Part
1 Elso | jobbra térj”-t jelvényezünk neki, csak azért is balra irányoz,
2 Elso | zuhatag sodroma vitte előre, neki csak irányt kellett adnia
3 Elso | Tudom, hogy örülni fognak neki. (Tiltakozom a gúny ellen.)~
4 Elso | tenyere volt.)~Én megmondtam neki a nevemet, aminek hallására
5 Elso | szintén spanyolul mondám el neki idejövetelem okát. Eljöttem
6 Elso | találnom, hogy utasításokat ad neki a Donna a Manola számára,
7 Elso | húga szemrehányást tett neki.~– Milyen szép állat! Hogy
8 Elso | Capitano nem sürgetett. Neki is öröm volt ezt látni.
9 Elso | képét a Bebé, s azt mondá neki „fra”. Természetes: ha a
10 Elso | A pipámat! – parancsolá neki a gazdája.~Tudta, hogy hol
11 Elso | Manola ivott belőle, tetszett neki. „Hisz ez pulk, pálmabor.”
12 Elso | Padronéval. Két szót mondtam neki, amire ő a kezét nyújtotta.
13 Elso | való kéz volt. Azt mondtam neki, hogy vágunk lépcsősort
14 Elso | Nőd bizonyosan örülni fog neki, aki, úgy tudom, hogy vallásos
15 Elso | vad suhanc dacosan vágott neki oda.~– Azért nem kell imádkozni.
16 Elso | engedett a maga hitéből: neki ez a mostani teste nem kell,
17 Elso | azt, s zsongító zamatot ád neki, amit nem lehet mesterséggel
18 Elso | hogy még kászutúrót is ád neki; van odaalant a karámban
19 Elso | mert Owaën nem tetszett neki, ellenben Azmát nagyon kellemesnek
20 Elso | Ruffo húga. Ő az Owaën. Neki is jussa van az új paradicsomhoz.
21 Elso | bátyját keserűség érte, neki is megnyílt a szája. A Kadét
22 Elso | szemközt állt vele. Elég volt neki.~A Capitano nagyot nevetett
23 Elso | egy henteslegény. Azt kell neki szeretnie. – S még kérdés,
24 Elso | Cava makrancosan felelt neki:~– Nem veszem fel! Én akarom,
25 Masod| mi baj? – kérdezé. – Fáj neki a fóka harapása?~– Hiszen
26 Masod| egy csúnya daganat támadt neki a karján, aminek a csúcsából
27 Masod| No, no leányom! – mondta neki. – Ne légy kétségbeesve.
28 Masod| fejével. Csúnya állat az. Van neki a fején szarva, mint a szarvasbogárnak,
29 Masod| ínyenc, ez még jobban ízlik neki, mint az embervér. Ezt megkísértjük.1~
30 Masod| térdeit.~– Nézd! – mondá neki a Ruffo, eléje mutatva a
31 Masod| Azma volt.~A Ruffo segített neki fölemelkedni.~Az Azma átölelte
32 Masod| nem fogja megérdemelni a neki szánt magasztos élettársat.~
33 Masod| feleségemnek, nagyon fájna neki.~Eggyel több sejtelmem volt
34 Masod| aki súlyos nagy bajában neki köszönheti csodaszerű megszabadulását.
35 Masod| Donnától esküvői köntöst; neki már nincs rá szüksége, a
36 Masod| kérdésekkel, nem kellett neki római jogot bemagolni, nem
37 Masod| teremtések. A Kadét derék fiú. Neki semmije sincs, övé a levegő,
38 Masod| pukkanószert elsütni. Pedig van neki elég az üvegraktárában,
39 Masod| fejedelmi csemegék. S az volt neki tömérdek.~– No, ezért kapok
40 Masod| édes pofont – mondá Ábel.~Neki az még mindig Cava volt,
41 Masod| Te magad?~S dehogy adott neki édes pofont; sőt átkarolta
42 Masod| szembeszállni!~Nagyon fájt neki ez a lefokozás.~Mondhattam
43 Masod| lefokozás.~Mondhattam volna neki, hogy volna csak a kezedben
44 Masod| Pedig mibe került volna neki két puskát előhozni a fegyvertárából,
45 Masod| lefeszegetett belőle néhány prizmát: neki kell az kénfonálkészítéshez,
46 Masod| Ábel. A Capitano örülni fog neki.~Nagy óvatosan kifejtettük
47 Masod| szerencsével! – És aztán elmondtam neki a tapasztalataimat. Az egész
48 Masod| milliókon?~Erre aztán nem tudtam neki megfelelni. A kérdés értelmét
49 Masod| boldogság, megnyugvás honol. Neki magának nincsenek kínzó
50 Masod| Nincs védelmezője. Meg kell neki halnia. Ha a saját keze
51 Masod| baromsokasága támadja meg. Nem kell neki tüzelőfegyver, elég a védelemre
|