Part

 1 Elso |   nyelven:~– Isten hozott, uram!~Negrito volt, de a pápua-fajból.
 2 Elso |          Hát téged hogy hínak?~– Negrito.~– No, az a fajod neve.
 3 Elso |          A föld süllyedt alá?)~A Negrito még többet is elmondott.~–
 4 Elso |         kenyér, de becsületes.~A Negrito kalauzolása mellett eljutottunk
 5 Elso |          átvenni – mondá nekik a Negrito. – Én addig felvezetem a
 6 Elso |         hideg.~Engem meglepett a Negrito természetes beszéde. Ezt
 7 Elso |         múlhatott el eszerint. A Negrito lehet tizenhét éves, a Cava
 8 Elso |  forrásnál, s magam elindultam a Negrito nyomában.~Nemsokára ráakadtunk
 9 Elso |      tűzve a függő ágyam fölé. A Negrito mondásából azt értettem
10 Elso |       egyéb is jutott eszembe.~A Negrito azt mondta, hogy a Kadét
11 Elso |        Emberi lakás nyoma.~A két negrito bevezetett bennünket a karámba.
12 Elso |   főhercegek, mint a többi. Ha a negrito a nagykorúságát eléri, aspirálok
13 Elso |       életemben, mint amilyent a negrito fintorított az első mohón
14 Elso |        agyon kell őket csapni! A Negrito sok természetes ésszel volt
15 Elso |          tudta inni. Egy napon a Negrito felkapaszkodott a horgonyláncon
16 Elso |       fel: „Ez tiszta ivóvíz!” A Negrito aztán két kezével igyekezett
17 Elso |    többire nem is hallgattunk, a Negrito érett kókuszdiókat hozott
18 Elso |     szálltunk alá a horgonyig. A Negrito elvezetett bennünket a sziklából
19 Elso |         a Ruffónak a kászukat, a Negrito nem osztozik a munkában,
20 Elso |      nekik mivel eldicsekedni. A Negrito megmutogatta a halszárítóját,
21 Elso |      világos gorombaságért. De a Negrito bölcsen félrehúzta magát
22 Elso |        futottak ki a karámból.~A Negrito velük futott.~Nekem tetszett
23 Masod|         előttük, még a sárgabőrű Negrito is fel volt tüzelve.~Kiválasztották
24 Masod|         hátra voltak a pápuák.~A Negrito is odajárult a keresztelőmedencéhez.
25 Masod|         gyógyul. Majd az Ábel (a Negrito neve) lehajtja a lámát,
26 Masod|        rohant be a Capitanóhoz a Negrito.~– Baj van! Nagy baj van,
27 Masod|  fölébred, s idején megöli, de a negrito mélyen alszik, vastag a
28 Masod| komponálta is a nótákat hozzá. A negrito Ábel aztán, lehozta magával
29 Masod|       előre hirdeti, mi ketten a Negrito csónakjával bejárhatnók
30 Masod|       két ide teremtett ember, a Negrito meg a Cava bírják a karámot
31 Masod|       Megálljatok csak – mondá a Negrito –, tudom én már, hogy mi
32 Masod|      Csakugyan úgy volt, ahogy a Negrito mondá.~Egy nagy idomtalan
33 Masod|        Gyere, gyere! – kiabált a Negrito, jobbjában harpunáját magasra
34 Masod|     szörnyeteggel megküzdenie.~A Negrito az ilyen tusában remek fickó
35 Masod|        És az a kis vézna termetű Negrito kiállt ellenében.~Beletaszította
36 Masod|        is a víz alá került.~De a Negrito nem vesztette el a lélekjelenlétét.
37 Masod|        annyit mesélt már nekem a Negrito. Csak egy ilyen csónak kellett
38 Masod|     jogosult? Egy vadembertől, a negrito Ábeltől.~Számíthatok rá,
39 Masod|       már szürkületkor felvert a Negrito.~– Lássunk a dologhoz! –
40 Masod|      lámpás. Jó kalauzod lesz. A Negrito sokszor bejárta már ez utat.
41 Masod|   mármost Isten nevében előre!~A Negrito ugrott be a csónakjával
42 Masod|      kísérletet.~Az előttem úszó Negrito ismerős volt már a veszélyekkel,
43 Masod|         fény támadt elénk. Itt a Negrito megállítá egy sziklacsompó
44 Masod|        megnépteleníteni. Hanem a Negrito lefeszegetett belőle néhány
45 Masod|          mint az enyém – mondá a Negrito.~(Mi adunk mert nekünk van.)~(
46 Masod|            kiabált lelkesülten a Negrito.~– Hát hiszen én is itt
47 Masod|         meg, hogy mi a vágyam. A Negrito, az Ábel. Ő aztán hozott