Part

 1 Elso |            a hegyvidéket?~– Ez egy sziget.~– S hová lett a többi rokonotok?~–
 2 Elso |           arányban vonult vissza a sziget fölül a tenger. Már láttuk
 3 Elso |      libegtek a hullámok felett. A sziget emelkedett.~Az első érzésünk
 4 Elso |           kráterbe visszanyomja, a sziget hogy emelkedik szemmelláthatólag
 5 Elso |            ugrálva, eljuthattunk a sziget partjára. Onnan egyszerre
 6 Elso |     egyszerre végigtekinthettünk a sziget domboldalán. Azazhogy nem
 7 Elso |         nézhettünk végig, melyek a sziget déli oldalát takarták. Igazi
 8 Elso |         egy lapály tárult elénk, a sziget nyugati oldalán. A lapály
 9 Elso |      kenyérpusztítóra?~– Van. Ez a sziget az ő tulajdonuk: mi csak
10 Elso |           tervem van. Beültetjük a sziget lonkáit a velem hozott növényekkel,
11 Elso | riasztották vissza a posványába. A sziget déli oldalán szomorú tájék
12 Elso |     kitörése pusztított el. Hogy a sziget északi oldalán egész épen
13 Elso |            Mienk úrbérben az egész sziget. A két ős földbirtokosnak,
14 Elso |            világon! – mondám én.~A sziget partmentében haladtunk egész
15 Elso |             hogy ezek a gyerekek a sziget urai. – Akkor agyon kell
16 Elso |            sem hiányzott belőle. A sziget jog szerint a mienk lett…~
17 Elso |  felkapaszkodott a horgonyláncon a sziget aljából a hajóhoz, gyékényszatyor
18 Elso |     erdőből kiérve, elénk tárult a sziget rónája. Elragadó tájkép.
19 Elso |      oedipuszi talánya a sorsnak e sziget lakóinak a végzete!~Itt
20 Masod|        Ezeket mind a tenger adta a sziget lakóinak. Mindenki kapott
21 Masod|         Mindenünnen összegyűltek a sziget lakosai a hajó nagytermébe,
22 Masod|          pedig csónakon bejárjuk a sziget morotváit azalatt, hogy
23 Masod|        gunyhója. Aztán ez az egész sziget is az övék, haereditario
24 Masod|           nevüket.~Igaz, hogy ez a sziget egy paradicsom. Osztja bőven
25 Masod|       mondják, hogy ez a világ egy sziget. Körös-körül a tenger. Az
26 Masod|       bizonyos, hogy ez a fészke a sziget minden átkainak. Ezen segíteni
27 Masod|             Hadd legyen egy boldog sziget a világon, ahol az itt születtek
28 Masod|       tengerbe, megszabadulnának a sziget lakói kínzó rémeiktől: a
29 Masod|           szerencsénk volt, hogy a sziget nyugati oldalán kezdte el
30 Masod|          lehetett látnunk. Ezzel a sziget meg lett szabadítva a morotvája
31 Masod|         rokona, testvére, barátja. Sziget az országunk a népek tengerében.
32 Masod|          ismét meg fog állapodni a sziget előtt – nem énértem, de
33 Masod|           kimeríthetetlen tárna. E sziget lakói örök időkre biztosítva
34 Masod|   szükségleteikről.~– Tehát csak e sziget lakói? Egyébre nem gondolsz?
35 Masod|          kőszenet, most e vulkános sziget egy mérhetetlen terjedelmű
36 Masod|           födélzetre.~Ott láttam a sziget közelében az én ötárbocosomat.~