bold = Main text
Part grey = Comment text
1 Bev | isten.~Afrika kaffereinél és a Jeges-tenger csukcsjainál;
2 Bev | kívánd a másét, óhajtsd apád és anyád halálát, hogy örökséghez
3 Bev | azé a hatalom, az ország és a dicsőség. (Azért ki is
4 Bev | kikötőben megállapodik ki- és berakodásra, a mi hajóapródunkat
5 Bev | kiket kitűnő ismereteik és gyakorlati ügyességük miatt
6 Bev | megnyilatkozásokból találgatni, és a végén mégis lehetőnek,
7 Elso | matróz mind a fülén fekszik és aluszik; de ha ébren van,
8 Elso | oszthatta a parancsokat.~És amellett teljes szélcsend
9 Elso | ködkürttel tutultatni nappal és éjjel, hogy szemközt jövő
10 Elso | oldalt nem tér el róla, és az alkony pírjától színt
11 Elso | kúpján az égre lövellő gőz és lúg, mely öt oszlopra szakad;
12 Elso | csaknem függőlegesen megy föl, és zuhan alá az egekből. Ez
13 Elso | lenni.~Hogy egy forró vizet és gőzt okádó gejzír aljából
14 Elso | amely csak a víz alatt él és működik. Szaporítja a faját,
15 Elso | faját, építi a várát: virág és féreg egy személyben. Teremtő
16 Elso | a vérpiros, rózsaszínű és fehér íriszek, nemes korallok,
17 Elso | ötvösművészetnek, csupa gyöngyből és aranyból összerakva. „Ez
18 Elso | kínál tinektek tíz toklyót és tíz süldőt, csak küldjetek
19 Elso | tölcsérétől a hegy lábáig és még messze a tengerbe. A
20 Elso | amilyen széles az volt, és minden lonka átalakítva
21 Elso | munkákban. Valamennyi fának és cserjének, még a gumós virágoknak
22 Elso | megrakva, fügefákkal vegyest. És azt a tömérdek tropikus
23 Elso | munkákból tanultam ismerni és bámulni. Most mind elém
24 Elso | jöttek. Gazdagság van itten!~És mindez egy újabb rejtély
25 Elso | képzett természettudósnak és otthonról gazdagnak.~Talán
26 Elso | feltörjenek. Én csak hálóval és szigonnyal tudok bánni:
27 Elso | bele egy kókuszpálmába. És aztán fejéhez vágta Ádámnak
28 Elso | Jézust átvitte a tengeren, és szent Flóriánt, aki a tüzet
29 Elso | családjának, cselédeinek, és hogy sertéshússal élnek,
30 Elso | keresztelve? Te meg a Cava és a Capitano, meg a Padrone
31 Elso | legalább nyolcszáz tonnás. És csak két férfi lakik rajta:
32 Elso | gépésznek, egy segédkormányosnak és nyolc matróznak. Hát azok
33 Elso | gyapjúövet, csíkos vászonbugyogót és facipőket. Arca himlőhelyes
34 Elso | szürkült. A haja is göndör volt és sűrű, veresre hajló szürke.
35 Elso | előttem a kajütgádor ajtaját, és a csigalépcsőre mutatva.
36 Elso | előtt: egy férfit, egy nőt és egy leányt.~A férfi elém
37 Elso | Kordiálisan nyújtá elém kezét, és kétszer is megszorítá. (
38 Elso | hajósnépünknek toklyókat és süldőket ajándékozott.~–
39 Elso | finom metszésűek, állán és két orcáján szépséggödröcskék:
40 Elso | lesz, mint a zongorázás, és még praktikus haszna is
41 Elso | kisasszony egy motolla előtt ült és csivélt. Ez a szó azt teszi
42 Elso | hogy az a Mestiza. A Manola és a Padrone leánya. Azé volt
43 Elso | napirendre hozni.~A Capitano és a Donna közbeléptek. A kedves
44 Elso | kérdé a Capitano.~– A vihar és a köd.~– A köd ez időszakban
45 Elso | is a tifon verte ide.~– És én örülök ennek a balesetnek.
46 Elso | Uriescat, Trixist, Heliconiát és a többi pompás virágokat,
47 Elso(1) | beszélt: magyarul, németül és latinul. J. M.~
48 Elso | származhattak ide.~A Capitano és a Donna egymásra néztek.
49 Elso | tolla, kárminpiros az orra és a szemei körülete; csak
50 Elso | képmása lehetett arcban és a szemek kifejezésében,
51 Elso | hajazott: csupa ideg, ín és izom; a haja is szőke volt,
52 Elso | minden egzotikus flóráját és faunáját. Hisz ilyen földöntúli
53 Elso | fajtából, amelynek füle van és sörénye.~Nem láthatták az
54 Elso | fókának, melynek füle van és sörénye, fogságban megszelídül.~
55 Elso | kiáltának rám a hölgyek és a Kadét.~– No, az nem lehetetlen –
56 Elso | egy diónak a diótörőben. És látod, hogy megvan épen:
57 Elso | bele vagyunk akadva, láva. És így ennek a vulkánnak tűzokádónak
58 Elso | lehetett szóhoz jutni.~– És a víz hová lesz az üstből? –
59 Elso | Dacára annak, hogy halak és már meg vannak halva.~–
60 Elso | fölött, mint két lámpást. És ezek mind ezernyolcszáz
61 Elso | Hogy mi történik a föld és a tenger mélységeiben.~Mielőtt
62 Elso | vezette.~– Ez a mi ivó- és főzővizünk – magyarázá a
63 Elso | gyökerekben, dugványokban és a növények, virágok magvait,
64 Elso | Fűtőt, fűtősegédet, gépészt és nyolc matrózt a legmagasabb
65 Elso | barázdákká sorakozó habokkal. És amellett tökéletes szélcsend
66 Elso | oldalán, egész a tengerig. És mi feltartózhatatlanul közeledtünk
67 Elso | parancsot adtam a gépésznek és kormányosnak, hogy teljes
68 Elso | igyekezzenek a hajót megfordítani, és ellenkező irányba terelni.
69 Elso | más, mint a nőm, a Manola és a kormányos.~Amint a gőz
70 Elso | kellett esnünk.~Csak egy férfi és két nő maradt velem. Azokat
71 Elso | folyott ott le: a rombolóé és a megtartóé, a tűz és víz
72 Elso | rombolóé és a megtartóé, a tűz és víz istenéé. A vulkán-szikla
73 Elso | kémény, a gőzkürt bömböl és süvölt: pánsíp lett belőlük.
74 Elso | húrja pengett volna, magasan és mélyen; néha egy dörgő pattanással
75 Elso | jégkéreg képződik, citerapengés és villámcsattanás összesített
76 Elso | gesztenye, amerikai dió- és theobromofákból keverve
77 Elso | theobromofákból keverve cserrel és bükkfával. A cserje, liáne
78 Elso | bükkfával. A cserje, liáne és bérce iszalagjával egybebozótozva.
79 Elso | buján zöldült a csincsésben. És magasan, a hegyoldalt takaró
80 Elso | gyümölcsfürteikkel, a szágópálmák. És ezek a „principes”-ei a
81 Elso | lakásukra. Aztán a jártasság és az ösztön segélyével keresztül
82 Elso | utunkba; de annak keserű és dohos volt a vize. Végre
83 Elso | sziklakoloncaival a tűz- és vízhányó hegy; most egészen
84 Elso | amiknek széleit bambusz és lótusz köríté. Egy dombos
85 Elso | karámba. Puszta volt az és lakatlan. A bambuszból összetákolt
86 Elso | vízben megfőzte a halat és a lisztes gumókat, s aztán
87 Elso | elhelyezve, odahozta elénk, és megkínált bennünket vele.
88 Elso | át szaporodni, amíg nyáj és konda lesz belőlük. Ezeknek
89 Elso | nincsen; de van ásónk, kapánk és izmos tenyerünk. Mienk úrbérben
90 Elso | szolgáltatni; ők most itt a király és királyné.~– Akik a birkáinkat
91 Elso | targallyat gyűjtöttünk össze, és tüzet raktunk. Gyufánk még
92 Elso | Azután egy darab szalonnát és kétszersültet megpirítottunk,
93 Elso | meg fenséges princünket és princesszünket. No hát bizony
94 Elso | meg azt a vitatott fúrót és egy kecskeszarvat. Azok
95 Elso | meghódolásukat. Adtak földet, füvet és vizet.~Hátra van a honalkotás.
96 Elso | kifeszült láncára, s kézzel és lábbal felkapaszkodva rá,
97 Elso | Manolát. Hisz akik pulkkal és ignáméval bővelkednek, azokkal
98 Elso | különbözetek vannak köztem és a Padrone között e szigetvilág
99 Elso | Hajónkon van kézi-szekérke és állatszállító ketrec. Ezeknek
100 Elso | kereshette az élelmét a réten és tóban. Az állami háztartás
101 Elso | gépházunkat árasztá el. És azóta ez a nagy gejzír megmaradt
102 Elso | Padronéval: víz, kókusz és batatász. A szatyorból legelébb
103 Elso | kókuszdiókat hozott magával és ignámékat, azoknak most
104 Elso | hátán levő terhével.~– És mindez állami szubvenció
105 Elso | Dehogynem; övék lett a kókusz és ignámé, amennyit csak elbírtak
106 Elso | ignáme-körözöttel, pisztáciamártással. És ennek már tizenkét esztendeje.
107 Elso | megérkezett kormányosunk, és a Padrone hangját hallottam
108 Elso | asztal végére. Én a Donna és a Cara szomszédságába jutottam,
109 Elso | ki teremtettem a világot, és benne a földet s a földön
110 Elso | paradicsomba a rabszolgaságnak és bűnöknek világából.”~(Ez
111 Elso | magadnak bálványokat, aranyból és ezüstből emberek képmásával,
112 Elso | bűnt követsz el, bánd meg és tedd jóvá; mert nem az én
113 Elso | pihenést a te szolgádnak, és igavonódnak, ha kifáradt,
114 Elso | Tiszteljed a te apádat és anyádat; de az apák és anyák
115 Elso | apádat és anyádat; de az apák és anyák is tiszteljék az ő
116 Elso | lopáshoz folyamodjék, de ételt és italt tégy ki az ablakodba,
117 Elso | akinek Isten adta az életet és a lelket. Ha valaki megbántott,
118 Elso | odaalant a karámban elég.~És engemet valami lappangó
119 Elso | inkubálni. A természet rendje és az adott helyhezet kényszere
120 Elso | az itt született fiaknak és leányoknak a kor megérésével
121 Elso | összeköttetésbe lépése az emberi és isteni törvények szerint
122 Elso | emberpárnak két fia volt, Káin és Ábel és azoknak ismét két
123 Elso | két fia volt, Káin és Ábel és azoknak ismét két ikernővére,
124 Elso | földdarab. Körös-körül a tenger és a korallzátonyok. Új emberek
125 Elso | észrevette a kérdést az arcomon, és sietett felvilágosítani.~–
126 Elso | alaptőkével, igazgatótanács és kormányi szubvenció. S hogy
127 Elso | a kettő.~Eleinte a Donna és a Manola igyekeztek a leányaikat
128 Elso | karonfogta a kormányos, és magával vitte tovább.~Én
129 Elso | Az emberek édesanyja és mostohája~Mind a kettő ugyanaz
130 Elso | az ujjait úgy kell ésszel és erővel kifeszegetni; pedig
131 Elso | úszkál, repked, sápog, vad és házi szelíd állat vegyest,
132 Elso | magasból, akivel csak a hattyúk és flamingók mernek szembeszállni.~
133 Elso | déli oldalán felnőtt pinia- és ilex-erdő, mely az utolsó
134 Elso | volt hozzá, csak katlanról és tüzelőszerről kellett gondoskodnunk.
135 Elso | elejtett matamata teknőjéből és vastag bőréből, s hogy a
136 Elso | forgó szíjat hajtja a korong és a fogaskerék, abba van fogva
137 Elso | mintaképe volt az ősnőnek. Magas és nyulánk, duzzadó idomokkal,
138 Elso | ártatlanság, a tisztaság és a lángoló szeretet bálványképe,
139 Elso | felfoghatatlan. Szépsége és jósága a mitológiába szárnyal.~
140 Elso | hősök, nábobok között… És most ide van elítélve egy
141 Elso | majd megtudják, hogy Mária és Johannes egy pár nem lehetnek,
142 Elso | közöttük áll a Sion hegye és a Vatikán.~Az erdő megzendült,
143 Elso | Dehogy csíp, az megáld és megszentel.~– Aztán minek
144 Elso | mennyországtól, hisz ott villámlik és mennydörög.~– Ott van az
145 Masod | Tertullián és Szent Ágoston~Keserű érzés
146 Masod | ha becses ajándékot kap. És ezek elszöknek az éj sötétjében,
147 Masod | mindent a hajótulajdonosnak és a szerzetesnek. Azok megrémültek.
148 Masod | teérted, hanem a toklyókért és a süldőkért, amiket e szigetről
149 Masod | szertartás, aminek a gyermekek és az anyáik úgy örültek, elmarad.~–
150 Masod | nem ismered Tertulliánt és szent Ágostont.~– Bíz azok
151 Masod | Monde-jának harmincegy kötete és több ismeretterjesztő, technikai,
152 Masod | gyógyászati munka francia, angol és olasz szöveggel.~Ebből megtudtam
153 Masod | maga veszi át az orvos és gazdász szerepét; és azt
154 Masod | orvos és gazdász szerepét; és azt is megtudtam, hogy ez
155 Masod | alapján, nemcsak a püspökök és diakónok vannak megbízva
156 Masod | támadt azután szent Ágoston és Tertullián között heves
157 Masod | papi személy távollétében ő és a felesége fogják a felavatandókat
158 Masod | akadály) áll fenn a keresztapa és keresztleánya között.~Hát
159 Masod | suhancok, kisasszonyok és pesztonkák már értenek a
160 Masod | ez a jelenet.~A Capitano és felesége ünnepi hímzett
161 Masod | felavatottak megcsókolták egymást és a baptizálók kezeit, akik
162 Masod(1)| ellentmondasz-e az ördögnek és az ő cselvetéseinek?”~
163 Masod | fájdalommal. Poussielgue és Bomare tanúskodnak e szörnyeteg
164 Masod | leány hánykolódott fektében és kiabált:~– Isten! Isten! –
165 Masod | zanzárónak, szúr, harap és karmol.~– Te ismered ezt
166 Masod | bajt elmondtam előttük, és siettek velem vissza a karámhoz.
167 Masod | ketten teremtették, az Isten és az ördög), az ördög teremtette
168 Masod | azt látták, hogy szenved és hogy leány. Nem gondoltak
169 Masod | Ruffónak: „Hozd le a medencét és a keresztelőkelyhet a hajóból!”~–
170 Masod | Azmának, az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.~
171 Masod | fejét a sebesült karjával, és megcsókolta az orcáját.
172 Masod | raktunk össze kukorica- és cirokkévékből, amik előtt
173 Masod | kényelem. Az idő derült volt és meleg.~Ebben az áldás havában
174 Masod | alatt szünetel a cukorfőzés és a sószikkasztás.~És ebben
175 Masod | cukorfőzés és a sószikkasztás.~És ebben az egész mezei munkában,
176 Masod | patriarkális alakok, a Capitano és a Donna bírták a vezérszerepeiket.~
177 Masod | együttes hivatásuk a Padronénak és a Manolának. Mindegyik párnak
178 Masod | leánya. Az egyiké a Juan és a Mária, a másiké a Ruffo
179 Masod | Mária, a másiké a Ruffo és a Mestiza.~A Mária volt
180 Masod | tehetett vele, amit akart.~És a Ruffo már tizenhárom esztendős
181 Masod | menyasszonya.~A Capitano, a Donna és a Mária egy csoportban ültek
182 Masod | szép leány van a világon és két szerelmes férfi, senki
183 Masod | Capitano tapsolt hozzá.~És ez a tapsolás valami rendkívüli
184 Masod | arcban, alakban oly szép. És ők évek óta együtt laknak
185 Masod | lenne más, mint Sátán?~No és nincs ilyen Sátán?~Dehogy
186 Masod | számára, s felhívja a családfő és parancsnok és annak a neje
187 Masod | a családfő és parancsnok és annak a neje személyét,
188 Masod | egymáshoz illő pár, az Azma és az Ábel házasságát szentesítsék.~
189 Masod | jelleme előtt.~A Capitano és a Donna beleegyezésüket
190 Masod | beleegyezésüket adták hozzá. Az Azma és az Ábel kezet fogva jöttek
191 Masod | kígyónak, felfalja valamennyit. És én rakom a száraz ignámekévéket
192 Masod | csapásoknak elejét vehetnők.~(És egyúttal távol maradnánk
193 Masod | henteslegény a legeszményibb lovag és nemesember ezen a világon.~
194 Masod | kvártélya is volt: nappali és éjjeli. A nappali egy tőzegkockákból
195 Masod | el, pukkant szerteszét, és sűrű füsttel töltötte meg
196 Masod | Ráértünk a kunyhó elé leülni és pipára gyújtani.~Volt ott
197 Masod | vidra nem cserélne velem. És nekem mégis osztoznom kell
198 Masod | jutott nekem örökségül. És most arra kell gondolnom,
199 Masod | akinek nincs válogatása. És akkor aztán ide kell őt
200 Masod | lakásomba, ebbe a férgek és szörnyek hazájába! Hát nem
201 Masod | testi ereje, munkakedve és aztán vágya a boldogság
202 Masod | szigetvilág; rájuk bízta. És már ezen a külön földdarabon
203 Masod | Csáklya volt a kormány és az evező; esetleg fegyver
204 Masod | különben a revolveremet és a kardomat is magammal hoztam,
205 Masod | nimféa-levelekkel, fennúszó rózsaszín és égszínkék tulipánokkal és
206 Masod | és égszínkék tulipánokkal és libegő máktokokkal, amiket
207 Masod | víz csatornanyílásán.~– No és ha ezt a nyílást megtaláltuk
208 Masod | tengerbe, minden ártó férgeivel és csúnya szörnyetegeivel együtt.~–
209 Masod | leveleikkel, felül sárga és kék tulipánjaikkal, mákforma
210 Masod | a dögletes levegőtől.~– És aztán mit nyerünk vele,
211 Masod | tévedni. Gyere oda velem, és lásd meg. Fenyegető zivatar
212 Masod | öblös palackokban a lőpor és dinamit.~Ezt nekem a Capitano
213 Masod | voltak beburkolva a karabinok és töltények. A selyem is villanymentő.~
214 Masod | szükségünk volna – mondám én. És aztán leírtam nagy merészséggel
215 Masod | világába lehetett látni.~– És ezt egyetlen olyan palackkal,
216 Masod | hajóra a szükséges élelmi- és tüzelőszert. A szél megszűntével
217 Masod | dörgésétől megrendült ég és föld.~Láthattuk, hogy közelít
218 Masod | közelít felénk egyenesen, és azt is, hogy nem emelkedik
219 Masod | rakott bástya körös-körül. És ekkor a villám elkezdett
220 Masod | jajgatnának körös-körül, fenn és alant, akiket csúffá tett
221 Masod | angyalnak, mint a sírását.~És e pokoli rémjelenet alatt
222 Masod | sötétségnek, az árnyéknak és a tajtékzó világosságnak
223 Masod | újult erővel kitörő gejzír és a felhőszakadás. A Ruffo
224 Masod | fenyegetve tekergette fel és alá, miközben fülhasító
225 Masod | lepattogtak volna a páncéljáról.~És az a kis vézna termetű Negrito
226 Masod | alatta, a barlangszádán füst és láng lövellt elő, messze
227 Masod | feltorlasztva a hullámot. Ruffo és Ábel bámulva tekintének
228 Masod | hatalmas teknönc-sonkát és egy kosár teknönc-tojást
229 Masod | szatyorban a matamáta fejét és egyéb troféumait. Én sem
230 Masod | nyilaimmal meglövöldözni. És az Ábel mert vele szembeszállni!~
231 Masod | nemzetek gyűlölik egymást, és ez a gyűlölet felemészti
232 Masod | jelszavam: „Ketten vagyunk, én és a kardom.” De most őrültségnek,
233 Masod | helyettesíti a párbajt. És előáll az ököljog uralma.
234 Masod | mondá a Capitano. – Mózest és Jézust. Mózesnek nem volt
235 Masod | gonosz?), s folytattam:~– És most itt állunk kicsiny
236 Masod | mennyországot megszerzi a hit és az erény; de a földi hazát
237 Masod | nemzetem~Nehéz mondás! – És lehetetlen.~Lehetünk hajótöröttek,
238 Masod | portyázásra, az előőrsi és hátvédi rendelkezésre, az
239 Masod | állásvédésre, a színlelt és a komoly rohamokra, szétszórt
240 Masod | rohamokra, szétszórt sorban és tömegben.~– Egy szóval,
241 Masod | baromtenyésztők alapították, Transzvál és Oranje köztársaság volt
242 Masod | felfedezett aranybányák és gyémánttelepek, melyek egész
243 Masod | akinek minden fia ért a lóhoz és puskához, dacolhat egy nagyhatalommal,
244 Masod | nem esnek le a lóról.~– És mégis megőrzik a hazájukat.~–
245 Masod | nyakamba, tele harapni- és innivalóval. Valószínű volt,
246 Masod | kezünkbe fogtuk az evezőt és a csákányt, s azzal leszálltunk
247 Masod | csináltunk a csónakokkal és halhártyaingekkel. És mármost
248 Masod | csónakokkal és halhártyaingekkel. És mármost Isten nevében előre!~
249 Masod | csónakjainkat a sziklakoloncokhoz és kiszálltunk.~– No most vegyük
250 Masod | gyémánttal vetekedő drágakő és ennek a változatai, eltérései.
251 Masod | mekkora szerencsével! – És aztán elmondtam neki a tapasztalataimat.
252 Masod | kezdtem.~Leírtam, amit láttam. És azután elővettem a tarsolyomból
253 Masod | egy természeti ritkaság.~– És ezt nem lehet viselni ékszernek! –
254 Masod | ki viseljen itt ékszert? És kinek a kedvéért? – mondá
255 Masod | Sok mindent, ami drága és becses. Palotákat, uradalmakat,
256 Masod | hírnevet.~– Tegye ön hozzá „és fényes rangot, címeket,
257 Masod | hozzátehetem, hogy Ausztrália és a szigetvilág szintén nem
258 Masod | hozzád tartozó bajtársakat.~– És aztán mi jó van abban, ha
259 Masod | milliomos, aki vagyonát esze és szerencséje útján szerezte,
260 Masod | áldást oszt, semmi rosszat.~– És ennek a dicsőségnek az eléréséhez
261 Masod | hajóra szállnunk feleségemmel és gyermekeimmel együtt, s
262 Masod | nászútra indult Olaszországba. És egy hónap múlva már a férj
263 Masod | tele vannak a hírlapok. És a hozományul kapott milliók?
264 Masod | a Frères Provenceaux-nál és a dívák üldözése Párizstól
265 Masod | híres volt a szépségéről – és az énekéről.~Mindinkább
266 Masod | vállalkozókat. A maga esze és tehetsége után alapít vállalatot,
267 Masod | dúsgazdag ember, akinek esze és becsülete van. Azt csak
268 Masod | elkövetője nagy ember, gazdag és becsületes. Nincs védelmezője.
269 Masod | egész életünket vasúton és jachton töltsük. De hová
270 Masod | Vagy talán az agráriusok és merkantilisták? Vagy talán
271 Masod | Akik alatt mind mélyen és következetesen ássa aknamunkáját
272 Masod | nihilizmus, a hontagadás és égtagadás hatalmas szelleme?
273 Masod | A Capitano folytatá:~– És most nézz magad körül, s
274 Masod | hogy áldásainak örüljenek. És ami fődolog, nem kényszeríti
275 Masod | én rajzoltam”. De mire és mivel? Itt nincs papirosos
276 Masod | ragyogott tőle a hímzett virág és pillangó.~A Capitano zsémbelt
277 Masod | istenasszonyok közé tévedt Páris. És talán kezemben van az Eris-alma.~
278 Masod | ebből.~Egy reggel az Ábel és az Azma lélekszakadva rohantak
279 Masod | teknőc, a kenguru húsa szívós és kemény, ehetetlen. A boa
280 Masod | az embertársát. Az olcsó és jóízű. A többi húsfélének
281 Masod | elindítani Dél-Afrikába és a Szigetvilágba, mely az
282 Masod | embertársainknak kiszolgáltassa.” És ezen vállalatnak fényes
283 Masod | kezeskedem. Mert amilyen utálatos és undorító bűn az öngyilkosság,
284 Masod | jeltelenül; annyira dicső és magasztos életbefejezés,
285 Masod | jövendője lesz, s a niám-niámok és maforik nemzete örök időkre
286 Masod | mégis megvédjük magunkat és a hozzánk tartozókat.~Aztán
287 Masod | ontani; magamét vagy a másét. És ezen a boldog szigeten megőrülök.~
288 Masod | Kitaláltam magamtól a tengerre.~És most itthon vagyok.~Az egész
|