Part

 1 Elso |           vagyok. A matamátát is meg tudom ölni, a nagy tekenősbékát,
 2 Elso |             szép történeteket. Onnan tudom, hogy az angyal kikergette
 3 Elso |               Ezt fogom felajánlani. Tudom, hogy örülni fognak neki. (
 4 Elso |          Kérdés csak az, hogy miként tudom napirendre hozni.~A Capitano
 5 Elso | kiszabadulhatnak a habtorlatból. Nem tudom, mi lett belőlük. Valószínű,
 6 Elso |             budai keserűvíz!” – „Mit tudom én? Én sohasem, ittam ásványvizet.
 7 Elso |            örülni fog neki, aki, úgy tudom, hogy vallásos érzelmű.~
 8 Elso |           leány ellenében.~Magam sem tudom, mint kerültem bele ebbe
 9 Elso |           maliciózusnak lenni.~– Nem tudom, kedves kapitányom, az ön
10 Masod|           hozasz?~– A hajó eltűnt.~– Tudom jól. Az éjjel hallottam
11 Masod|            nincsen, egyéb hasznát is tudom én venni, mint kukoricát,
12 Masod|       Versenytársak lettünk, azt már tudom. Itt van ni! Írhatnak pamfleteket
13 Masod|               Itt születtem. Azt sem tudom, az apám szült-e vagy az
14 Masod|            csak – mondá a Negrito –, tudom én már, hogy mi rekeszti
15 Masod|           lesz két fogyasztóval. Nem tudom, ki hord nekik mostan forrásvizet
16 Masod|       egyesítené valamennyit. De hát tudom, hogy ez mind lehetetlenség.
17 Masod|  Magyarország” – ez volt a jelszó.~– Tudom – mondá a Capitano, s kezét
18 Masod|        fényes ajándék a tündértől.~– Tudom a végét. Egyszer aztán az
19 Masod|              én erre a helyre?~– Nem tudom.~– Gondolod, hogy azok az
20 Masod|             elvették a papirost. Meg tudom érteni azt a lángszellemű