Part

4501 Masod|                 azokat is elnyeli Asmodái, a házasságrontó ördög, míg
4502 Masod|             házasságrontó ördög, míg végre a milliomos leánya visszatorlást
4503 Masod|               Túloztam valamit?~Lesütöttem a fejemet. Nem volt mit mondanom.~–
4504 Masod|              mondanom.~– De hát aztán maga a sokszoros milliomos meg
4505 Masod|                    sokszoros milliomos meg a felesége miféle állást találnak
4506 Masod|            felesége miféle állást találnak a nagyvilágban, amikor a millióik
4507 Masod|            találnak a nagyvilágban, amikor a millióik jogán befurakodtak
4508 Masod|                millióik jogán befurakodtak a fénymázas parkettekre? Azt
4509 Masod|                    hogy minden ember elnéz a fejük fölött. Ki veszi őket
4510 Masod|                   megjelenhetnek, mindenki a hátával fordul feléjük.
4511 Masod|              hátával fordul feléjük. Hiába a brilliántos diadém, az igazgyöngysor:
4512 Masod|                 sem látja meg az asszonyt. A milliomos lót-fut, alázkodik,
4513 Masod|                érdemrendszalagot szerezzen a gomblyukába, ami őt a többi
4514 Masod|            szerezzen a gomblyukába, ami őt a többi úriemberekkel hasonlóvá
4515 Masod|                   aki valamikor híres volt a szépségéről – és az énekéről.~
4516 Masod|                     Mindinkább megnémultam a Capitano szavai előtt. Az
4517 Masod|                   miből áll az élete annak a sokszoros milliomosnak?
4518 Masod|                   halmazzal érkeznek hozzá a levelek a világ minden részéből.
4519 Masod|                   érkeznek hozzá a levelek a világ minden részéből. Kéregető
4520 Masod|               könnyen elbánik, kiadja őket a titkárjának, s az kiosztja
4521 Masod|                alamizsnát; de aztán jönnek a zsaroló levelek, tolakodó
4522 Masod|                  busás áron, pénzért adják a beszédet, pénzért a hallgatást.
4523 Masod|                  adják a beszédet, pénzért a hallgatást. Be kell tömni
4524 Masod|                  hallgatást. Be kell tömni a szájukat, hogy ne beszéljenek.
4525 Masod|                    vezérszerepre ösztönzik a nábobot. Lehetetlen őket
4526 Masod|                 visszautasítani. Elfogadja a vezérséget. Ő adja hozzá
4527 Masod|                   vezérséget. Ő adja hozzá a mozdító erőt, a pénzt. De
4528 Masod|                 adja hozzá a mozdító erőt, a pénzt. De a vállalatnak
4529 Masod|                  mozdító erőt, a pénzt. De a vállalatnak országos protekció
4530 Masod|                   reklám nem terem ingyen. A világhírű vállalat aztán
4531 Masod|                   aztán csúfosan megbukik. A ráfordított milliók tisztátalan
4532 Masod|                  elvesztek. Megmaradt csak a szégyen. A krőzus máglyára
4533 Masod|                  Megmaradt csak a szégyen. A krőzus máglyára kerül elevenen.
4534 Masod|                    sem mossa le homlokáról a szégyen billogát. – Vagy
4535 Masod|                 hozzá, hogy visszautasítsa a szédelgő terveket, kidobja
4536 Masod|                 szédelgő terveket, kidobja a merész vállalkozókat. A
4537 Masod|                    a merész vállalkozókat. A maga esze és tehetsége után
4538 Masod|                   Nincs gyűlöletesebb alak a világon, mint egy dúsgazdag
4539 Masod|                    Azt csak akkor tűri meg a társadalom, ha bolond. Végre
4540 Masod|             küzdelem után pihenésre vágyik a sokszor milliomos, félrevonul
4541 Masod|                  valami délszigetre, távol a világ zajától. Akkor utána
4542 Masod|                  akiknek nem engedte, hogy a vérét szívják, ráfogják
4543 Masod|                    vérét szívják, ráfogják a megszégyenítő, a természetet
4544 Masod|                  ráfogják a megszégyenítő, a természetet megcsúfító bűnöket,
4545 Masod|                   vele az egész világot. S a világ elhiszi a legrosszabbat.
4546 Masod|                 világot. S a világ elhiszi a legrosszabbat. Kivált ha
4547 Masod|                   Meg kell neki halnia. Ha a saját keze nem öli meg,
4548 Masod|                  keze nem öli meg, kivégzi a kétségbeesés. Nem ez-e a
4549 Masod|                   a kétségbeesés. Nem ez-e a vége a sokszoros milliomosnak?~
4550 Masod|              kétségbeesés. Nem ez-e a vége a sokszoros milliomosnak?~
4551 Masod|            sokszoros milliomosnak?~Engemet a bámulat nem hagyott szóhoz
4552 Masod|                 tizenhárom év óta nem volt a nagyvilággal semmi összeköttetésben,
4553 Masod|               Eddig csendesen ülve beszélt a Capitano, most egyszerre
4554 Masod|                  emberről beszéltem, akit, a te tanácsodat követve, haza
4555 Masod|               követve, haza kellene vinnem a nagyvilágba e puszta szigetről.
4556 Masod|            szigetről. No hát, az ember meg a pereputtya majd csak találna
4557 Masod|              találna magának valami helyet a valóságok földterületén.
4558 Masod|                    töltsük. De hová vigyem a hazafit? Van boldog ország
4559 Masod|                   tudjak lelkesülni? Ki az a haza? A dobszóra felvonuló
4560 Masod|                  lelkesülni? Ki az a haza? A dobszóra felvonuló hadcsapatok?
4561 Masod|            dobszóra felvonuló hadcsapatok? A huzakodó pártok? A munkaképtelen
4562 Masod|            hadcsapatok? A huzakodó pártok? A munkaképtelen parlamentek?
4563 Masod|                 munkaképtelen parlamentek? A gyűlöletszító nemzetiségek?
4564 Masod|                  aknamunkáját az anarchia, a nihilizmus, a hontagadás
4565 Masod|                    anarchia, a nihilizmus, a hontagadás és égtagadás
4566 Masod|            égtagadás hatalmas szelleme? Ez a haza?~Mélyen meg voltam
4567 Masod|                Mélyen meg voltam rendülve.~A Capitano odalépett hozzám,
4568 Masod|           odalépett hozzám, vállamra tette a kezét.~– Édes barátom, ha
4569 Masod|                   mondanám, hogy „gyűlölöm a hazámat”, ebből a fájdalomból
4570 Masod|                 gyűlölöm a hazámat”, ebből a fájdalomból még kigyógyíthatna
4571 Masod|                  ember, aki igazán szereti a hazáját. De én kétségbe
4572 Masod|                    én kétségbe vagyok esve a hazámért. Te mint geológus
4573 Masod|                mint geológus ismerni fogod a földtani tudósoknak azt
4574 Masod|                    földtani tudósoknak azt a számítását, miszerint Európa
4575 Masod|                    Alpesek, az Appenninek, a Kárpátok fognak a tenger
4576 Masod|              Appenninek, a Kárpátok fognak a tenger színéből kilátszani,
4577 Masod|            szigetek. Én már most látom ezt a képet magam előtt. Európa
4578 Masod|                  előtt. Európa ott van már a tenger színe alatt. Hatalma,
4579 Masod|                  mesemondás. Alul kezdődik a süppedés, a néptömegeknél.
4580 Masod|                  Alul kezdődik a süppedés, a néptömegeknél. Azok már
4581 Masod|                     Azok már szájig vannak a vízben. Mindenkinek fáj
4582 Masod|               nemzet fájdalmát viselik. Én a magamét már kiálltam: kigyógyultam
4583 Masod|                  kellett hajolnom előttük.~A Capitano folytatá:~– És
4584 Masod|                   nézz magad körül, s tedd a szívedre a kezedet. Mit
4585 Masod|                   körül, s tedd a szívedre a kezedet. Mit látsz? Boldog
4586 Masod|               katonám), de patriárcha. Nőm a kormányom, a tanácsadóm,
4587 Masod|               patriárcha. Nőm a kormányom, a tanácsadóm, a törvényhozóm,
4588 Masod|                   kormányom, a tanácsadóm, a törvényhozóm, ki amellett
4589 Masod|             parancsolok; mire megszületett a kívánságom, már kitalálták,
4590 Masod|           Gyermekeink (az enyéim úgy, mint a bajtársaméi), meg a vademberek
4591 Masod|                   mint a bajtársaméi), meg a vademberek az alattvalóim.
4592 Masod|                  az alattvalóim. Törvényük a szeretet: a kölcsönös egyetértés
4593 Masod|         alattvalóim. Törvényük a szeretet: a kölcsönös egyetértés az
4594 Masod|              lelkük tiszta, fertőzetlen. S a föld, a tenger, édesanyaként
4595 Masod|                     fertőzetlen. S a föld, a tenger, édesanyaként pazarolja
4596 Masod|                 Ezek csak azt tudják, amit a szívük sugall: szeretni.~–
4597 Masod|                 Győztél, Galiléi! Leteszem a fegyvert. Ti nem lesztek
4598 Masod|                                            A külső ellenség~A tavasz
4599 Masod|                           A külső ellenség~A tavasz megnyílt, egyszerre
4600 Masod|                   forró napok jöttek, amik a földet felszikkasztották:
4601 Masod|               felszikkasztották: kezdődött a mezei munka.~A nyájakat
4602 Masod|                   kezdődött a mezei munka.~A nyájakat ki lehetett bocsátani
4603 Masod|             nyájakat ki lehetett bocsátani a mezőkre hodályaikból. A
4604 Masod|                    a mezőkre hodályaikból. A tavak, az erdők megnépesültek
4605 Masod|                  töltött be erdőt, berket.~A telepeseknek első dolguk
4606 Masod|              telepeseknek első dolguk volt a tőzegtelepet minden oldalon
4607 Masod|                 felgyújtani, ami most már, a kőszéntárna megnyitása óta,
4608 Masod|                 füstfellege űzi maga előtt a szúnyogtábort; de amint
4609 Masod|                    szúnyogtábort; de amint a tőzeg hamva kihűl, egyszerre
4610 Masod|                   egyszerre előtámad alóla a századok óta nyugvó növényélet,
4611 Masod|                    nyugvó növényélet, amit a tőzeg eltemetve tartott,
4612 Masod|                    szövevényéből előbújnak a cukornád hegyes tukorcái
4613 Masod|                   göngyölegeikkel: azoknak a gyökere is ott pihent a
4614 Masod|                    a gyökere is ott pihent a tőzegréteg alatt. Most csak
4615 Masod|              kellett kapával nekiállani, s a cukornádat kiszabadítani
4616 Masod|                   cukornádat kiszabadítani a ligetes bozótból. (A sok
4617 Masod|         kiszabadítani a ligetes bozótból. (A sok bagolcsa jó lesz a lámának.)
4618 Masod|                     A sok bagolcsa jó lesz a lámának.) A mangalicák is
4619 Masod|               bagolcsa jó lesz a lámának.) A mangalicák is segítenek
4620 Masod|                    segítenek benne, ők meg a burján gumóit turkálják
4621 Masod|                burján gumóit turkálják ki: a cukornádnak nem árthatnak,
4622 Masod|           cukornádnak nem árthatnak, annak a gyökere mélyen jár a talajban.~
4623 Masod|                 annak a gyökere mélyen jár a talajban.~Íme, még az ősparadicsomban
4624 Masod|             ősparadicsomban is van haladás a mezőgazdaság terén.~Nekem
4625 Masod|                  Itt nincs papirosos bolt.~A kényszermunkára elítélt
4626 Masod|              elítélt rab, akitől megvonták a bor, a dohány élvezetét,
4627 Masod|                    akitől megvonták a bor, a dohány élvezetét, nem szenved
4628 Masod|               szenved oly keservesen, mint a gondolkodó ember, akitől
4629 Masod|          gondolkodó ember, akitől elvették a papirost. Meg tudom érteni
4630 Masod|             papirost. Meg tudom érteni azt a lángszellemű művészt, akitől
4631 Masod|                 akitől az orvosok elvették a kartonját, a rajzónját,
4632 Masod|              orvosok elvették a kartonját, a rajzónját, s aki abba beleőrült,
4633 Masod|                 gondolataimmal, plajbászom a végső csonkig elfogyott.
4634 Masod|                   bajom. Őket nem bántotta a betűvetés ösztöne. Igazi
4635 Masod|         örökítettek volna meg írásban? Hát a fiúk meg leányok? Mit írtak
4636 Masod|               írtak volna? Talán verseket? A Juan le tudta lőni az égből
4637 Masod|                Juan le tudta lőni az égből a repülő lángmadarat, de egy
4638 Masod|                  lángmadarat, de egy rímet a világért nem tudott volna
4639 Masod|                   tudott volna rálőni. Még a rovásírást sem ismerték.
4640 Masod|                   ismerték. Boldogság volt a dolguk.~Csak egy ember értette
4641 Masod|                 ember értette meg, hogy mi a vágyam. A Negrito, az Ábel.
4642 Masod|             értette meg, hogy mi a vágyam. A Negrito, az Ábel. Ő aztán
4643 Masod|               papirusz-leveleket, aminőkre a régi egyiptomiak rajzolták
4644 Masod|             pálmaháncsot; tintának elhozta a tengerből a kalamájót, a
4645 Masod|               tintának elhozta a tengerből a kalamájót, a szépiát; festéknek
4646 Masod|                   a tengerből a kalamájót, a szépiát; festéknek fölkereste
4647 Masod|                   fölkereste az alkarmast, a csüllangot, a borbolyagyökeret;
4648 Masod|                   alkarmast, a csüllangot, a borbolyagyökeret; rajztollat,
4649 Masod|             gyakoroltam titokban az írást, a művészetet. Csak titokban,
4650 Masod|            művészetet. Csak titokban, mert a többiek mind kicsúfoltak
4651 Masod|                    lelket tudtam megnyerni a művészetemmel, Máriáét.
4652 Masod|           művészetemmel, Máriáét. Ő azokat a színes virágokat, amiket
4653 Masod|                 kihímezte.~Ábel fölfedezte a szigeten a selyemtermő krepint,
4654 Masod|                 Ábel fölfedezte a szigeten a selyemtermő krepint, melynek
4655 Masod|                    csak úgy ragyogott tőle a hímzett virág és pillangó.~
4656 Masod|                 hímzett virág és pillangó.~A Capitano zsémbelt is miatta.~–
4657 Masod|              miatta.~– Te egészen elrontod a mi leányunkat: művésznőt
4658 Masod|                 csinálsz belőle. Mire való a világon a művészet? Nem
4659 Masod|                belőle. Mire való a világon a művészet? Nem ok nélkül
4660 Masod|                  Nem ok nélkül hangoztatta a nagy népvezér: „Ne csinálj
4661 Masod|                   se semmi hasonlatosságot a földiek alakjára!” Amíg
4662 Masod|         pásztorkodni, hadakozni, rettegték a hatalmát; amióta képeket
4663 Masod|             Gondolom, más alap-oka is volt a zsörtölődésének.~Mi vagyok
4664 Masod|         zsörtölődésének.~Mi vagyok én itt? A tizenegyedik ember.~Mindenkinek
4665 Masod|                 Meglevő, vagy jövendőbeli. A fiúk korukra nézve még gyermekek,
4666 Masod|               korukra nézve még gyermekek, a leányok már nem azok. Testük,
4667 Masod|          boldogtalanságot fogok hozni ebbe a paradicsomba.~Azt gondoltam
4668 Masod|           gondoltam ki, hogy búcsút veszek a művészettől, amely hevít,
4669 Masod|            lecsillapít.~Így készítettem el a cukorzúzó malom tervét.~
4670 Masod|                  nem volt mit gyönyörködni a hölgyeknek. Rájuk nézve
4671 Masod|               hölgyeknek. Rájuk nézve ezek a vonalak, szegletek érthetetlen
4672 Masod|                   Ezek aztán ott tartottak a férfiak társaságában.~Nekem
4673 Masod|                   velük tudatnom, kezemben a hüvelykmérővel, minő fákat,
4674 Masod|                 lélekszakadva rohantak fel a karámból a vashajóra.~Messziről
4675 Masod|                    rohantak fel a karámból a vashajóra.~Messziről üvöltötték: „
4676 Masod|                    üvöltötték: „Itt vannak a maforik!”~Tudjuk már a korábbiakból,
4677 Masod|              vannak a maforik!”~Tudjuk már a korábbiakból, hogy kik azok
4678 Masod|                korábbiakból, hogy kik azok a maforik. Szigetlakó emberevők.~
4679 Masod|                akik emberevők.~Hát ezek is a mi közös ősanyánktól származtak?~
4680 Masod|                    hogy attól eredtek. Sőt a mi dédapáink is, a dolichocefalusok,
4681 Masod|                     Sőt a mi dédapáink is, a dolichocefalusok, antropofágok
4682 Masod|               antropofágok voltak. Ezt már a paleontológia, az antropológia
4683 Masod|                   eszünk polgártársakat, s a csontjaikat nem hasogatjuk
4684 Masod|                  Ádám-ivadékok. Minket már a nefitimek kényeztettek el.~
4685 Masod|               csináljanak szegény emberek?~A nagy, sivatag őserdők, a
4686 Masod|                   A nagy, sivatag őserdők, a bozótos szigetek nem hoznak
4687 Masod|                  elő ehető húsú állatokat. A rinocérosz, a krokodilus,
4688 Masod|                   állatokat. A rinocérosz, a krokodilus, a lajhár, a
4689 Masod|                  rinocérosz, a krokodilus, a lajhár, a teknőc, a kenguru
4690 Masod|                    a krokodilus, a lajhár, a teknőc, a kenguru húsa szívós
4691 Masod|            krokodilus, a lajhár, a teknőc, a kenguru húsa szívós és kemény,
4692 Masod|               szívós és kemény, ehetetlen. A boa húsa büdös, a dúvad,
4693 Masod|               ehetetlen. A boa húsa büdös, a dúvad, a gorilla félelmes
4694 Masod|                   boa húsa büdös, a dúvad, a gorilla félelmes ellenség:
4695 Masod|            embertársát. Az olcsó és jóízű. A többi húsfélének mind van
4696 Masod|     Nemzetgazdászati szempontból is helyes a felfogás. Minden elköltött
4697 Masod|           elköltött emberrel megkönnyebbül a föld, s az itt maradtak
4698 Masod|               úrnak, hogy Afrika mélyében, a niám-niámok országában,
4699 Masod|               nagyobb nyomorban élősködnek a Pápua-szigetek lakói, kiknek
4700 Masod|               Pápua-szigetek lakói, kiknek a bográcsaik már kiszáradtak
4701 Masod|                 bográcsaik már kiszáradtak a hús nem létele miatt? Ha
4702 Masod|                    rajta segíteni?” S erre a szakminiszter a következőt
4703 Masod|                     S erre a szakminiszter a következőt fogja válaszolni: „
4704 Masod|            embertársaink nélkülözéséről, s a következő, gyökeres intézkedéssel
4705 Masod|                  Európában tízezrekre megy a száma azoknak az életuntaknak,
4706 Masod|                    az életuntaknak, akiket a hírlapok öngyilkosoknak
4707 Masod|                 elindítani Dél-Afrikába és a Szigetvilágba, mely az öngyilkosságra
4708 Masod|               elátkozzák hozzátartozói is, a hulláját a temető árkába
4709 Masod|               hozzátartozói is, a hulláját a temető árkába hantolják
4710 Masod|             lelkesült lakoma következtében a legdicsőbb sírba, emberi
4711 Masod|               részt vett, nagyot cuppantva a szájával, azt mondja: „ez
4712 Masod|                   fényes jövendője lesz, s a niám-niámok és maforik nemzete
4713 Masod|                   ez az ügy még nem került a parlament elé.~De mi még
4714 Masod|           életuntak kategóriájába sorozva.~A maforik a mi szigetünket
4715 Masod|           kategóriájába sorozva.~A maforik a mi szigetünket lepték meg.~–
4716 Masod|                       No, barátom – mondám a Capitanónak –, most már
4717 Masod|                   Külső ellenség fenyegeti a hazánkat. Az ágy alá a tízparancsolattal! „
4718 Masod|           fenyegeti a hazánkat. Az ágy alá a tízparancsolattal! „Ne ölj!”
4719 Masod|                fogunk! Most rögtön add elő a gyorstüzelő puskákat, s
4720 Masod|                    puskákat, s tanítsd meg a kezelésükre a két fiút meg
4721 Masod|                  tanítsd meg a kezelésükre a két fiút meg a Negritót.
4722 Masod|                 kezelésükre a két fiút meg a Negritót. Hatan vagyunk
4723 Masod|         fegyvereinkkel.~– Csak te bízd ezt a dolgot énrám – mondá a Capitano. –
4724 Masod|                 ezt a dolgot énrám – mondá a Capitano. – Nem ölünk embert,
4725 Masod|                mégis megvédjük magunkat és a hozzánk tartozókat.~Aztán
4726 Masod|                    Belenyugodtam.~Bevárjuk a maforik támadását a vashajón.~
4727 Masod|               Bevárjuk a maforik támadását a vashajón.~Ide csak a lávafolyam
4728 Masod|             támadását a vashajón.~Ide csak a lávafolyam lépcsőin jöhetnek
4729 Masod|          lávafolyam lépcsőin jöhetnek fel.~A hajó födélzetét behintettük
4730 Masod|              cserepeivel.~Azután felhoztuk a gépházból a nagy szivattyútömlőt.
4731 Masod|               Azután felhoztuk a gépházból a nagy szivattyútömlőt. A
4732 Masod|                    a nagy szivattyútömlőt. A férfiak a gépházba szálltak
4733 Masod|                 szivattyútömlőt. A férfiak a gépházba szálltak le a nagy
4734 Masod|             férfiak a gépházba szálltak le a nagy szivattyúhoz, a hölgyek
4735 Masod|                    le a nagy szivattyúhoz, a hölgyek a teremben egyesültek.
4736 Masod|                    szivattyúhoz, a hölgyek a teremben egyesültek. Mi
4737 Masod|             teremben egyesültek. Mi ketten a Capitanóval a födélzeten
4738 Masod|                    Mi ketten a Capitanóval a födélzeten maradtunk.~Sok
4739 Masod|                    Sok ideig szemlélhettük a maforik veszkődéseit, akik
4740 Masod|                    ladikjaikkal nem bírtak a korallzátonyokon keresztültörni.
4741 Masod|      keresztültörni. Utoljára beleugráltak a tengerbe, s úszva jöttek
4742 Masod|                tengerbe, s úszva jöttek ki a partra. Lehettek valami
4743 Masod|                 nagy hiénaüvöltözéssel fel a lépcsőúton. Dárdával, tomahawkkal
4744 Masod|            gyorstüzelő puskánkkal most ezt a hosszú sor vadembert mind
4745 Masod|                      El tudnád azt viselni a lelkeden?~– Ilyen a háború.
4746 Masod|                viselni a lelkeden?~– Ilyen a háború. Nem mi kerestük.~–
4747 Masod|                  Már én csak készen tartom a revolveremet.~– Nem fogod
4748 Masod|            közeledett, egyszer csak elérte a hajót. A kannibálok felkapaszkodtak
4749 Masod|               egyszer csak elérte a hajót. A kannibálok felkapaszkodtak
4750 Masod|                 kannibálok felkapaszkodtak a horgonyláncon, a feljáró
4751 Masod|           felkapaszkodtak a horgonyláncon, a feljáró hágcsó fel volt
4752 Masod|                   volt húzva, s átugráltak a hajó mellvédére. Az úszásnál
4753 Masod|              úszásnál hátra kellett hagyni a paizsaikat, csak a fegyver
4754 Masod|                  hagyni a paizsaikat, csak a fegyver volt a kezükben.~
4755 Masod|            paizsaikat, csak a fegyver volt a kezükben.~Az üvegcserepekkel
4756 Masod|                  Lehettek már valami tizen a födélzeten; közöttük a vezér,
4757 Masod|               tizen a födélzeten; közöttük a vezér, egy bozontos fejű
4758 Masod|                 bozontos fejű óriás.~Ekkor a Capitano nekik fordítá a
4759 Masod|                   a Capitano nekik fordítá a tömlő csövét, elfordítá
4760 Masod|                    tömlő csövét, elfordítá a csapot. A gejzír forró vízsugara
4761 Masod|                csövét, elfordítá a csapot. A gejzír forró vízsugara vastagon
4762 Masod|                  vízsugara vastagon zúdult a meztelen bőrű ellenségre.~
4763 Masod|                   elképzelni, mint leírni. A százfokú forró lúg végigperzselte
4764 Masod|                   forró lúg végigperzselte a meztelen tagjaikat, a levegőbe
4765 Masod|       végigperzselte a meztelen tagjaikat, a levegőbe ugráltak, meg hasra
4766 Masod|        bukfenceztek, vonaglottak, utoljára a perzselő zápor elől hanyatt-homlok
4767 Masod|                  hanyatt-homlok leugráltak a hajóról.~Akkor a Capitano
4768 Masod|                leugráltak a hajóról.~Akkor a Capitano a tömlő csövét
4769 Masod|                  hajóról.~Akkor a Capitano a tömlő csövét a lávalépcsőn
4770 Masod|                    Capitano a tömlő csövét a lávalépcsőn felfelé nyomuló
4771 Masod|                     s azokat árasztotta el a forró vízzel, végig-végigzúdítva
4772 Masod|                  végig-végigzúdítva rajtuk a keserves lúgot. Futottak
4773 Masod|                    az égető vízsugár egész a hegy aljáig vágta őket.
4774 Masod|                    azután is tartott, hogy a tengerbe ugráltak, s a ladikjaikhoz
4775 Masod|                hogy a tengerbe ugráltak, s a ladikjaikhoz visszaúsztak.~–
4776 Masod|            emlegetni, amíg új bőrt kapnak, a tüzesvíz-szigeti látogatást –
4777 Masod|        tüzesvíz-szigeti látogatást – mondá a Capitano diadalmasan.~A
4778 Masod|                    a Capitano diadalmasan.~A nagy idealista tehát győzött.
4779 Masod|                   neki tüzelőfegyver, elég a védelemre a víz is. A gejzír
4780 Masod|            tüzelőfegyver, elég a védelemre a víz is. A gejzír az ő szövetségese.~
4781 Masod|                 elég a védelemre a víz is. A gejzír az ő szövetségese.~
4782 Masod|                    az ő szövetségese.~Ezen a szigeten a pénz nem isten,
4783 Masod|              szövetségese.~Ezen a szigeten a pénz nem isten, a fegyver
4784 Masod|                 szigeten a pénz nem isten, a fegyver nem hatalom.~Ez
4785 Masod|                 földig nyomta. Én nem ebbe a világba való vagyok.~Én
4786 Masod|            embernek, ha nincs az oldalamon a kardom, a revolverem. Nekem
4787 Masod|               nincs az oldalamon a kardom, a revolverem. Nekem örök vágyam
4788 Masod|              revolverem. Nekem örök vágyam a hazámért, nemzetemért, nagy
4789 Masod|                  vért ontani; magamét vagy a másét. És ezen a boldog
4790 Masod|              magamét vagy a másét. És ezen a boldog szigeten megőrülök.~
4791 Masod|                  egyszer ágyúdörgést!~S ez a kívánságom beteljesült.~
4792 Masod|                   fel álmomból.~Kifutottam a födélzetre.~Ott láttam a
4793 Masod|                   a födélzetre.~Ott láttam a sziget közelében az én ötárbocosomat.~
4794 Masod|        Visszajöttek értem.~Nem vártam, míg a hajóról értem jönnek. Siettem
4795 Masod|             tanultam; azzal hátamra vettem a zuhatagjáró csónakomat,
4796 Masod|           zuhatagjáró csónakomat, rohantam a föld alatti patakfolyáshoz.
4797 Masod|                kalauz. Kitaláltam magamtól a tengerre.~És most itthon
4798 Masod|                    Az egész történet, amit a boldog világról, s annak