1-500 | 501-1000 | 1001-1189
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 Bev | számítanak. Ahány nép, annyi neve az istennek. Talán Buddha,
2 Bev | rubel, duros, dollár: ez az isten.~A bálványhoz, a láthatatlan
3 Bev | ehhez a másik istenhez, az igazihoz kegybe jutni.~Délelőtt
4 Bev | fogadják, meg; a pénzisten az ellenkezőjét hirdeti, azt
5 Bev | juthass e földön!”~Hogy az emberek a Jehovát, a Krisztust
6 Bev | a Krisztust káromolják, az úton-útfélen hallható, de
7 Bev | soha.~Akinek pénze van, az a próféta.~Akinek pénze
8 Bev | próféta.~Akinek pénze van, az idvezül.~Akinek pénze van,
9 Bev | pénze van, azé a hatalom, az ország és a dicsőség. (Azért
10 Bev | le két külön regényben.~Az egyik a jelenkorban folyik
11 Bev | kerültek.~*~Hogy jutottam az első történetnek az adataihoz,
12 Bev | jutottam az első történetnek az adataihoz, azt rövidesen
13 Bev | azt rövidesen elmondom.~Az Adria Magyar Tengerhajózási
14 Bev | intézett a vezérigazgatóhoz az iránt, mi oka lehet annak
15 Bev | lehet annak a ténynek, hogy az Adria gőzhajóin nincsenek
16 Bev | kiképeztetést. Kétféle vélemény van az iránt. Az egyik azt állítja;
17 Bev | Kétféle vélemény van az iránt. Az egyik azt állítja; hogy
18 Bev | egyik azt állítja; hogy az idegen nemzetiségű felsőbb
19 Bev | felel meg a kívánságaiknak. Az igazgató rögtön megfelelt
20 Bev | megfelelt a kérdésre. Sem az első, sem a második feltevés
21 Bev | üldözi őket senki; hanem az a körülmény forog fenn,
22 Bev | miatt elkapják tőlünk őket az idegen hajósok; különösen
23 Bev | Erre a felvilágosításra az Adria igazgatósága nem hozhatott
24 Bev | sikerült visszaszerződtetni az Adria-gőzöshöz, másodkapitányi
25 Bev | másodkapitányi minőségben.~Ettől az ifjú tengerésztiszttől kaptam
26 Elso | szállította, ott mi vettük át. Az európai hajósoknak nincs
27 Elso | követeltem a hajósgazdától, hogy az üres szakaszokba helyezzen
28 Elso | azoknak nem kell víz. Eltart az a megérkezésig; ellenben
29 Elso | megérkezésig; ellenben beszerzett az urak számára három kecskét
30 Elso | rézkondér feneke. Emlékeztetett az üres rézkondérra, melyből
31 Elso | nagy köd. De fogytán volt az ivóvíz is, a maradékot utalvány
32 Elso | lehetett előre hatolni, de az is csak félerővel dolgozhatott
33 Elso | felhő-rétegek támadtak belőle az égen. Ezt az egész égkárpitot
34 Elso | támadtak belőle az égen. Ezt az egész égkárpitot lángvörösre
35 Elso | fodrosodni kezdett.~– Még az éjjel megkapjuk a tifont! –
36 Elso | vitorlákat be kell göngyölíteni.~Az egész mindenség égni látszott
37 Elso | akik valamit olvastunk az optikáról, hogy ez a megnagyobbodott
38 Elso | megnagyobbodott tűzveres égi gömb ott az éghatáron, melybe most már
39 Elso | eltakarta a leáldozó napot.~– Az ott egy előfok! – kiálta
40 Elso | kivehető lett a hegyes kúp. – Az ott a szárazföld!~Ezt mindenki
41 Elso | elképzelni, miért marad meg az a fehér felhő a kúpnak a
42 Elso | oldalt nem tér el róla, és az alkony pírjától színt nem
43 Elso | gőzerővel haladtunk előre.~Az időjóslat fényesen bevált.
44 Elso | fölszántotta a tengert, a hullámok az egekig dobálták a hajónkat,
45 Elso | felé, melynek kúpjáról még az erős vihar sem bírta azt
46 Elso | egy kis képzelőtehetsége, az kitalálhatja, hogy micsoda
47 Elso | kitalálhatja, hogy micsoda mulatság az: a tomboló vihar közepett
48 Elso | hogy kössem oda magamat az övemnél fogva a gőzkürt
49 Elso | féloldalra döntötte a hajónkat, az árbocaink a tengert korbácsolták.
50 Elso | el is vonult, s átegendte az eget a vízontó fellegeknek,
51 Elso | horgonylánc visszarántja. Az eső eltartott hajnalig,
52 Elso | akkor egyszerre kitisztult az ég, a tenger is elcsillapult.~
53 Elso | Nem partvidék előfoka volt az, hanem egy vulkán. Nem tűzokádó,
54 Elso | hanem vízhányó (gejzír). Az a fehér felhő a kúpján az
55 Elso | Az a fehér felhő a kúpján az égre lövellő gőz és lúg,
56 Elso | függőlegesen megy föl, és zuhan alá az egekből. Ez nem hagyja magát
57 Elso | Bámulatunkat azonban leginkább az kötötte le, hogy odafenn,
58 Elso | jobban meglepett bennünket az a tünemény, hogy a gejzír
59 Elso | kieszelni, hogyan él tovább az a kő, hogyan vastagszik
60 Elso | fejemet, hogy miképpen tudott az a vashajó ezen a korallzátonyon
61 Elso | csakugyan történt csoda az imádságainkra.~Egyszer csak
62 Elso | Testbőre olajbarna, de az arca piros; a haja göndör,
63 Elso | csigásan fürtökben felálló, s az ajkán serkedő bajusz, ami
64 Elso | nyakától térdéig fedte, de az nem volt szövetből, hanem
65 Elso | tapad. Fókabendőből készül az; láttam olyat a pólai arzenál
66 Elso | betakarva, a bőr-födélen csak az evezős számára volt nyílás,
67 Elso | számára volt nyílás, amit az a felemelt ingével betakart;
68 Elso | hínak?~– Negrito.~– No, az a fajod neve. De hát a bátyádat,
69 Elso | Azelőtt tűzokádó volt az a hegy; amióta a tenger
70 Elso | barlangból édesvíz ömlik alá, s az messzire elfut a tenger
71 Elso | Ti magatok is rátaláltok az édesvíz folyása mentén a
72 Elso | nyakunkban. – S azzal előhúzott az inge alól egy zsinórra kötött
73 Elso | Cava kitépett haja.~Azzal az ezüstpénzt odaadta a kormányosunknak.~
74 Elso | Köszönjük szépen. Megadjuk az árát.~– Árát? Mi az?~– Hát
75 Elso | Megadjuk az árát.~– Árát? Mi az?~– Hát fizetség.~– Arról
76 Elso | Dicső kereskedelmi elv! Ha az egész világon elfogadnák!)~„
77 Elso | szociális kérdés!)~Ezeknél az embereknél a pénz nem érték.
78 Elso | nyújtotta érte.~– Nem kell az nekem. Van énnekem ennél
79 Elso | bámulat fogott el; annak az arasznyi hosszúságú késnek
80 Elso | darab nemesopálból volt; az éle, mint a borotva, három
81 Elso | már engemet is fogva tart az opálbarlang varázsló káprázata.~
82 Elso | Valamennyiben meg kellene főni az embernek, oly gonosz; de
83 Elso | embernek, oly gonosz; de az az egy ott a középen jó
84 Elso | embernek, oly gonosz; de az az egy ott a középen jó lélek.
85 Elso | dereka egyenesen dagad föl az égbe; olyan, mint egy pálma,
86 Elso | kiterjesztett leveleivel. Az nagyon magasra felmegy.
87 Elso | jéggé válik. A Capitano járt az égben is; hajóval; – de
88 Elso | vashajóval. Mire visszahull a víz az égből az én barlangomba,
89 Elso | visszahull a víz az égből az én barlangomba, már akkor
90 Elso | száját, s behunyta a szemeit. Az asztronómiai időszámítás
91 Elso | tudományai körébe.~– Hát mikor az a nagy veszedelem volt,
92 Elso | vállára vetette. Nem volt az nehéz.~A kormányost ott
93 Elso | egyenesre kifeszítette.~Most az a kifeszített lánc szolgál
94 Elso | Negritónak.~Elismerte, hogy az volt.~Amint fölfelé haladtunk,
95 Elso | lávatömegbe vágva, amilyen széles az volt, és minden lonka átalakítva
96 Elso | iskolánk könyvtára gazdag az egzotikus plántákról írott
97 Elso | virágoknak is tudtam a nevét.~Az ott a kornaró-pálma, akkora
98 Elso | rúdon elcepelni; mellette az algarobo fűszeres zamatú
99 Elso | vajat rejt a héja alatt.~Az átellenes lonkán találom
100 Elso | átellenes lonkán találom az aguamielt, melynek derekából
101 Elso | kupuasszut kakaó-tobozaival, az onguriát függő dinnyécskéivel,
102 Elso | mímelő gyümölcsökkel rakva, az ananászt paradicsom alakú
103 Elso | pikkelyes paszték dinnyéket, az aracachát, s amellett a
104 Elso | ültettek bele magot. Ez az ő mindennapi munkájuk.~–
105 Elso | Azt én nem szeretem. Ezek az én kicsi kezecskéim nem
106 Elso | gyümölcsöt szedem le a fáról, s az ignamét a földből, ami olyan,
107 Elso | történeteket. Onnan tudom, hogy az angyal kikergette az első
108 Elso | hogy az angyal kikergette az első embereket a paradicsomból.
109 Elso | történt. Ahogy itt minálunk. Az angyal rázúdította a tengert
110 Elso | paradicsomra, s leseperte az embereket róla. Mért nem
111 Elso | aztán fejéhez vágta Ádámnak az angyal: „Fáradságos munkával
112 Elso | hallottam. Most én vagyok az Ádám a paradicsomban.~–
113 Elso | pápuákról: több szólam megragadt az emlékemben. Egynehány szót
114 Elso | megkockáztattam a Negritóhoz. Az ijedten fordult felém, s
115 Elso | azok a mafórok?~– Akik elől az apáink elmenekültek a szigetjükről
116 Elso | vannak: abban neveltettem az apám házánál, s a tengerészeti
117 Elso | Egy ötletem támadt.~Annak az anyának, aki a hozzátartozói
118 Elso | becsesebb, mint a lőpor?~Az bizonyosan volt elég a vashajón,
119 Elso | mozsár sincs a hajón?~– Mi az?~– Nagy gömbölyű rézhenger,
120 Elso | tonnavastagságú vízsugár egyenesen fel az égbe, ahol felhőkoronát
121 Elso | folyton melegen tartotta az egész hajót.~A hajó oldalán
122 Elso | a Padrone. Kitalálhattam az alakjáról, a viseletéről,
123 Elso | borotválva. Kurta fapipa volt az agyarára szorítva, amit
124 Elso | Negritónak érthetően kiadta az utasítást a facipővel, mire
125 Elso | utasítást a facipővel, mire az eltűnt a gépház lejárójában.~
126 Elso | a szemközt talált ajtón. Az a hajószalonba nyílt, melynek
127 Elso | két oldalán. A hajó egész az ablakokig túl volt emelkedve
128 Elso | szelídek voltak, szürkések; de az ajkai körül valami gunyoros
129 Elso | nevemet, aminek hallására az arca földerült.~– Ah ön
130 Elso | érdemel. Ez vendégszeretet. Az ön hazájában ezt jól ismerik.
131 Elso | jól ismerik. Akinek van, az tartozik adni.~A spanyol
132 Elso | szobámba egy szövőszéket, az nekem nagyobb mulatság lesz,
133 Elso | beszélte, de nála már több volt az olasz szó, mint a spanyol.
134 Elso | Ez nem divat, ugyebár, az önök Európájában? – mondá
135 Elso | voltak.~– Azt hiszem, hogy az európai férjek nem bánnák,
136 Elso | hogy a nejeik szobájában az acélhúrok helyett a nyüstőket
137 Elso | még a szépséggödröcskék is az arcon. Csakhogy az a földi
138 Elso | szépséggödröcskék is az arcon. Csakhogy az a földi mintakép, ez pedig
139 Elso | földi mintakép, ez pedig az égi képmás. Eszményképe
140 Elso | hajáról kitalálhattam, hogy az a Mestiza. A Manola és a
141 Elso | Capitano ezalatt kilépett az ajtón, s elég fennhangon
142 Elso | gyorsvetélő által, mely az ostorral működik, s megmutatta
143 Elso | készült. Ez meglepetés lesz az apa számára.~– Bizonyosan
144 Elso | a fejemben. Kérdés csak az, hogy miként tudom napirendre
145 Elso | közbeléptek. A kedves gyermek az anyja vállára támaszkodott
146 Elso | korallzátonyok miatt. Sok év óta ez az első hajó, mely láthatárunkon
147 Elso | fokonkint egymás fölé, amíg az ide vezető lépcsősoron felkapaszkodunk.
148 Elso | Azok között találhatók az Itinera Principum Koburgi.
149 Elso | világrészben. Ezek voltak az én kedvenc tanulmányaim.
150 Elso | én kedvenc tanulmányaim. Az itteni lonkás kertekben
151 Elso | világosítani. De menjünk át az én szobámba. Nőm tud mindent,
152 Elso | hattyú tolla, kárminpiros az orra és a szemei körülete;
153 Elso | voltak fehér sávok.~A Kadét az apja fiatalkori képmása
154 Elso | kifejezésében, de alakja az anyjára hajazott: csupa
155 Elso | tizenhat évesnek látszott; de az arca elárulta, hogy még
156 Elso | odasúgva:~– Te kivétel vagy az asszonyok közül.~A hattyú
157 Elso | lőve.~Azzal felrántotta az ingeujját a karjáig, melynek
158 Elso | kifurakodott rajta, nem törődve az öltözetével. Odakinn pedig
159 Elso | füvekkel: azokkal teleszedte az inge elejét, úgy tért vissza;
160 Elso | mitológiai tünemény.~Odabenn az asztalra szórva a plantago-leveleket,
161 Elso | panaszos kényeskedés volt az. „Papa” – „Mama”.~Világosan
162 Elso | hogy még nem ismertem meg az egész rejtélyes családot.
163 Elso | egy „Bebé” is van.~Hisz az rendes dolog.~Csak az volt
164 Elso | Hisz az rendes dolog.~Csak az volt előttem érthetetlen,
165 Elso | Bebé dajkálására; mikor az fürdik, hagyják magában
166 Elso | a hölgyek a nevetéshez – az én rovásomra.~– Nyers az
167 Elso | az én rovásomra.~– Nyers az a hal? – kérdeztem a Capitanótól.~–
168 Elso | kérdeztem a Capitanótól.~– Nem az. A gejzír hányja ki, már
169 Elso | fülénél fogva.~Nem volt az ő öccse. Egy fiatal fóka
170 Elso | és sörénye.~Nem láthatták az arcomon a meglepetést. Pózoltam.~–
171 Elso | fején van sörénye, később az egész nyakát betakarja,
172 Elso | betakarja, hasonló lesz az oroszlánhoz.~A fókakölyök
173 Elso | tenyerek voltak, öt ujjal; de az úszáson kívül semmi egyébre
174 Elso | furcsa mozdulatot tett, hogy az csupa nevetni való volt.
175 Elso | nagy erőlködéssel felállt az úszófarkká vált két hátulsó
176 Elso | karmaival a fóka orrába, s az ollóival ráncigálta a bajuszát.
177 Elso | kapaszkodnia a fogasig, ott lógott az egész dohányzási készség;
178 Elso | ráérek, megtanítom pipázni.~– Az mind semmi – mondám én. –
179 Elso | hölgyek és a Kadét.~– No, az nem lehetetlen – mondá a
180 Elso | A kataklizma~Az alsó helyiségek a hajó födélzetéről
181 Elso | Meg kell neked mutatnom az egész hajóm szerkezetét –
182 Elso | Mert ha összeveszed azt az elementáris erőt, mely ezt
183 Elso | ide felhajította, azzal az ellenálló hatalommal, mely
184 Elso | ketté. Ennek a lehetőségét az magyarázza meg, hogy hajómnak
185 Elso | képezi, egymáshoz erősítve.~– Az én hajóm feneke is tíz hengerből
186 Elso | biztosítják a hajót arra az esetre, ha sziklára talál
187 Elso | ha sziklára talál futni, az elsüllyedéstől, sőt a torpedó-robbanás
188 Elso | több talányt is fogsz ebben az én hajómnak a történetében
189 Elso | geológus észrevehetted, hogy az a talaj, amibe hajónkkal
190 Elso | lépcsőzeten felhágtunk a géphez. Az teljes épségében megvolt,
191 Elso | kürtőn keresztül szabadult el az üstből, hanem a felnyitott
192 Elso | biztosítószellentyűn át, s megtöltötte az egész hajó belsejét.~Ebben
193 Elso | jutni.~– És a víz hová lesz az üstből? – kérdezém én.~–
194 Elso | üstből? – kérdezém én.~– Az lefut a felnyitott szivattyúcsövön –
195 Elso | szörnyei. Láttam őket elevenen az algíri akváriumban.~– Akkor
196 Elso | sötétjében tenyészik, ez az ezüstszínű foszforvilágot
197 Elso | kellett tanúskodniok majd az ő előadása mellett. Hogy
198 Elso | felhőjéből a zápor. Ennek az oltalmául szolgált egy hosszú
199 Elso | elmennünk, melynek nyitva volt az ajtaja. Az ajtón át a legkellemesebb
200 Elso | melynek nyitva volt az ajtaja. Az ajtón át a legkellemesebb
201 Elso | Erre kitekintett a Manola az ajtón.~Tökéletes cigányasszony
202 Elso | kérdezém a Capitanótól.~– Nem az. Katalóniai. Ez soha meg
203 Elso | bementünk a Capitano szobájába.~Az asztalon ott gőzölgött a
204 Elso | ide.~A Capitano töltött az egyik csészébe nekem, a
205 Elso | nem volt a hajón. Minthogy az mozdulatlanná van téve,
206 Elso | s eldugta a zsebébe.~– Az elején kell kezdenem a történetemet.
207 Elso | hajófenék megtelt azoknak az eleségével. A Manolában
208 Elso | gazdasszonyt találtam, aki az állatoknak jól gondját viselte,
209 Elso | utamra. Kalandnak látszott az inkább, mint vállalatnak.
210 Elso | A Capitano folytatta.~– Az elindulásomtól kezdve folytonos
211 Elso | zenéjére: ráértek. Egy este az a tünemény lepett meg bennünket,
212 Elso | fellövelni. Én kitaláltam ennek az okát. Földrengés izgatja
213 Elso | többet is megtudtam, amint az éj leszállt. A nyugati láthatáron
214 Elso | nyugati láthatáron nem akart az alkony beállni: az ég folyvást
215 Elso | akart az alkony beállni: az ég folyvást vereslett. Ott
216 Elso | alattomos volt, alig látható az óceán sima tükrén. De néhány
217 Elso | tűzoszlop messze beveresítette az eget, s égő csillagokat
218 Elso | lávafolyam omlott alá, végig az oldalán, egész a tengerig.
219 Elso | Lehetetlen kísérlet volt az. A hullám feldöntötte volna
220 Elso | hullám feldöntötte volna az oldalba kapott hajót.~Matrózaim
221 Elso | rettenetes veszély elé, az, akinek eszméje támad a
222 Elso | a horgonyt lebocsátjuk s az a láva tömegében fennakad,
223 Elso | szép halálunk lesz, mondá az asszony. Együtt megyünk
224 Elso | tűzhányóhoz. A tüzes hamu, az égő kőzápor elborította
225 Elso | égő kőzápor elborította az eget; de a mi hajónkat nem
226 Elso | a mi hajónkat nem érte. Az még magasabban járt. Hihetetlen
227 Elso | tűzkévék gyorsan felemelkedtek az égbe, gomolygó tűzfellegként,
228 Elso | túlvilági bömböléssé emelkedve, az eget magát ostromolta; azt
229 Elso | egy perc alatt szétverte az égen a tűzfelhőket, s messze
230 Elso | keresztülcsapott a kráteren, az egész szigeten, elpusztítva
231 Elso | Észrevehető volt e kifejlődés. Az első hullámtorlat, mely
232 Elso | emelkedett felhők között az égbe, ahonnan jégeső alakban
233 Elso | födélzetünket, fehér leplet vonva az egész vidékre, melyből csak
234 Elso | lassankint feketére válva. Az égből özönlő jég kérget
235 Elso | csodás megszabadulásért. Az asszonyom diadalmaskodott:
236 Elso | diadalmaskodott: ő adta az ötletet a salto mortale
237 Elso | üresen hagyott szobákban.~Az asszonyok azalatt leleményes
238 Elso | leleményes feladatot végeztek. Az égből hulló jég lábnyi magasan
239 Elso | felett. A sziget emelkedett.~Az első érzésünk volt, mely
240 Elso | számára is elég, s ez most az egyedül maradottaknak soká
241 Elso | itt valamit találni, ami az emberi életet fenntartja?
242 Elso | harmadik istenség szállt alá az elemek közötti háborúba.
243 Elso | a vitorlarudak verdesik az árbocokat.~A kabinajtókat
244 Elso | jelent meg. A szelek között az oroszlán. Jött, mint az
245 Elso | az oroszlán. Jött, mint az ítéletnap szörnyangyala,
246 Elso | szigetet, futott vissza az ősmedrébe; a gejzír vízoszlopa
247 Elso | elszórta vízcsepekké törve, az égben, melyet egy folytonos
248 Elso | kormányos bódéjából néztem azt az elemek harcát s észleltem,
249 Elso | Újabb csoda történt. Amit az elborító tenger, a hulló
250 Elso | lávafolyam kéregfagyasztását. Az pedig egy túlvilági zene
251 Elso | túlzengve, melyet egész skálája az alvilági hangoknak követett.
252 Elso | követett. Hasonló volt ez az isteni hangverseny ahhoz
253 Elso | vízhányó is visszavonult. Az elemek békét kötöttek –
254 Elso | olyankor mindig félbeszakad. Az északi szél megszűntével
255 Elso | erősködött, hogy ő is velem jön. Az asszonyok nem akartak bennünket
256 Elso | ötven méternyi magasságban az őserdő emeletje: a pálmageszt.
257 Elso | gyerekfő nagyságú diókkal. Az oreodoxák gyümölcsfürteikkel,
258 Elso | nagy kókuszpálmára, melyről az származott. A pálma lombkoronája
259 Elso | még kezesebbek lettek. Ez az ő anyanyelvük volt. A Padrone
260 Elso | lakásukra. Aztán a jártasság és az ösztön segélyével keresztül
261 Elso | keresztül kalauzoltak bennünket az őserdőn. Minket leginkább
262 Elso | őserdőn. Minket leginkább az érdekelt, hogy van-e iható
263 Elso | találtunk sehol. Tömpöly akadt az utunkba elég, amin mezítláb
264 Elso | átgázolnunk, zúgó patak is került az utunkba; de annak keserű
265 Elso | vize. Végre kijutottunk az őserdőből. Ott egy lapály
266 Elso | bennünket a karámba. Puszta volt az és lakatlan. A bambuszból
267 Elso | ez utóbbi volt különösen az osztozkodás vitás tárgya,
268 Elso | volna okuk rá. Elveszett az egész fajuk. A szigetlakókat
269 Elso | mind leseperte a tenger. Az életfenntartás ösztöne maradt
270 Elso | tóban a lámára. Belefulladt az a tengerhullámba. Ekkor
271 Elso | megsiratta. A visszavonult tenger az ottrekedt tavat a nyüzsgő
272 Elso | gyermekkel, hogy jöjjenek fel az én hajómhoz, én adok nekik
273 Elso | amilyent elvesztettek.~Ennek az örömére elkezdtek bukfencet
274 Elso | kenyérpusztítóra?~– Van. Ez a sziget az ő tulajdonuk: mi csak hűbérben
275 Elso | bennünket megvendégelni, mint az ördög a fiát: hogy enni
276 Elso | ásványvíz-rakomány, szomjan veszünk el.~– Az Isten majd gondoskodik rólunk.~
277 Elso | vízzel tölt árkok állták el az utunkat, amiket hosszú rudakra
278 Elso | egyszer ütötte fel előttünk az iszapból ormányos fejét
279 Elso | iszapból ormányos fejét az óriás teknősbéka, mely egészen
280 Elso | oldalán egész épen megmaradt az erdő, kolosszális pálmáival,
281 Elso | ki a magyarázatát, hogy az elemek küzdelme alatt a
282 Elso | Szőlővesszőt is hoztunk magunkkal. Az egész gazdálkodási rendszert
283 Elso | Háziállatjainknak jó tenyésztanya lesz az északi erdő. Gumós, kalászos,
284 Elso | tenyerünk. Mienk úrbérben az egész sziget. A két ős földbirtokosnak,
285 Elso | szentírás, Mózes írta.~(Az a gúnymosolygó vonás a Capitano
286 Elso | birkákat. Nemes hivatás volt az mindig. Mig agráriusok annak
287 Elso | Padronénak, hogy akassza le az övétől a kulacsot, s kínálja
288 Elso | kulacsot, s kínálja meg az italával illusztris vendégünket,
289 Elso | ahogy illik: ő kezdje meg az áldomást. Soha olyan grimaszt
290 Elso | amilyent a negrito fintorított az első mohón lenyelt korty
291 Elso | megkóstoltam a tartalmát; az mindent megmagyarázott. „
292 Elso | hittem, hogy aki János, az mind becsületes ember.” „
293 Elso | szomjúságról való.” Kiöntöttem az egészet a kulacsból a földre.
294 Elso | megértve a fiú szándékát. Az erdő szélét azok az agavefajta
295 Elso | szándékát. Az erdő szélét azok az agavefajta növényóriások
296 Elso | vadak szándinak. Ezek adják az indiánoknak a szüretet.
297 Elso | növény kitóduló nedvét; mikor az megtelt, bedugaszolta facövekkel
298 Elso | terem, ott nem halnak meg az emberek szomjan. Ebből készül
299 Elso | tehát végre lett hajtva, az őslakók szimbólumaikkal
300 Elso | ott nem lehet egyetértés. Az abszolutizmus korszakában,
301 Elso | parancsoltam, a kapitány (nekem meg az asszony), de most megrögzöttünk
302 Elso | de most megrögzöttünk az alkotmányban, (azazhogy
303 Elso | mondám én. – Négyen, én az asszonyoknak is szavazatjogot
304 Elso | Padrone túllicitált rajtam. Ő az általános szavazatjog mellett
305 Elso | mindenekelőtt megoldandó az új hazánkban a nyelvkérdés.
306 Elso | Padrone programja ellenben az volt, hogy első a nemzetgazdászati
307 Elso | mivel tartjuk el őket, amíg az élelmüket maguk meg tudják
308 Elso | appelláltunk a koronára. – Ez az asszony. – A két vadgyerekünket
309 Elso | rezidenciába feljutni?~A Padrone az ő pápua nyelvükön tudatta
310 Elso | találni két asszonyt, amilyen az ő anyjuk volt. Ez hatott.
311 Elso | Asszonyaink lesték már, az árboc kötéllajtorjára felkapaszkodva,
312 Elso | szerencséje, iparkodott az etikettet megtartani; hanem
313 Elso | szabad folyást engedett az őszinte véleményének. Kivételképpen
314 Elso | kenyérpusztítót, aki burgonyánkat s az ivóvizünket elfogyasztja!
315 Elso | pörlekedésből, hogy itt a Manola az irányító hatalom, s odavitte
316 Elso | mindenekelőtt megoldandónak. Legelső az, hogy megértsük egymást.
317 Elso | Fuzionálnak. A Padrone átveszi az én programomból azt a pontot,
318 Elso | pedig beoktatom a Cavát az állatőrzés feladataiba.~
319 Elso | Hogy organizálnátok már itt az új államot. Pedig azt sem
320 Elso | alatt a forró lávakérget, az rögtön hasra vágja magát.
321 Elso | hiába, leghelyesebb esze van az asszonynak!~A Donna mindjárt
322 Elso | állatszállító ketrec. Ezeknek az összekapcsolásával szerkesztünk
323 Elso | Nincs is semmi fegyvere az önvédelemre: se rúg, se
324 Elso | csókolták. Ilyen lehetett az, mely a vízbe fulladt. A
325 Elso | a gyermekeknek a Padrone az ő nyelvükön; amire azok
326 Elso | Capitano ajkán újból megjelent az a gunyoros rándulás. Úgy
327 Elso | szolgált a lehullott makk az erdőn, s a földi férgek
328 Elso | morotvában, tyúk, liba kereshette az élelmét a réten és tóban.
329 Elso | élelmét a réten és tóban. Az állami háztartás meg lett
330 Elso | robogással tört ki a kráterből az új gejzír a mostani szervezetében,
331 Elso | ebben a működésében.~Ez az új kitörés egészen új helyzetet
332 Elso | is, rossz is. Rossz volt az, hogy a hajónkba omló vízsugár
333 Elso | hogyan szabaduljunk meg az elárasztásától. Ezt elértük
334 Elso | forró víz melegen tartá az egész hajónkat. Azt felfogtuk
335 Elso | gejzír újból kitörése után az egész helyzetünk alaposan
336 Elso | szökelltek fel a kokojszásokból.~Az esőképpen felfogott permeteg
337 Elso | el kellett hinnünk, hogy az friss ivóvíz. A többire
338 Elso | Facipőink megvédik a lábainkat az elperzseltetéstől. Felülről
339 Elso | parazsat fedett fel; de már az is szilárd volt, s a kipattogó
340 Elso | volt szindikátusunk!~– S az engedményesek nem kaptak
341 Elso | kezdve mindennap volt menyhal az asztalon ignáme-körözöttel,
342 Elso | Padronénak szintén, de még elébb. Az már tizenkét esztendős.
343 Elso | vallásos érzelmű.~Ismét az a gúnymosoly az ajkszegleten.~–
344 Elso | érzelmű.~Ismét az a gúnymosoly az ajkszegleten.~– Ugyan kérlek,
345 Elso | egy lapot a tárcámból, s az irónommal megírtam nehány
346 Elso | Donna többre foga becsülni az üdvös szándékomat? Vajon
347 Elso | fontosságát? Hogy ezzel az üdvösség útja lesz előttük
348 Elso | a Capitanóval átmentünk az étkező-terembe.~Az már akkor
349 Elso | átmentünk az étkező-terembe.~Az már akkor megnépesült. Az
350 Elso | Az már akkor megnépesült. Az eddig bemutatott alakokon
351 Elso | teljes elismeréssel fogadtak. Az úrfi erős, izmos alak volt,
352 Elso | hajóteremben volt felterítve az asztal az étkezéshez. Egész
353 Elso | volt felterítve az asztal az étkezéshez. Egész patriarkális
354 Elso | szerint. Nem volt külön az uraknak, macskaasztal a
355 Elso | valamennyi. Ki hová jutott. Az ételeket bográcsban hordta
356 Elso | végül maga is odatelepedett az asztal végére. Én a Donna
357 Elso | mint a délvidék szülöttéé. Az arca visszatükrözi a lelkét,
358 Elso | napi veszteglést fog okozni az ötvitorlásnak, s már eddig
359 Elso | kedveseim, Mondd el, Cara, az Ave Máriát!~Az angyali alak
360 Elso | el, Cara, az Ave Máriát!~Az angyali alak felállt a helyéről,
361 Elso | kezét a keblén, s elmondá az üdvözletet csengő szóval,
362 Elso | lehetett Mária is, mikor az angyali „Ave!” hangzott
363 Elso | idegenek a szemeinket törültük az elérzékenyüléstől.~Aztán
364 Elso | hangsúlyozással elmondta az Úr imáját.~A kormányosunknak
365 Elso | volt rá.~– Kimaradt belőle az „add meg minékünk a mi mindennapi
366 Elso | Azért nem kell imádkozni. Az Isten megadja nekünk a mi
367 Elso | batatász kupacában, ott hull az ölembe a harmatkásában.
368 Elso | ölembe a harmatkásában. Ád az Isten mindent imádkozás
369 Elso | meg kell mosni”, dörmögé az én kormányosom.)~A Capitano
370 Elso | már nincs. De a gejzír, az itt van.” Én intettem a
371 Elso | földön a lelkes állatot, az embert, megszámlálhatatlan
372 Elso | világából.”~(Ez szól mind az öt világrésznek, különösen
373 Elso | azt imádd.”~„Ne emlegesd az én nevemet hiába: ne törj
374 Elso | én nevemet hiába: ne törj az égbe imádságokkal; mert
375 Elso | meg és tedd jóvá; mert nem az én haragom büntet meg téged,
376 Elso | saját bűnöd. Én nem vagyok az erős, bosszúálló Isten;
377 Elso | Isten; nem büntetem meg az apák bűneit a fiakban harmadízig;
378 Elso | kedvesebb Isten előtt, mint az összetett kéz.”~(Ez meg
379 Elso | te apádat és anyádat; de az apák és anyák is tiszteljék
380 Elso | apák és anyák is tiszteljék az ő gyermekeiket akként, hogy
381 Elso | de ételt és italt tégy ki az ablakodba, hogy a vándorló
382 Elso | öljenek, akinek Isten adta az életet és a lelket. Ha valaki
383 Elso | a lelkiismeretére, hogy az büntesse meg olyan sebekkel,
384 Elso | nem ekképpen van megírva az iskolai katekizmusokban.)~
385 Elso | észrevette a visszás hatást az idegen vendégekre, s a maga
386 Elso | odakínálta nekünk vendégeknek az elismerésre méltó döbözt.~
387 Elso | emlékezetükben lesz a „kászutúró”. Az az istenek ambróziája. A
388 Elso | emlékezetükben lesz a „kászutúró”. Az az istenek ambróziája. A friss
389 Elso | inkubálni. A természet rendje és az adott helyhezet kényszere
390 Elso | ezen a paradicsomi szigeten az a jövendő van előírva, hogy
391 Elso | jövendő van előírva, hogy az itt született fiaknak és
392 Elso | házassági összeköttetésbe lépése az emberi és isteni törvények
393 Elso | meg van határozva. Kiki az átellenesével, de nem a
394 Elso | mellette valóval.~Ezt már az első ember, Ádám apó így
395 Elso | kerek világnak. Mint tudjuk, az első emberpárnak két fia
396 Elso | nagyon kellemesnek találta, az szép volt. Ezt meg is mondta
397 Elso | Ezt meg is mondta apjának. Az ősapa megappellálta az ügyet.
398 Elso | Az ősapa megappellálta az ügyet. Tegyen áldozatot
399 Elso | a két fiú, s amelyiknek az áldozatfüstje az ég által
400 Elso | amelyiknek az áldozatfüstje az ég által elfogadtatik, azé
401 Elso | történt. Ábel oltárfüstje az ég felé szállt, Káiné pedig,
402 Elso | még felsőbb törvény. Káin az ellenfelét, Ábelt lelőtte
403 Elso | lelőtte egy nagy kővel, s az övé maradt Azma.~No, ha
404 Elso | parancsolatokat, azok között az is van, hogy „szeresd, aki
405 Elso | szeretik azok egymást, akik az egyházi törvények szerint
406 Elso | Régi dal az új világban~Térjünk vissza
407 Elso | ahol elhagytuk.~A Manola az ebéd befejezéséül feketekávéval
408 Elso | feketekávéval kedveskedett az asztaltársaságnak. Hát ilyen
409 Elso | gyümölcsöket aznap reggel szedték az eleven fáról: azt a zamatot,
410 Elso | fáról: azt a zamatot, azt az illatot, amit annak a nedve
411 Elso | cukornak a színe fekete, de az íze kellemesebb a mi fehér
412 Elso | Capitano észrevette a kérdést az arcomon, és sietett felvilágosítani.~–
413 Elso | felvilágosítani.~– Ez a cukor az Arengapálma levéből készül.~–
414 Elso | virágzik életében, mint az aloé, akkor megcsapolva
415 Elso | Ez volt a közös jelszó az asztalbontásra. Csak egy
416 Elso | negédességgel veté oda: „De előbb az idegen férfiak hadd távozzanak
417 Elso | elvörösödött e szóra. Hisz ez az ő Azmája, akit nem szabad
418 Elso | Mestiza, a Ruffo húga. Ő az Owaën. Neki is jussa van
419 Elso | Owaën. Neki is jussa van az új paradicsomhoz. Most,
420 Elso | Mikor a leány így felhúzta az ajkait, összeszorította
421 Elso | csengett:~– Micsoda? Te az én bátyámat kikergeted?
422 Elso | kóborolsz, lesed a prédát. Az én bátyám pedig egész nap
423 Elso | patvartól a másik leány is! Az a Madonna-arc hogy kigyúlt
424 Elso | közbekiabált:~– Ne merd szidni te az én bátyámat! Ő a mi hősünk,
425 Elso | odarohant a Mestizához, mikor az legjobban ócsárolta, s két
426 Elso | Ruffo meg volt rökönyödve. Az a szándék látszott a képéből,
427 Elso | nyakon fogtam Ruffót, s az ajtó felé toltam: „No, már
428 Elso | suttogá őszinte melegséggel.~– Az éjjelre, ha megtűrnek.~Azzal
429 Elso | maradtak. Egy nő még hátra volt az ismeretségemből: a Cava.
430 Elso | tüzet élesztenie. Ez volt az ő sorsa.~ ~
431 Elso | Az emberek édesanyja és mostohája~
432 Elso | azonban ökölre szorítja, annak az ujjait úgy kell ésszel és
433 Elso | Amint a lávalépcsőzeten az őserdőbe lejutottunk, s
434 Elso | mi jövevények nem bírtuk az elragadtatásunkat eltitkolni.
435 Elso | süldőket fogdosták össze az erdőn. Könnyű munka volt
436 Elso | erdőn. Könnyű munka volt az: csak meg kellett rázni
437 Elso | Azokat viszik a dereglyéhez.~Az erdőből kiérve, elénk tárult
438 Elso | pinia- és ilex-erdő, mely az utolsó tűzvulkán kitörésekor
439 Elso | megrakott szőlőlugasok borítják. Az erdőn túl lapály mélyed
440 Elso | állhatatos füstoszlop.~– Nem füst az – magyarázza Ruffó az idegeneknek –,
441 Elso | füst az – magyarázza Ruffó az idegeneknek –, hanem szúnyogfelleg.
442 Elso | fordított gályákat libegtetve az opálszínű égben, melyet
443 Elso | kéznél legyenek. Ők segítenek az emberi munkában.~Itt mutatkozik
444 Elso | kell tőle dacolni. Fel van az találva mind, csak te, föld
445 Elso | hogyan nyúlj hozzá! Arra van az eszed, meg a két kezed.~
446 Elso | kezed.~A cukornedvet megadja az édesanya az Arenga-pálma
447 Elso | cukornedvet megadja az édesanya az Arenga-pálma virághajtásában.
448 Elso | szilárd cukrot előteremteni.~Az ember katlant épít, abba
449 Elso | tüzelőszerről kellett gondoskodnunk. Az is kényszerített bennünket
450 Elso | cukorrá átalakítani, hogy ha az kiforr, a legizgatóbb részegítő
451 Elso | hisz így le fogjuk tarolni az egész szigetet. Ekkor fölfedeztük
452 Elso | fújtatót, éleszti a tüzet az üst alatt, ahogy látjátok.~
453 Elso | gondoskodik. Tizennyolc darab van: az mind munkában, egy közülük
454 Elso | váltani.~Még furfangosabb az a módszer, amivel a sót
455 Elso | a sót előállítják. A só az élet föltétele.~A mostoha
456 Elso | adja.”~Hiszen ezer milliója az emberi fajnak a tengertől
457 Elso | könyörgi el a sót, ahol az egész földrészen sóbánya
458 Elso | földrészen sóbánya nincs; ez az ehető drágakő.~De hogy lehet
459 Elso | teremtés munkájának folytatója, az emberi ész. Készítenek (
460 Elso | pálmaderekakból készített csatornába, az levezeti a hosszú árokba,
461 Elso | édesapánk: a nap.~Óh, a nap, ez az egyetemes isten! Aki az
462 Elso | az egyetemes isten! Aki az egész emberiségnek az éltetője.
463 Elso | Aki az egész emberiségnek az éltetője. Ez kiszikkasztja
464 Elso | éltetője. Ez kiszikkasztja az árokba ömlesztett tengervizet.
465 Elso | ömlesztett tengervizet. Csakhogy az keverve van még idegen savakkal,
466 Elso | én Napóleont, Bismarckot, az országalkotókat? Én ezt
467 Elso | Egy gondolat kísértett az agyamban: de szeretnék itt
468 Elso | Az ősvilág szűze~Még nem láttam
469 Elso | nem láttam a Cavát.~Ennek az egész háztartásnak egyetlen
470 Elso | hátán, ő éleszti a tüzet az üst alatt, ő tartja mozgásban
471 Elso | lámákat, ő hajtja valamennyit az itatóra, ő segít fűrészelni
472 Elso | nem osztozik a munkában, az csak halászik meg szüretel.~
473 Elso | fiatalkorukban.~Meglepő szép volt az alakja, olyan tökéletes
474 Elso | tökéletes mintaképe volt az ősnőnek. Magas és nyulánk,
475 Elso | karjain külön izegtek-mozogtak az izmok, bokái keskenyek,
476 Elso | világossárga volt, amit az alkony-ég még jobban megaranyozott,
477 Elso | megaranyozott, olyan volt, mint az őskunok Bábolna istennője.~
478 Elso | virágbokrétája fejlődik, azt az ezernyi virágot egyetlen
479 Elso | újból virágtakaró. Olyan az, mint a patyolat: csaknem
480 Elso | ami még jobban kipirosítá az arcát. Ez az előnyük a pápuáknak
481 Elso | kipirosítá az arcát. Ez az előnyük a pápuáknak az egyéb
482 Elso | Ez az előnyük a pápuáknak az egyéb sárgabőrűek fölött:
483 Elso | egyéb sárgabőrűek fölött: az arcpír.~Midőn idegen férfiakat
484 Elso | hízelgő véleményét, hogy az ujjai hegyét érintkezésbe
485 Elso | nyelét markolta meg, mely az öve mellé volt dugva. Az
486 Elso | az öve mellé volt dugva. Az a disznóölő kés volt, amit
487 Elso | tudom, kedves kapitányom, az ön ideális felfogása, a
488 Elso | csak a spádét nem szabad-e az embertársunk hasába ütnünk;
489 Elso | idényre, amit ez ég alatt az esőszak képvisel, a paradicsomban
490 Elso | mindenütt. Kukoricafentők az eresz alá felaggatva, kókuszdió
491 Elso | a vermekben, pálmaszilva az eszterhaj alatt, sonkák
492 Elso | mesterember), ez legyen majd az idők elkövetkeztével a hites
493 Elso | a hites élettársa annak az angyalnak, akit e vulkánsziget
494 Elso | Sehogysem.~Hahaha!~Nevessünk az idealizmuson!~Hasztalan
495 Elso | el egy lakatlan szigetre, az emberi lélekkülönbség utánunk
496 Elso | lélekkülönbség utánunk vándorol, az idegek alkotása, a temperamentumok
497 Elso | ellentéte megdönti a hitet, az etika törvényeit, a vér
498 Elso | angyal: csupa eszményiség, az ártatlanság, a tisztaság
499 Elso | fogalmak összessége.~Ez az ideális teremtés dúsgazdag.
500 Elso | prédára bocsátani valók. Ha ez az éteri lény a nagyvilágban
1-500 | 501-1000 | 1001-1189 |