Part
1 Bev | tízparancsolatot: azt nem fogadják, meg; a pénzisten az ellenkezőjét
2 Bev | lopj, de ölj, add el, vedd meg a szerelmet, hamisíts, kívánd
3 Bev | valaha ember, ez nem történt meg soha.~Akinek pénze van,
4 Bev | sovány élelem nem felel meg a kívánságaiknak. Az igazgató
5 Elso | több ivóvizes hordót, aztán meg egynéhány eleven vágni való
6 Elso | matrózoknak jó a füstölt hús meg a burgonya, de a mi úri
7 Elso | urak számára három kecskét meg három agutit (afféle malacot).~
8 Elso | különös tünemény lepett meg mindnyájunkat.~Amint a napspektrum
9 Elso | elképzelni, miért marad meg az a fehér felhő a kúpnak
10 Elso | azzal a feladattal bízott meg a kapitány, hogy kössem
11 Elso | lehettünk attól a kúptól, melyet meg akartunk közelíteni. Nem
12 Elso | a kő, hogyan vastagszik meg a törzse? Élő növény ez
13 Elso | dereglyénk; nem is próbálkoztunk meg vele.~Azon törtem a fejemet,
14 Elso | Te emlékezel arra?~– Én meg a Cava.~– Ti ketten hogy
15 Elso | Ti ketten hogy maradtatok meg?~– Mikor a tengert láttuk
16 Elso | ettől a vadembertől!)~Én meg akartam jutalmazni a derék
17 Elso | markába.~Vigyorogva forgatta meg a tenyerében.~– Mi ez? Ilyet
18 Elso | mert neked kell.”~(Hogy meg volna ezzel oldva minden
19 Elso | bowie-knife, azzal kínáltam meg a Negritót.~A kezét sem
20 Elso | odanyújtotta nekem, hogy nézzem meg.~A bámulat fogott el; annak
21 Elso | kapzsiság démona lepett meg.)~– Eljuthatsz, ahogy én
22 Elso | vize.~– Hogy nem főttél meg abban a forró lúgban?~–
23 Elso | lúgban?~– Valamennyiben meg kellene főni az embernek,
24 Elso | Bizonyosan a gazdái. Hány év óta?~Meg akartam tudni, mióta van
25 Elso | italt, a pulkot csapolják, meg a kupuasszut kakaó-tobozaival,
26 Elso | ki más, mint a Capitano, meg a Padrone a saját két kezükkel.
27 Elso | halász vagyok. A matamátát is meg tudom ölni, a nagy tekenősbékát,
28 Elso | tudsz te valamit Ádámról meg a paradicsomról?~– Hogyne?
29 Elso | őröl, süt, főz; a Capitano meg a Padrone kapál, arat, csépel;
30 Elso | mondásából azt értettem meg, hogy a Donna a bibliából
31 Elso | kérdeztem a Negritótól:~– Meg vagytok ti keresztelve?
32 Elso | vagytok ti keresztelve? Te meg a Cava és a Capitano, meg
33 Elso | meg a Cava és a Capitano, meg a Padrone gyermekei?~– Hogyne
34 Elso | mikor kijövünk a hajóból, meg mikor bemegyünk.~Ez hát
35 Elso | azokat nem keresztelték meg: azért nincsen nevük.~Egy
36 Elso | De hát minek ölnél te meg egy embert? Meg akarod enni?~–
37 Elso | ölnél te meg egy embert? Meg akarod enni?~– Hát te nem
38 Elso | lakik rajta: egy kapitány meg egy kormányos. Hisz ezen
39 Elso | Ezt már nem kérdezhettem meg a Negritótól.~Kilátás nem
40 Elso | valamikor veres lehetett, míg meg nem szürkült. A haja is
41 Elso | hajóskényelemnek felelt meg.~Három alakot láttam magam
42 Elso | magyar, abból a szakácsné meg fogja érteni, hogy mi a
43 Elso | Itinera Principum Koburgi. Meg a Cariudo2 vadászatai négy
44 Elso | hullott a gejzír zápora. Hogy meg ne ázzék, hirtelen felkapta
45 Elso | látszik, hogy még nem ismertem meg az egész rejtélyes családot.
46 Elso | hogy engemet semmi sem lep meg.~– Fiók még – mondám szakértő
47 Elso | üveglapokon keresztül.~– Meg kell neked mutatnom az egész
48 Elso | lehetőségét az magyarázza meg, hogy hajómnak kettős feneke
49 Elso | két férfi: egy kapitány meg egy kormányos.~– Ezt nem
50 Elso | hanem, hogy mint rögzött meg itten. Mint geológus észrevehetted,
51 Elso | Azokat a gejzír hozta oda. Meg voltak főve.~– Ezek azok
52 Elso | annak, hogy halak és már meg vannak halva.~– Ismerem
53 Elso | az. Katalóniai. Ez soha meg nem tanul spanyolul, dacára
54 Elso | idealista életterve nyilatkozott meg ebben.~Én emlékeztem hasonló
55 Elso | este az a tünemény lepett meg bennünket, hogy teljes szélcsend
56 Elso | parancsot adtam, hogy fordítsa meg a hajót, s irányítsa kelet
57 Elso | a veszélyt.~Ekkor tudtam meg, hogy micsoda erő lakik
58 Elso | Manolához: „Hát mi nem öleljük-e meg egymást utoljára?” Őket
59 Elso | láva felszínét.~Egyelőre meg voltunk mentve a fenyegető
60 Elso | elhelyezve. Nagy örömünkre mind meg voltak épségben, csak egy
61 Elso | amiket senki sem zavar meg! A nászlakomából semmi sem
62 Elso | lett belőlük. A bóra jelent meg. A szelek között az oroszlán.
63 Elso | hatalmas anyja, a tenger, újabb meg újabb gőzgomolyait: a bóra
64 Elso | lapályán már a lávaréteg meg volt szaggatva azokkal a
65 Elso | emberi alakot pillantottunk meg: egy fiút, meg egy leányt.
66 Elso | pillantottunk meg: egy fiút, meg egy leányt. Félmeztelen
67 Elso | anyanyelvük volt. A Padrone meg tudta velük értetni magát.
68 Elso | magát. Hová lett apa, anya, meg a többiek? A gyermekek azt
69 Elso | életfenntartás ösztöne maradt meg náluk. Végre megosztozkodtak
70 Elso | nyilak a tegezzel, a fúró meg a kobak, a leánynak a kapa
71 Elso | kobak, a leánynak a kapa meg a balta. Azzal elkezdtek
72 Elso | garabót hozott magával, mely meg volt töltve most kikapart
73 Elso | oldalán szomorú tájék nyílt meg szemeink előtt: egy leégett
74 Elso | s ezúttal mi vendégeltük meg fenséges princünket és princesszünket.
75 Elso | övétől a kulacsot, s kínálja meg az italával illusztris vendégünket,
76 Elso | vendégünket, ahogy illik: ő kezdje meg az áldomást. Soha olyan
77 Elso | hozott magával egy kobakot, meg azt a vitatott fúrót és
78 Elso | vele. A Padrone kóstolta meg elébb. Cuppantott utána
79 Elso | ilyen terem, ott nem halnak meg az emberek szomjan. Ebből
80 Elso | valami a mustból, a vajíróból meg a nyírvízből. A maradékot
81 Elso | parancsoltam, a kapitány (nekem meg az asszony), de most megrögzöttünk
82 Elso | amíg az élelmüket maguk meg tudják keresni? Meg a tyúkot,
83 Elso | maguk meg tudják keresni? Meg a tyúkot, libát, pulykát,
84 Elso | megsütött ignámét. Azzal meg éppen lekenyerezte a Manolát.
85 Elso | beszélni akar, tanuljon meg katalónul. Mi a Padronéval
86 Elso | végiggurulnak; sülve érkeznek meg a parti sziklákig.”~Egymás
87 Elso | ketrecben elfér egy láma meg egy pápuagyerek. Azok leereszkedhetnek
88 Elso | a horgonyig, nem égetik meg a talpukat. Mi ketten a
89 Elso | gondozása alatt. A lámák meg a birkák dús legelőre találtak
90 Elso | tóban. Az állami háztartás meg lett állapítva.~Ekkor egyszerre
91 Elso | egyszerre nagy változás lepett meg bennünket.~A gejzír újra
92 Elso | mélyében. Heves lökések rázták meg a hajónkat, recsegett-ropogott
93 Elso | gondoskodni, hogyan szabaduljunk meg az elárasztásától. Ezt elértük
94 Elso | csaholásban nyilatkozott meg. De három szót már meg tudott
95 Elso | nyilatkozott meg. De három szót már meg tudott értetni a Padronéval:
96 Elso | kéreg alatt izzó lehet. Meg kell kísértenünk. Facipőink
97 Elso | ajkszegleten.~– Ugyan kérlek, tedd meg. De a következményeit te
98 Elso | Kimaradt belőle az „add meg minékünk a mi mindennapi
99 Elso | ennek a fejét alaposan meg kell mosni”, dörmögé az
100 Elso | nem gejzírről.” – „Bocsáss meg, señor, én láttam a poklot
101 Elso | fóka alakban”. Ezért aztán meg is szidták, ki is kacagták;
102 Elso | feltámadáshoz.~Csak én tartottam meg a komolyságomat. A szépséges
103 Elso | akaratomat emberi szóra meg nem változtatom. Ha bűnt
104 Elso | Ha bűnt követsz el, bánd meg és tedd jóvá; mert nem az
105 Elso | nem az én haragom büntet meg téged, hanem saját bűnöd.
106 Elso | bosszúálló Isten; nem büntetem meg az apák bűneit a fiakban
107 Elso | tartsd fáradságnak. Pihenj meg, amikor kifáradtál, s adj
108 Elso | mint az összetett kéz.”~(Ez meg már éppen törvényszegés!
109 Elso | a követésre.”~„Ne tagadd meg, s ne sajnáld a szűkölködőtől
110 Elso | lelkiismeretére, hogy az büntesse meg olyan sebekkel, amik belül
111 Elso | igaz. Éles szóval ne sérts meg senkit.”~„Ne kívánd a más
112 Elso | embertől, hogyan szerzette meg a boldogságot, s tégy hasonlóképpen.”~(
113 Elso | kenyerünket, de nem felejtkezett meg a mindennapi sajtunkról…
114 Elso | mesterséggel utánozni.~A kormányos meg volt hódítva általa. Ez
115 Elso | isteni törvények szerint meg van határozva. Kiki az átellenesével,
116 Elso | Ábelé Owaën. Így nevezi meg őket Euticheus, alexandriai
117 Elso | találta, az szép volt. Ezt meg is mondta apjának. Az ősapa
118 Elso | azé legyen a szép Azma. Ez meg is történt. Ábel oltárfüstje
119 Elso | megtörténhetett, mért ne történhetnék meg másodszor is? Amikor új
120 Elso | téged szeret”. No, hát ha meg találják fogadni?~Talán
121 Elso | a tükörbe, s akkor látom meg, hogy „Nini! Még egy hetedik
122 Elso | ellenben sírva fakadt.~A Ruffo meg volt rökönyödve. Az a szándék
123 Elso | Könnyű munka volt az: csak meg kellett rázni a gesztenyefa
124 Elso | férgeknek; jó lesz velük meg nem ismerkedni.~A tengerpart
125 Elso | se állatra nézve. A sót meg a cukrot.~E kettő nélkül
126 Elso | hozzá! Arra van az eszed, meg a két kezed.~A cukornedvet
127 Elso | ezeken a köteleken ragadt meg a legtisztább sókristály,
128 Elso | alakítottak. A Capitano meg a Padrone.~Mennyi észtörésbe,
129 Elso | mozgásban a hajtógépeket, ő feji meg a juhokat, ő látja el szüleséggel
130 Elso | munkában, az csak halászik meg szüretel.~Ott várt bennünket
131 Elso | ezzel a kés nyelét markolta meg, mely az öve mellé volt
132 Elso | bolondjára talál. – Ha a világ meg talál nyílni előtte. „Ha!”~
133 Elso | Nem a felhő keresztel meg, hanem egy kegyes atya,
134 Elso | Hogy szemérmesen jelenhess meg a szent atya előtt, amikor
135 Elso | el kell takarni? Talán te meg a Donna szebbek vagytok,
136 Elso | vagytok, vagy a Mestiza meg a Manola, amért be vagytok
137 Elso | Álljatok mellém, mondják meg ezek az idegen férfiak,
138 Elso | Téged nem keresztelünk meg.~A Cava szétnézett, hogy
139 Masod| de rendes ember azonkívül meg szokta köszönni, ha becses
140 Masod| akartam tenni: ezért büntetnek meg.~Az elmúlt este mily örömmel
141 Masod| feleségemmel vitatkozom, akkor meg én fogadom el azt, amit
142 Masod| fordulva. – Férjem kereszteli meg a fiúkat, én a leányokat.~
143 Masod| kettőnek édesapja, aztán meg (még többet is akart mondani;
144 Masod| insidiis?”1 Ezt az újszülött meg nem érti. Még talán az anyanyelvén
145 Masod| az anyanyelvén sem érti meg. Azért van szüksége a sponsorra,
146 Masod| Ellentmondok.~Hangos kacaj rontotta meg az ünnepi hangulatot.~A
147 Masod| parancsoló kézmozdulatot értette meg.~Azután a Donna szólt hozzá,
148 Masod| Bebét nem keresztelitek meg?~A fókát!~Hallatlan istentelenség!~
149 Masod| lámát, s végzi a dolgodat. Meg ne rúgd a Bebét, mert újra
150 Masod| Ezzel a vízzel öntözzük meg a mai nap emlékére ültetett
151 Masod| Akkor én a hozott vesszőkből meg az orsóból egy tekerőgépet
152 Masod| Isten! Isten! – Szabadíts meg az ördögtől!~(Most már megtudta,
153 Masod| Mikor már a fonálféreg teste meg volt feszülve, mint a húr,
154 Masod| A fehérbőrűt nem lepi meg. Tudja, hogy az, ha elalszik
155 Masod| beszéltünk, hogy a pokolbeliek meg ne hallják.~Egyéb jelensége
156 Masod| lelankad, s csak addig, amíg meg nem feszül.~Engem felküldött
157 Masod| szokott használni. Minden meg lett bocsátva a Cavának.
158 Masod| tökéletes eszményképe.~A Cava meg volt szabadítva. S ezt bizony
159 Masod| A női szív nem tagadja meg magát. Az álomba merült
160 Masod| Eresszetek hozzá, hadd öleljem meg!~S a legmagasabb extázisban
161 Masod| Én áldom az ő marását.~Én meg voltam rendülve. Mi hát
162 Masod| igaza volt. Ő szabadította meg a halálra kínzó szörnyetegétől
163 Masod| pusztában!~A leány, aki nem halt meg, csak alszik.~Az ördög,
164 Masod| most senki, csak a sarló, meg a kasza. A politika elbújt
165 Masod| Mindegyik párnak volt egy fia, meg egy leánya. Az egyiké a
166 Masod| borulva, hévvel csókoltam meg a kezét. Boldog voltam,
167 Masod| szigeten. Sohase váljak meg innen.~Azonban hirtelen
168 Masod| két szerelmes férfi, senki meg nem akadályozhatja, hogy
169 Masod| gyilkolást én nem honosítom meg ezen a boldog szigeten.~
170 Masod| elő. Maga a Donna zendíté meg a dalát. Rossini csodaszép
171 Masod| egész sejtelemvilág nyílt meg.~Kik lehetnek ezek az alakok?~
172 Masod| bizalmas közléssel tisztelt meg.~– Ez a feleségem kedvenc
173 Masod| Szétnéztem, hogy hová húzzam meg magamat.~Eddig a Ruffo ült
174 Masod| volt.~Így beszél egy férfi!~Meg kellett hajolnom a Ruffo
175 Masod| egy csónakja, egy hálója meg egy szigonya, a menyasszonynak
176 Masod| szigonya, a menyasszonynak meg egy gunyhója. Aztán ez az
177 Masod| korán reggel, nem várva meg az örvendetes ünnepélyt,
178 Masod| és sűrű füsttel töltötte meg az egész kunyhót. Ettől
179 Masod| teremtett ember, a Negrito meg a Cava bírják a karámot
180 Masod| a Cava bírják a karámot meg a tavat. A szakállas emberek,
181 Masod| szakállas emberek, a Capitano meg a Padrone tartják a vashajót,
182 Masod| eltávolítanád a hajódról. Gondold meg, hogy a hajód vasból van,
183 Masod| Gyere oda velem, és lásd meg. Fenyegető zivatar közeledtére
184 Masod| közeledtére egy menedékbe húzódunk meg valamennyien.~A menedék
185 Masod| elhangzani. Ne tudjanak meg a gyermekek arról semmit,
186 Masod| nők.~Felkerestem a Donnát meg a Máriát.~Elmeséltem nekik
187 Masod| kardom van! Egy sárkánytól én meg nem hátrálok.~– Hát a Ruffo?
188 Masod| Ruffo? Az sem félt?~– Az meg éppen vitézül viselte magát.~
189 Masod| szó, amivel papát, mamát meg lehet tréfálni.~Az esős
190 Masod| imádkozott: „de szabadíts meg a gonosztól, ámen!”~A Manola
191 Masod| odarohant hozzá.~– Ezt te ölted meg? Te magad?~S dehogy adott
192 Masod| rigolyás, szeszélyes. Öljön meg egy matamátát.~A boldogság
193 Masod| szárazra elraknak, soha meg nem romlik. Az íze egészen
194 Masod| pedig nem magyaráztam azt meg nekik. Ezzel tartoztam a
195 Masod| látnunk. Ezzel a sziget meg lett szabadítva a morotvája
196 Masod| tudatlanságban: ne tudja meg, hogy van puskapor a világon.
197 Masod| De vajon nem zavarhatja-e meg valami véletlen? Ez a vulkánsziget
198 Masod| az erősebb ellen. Ezért meg kell rá tanítani a fiainkat.~–
199 Masod| a Messiás tiltó mondása meg nem fogja akadályozni, hogy
200 Masod| ellenséges tábor bámulatára vívta meg azt két kiválasztott dalia:
201 Masod| magyar előkelő ifjú jelent meg az előkelő társaságban,
202 Masod| a földi hazát nem tartja meg más, mint a hősi vitézség.~
203 Masod| pálmaháncs-idegnél. Aztán meg nyílvesszőket faragtak bambusznádból,
204 Masod| csigaszilánkokat hogyan erősítsék meg a kenyérfa gyantájával,
205 Masod| töltényekkel, s ezzel ajándékozni meg őket. Öt perc alatt megtanultak
206 Masod| kormányzással menthette volna meg a spanyol nemzet. Jaj annak
207 Masod| ütközetet kísérlett volna meg, s az olasz király kénytelen
208 Masod| ökleiket fogják emelgetni.~Meg sem mozdultak. Igyekeztem
209 Masod| elhullott, de a hadvezér meg lett szabadítva.~– Hát ez
210 Masod| újabb kísérletet próbáltam meg a titok felderítésére.~A
211 Masod| kegyelmezzetek senkinek!”~Ez meg éppen teljes részvétlenséggel
212 Masod| utolsó partit azzal nyertem meg, hogy egy pionnal elütöttem
213 Masod| kísérője. Így történhetett meg, hogy mikor Genfben a gőzhajóhoz
214 Masod| körútjából visszatérve, ismét meg fog állapodni a sziget előtt –
215 Masod| No, amit magad kívántál. Meg akartad látni azt a barlangot,
216 Masod| Egyszerre szegletbe tört meg a föld alatti vápa egyenesen
217 Masod| tágas öblöt képezett, ahol meg lehetett pihenni. Odakötöttük
218 Masod| viselni ékszernek! – jegyzé meg a Donna.~– Van ott ékszernek
219 Masod| odanyújtotta ezt nekem.~– Tarsd meg belőle ezt magadnak emlékül.~
220 Masod| fog kelteni.~Az nem lepett meg, hogy a drágakő felfedezése
221 Masod| majd holnap. Ma ünnepeljük meg itthon e fölfedezést.~A
222 Masod| marad.~– Az egész világ meg fog változni körülöttünk –
223 Masod| Addig, ameddig – jegyzé meg a Capitano.~A leányok összevissza
224 Masod| tulajdonképpen én érdemeltem volna meg.~No, majd még jobban is
225 Masod| No, majd még jobban is meg fogom érdemelni. Az egész
226 Masod| megkezdett turzás látható volt. Meg akarták rögtön kezdeni a
227 Masod| kőszénréteget vizsgálta meg alaposan.~Azonnal behívott
228 Masod| megtörtént, azt nem rója meg senki, mert nincs joga hozzá.
229 Masod| halmozni törekesznek? Nevezz meg nekem egy ilyen százmilliomos
230 Masod| perverz indulatoknak, helyét meg nem találó örök idegenje
231 Masod| tudnának róla beszélni, meg azok a petit soupée-k a
232 Masod| maga a sokszoros milliomos meg a felesége miféle állást
233 Masod| igazgyöngysor: senki sem látja meg az asszonyt. A milliomos
234 Masod| van. Azt csak akkor tűri meg a társadalom, ha bolond.
235 Masod| becsületes. Nincs védelmezője. Meg kell neki halnia. Ha a saját
236 Masod| Ha a saját keze nem öli meg, kivégzi a kétségbeesés.
237 Masod| szigetről. No hát, az ember meg a pereputtya majd csak találna
238 Masod| szelleme? Ez a haza?~Mélyen meg voltam rendülve.~A Capitano
239 Masod| Súlyos mondások voltak, meg kellett hajolnom előttük.~
240 Masod| úgy, mint a bajtársaméi), meg a vademberek az alattvalóim.
241 Masod| mangalicák is segítenek benne, ők meg a burján gumóit turkálják
242 Masod| akitől elvették a papirost. Meg tudom érteni azt a lángszellemű
243 Masod| mit is örökítettek volna meg írásban? Hát a fiúk meg
244 Masod| meg írásban? Hát a fiúk meg leányok? Mit írtak volna?
245 Masod| Csak egy ember értette meg, hogy mi a vágyam. A Negrito,
246 Masod| realisztikus idill, amit jobban meg tud írni Tolsztoj, Zola.~
247 Masod| félelmes ellenség: kit egyen meg az ember? Csak az embertársát.
248 Masod| a mi szigetünket lepték meg.~– No, barátom – mondám
249 Masod| gyorstüzelő puskákat, s tanítsd meg a kezelésükre a két fiút
250 Masod| a kezelésükre a két fiút meg a Negritót. Hatan vagyunk
251 Masod| tagjaikat, a levegőbe ugráltak, meg hasra vetették magukat,
252 Masod| visszaúsztak.~– No, ezek meg fogják emlegetni, amíg új
253 Masod| kannibálok baromsokasága támadja meg. Nem kell neki tüzelőfegyver,
|