Part

 1 Elso | korbácsolták. Azt hittük, hogy el vagyunk veszve. Hajótulajdonosunk
 2 Elso | keresztülcsapott rajtunk; búvárok vagyunk; nem fulladtunk bele; ott
 3 Elso |         ki fejünkből! Tengerészek vagyunk, kétszersült a kenyerünk.
 4 Elso |           hiszem, hogy nem messze vagyunk már ettől a megoldástól.~
 5 Elso |         tette a kezét.~– Kollégák vagyunk, tegezzük egymást, tengerészek
 6 Elso |       talaj, amibe hajónkkal bele vagyunk akadva, láva. És így ennek
 7 Elso |          De azért mégiscsak fogva vagyunk a hajónkban. Alattunk a
 8 Elso |    lávában) mindketten szuverének vagyunk.~– Mi, ketten? – mondám
 9 Masod|          vitte csendesen.~– Benne vagyunk a vízfolyásban – mondám
10 Masod|        van fegyvered hozzá? Heten vagyunk itt férfiak, két asszony
11 Masod|         Padronéval, s teljesen el vagyunk rá készülve. Nem fognak
12 Masod|         volt a jelszavam: „Ketten vagyunk, én és a kardom.” De most
13 Masod|      Holnap, nem! még ma, ahányan vagyunk férfiak, mind lemegyünk
14 Masod|       számra szorítkozik. Nyolcan vagyunk hozzá, önnel együtt kilencen.~–
15 Masod|        fiút meg a Negritót. Hatan vagyunk férfiak: az egész vadember-tábort