1-500 | 501-1000 | 1001-1189
bold = Main text
Part grey = Comment text
501 Elso | nagyvilágban megjelenik, az egész világ a lába előtt
502 Elso | szeretnie. – S még kérdés, hogy az foga-e az ő szerelmét viszonozni? –
503 Elso | még kérdés, hogy az foga-e az ő szerelmét viszonozni? –
504 Elso | törvény, ami utánuk jött az elhagyott világból, melyet
505 Elso | Sion hegye és a Vatikán.~Az erdő megzendült, vidám női
506 Elso | el keresztelői ajándékul.~Az indus leány nem értette,
507 Elso | értette, hogy mire legyen az jó?~– Mit csináljak én ezzel
508 Elso | hanem egy kegyes atya, akit az Isten küld hozzánk.~– Az
509 Elso | az Isten küld hozzánk.~– Az is csíp?~– Dehogy csíp,
510 Elso | is csíp?~– Dehogy csíp, az megáld és megszentel.~–
511 Elso | megszentel.~– Aztán minek az nekem?~– Hogy a mennyországba
512 Elso | és mennydörög.~– Ott van az örök boldogság édenkertje.
513 Elso | mellém, mondják meg ezek az idegen férfiak, melyik közülünk
514 Elso | Donna ráparancsolt:~– Ezt az inget fel kell venned a
515 Elso | kókuszfába kapaszkodtam; az is rossz volt. Nem akarok
516 Elso | pogány mondások voltak!~Az én kormányosom méltán megharagudott
517 Elso | kormányosom méltán megharagudott az ilyen Istentől elrugaszkodott
518 Elso | vele.~– Te fenyegetsz engem az ördöggel? Te szakállas ember!
519 Elso | szakállas ember! Csúnyább az, mint te vagy? Fenyegetett
520 Elso | de most látok. Te vagy az magad!~– No hát legyek az!
521 Elso | az magad!~– No hát legyek az! Az ördögöt talán nem akarjátok
522 Elso | magad!~– No hát legyek az! Az ördögöt talán nem akarjátok
523 Elso | úgy eshetik, hogy ő lesz az az ördög, aki elvisz valakit.
524 Elso | eshetik, hogy ő lesz az az ördög, aki elvisz valakit.
525 Elso | mely a forrástól vezetve, az utolsó szállítmánnyal a
526 Elso | rendeltetésünk helyére evezni az ötárbocosunkhoz.~Este volt
527 Elso | ötárbocosunkhoz.~Este volt már, az egész rejtélyes család korán
528 Elso | víztükör. Semmi hajó rajta.~Az ötárbocos még az éj sötétjében
529 Elso | rajta.~Az ötárbocos még az éj sötétjében elvitorlázott. –
530 Masod | Keserű érzés fogott el, mikor az üres tengersíkságot láttam
531 Masod | ajándékot kap. És ezek elszöknek az éj sötétjében, híradás nélkül.
532 Masod | tenni: ezért büntetnek meg.~Az elmúlt este mily örömmel
533 Masod | annyi lélekemelőt olvasott az evangéliumból előttük, még
534 Masod | s a Caváé Azma, majd ha az is megtér Istenhez.~A nagy
535 Masod | feldíszítették pálmalevelekkel, az asztalra felrakták a szent
536 Masod | keresztelőkelyhet (nautilus pompilius), az olajtartót (turbo olearius).
537 Masod | hajó eltűnt.~– Tudom jól. Az éjjel hallottam a gőzkürtő
538 Masod | szöknek.~– Ez infámia.~– Nem az. Természetes észjárás. Én
539 Masod | Pedig abban tévednek. Van az én birtokomban pénz elég.
540 Masod | ajtaját, s megmutatta nekem az üvegdobozokban felhalmozott
541 Masod | Százezrek lehettek.~– Van az én birtokomban ebből az
542 Masod | az én birtokomban ebből az elátkozott ércből annyi,
543 Masod | napvilágra jöjjön, fogva tartom az ördögöt. Ne legyen aggodalmad
544 Masod | ördögöt. Ne legyen aggodalmad az elszökött hajód miatt. Majd
545 Masod | beszélsz. Dehogy mégy kapálni az én szolgálatomban. Most
546 Masod | szüret ideje következik. Az csupa gyönyörűség. A pálmák,
547 Masod | a yamszgumók felszedése; az idén lesz a legelső borszüretünk,
548 Masod | aztán mikor bekövetkezik az esős évszak, akkor összeszorulunk
549 Masod | világnézete, hite, etikája az enyémmel merőben ellenkezik;
550 Masod | nem disputálhatok, mert az mindenben azt fogadja el,
551 Masod | szertartás, aminek a gyermekek és az anyáik úgy örültek, elmarad.~–
552 Masod | Ebből megtudtam azt, hogy az, aki ezzel a hajóval útnak
553 Masod | jut, ahol a világot csak az enciklopédikus nagy gyűjtemények
554 Masod | ismerhetni, maga veszi át az orvos és gazdász szerepét;
555 Masod | hogy Tertullián szerint, az Üdvezítő meghagyása alapján,
556 Masod | papnak felszentelve. Sőt az egyházi bölcsek azt is megállapították,
557 Masod | embereken végrehajtandó, mert az a bűnük megtisztítása, s
558 Masod | még a Cava is. Nagy volt az örömük, mikor a Capitano
559 Masod | lett. Ha a Donna keresztel, az bizonyosan jó szándékkal
560 Masod | egyelőre még visszautasította az ing fölvételét. Büszke volt
561 Masod | visszatérhetek-e valaha az emberlakta nagyvilágba.
562 Masod | et eius insidiis?”1 Ezt az újszülött meg nem érti.
563 Masod | meg nem érti. Még talán az anyanyelvén sem érti meg.
564 Masod | Csak a Cava nem vette fel az ünnepi köntöst. Ő megmaradt
565 Masod | volt elültetve. Ez lesz az emléke a mai ünnepélynek,
566 Masod | a gyermekek mintaképei az ős ártatlanságnak.~Legelébb
567 Masod | a keresztelőmedencéhez, az óriási tridacnához, az ő
568 Masod | az óriási tridacnához, az ő fejére a Donna öntötte
569 Masod | előállt a Capitano. Olyan volt az arca, az egész megjelenése,
570 Masod | Capitano. Olyan volt az arca, az egész megjelenése, mint
571 Masod | eszébe a családapának, hogy az üdvösség útja az új emberek
572 Masod | családapának, hogy az üdvösség útja az új emberek előtt megnyitandó.~
573 Masod | baptizátor.~– Ellentmondasz-e az ördögnek s az ő incselkedéseinek?~
574 Masod | Ellentmondasz-e az ördögnek s az ő incselkedéseinek?~Csak
575 Masod | Hangos kacaj rontotta meg az ünnepi hangulatot.~A Cava
576 Masod | nyámnyila mersz ellentmondani az ördögnek? Szarva van, úgy
577 Masod | meghívó intéssel mutatva az indusleánynak, hogy rajta
578 Masod | tőle:~– Ellentmondasz-e az ördögnek?~A Cava a fejéhez
579 Masod | mondok ellent! Nem bánt az engem, én sem bántom őtet.
580 Masod | egyszerre mindent elrontott az az ördöggel cimborázó indusleány.~
581 Masod | egyszerre mindent elrontott az az ördöggel cimborázó indusleány.~
582 Masod | magával a két fülénél fogva az oroszlánfóka-fiút.~– No
583 Masod | kiálta a Manola. – Megkaptad az ördögöt! Majd megkapod még
584 Masod | míg be nem gyógyul. Majd az Ábel (a Negrito neve) lehajtja
585 Masod | Bebét, mert újra megharap.~Az Ábel magával vitte a sziszegő
586 Masod | pajkosság alaposan elrontotta az ájtatos ünnepélyt.~A keresztelőmedencébe
587 Masod(1)| ellentmondasz-e az ördögnek és az ő cselvetéseinek?”~
588 Masod(1)| ellentmondasz-e az ördögnek és az ő cselvetéseinek?”~
589 Masod | gyógyítja. Azalatt a teendőit az Ábel végezte. Ő hordta fel
590 Masod | harapása?~– Hiszen ha csak az a baja volna! De egy csúnya
591 Masod | féreg”. Akit ez meglep, az a pokolnak van eljegyezve.
592 Masod | tudományos könyveiből, hogy mi az a furia infernalis. Egy
593 Masod | belefúrja a fejét, s utána vonja az egész hosszú fonáltestét,
594 Masod | elő, vászonpólyákkal, amíg az Ábel előkerült. Akkor én
595 Masod | a hozott vesszőkből meg az orsóból egy tekerőgépet
596 Masod | Isten! – Szabadíts meg az ördögtől!~(Most már megtudta,
597 Masod | már megtudta, hogy mi hát az az ördög.)~A Capitano odament
598 Masod | megtudta, hogy mi hát az az ördög.)~A Capitano odament
599 Masod | fúriát felcsavarta, amíg az megfeszült. Vigyázni kellett,
600 Masod | féreg bele ne szakadjon. Az a halál.~Mikor már a fonálféreg
601 Masod | rikácsolva sikoltott fel, az arca eltorzult a kíntól,
602 Masod | arca eltorzult a kíntól, az egész teste rángatózott,
603 Masod | a fejével. Csúnya állat az. Van neki a fején szarva,
604 Masod | nem lepi meg. Tudja, hogy az, ha elalszik is, a féreg
605 Masod | jobban ízlik neki, mint az embervér. Ezt megkísértjük.1~
606 Masod | ráragasztotta a daganatra. Lestük az eredményét. Meglepő volt
607 Masod | eredményét. Meglepő volt az. Néhány perc múlva az orsóra
608 Masod | volt az. Néhány perc múlva az orsóra felfeszített fonálféreg
609 Masod | nem hunyta le a szemeit az őrjítő fájdalomtól: most
610 Masod | kezében tartsa. Mert ha az álmában vagy fájdalmában
611 Masod | mozdulatot talál csinálni az orsóra felcsavart fonálteste
612 Masod | daganat támad, mely megöli az embert. Egyikünknek itt
613 Masod | fenekedett még rá.~– Mondtam az istentelennek, hogy ne komázzon
614 Masod | istentelennek, hogy ne komázzon az ördöggel! Most már megfogta!
615 Masod | Ha ellentmondott volna az ördögnek, nem választotta
616 Masod | Ghekkó-gyíkot keresni; mert ennek az epéje használ még a kígyóharapás
617 Masod | a Ruffo tartá a kezében. Az orsó folytonos működésben
618 Masod | folytonos működésben volt. Az egyre lazuló fonálféreg
619 Masod | két ragyogó, fekete szem. Az ördög tökéletes eszményképe.~
620 Masod | pokolféregnek a kicsalását az érett sajttal. Teljesen
621 Masod | sikerült.~A megszabadulás után az indusleány hagymázos vonaglásokba
622 Masod | szív nem tagadja meg magát. Az álomba merült beteget betakargatták
623 Masod | szükség.~Óh, mi mennyei áldás az asszonyi részvét a nagy
624 Masod | el: ketten teremtették, az Isten és az ördög), az ördög
625 Masod | teremtették, az Isten és az ördög), az ördög teremtette
626 Masod | az Isten és az ördög), az ördög teremtette a poklot,
627 Masod | ördög teremtette a poklot, az Isten az asszonyi szívet.
628 Masod | teremtette a poklot, az Isten az asszonyi szívet. Ki mondhatja
629 Masod | nem ismeri mind a kettőt? Az ördög gondolta ki a gyűlöletet,
630 Masod | bosszúállást, kínszenvedést; az Isten a szeretetet, az engesztelést,
631 Masod | az Isten a szeretetet, az engesztelést, a meggyógyulást.
632 Masod | engesztelést, a meggyógyulást. Az ördögnek is van fia: az
633 Masod | Az ördögnek is van fia: az a halál! Az Isten fia a
634 Masod | is van fia: az a halál! Az Isten fia a feltámadás.
635 Masod | Isten fia a feltámadás. Az ördög lelke az elkárhozás.
636 Masod | feltámadás. Az ördög lelke az elkárhozás. Az Isten szent
637 Masod | ördög lelke az elkárhozás. Az Isten szent lelke az idvezülés.~
638 Masod | elkárhozás. Az Isten szent lelke az idvezülés.~Ezek a nők elfelejtették
639 Masod | ott őrködtek fölötte, amíg az mély álomba volt merülve.
640 Masod | Hol vagyok? – kérdezé. – Az égben voltam. Eresszetek
641 Masod | voltam. Eresszetek vissza. Az Istenhez akarok!~Mi is meghallottuk
642 Masod | álltunk.~A Capitano belépett az ajtón, én a nyomában, utánam
643 Masod | van! – lihegé a Cava. – Az ott, a hosszú szürke szakállal!
644 Masod | hosszú szürke szakállal! Ő az atya, aki megszabadít. Aki
645 Masod | megszabadít. Aki megtisztít, az meggyógyít. Az ott a fia. (
646 Masod | megtisztít, az meggyógyít. Az ott a fia. (A Ruffóra mutatott.)
647 Masod | Jaj, de rossz a halál! Az Isten fia nem enged meghalni.
648 Masod | Kihoz a pokolból. Énekelnek az angyalok. Nem fáj semmi.
649 Masod | énekeljetek, olyan szépen, mint az elébb odafenn az égben.~
650 Masod | szépen, mint az elébb odafenn az égben.~Jó szívük volt. Mit
651 Masod | zsolozsmáját.~– Adjátok rám az ingemet – rebegé a beteg
652 Masod | Egészen más alak lett, még az arca is más.~– Egyebet is
653 Masod | megint odakerülök, ahol az a fényes asszony ragyog,
654 Masod | mennyországba, ő vette el az én rosszaságomat. Hagyd
655 Masod | rosszaságomat. Hagyd élve. Én áldom az ő marását.~Én meg voltam
656 Masod | keresztény vallás, ha nem ez az?~– Jól mondja a leány –
657 Masod | fejére.~– Ellene mondasz-e az ördög incselkedéseinek?~–
658 Masod | Keresztellek én tégedet Azmának, az Atyának, Fiúnak és Szentlélek
659 Masod | segített neki fölemelkedni.~Az Azma átölelte a fejét a
660 Masod | karjával, és megcsókolta az orcáját. Kinek tartotta
661 Masod | hívet. Óh, mily nagy volt az örömük fölötte.~Az új Azma
662 Masod | volt az örömük fölötte.~Az új Azma nem volt visszatartható,
663 Masod | előtt látott, azok talán az álomlátásban megimádott
664 Masod | megimádott alakok voltak? Az a rengő, ősz szakállú férfi
665 Masod | rengő, ősz szakállú férfi az Atya, az a sima képű ifjú
666 Masod | szakállú férfi az Atya, az a sima képű ifjú a Fiú,
667 Masod | a sima képű ifjú a Fiú, az a szelíd arcú nő a Boldogságos
668 Masod | nem halt meg, csak alszik.~Az ördög, ki elhagyja a kínzott
669 Masod | a kínzott emberi testet.~Az istentagadó, aki megtér
670 Masod | istentagadó, aki megtér az üdvösség hitéhez.~Akkor
671 Masod | Az istenáldás hónapja~Otthonról,
672 Masod | esztendőben a várva várt, az áldva áldott aratás, szüretelés
673 Masod | kasza. A politika elbújt az odújába.~Mennyivel élénkebb
674 Masod | Mennyivel élénkebb volt ez az áldott hónap ezen a kis
675 Masod | a kis szigetországon.~Ha az óvilágban is elpihent a
676 Masod | inkább kellett kiderülni az örömnek ezen a kis édenkerten,
677 Masod | tapasztalat embere. Tudja az érés idejét.~Ma van a szőlőszedés
678 Masod | hajóra, hordókba betöltik. Ez az első borszüret a szigeten.~
679 Masod | fogható fejedelmi kényelem. Az idő derült volt és meleg.~
680 Masod | derült volt és meleg.~Ebben az áldás havában olyan közel
681 Masod | jut mindenki egymáshoz. Az aratók népsége egy közös
682 Masod | vermek, hombárok megtelnek az Isten áldásával: az új év
683 Masod | megtelnek az Isten áldásával: az új év túl bőven el van látva.
684 Masod | sószikkasztás.~És ebben az egész mezei munkában, mely
685 Masod | egész mezei munkában, mely az évet berekeszté, valami
686 Masod | egy fia, meg egy leánya. Az egyiké a Juan és a Mária,
687 Masod | eddig azt tartottam, hogy az egy henteslegény, aki nem
688 Masod | tizenhárom esztendős volt. Az a kor, amiben a szív elkezd
689 Masod | beszélni.~A Ruffo is jó az indusleányhoz.~Ki nem volt
690 Masod | mi kis szigetvilágunkban az idilli élvezetek minden
691 Masod | illettem. Semmi sem kötött az elhagyott világhoz. Se hazám,
692 Masod | sátoraikhoz tértek, tüzet raktak: az Ábel előhozta a varsából
693 Masod | ignámegumó, italt adott hozzá az idei must. Ezt még a lyányoknak
694 Masod | hiszen még nem mámorító.~Az éjsötét beálltával megzendült
695 Masod | éjsötét beálltával megzendült az állatvilág kardala. A mocsarak
696 Masod | bölömbika mély kürtölésével.~Az embernek is kedve támad
697 Masod | is kedve támad ilyenkor az éjt megeleveníteni.~A Ruffónak
698 Masod | ugrabugrát a tűzrakás körül, hogy az csupa gyönyörűség volt,
699 Masod | fából. A teakfa cseng, mint az érc. A Mestiza játszott
700 Masod | emlékeztetnek. Bizonyosan az anyjától tanulta. Sok művészi
701 Masod | mögött mirimbának híják.~Akár az anyjától tanulta el ezeket
702 Masod | tűz mellé. Hisz ez volt az ő menyasszonya.~A Capitano,
703 Masod | felkelt helyéről a Mária.~Az egész társaság benne volt
704 Masod | élvezetben. Utánunk jön az a gejzír szigetére is.~Az
705 Masod | az a gejzír szigetére is.~Az angyali teremtésnek nem
706 Masod | előttem. Rosina magándala volt az a Sevillai borbélyból. Milyen
707 Masod | volt. Eddig ott guggolt az indusleány mellett, dudáját
708 Masod | előtt térdepeltem –, ez az én helyem!~Ránéztem. Hát
709 Masod | ni! Írhatnak pamfleteket az európai idealisták a párbaj
710 Masod | hadtest lakott a várában. Az egész világ, amelyben fölnevelkedtem,
711 Masod | tudsz.~Aztán elénekeltem az „A un barbière di qualità”-
712 Masod | t. (Mely nagy becsülete az oly borbélynak, ki érti
713 Masod | Don Basiliót énekelte.~Az egész Sevillai borbély dalműve
714 Masod | nyílt meg.~Kik lehetnek ezek az alakok?~Mely ország, mely
715 Masod | daljátéka. Ő tanította be az áriákat a gyermekeknek.
716 Masod | áriákat a gyermekeknek. Az ő mesternője volt az óvilág
717 Masod | gyermekeknek. Az ő mesternője volt az óvilág egyik leghírhedettebb
718 Masod | művésznő nevét.~Ismertem jól az utolsó évekig.~– Mit tudsz
719 Masod | Kétségbeestében levetette magát az ablakból a negyedik emeletről.
720 Masod | Ruffo ült egy cukorkévén az indusleánnyal. De amióta
721 Masod | indusleánnyal. De amióta az onnan felugrott velem ellenkezni,
722 Masod | velem ellenkezni, elfoglalta az üresen maradt helyét az
723 Masod | az üresen maradt helyét az Ábel.~Hozzáillő pár volt.
724 Masod | Mindenkinek van itt párja.~Mi az én hivatásom?~Ébren maradni
725 Masod | Mire valók voltak nekem az álmok?~Egyik álmom az volt,
726 Masod | nekem az álmok?~Egyik álmom az volt, amit ébren is folytattam,
727 Masod | hogy ez a Ruffo szereti az indusleányt, akivel annyi
728 Masod | leány a kunyhóban, a fiú az istállóban. Hallgatják egymás
729 Masod | is.~S ez a nő eszményképe az asszonnyá teremtett emberi
730 Masod | teremtett emberi lénynek.~Ha ő az Azma, akit az ősapa Ábelnek
731 Masod | lénynek.~Ha ő az Azma, akit az ősapa Ábelnek jegyzett el,
732 Masod | aki azt magának követelje: az útban álló Ábelt egy buzogánycsapás
733 Masod | megsemmisíti. Így történt az ősidőkben is, az emberi
734 Masod | történt az ősidőkben is, az emberi faj kezdetén.~Miért
735 Masod | most ezen a planétán, ha az emberi fajzat egyik felének
736 Masod | emberi fajzat egyik felének az ősapja a Sátán volna! Talán
737 Masod | járult ünnepélyes arccal, s az egész család előtt kinyilatkoztatta,
738 Masod | kinyilatkoztatta, hogy ő megkéri az Azma kezét az Ábel számára,
739 Masod | ő megkéri az Azma kezét az Ábel számára, s felhívja
740 Masod | annak a neje személyét, hogy az egymáshoz illő pár, az Azma
741 Masod | hogy az egymáshoz illő pár, az Azma és az Ábel házasságát
742 Masod | egymáshoz illő pár, az Azma és az Ábel házasságát szentesítsék.~
743 Masod | házasságát szentesítsék.~Ha már az első szakramentumban részesíthették
744 Masod | beleegyezésüket adták hozzá. Az Azma és az Ábel kezet fogva
745 Masod | adták hozzá. Az Azma és az Ábel kezet fogva jöttek
746 Masod | kezet fogva jöttek elénk. Az eljegyzés megtörtént.~S
747 Masod | kikutassuk, hol vannak a fészkei az ártó férgeknek.”~Ez még
748 Masod | kell egy patriarcha, aki az eljegyzett párt a közönség
749 Masod | boldogsághoz elő van írva az óvilágban. Talán még majd
750 Masod | meg egy gunyhója. Aztán ez az egész sziget is az övék,
751 Masod | Aztán ez az egész sziget is az övék, haereditario jure1
752 Masod | paradicsom. Osztja bőven az áldásait az Isten teremtéseinek,
753 Masod | Osztja bőven az áldásait az Isten teremtéseinek, kiket
754 Masod | áll.~A mennyegző ünnepére az újbor is kiforr. Minden
755 Masod | paradicsomnak plágái is vannak.~Az ősz, a szüret, a gyümölcsérés,
756 Masod | kukoricatörés, a burgonya-, az ignámeszedés együtt jár
757 Masod | öli, marja, szipolyozza az emberi fajt. A föld mélyéből
758 Masod | szüreti kunyhókba, rémítik az alvó hölgyeket. A vámpír
759 Masod | előtt strázsát áll a fóka: az állja útját békának, kígyónak,
760 Masod | legközelebbi napokban bekövetkezik az esőévad. Ez a Délvidéken
761 Masod | Ez a Délvidéken a tél, az újesztendő. Eltart hat hétig.
762 Masod | legelni, túrni.~Mielőtt az évszak beállítana, aminek
763 Masod | egyúttal távol maradnánk az új házaspár otthonától.)~
764 Masod | korán reggel, nem várva meg az örvendetes ünnepélyt, elindultunk
765 Masod | gejzírje, mely azt táplálta, de az csak egy karvastagságú vízsugár
766 Masod | kellett a Ruffónak kivágni az új lakosok számára szükséges
767 Masod | kunyhó a mocsár szélén, az éjjeli a karámban a bambuszból
768 Masod | eresztettük, körültekintettünk az ő domíniumában. Mert hát
769 Masod | domíniumában. Mert hát ez az ő uradalma volt. Ennek a
770 Masod | volt. Ennek a termése mind az övé. Ez az ő apanázsa.~Felkerestük
771 Masod | termése mind az övé. Ez az ő apanázsa.~Felkerestük
772 Masod | letakarva birkabőrrel, de az egészen fekete volt a kakerlákoktól (
773 Masod | sűrű füsttel töltötte meg az egész kunyhót. Ettől a boszorkányliszttől
774 Masod | mert a fal tőzegből van, ha az tüzet fog, a palota földig
775 Masod | palota földig leég. Ez itt az én tűzhelyem. Idő jártával
776 Masod | mondják, hogy van egy Isten. Az öregebbek mondják. Látták
777 Masod | sziget. Körös-körül a tenger. Az is egy világ. A hegytetőről
778 Masod | születtem. Azt sem tudom, az apám szült-e vagy az anyám.
779 Masod | tudom, az apám szült-e vagy az anyám. Mi oka volt rá? Kértem
780 Masod | Egyedül én magam vagyok az, akit gyűlölök. Csúf vagyok.
781 Masod | a java a másé, a rossza az enyém. Látod ezt a vidéket
782 Masod | vidéket magad előtt? Ezt is az Isten teremtette? Ez jutott
783 Masod | majd, sok nyár után, eljön az idő, amikor férfi leszek:
784 Masod | keresnem kell ebben a világban az embermódon hozzám való társat,
785 Masod | ide kell őt hoznom ebbe az én tóparti lakásomba, ebbe
786 Masod | téged azért küldött ide az a sokat emlegetett Isten,
787 Masod | beszéd után a Ruffót. Hisz ez az eszményképe a munkásnak.
788 Masod | magával egykorú leányt. Ki az? Mi az? Talán egy magas
789 Masod | egykorú leányt. Ki az? Mi az? Talán egy magas származású
790 Masod | akiknek vallása, politikája az emberevés.~Aztán én itt
791 Masod | emberevés.~Aztán én itt vagyok: az idegen.~Tizenegy ember elég,
792 Masod | Pálmakéregből csinálták azt az ős szigetlakók, a negritók.
793 Masod | Csáklya volt a kormány és az evező; esetleg fegyver is.
794 Masod | cserjékkel szövetkezve álltak az utunkban, baltával kellett
795 Masod | fiókáikat úszni. Láttuk, amint az óriás béka egy búvárcsemetét
796 Masod | alatta iszap van. Ha rálép az ember, alásüllyed, s aztán
797 Masod | Ez a tömpöly a tanyája az undok féregsokaságnak, itt
798 Masod | rovarvilág a lakomája; ezeknek az ismeretsége megint, a kormoránok,
799 Masod | átkainak. Ezen segíteni kell. Az a tufaszikla zárja el ezt
800 Masod | mocsárnak ki kellene áradnia az egész lapályra.~– Sohasem
801 Masod | ezt a sziklapartot bejárni az alatta elterülő kokojszás
802 Masod | tengerpart nádasaiban van az ívási tanyájuk. Ha a hím
803 Masod | a hím elhagyta a párját, az csak azért történik, hogy
804 Masod | sziklafalat keresztültörnünk, hogy az egész mocsaradat lezúdítsuk
805 Masod | egyszerre csak előttünk állt az alacsony barlang, melyet
806 Masod | a mocsárvíz lefolyásának az akadálya, a barlang elég
807 Masod | Talán lehet. Beszéljünk az öregekkel.~– Embererő nem
808 Masod | Nagyon össze volt karmolva az ábrázatja.~– Hogy vagy,
809 Masod | Ahogy látod. Áj, áj, nem jó az a házasság!~
810 Masod | gondoltam ki e bajon segíteni.~– Az attól függ, hogy mit felelsz
811 Masod | attól függ, hogy mit felelsz az első kérdésemre. Mikor e
812 Masod | nincsen. Én tartom magamat az Isten parancsolatjához: „
813 Masod | lőport föltalálta, s ezzel az egész emberiséget boldogtalanná
814 Masod | megismerkedjenek vele.~– Ami az emberölő fegyvert illeti,
815 Masod | boldog sziget a világon, ahol az itt születtek nem ismerik
816 Masod | magára vállalt: megtanulni az emberölés mesterségét. De
817 Masod | itt rekedve a hegytetőn. Az esőszak rendesen nagy mennykőhullásos
818 Masod | gejzír közép vízoszlopa, az fog fel minden mennykövet.
819 Masod | gondoskodva; ha mégis ide találna az istennyila tévedni. Gyere
820 Masod | boltozatot is képeztek; az elhasznált palackok üvegtalpaival
821 Masod | a villámcsapás ellen: de az nem érheti se az embereket,
822 Masod | ellen: de az nem érheti se az embereket, se a robbanóanyagokat.
823 Masod | megajándékozta a maga tüzével az emberiséget.~– A mocsár
824 Masod | bele a határozatába.~Amit az úr megellenzett, talán előresegítik
825 Masod | Máriát.~Elmeséltem nekik az egész bolyongásunkat a mocsárvilágban
826 Masod | hátrálok.~– Hát a Ruffo? Az sem félt?~– Az meg éppen
827 Masod | a Ruffo? Az sem félt?~– Az meg éppen vitézül viselte
828 Masod | hallották idefenn a hajón.~– Óh, az apa nem enged semmiféle
829 Masod | elsütni. Pedig van neki elég az üvegraktárában, de azokra
830 Masod | kivettek már a Padronéból, hogy az lőpor. Mármost szeretnék
831 Masod | szeretnék megtudni, hogy mi az a lőpor.~– Pedig arra nekünk
832 Masod | csodaszörnyekkel, amik annak az odúit lakják; a medúzákkal,
833 Masod | lakják; a medúzákkal, amik az érintésnél égetnek cafrangjaikkal,
834 Masod | boltozatról ugrálnak le az emberre, a szalamanderekkel,
835 Masod | mezőn; rémítik, rontják az embert, költik a pokolbeli
836 Masod | hozni egy olyan palackot az üveges raktárból, s odaadom
837 Masod | amiből neked elég van, hogy az ne legyen kénytelen lopni.”
838 Masod | kénytelen lopni.” Nohát itt az eset. Lopni kötelesség.
839 Masod | kezdő orgazda). – Mikor az esős évszak elkezdődik,
840 Masod | valamennyien összeszorulunk az üvegesraktárban. Az megvéd
841 Masod | összeszorulunk az üvegesraktárban. Az megvéd bennünket a villámcsapástól.
842 Masod | mondani, mennykőcsapás volt.~Az édes gyermek úgy mondta
843 Masod | mamát meg lehet tréfálni.~Az esős évszak nemsokára bekövetkezett.~
844 Masod | elsepert a passzátszél. Az állatok érezték már az időváltozást.
845 Masod | Az állatok érezték már az időváltozást. A juhok betakarodtak
846 Masod | Arra körös-körül beállt az éji sötétség.~Úgy látszott,
847 Masod | nőket a két fiúval együtt az üvegesraktárba, mi hárman
848 Masod | széláramlattal hajtott felhőtáborból. Az aztán a tündérek keringő-tánca!
849 Masod | koronájába lesújtson, amitől az szétrobbant, maga körül
850 Masod | a Capitano –, menjünk le az üvegraktárba.~Mind a hárman
851 Masod | a lőporellopást.~Odakinn az égiek harca bekövetkezett.
852 Masod | fölöttünk, vakító fény lövellt az üvegablakon át, s a következő
853 Masod | vas volt a hajón, a falak, az állványok tűzfényben ragyogtak,
854 Masod | onnan széthatalmasodott az egész vashajóra, be akart
855 Masod | menedékünkbe is, de itt útját állta az üvegekből rakott bástya
856 Masod | érthetővé tenni. Olyan volt az, mint egy megkorbácsolt
857 Masod | alant, akiket csúffá tett az emberi ész. De még kérdés
858 Masod | De még kérdés volt, hogy az izzóvá lett vasállványoktól
859 Masod | lőporral telt üveghenger.~Az a kísérteties zengés talán
860 Masod | megannyi láthatatlan nyirettyű. Az embernek a szívén járt keresztül.
861 Masod | finálét még egyszer hallani.~Az izzó állványok tüzétől lobogni
862 Masod | vakító fény világította be az egész termet, melyben az
863 Masod | az egész termet, melyben az élő alakok mint fehér szellemek
864 Masod | üvegtalpaival s azok között az izzó vasrostéllyal.~Középen
865 Masod | átölelve.~Én azt hittem, hogy az utolsó órám ütött.~A mennydörgés
866 Masod | rémületében eldobja a palackot, az összetörik, a lőpor kihull
867 Masod | összetörik, a lőpor kihull az izzó rostélyra, s akkor
868 Masod | vashajóstól együtt – ki az égbe, ki a pokolba…~A leány
869 Masod | megtartotta lélekjelenlétét. Az atyja arcát nézte. Örökkévalóságnak
870 Masod | elenyészett a túlvilági fény, az izzó vas elhalványult körös-körül,
871 Masod | világításánál.~Mikor elsötétült az üveges-terem, odalépett
872 Masod | gyújtózsinórok.~(Azok kellenek az ellopott lőporhoz.)~(Könnyű
873 Masod | maga munkáját.~Olyan volt az, mint a földindulás.~Jó
874 Masod | keletnek indul, kiirtja az egész pálmaerdőnket. Így
875 Masod | víztölcsérben szívta fel az égbe, fel a felhők közé
876 Masod | halandó szemmel meglátott, az azt senkinek élve el nem
877 Masod | volt, de a sötétségnek, az árnyéknak és a tajtékzó
878 Masod | belőle.~A gejzír vízoszlopait az iszonytató légnyomás lenyomta
879 Masod | volna, minket is felsodor az égbe; aztán csak dühöngve
880 Masod | éjszakában.~Ezzel a zivatarral az esős évszak megkezdődött;
881 Masod | magával hozta.~A nagy forgatag az egész mocsárvidéket teljesen
882 Masod | teljesen átváltoztatta. Az a sűrű bozót, melyet mi
883 Masod | forgatag, de kitölté rögtön az újult erővel kitörő gejzír
884 Masod | teknöncöt, a matamátát; pedig az itt lakott: sokszor hallotta
885 Masod | szörnyeteggel megküzdenie.~A Negrito az ilyen tusában remek fickó
886 Masod | Tökéletesebb csodaszörnyet az alkotó természet nem gondolhatott
887 Masod | rémséget egy ormány, mely az elefántéhoz hasonlít. Fegyvere
888 Masod | volna a páncéljáról.~És az a kis vézna termetű Negrito
889 Masod | feltátott szájába merészen, mire az megragadta az ormányával
890 Masod | merészen, mire az megragadta az ormányával a csónak elejét,
891 Masod | teknönc ormányát. Azzal az tehetetlenné volt téve.
892 Masod | tojásai fejedelmi csemegék. S az volt neki tömérdek.~– No,
893 Masod | pofont – mondá Ábel.~Neki az még mindig Cava volt, s
894 Masod | között a legkülönb legény az ős vadember.~No, de most
895 Masod | napok fognak telni. Azt az időt mi itt a karámban fogjuk
896 Masod | vadászzsákmányunkkal megérkeztünk. Az elejtett matamáta oda volt
897 Masod | kötve hátulsó lábainál fogva az Ábel csónakjához, aki hatalmasan
898 Masod | szörnyeteget kihúzta a szárazra, az indusnő nagyot sikoltott,
899 Masod | édes pofont; sőt átkarolta az Ábel fejét, s össze-vissza
900 Masod | magasztalva hősét, férjét, az igazi férfit. Most már megtudta,
901 Masod | már megtudta, hogy kicsoda az ő férje. Dehogy karmolta,
902 Masod | megszabadítottuk a hüvelyétől. Az a háti tekenő, a hasa vastag
903 Masod | lebocsátkozunk vele. Ebben fogok én, az Ábel csónakját követve,
904 Masod | hártyájából majd készül az én számomra hasonló csónakosing,
905 Masod | mind bebizonyította nekünk az indus menyecske, fölséges
906 Masod | számára. Kenyeret adtak hozzá az artocarpus cipói. Istenáldotta
907 Masod | elraknak, soha meg nem romlik. Az íze egészen hasonló a búzakenyéréhez.
908 Masod | előttünk készen, megadta az Isten. Olyan világ van itt,
909 Masod | ragasszuk. Ezt is bőséggel ád ez az Isten fája.~Mikor aztán
910 Masod | Isten fája.~Mikor aztán az én ladikommal készen lettünk,
911 Masod | tőzegvágáshoz.~Én kipróbáltam az új csónakot. Tökéletes alkotás
912 Masod | lőporos-palackkal.~Nekünk az Ábellel elébb ki kellett
913 Masod | érje, aztán kicsiholtam, s az égő taplóval meggyújtottam
914 Masod | sikert messziről láthattuk. Az a sok állathulla, mely a
915 Masod | rohammal zúdult a barlang felé.~Az akadály el volt hárítva,
916 Masod | minden csapásától.~Ruffo az arcomat csókolta, Ábel a
917 Masod | diadalunk volt ez. De főképp azé az angyalé odafenn. Vajon hallotta-e
918 Masod | a hajóhoz, eldicsekedni az idelenn történtekkel. Az
919 Masod | az idelenn történtekkel. Az Azma is velünk tartott.
920 Masod | magamtól azt a kérkedést, hogy az új ladikomat bemutassam,
921 Masod | hoztunk. Irigység látszott az arcán. Ő volna a hivatott
922 Masod | Nagyon hüledezett, mikor az elejtett szörnyeteg fejét
923 Masod | nyilaimmal meglövöldözni. És az Ábel mert vele szembeszállni!~
924 Masod | gyorstüzelő karabin, aminőt az apád rejteget előtted, majd
925 Masod | te is vitézül legyőznéd az ilyen szörnyeteget; de hallgatnom
926 Masod | akarta őket megtanítani az emberölésre.~Efölött sokat
927 Masod | Amint megérkeztünk a hajóra, az ottlevők sűrű üdvözlettel
928 Masod | fogadtak mindannyiunkat. Az argonauták az aranygyapjúval
929 Masod | mindannyiunkat. Az argonauták az aranygyapjúval nem csináltak
930 Masod | egyszerre boldoggá lenne az egész emberiség?~– Csakhogy
931 Masod | hozná egymáshoz a népeket, az ismeret, a szeretet, a szükség
932 Masod | megtanulni, hogy mire való az emberölő fegyver.~– Hiszen
933 Masod | Hiszen tudomány manapság az emberölés mestersége: olyan
934 Masod | mely megvédi a gyengébbet az erősebb ellen. Ezért meg
935 Masod | is művészi vívó vagy.~– Az vagyok. S volt idő, amikor
936 Masod | vagyok. S volt idő, amikor az volt a jelszavam: „Ketten
937 Masod | Nemes feladat, elismerem. De az a nehéz kérdés áll előtte,
938 Masod | leszúrni, bottal leütni az ellenfelet, civilizáltabb
939 Masod | civilizáltabb mód szerint az utcán lepuffantani revolverrel?~
940 Masod | már fel. A megcsalt férj az inasával együtt a megkapott
941 Masod | egymásnak a fejéhez.~– Hisz az egész stílszerű.~– Sőt még
942 Masod | helyettesíti a párbajt. És előáll az ököljog uralma. Egy erőszakos
943 Masod | s azzal sorba pofoztatja az ellenpárt szónokait. Jó
944 Masod | izmosabb herkulest, aki az „előttem öklöződött” tisztelt
945 Masod | is lesz mellette. Ez lesz az egyedüli módja a parlamenti
946 Masod | szívben, addig annak a kardnak az élét, annak a fegyvernek
947 Masod | kezében, mégis átalakította az egész világot, a tenyereibe
948 Masod | vasszegekkel győzelemre vitte az ég uralmát, a szeretet országát
949 Masod | le a fegyverekkel!”~– Hát az legelőször is tönkretenné
950 Masod | volt Sebők huszárkapitány, az osztrák volt Riedesel vasasalezredes,
951 Masod | össze kivont karddal. S az óriás maradt halottan. Ez
952 Masod | A harmadik eset volt az ötvenes években, az önkényuralom
953 Masod | volt az ötvenes években, az önkényuralom korszakában.
954 Masod | előkelő ifjú jelent meg az előkelő társaságban, akiknek
955 Masod | tekintélyekkel szembeszállani, s az ország jogait nyílt szóval
956 Masod | jogait nyílt szóval hirdetni. Az abszolutizmus vezérei azt
957 Masod | neveit feljegyezte a krónika. Az egyik volt Tisza Kálmán,
958 Masod | Kálmán maga kapott sebet az arcán, s annak a helyét
959 Masod | testvére, barátja. Sziget az országunk a népek tengerében.
960 Masod | mennyországot megszerzi a hit és az erény; de a földi hazát
961 Masod | keblén is siratja”.~Kik ezek az emberek itten? Akiknek se
962 Masod | nemzetük?~Majd megtudom én azt…~Az esős évszak mindnyájunkat
963 Masod | év óta nem tudtok semmit az elhagyott világról! – mondtam
964 Masod | Te eszerint odáig ismered az országok történetét, ahol
965 Masod | lesz a tegez felajzására az eddig használt pálmaháncs-idegnél.
966 Masod | gyantájával, mely most lágy az esőtől, könnyű lesz a nyílvessző
967 Masod | csendesen szortyogtatta az üres pipáját, fölállt a
968 Masod | szögletből, s nekivetette a hátát az ajtónak. Be ne jöjjön senki.~
969 Masod | én –, ami világossá teszi az én állításomat, hogy minden
970 Masod | tökéletesíteni, ahogy azt az újabb hadászati találmányok
971 Masod | Kuba szigete, fellázadva az anyaország ellen. Katonát
972 Masod | hajókkal. S a hadjárat vége az lett, hogy az egykor oly
973 Masod | hadjárat vége az lett, hogy az egykor oly hatalmas Spanyolország
974 Masod | Észak-Amerika.~Néztem a hatást az arcokon. A Capitano nagy
975 Masod | spanyol nemzet. Jaj annak az országnak, amit csak a fegyvererő
976 Masod | rejtélyes család előtt, az olasz hadsereg nagy katasztrófáját
977 Masod | ütközetet kísérlett volna meg, s az olasz király kénytelen hadisarcot
978 Masod | fővezérét keresztülvágta az egész ellenséges hadseregen.
979 Masod | ez azt bizonyítja, hogy az olasz gyakorlatibb eszű,
980 Masod | eszű, mint a magyar, mert az csak a puskáját hullatta
981 Masod | Nem azt bizonyítja. Hisz az olasz szabadságharc alatt
982 Masod | alatt bámulatos példáit adta az olasz fiatalság harci vitézségének;
983 Masod | tiszteit a tábori szolgálatra, az új találmányú fegyverek
984 Masod | kémszemlészetre, portyázásra, az előőrsi és hátvédi rendelkezésre,
985 Masod | és hátvédi rendelkezésre, az éjszakai előnyomulásra,
986 Masod | éjszakai előnyomulásra, az állásvédésre, a színlelt
987 Masod | Egy szóval, nem tanították az emberölés tudományára. No
988 Masod | ujjmutatása volt. Adott nekik az istenség egy országot, melynek
989 Masod | aztán elmondtam előttük az angol-boer háború történetét,
990 Masod | szövőszékre ült, a Capitano az esztergályozó műhelyén gyakorolta
991 Masod | napon (még mindig tartott az eső) ismét a sakkozó-asztalnál
992 Masod | találkoztunk a Capitanóval.~Az utolsó partit azzal nyertem
993 Masod | tárgyunkról, a fegyverről, az emberölésről.~Volt rá tárgyam
994 Masod | emberölésről.~Volt rá tárgyam az elmúlt tizenkét év történetéből.~–
995 Masod | Capitanótól.~– Nagyon jól. Az az ország az eszményképem.~–
996 Masod | Capitanótól.~– Nagyon jól. Az az ország az eszményképem.~–
997 Masod | Nagyon jól. Az az ország az eszményképem.~– Méltán.
998 Masod | eszményképem.~– Méltán. Ebben az országban lett törvénnyé
999 Masod | kivették a pallost. Még az államnak sem szabad embert
1000 Masod | sem szabad embert ölnie.~– Az éltet Isten adta, Isten
1-500 | 501-1000 | 1001-1189 |