Az ördögöt
25 Masod| az oroszlánfóka-fiút.~– No hát a Bebét nem keresztelitek
26 Masod| a Capitano szobájában.~– No, mi baj? – kérdezé. – Fáj
27 Masod| hozzá, s megfogta a kezét.~– No, no leányom! – mondta neki. –
28 Masod| megfogta a kezét.~– No, no leányom! – mondta neki. –
29 Masod| leszek rossz többet soha.~– No, hát engedd, hogy segítsünk
30 Masod| a Fiú, az a szelíd arcú nő a Boldogságos Anya.~Ha ez
31 Masod| tréfálkoznak is.~S ez a nő eszményképe az asszonnyá
32 Masod| ki lenne más, mint Sátán?~No és nincs ilyen Sátán?~Dehogy
33 Masod| hogy államot képezzen.~– No hát, tekintsük körül ezt
34 Masod| víz csatornanyílásán.~– No és ha ezt a nyílást megtaláltuk
35 Masod| mi hajónkat fenyegeti.~– No, itt most katasztrófa lesz –
36 Masod| az volt neki tömérdek.~– No, ezért kapok a Cavától egy
37 Masod| legkülönb legény az ős vadember.~No, de most egy időre a sziklarobbantási
38 Masod| párbajban őtet lövik agyon.~– No de más módszert is találtak
39 Masod| az emberölés tudományára. No hát, nem vesztett vele a
40 Masod| mondá.~– Miféle dologhoz?~– No, amit magad kívántál. Meg
41 Masod| sziklakoloncokhoz és kiszálltunk.~– No most vegyük kezünkbe a csákányainkat –
42 Masod| alatti kincs értékét.~– No, señor, itt most vághatsz
43 Masod| ezerrel kevesebb az értéke?~No, majd talán a következő
44 Masod| Angliában találtatik.~– No, ez megbecsülhetetlen fölfedezés.
45 Masod| én érdemeltem volna meg.~No, majd még jobban is meg
46 Masod| fogyasztóközönség igényeit tekintve.~– No, az a fogyasztóközönség
47 Masod| is venni milliókért?”~– No hát, én elmondom neked,
48 Masod| hallgatással tudtam válaszolni.~– No hát, majd én elmondom teneked,
49 Masod| részéből. Kéregető levelek. No, azokkal még könnyen elbánik,
50 Masod| nagyvilágba e puszta szigetről. No hát, az ember meg a pereputtya
51 Masod| szigetünket lepték meg.~– No, barátom – mondám a Capitanónak –,
52 Masod| ladikjaikhoz visszaúsztak.~– No, ezek meg fogják emlegetni,
|