Part

 1 Bev  |           imádkoznak, hogy segítsen nekik ehhez a másik istenhez,
 2 Bev  |            jutni.~Délelőtt prédikál nekik valaki a mennybéli istenről,
 3 Bev  |        elalusznak, délután prédikál nekik más valaki a földi istenről,
 4 Bev  |        fölébrednek.~A Jehova kiadja nekik a tízparancsolatot: azt
 5 Elso | hajóslegények nem természettudósok, nekik semmi örömük nem volt a
 6 Elso |            süldőket átvenni – mondá nekik a Negrito. – Én addig felvezetem
 7 Elso |               Hát te nem segítettél nekik a munkában?~– Soha! Dolgozni?
 8 Elso |          mert nektek kell.”~Elhozom nekik a szerzetesünket a hajóról.
 9 Elso |         legelnek, s szolgáltassa ki nekik a felajánlott vágómarhákat.~
10 Elso |         tartós mulatságot szereztem nekik jövőre.)~– Hanem most már
11 Elso |            belekóstoltunk, a többit nekik hagytuk. Nagy mohón elfogyasztották.~–
12 Elso |             az én hajómhoz, én adok nekik két olyan lámát, amilyent
13 Elso | főudvarmesteri dignitásra. Tetszett nekik a szalonna, pirított kenyérrel.
14 Elso |       kapkodta fel a lábait, ez nem nekik való séta volt. Hanem aztán
15 Elso |              hogy jó példát adjanak nekik a követésre.”~„Ne tagadd
16 Elso |         mennyi tenyértörésbe került nekik, amíg a népük számára egy
17 Elso |        műhelyeik, a raktáraik. Volt nekik mivel eldicsekedni. A Negrito
18 Masod|       egykor új párok, majd építünk nekik otthont kőből, fából, vetünk
19 Masod|            meg a Máriát.~Elmeséltem nekik az egész bolyongásunkat
20 Masod|    fogyasztóval. Nem tudom, ki hord nekik mostan forrásvizet lámaháton,
21 Masod|             Nem tudták, mi volt ez. Nekik fogalmuk sem volt a lőpor
22 Masod|             nem magyaráztam azt meg nekik. Ezzel tartoztam a Capitanónak.~
23 Masod|             ujjmutatása volt. Adott nekik az istenség egy országot,
24 Masod|           reggel volt.~Nem kívántam nekik jóreggelt. Ezt tiltottá
25 Masod|             óriás.~Ekkor a Capitano nekik fordítá a tömlő csövét,