Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
eközben 2
ékszernek 2
ékszert 1
el 121
él 5
eladó 2
eladta 1
Frequency    [«  »]
151 már
143 mi
131 capitano
121 el
119 itt
116 ki
114 mint
Jókai Mór
Szívlobbanás

IntraText - Concordances

el

    Part
1 Bev | megfogadják: „de lopj, de ölj, add el, vedd meg a szerelmet, hamisíts, 2 Bev | ügyességük miatt szerződtettek el tőlünk idegen hajóstársaságok, 3 Elso | üres szakaszokba helyezzen el több ivóvizes hordót, aztán 4 Elso | száll, se oldalt nem tér el róla, és az alkony pírjától 5 Elso | korbácsolták. Azt hittük, hogy el vagyunk veszve. Hajótulajdonosunk 6 Elso | gyorsan jött, oly hirtelen el is vonult, s átegendte az 7 Elso | hogyCava”.~– Te nevezted el annak?~– Én.~– Talán karmol?~– 8 Elso | nézzem meg.~A bámulat fogott el; annak az arasznyi hosszúságú 9 Elso | fogantyúja végén fajult el a kés anyaga hárlekinné. 10 Elso | csónakoddal; honnan indultál el?~– Onnan a hegytetőről. 11 Elso | Azóta tizenkét év múlhatott el eszerint. A Negrito lehet 12 Elso | bizonyosan akkor vesztette el, mikor a lávába belefúródott. 13 Elso | szintén spanyolul mondám el neki idejövetelem okát. 14 Elso | Engem a bámulat ragadott el. Még soha ilyen csodálatos 15 Elso | hajóslegényekhez, s vezesse el őket a tanyára, ahol a birkanyájak, 16 Elso | eltörte volna a karodat!~– El is törte volna, ha apámtól 17 Elso | mint egy mopszli.~– Kapd el!~Akkor aztán egy perc alatt 18 Elso | pofájához.~– Nagy hajlamot árul el a fickó a dohányzáshoz. 19 Elso | kürtőn keresztül szabadult el az üstből, hanem a felnyitott 20 Elso | Becsületszavamat adtam , hogy el fogom hallgatni.~– E napokban 21 Elso | makkjait, amiket új otthonomban el akartam helyezni.~Állatokról 22 Elso | míg eredeti magasságát el fogja érni. Észrevehető 23 Elso | előtti ligetesben kezdett el a kapájával vájkálni, a 24 Elso | mely a karám előtt terült el.~A partján hevert egy 25 Elso | ásványvíz-rakomány, szomjan veszünk el.~– Az Isten majd gondoskodik 26 Elso | vízzel tölt árkok állták el az utunkat, amiket hosszú 27 Elso | tűzhányó kitörése pusztított el. Hogy a sziget északi oldalán 28 Elso | büszkélkedő erdőt borította el tűzhamujával, olvadt ércbombáival, 29 Elso | köpködve, cikákolva. Én el nem tudtam gondolni, mi 30 Elso | a karámba, mivel tartjuk el őket, amíg az élelmüket 31 Elso | mi, akik ketten távoztunk el, most negyedmagunkkal térünk 32 Elso | maga katalóniai nyelvétől el nem tér; aki vele beszélni 33 Elso | is szolgált, amit elvben el lehetett fogadni. – Hajónkon 34 Elso | keresztül a gépházunkat árasztá el. És azóta ez a nagy gejzír 35 Elso | megkóstoltuk a kobak tartalmát, el kellett hinnünk, hogy az 36 Elso | bizonyságot, kedveseim, Mondd el, Cara, az Ave Máriát!~Az 37 Elso | a Capitano, hogy mondja el a miatyánkot.~A köpcös, 38 Elso | rendesen, csak egy szót cserélt el benne: ahelyett, hogyszálla 39 Elso | maga elé a fiát.~– Mondd el a tízparancsolatot.~A Kadét 40 Elso | változtatom. Ha bűnt követsz el, bánd meg és tedd jóvá; 41 Elso | kívánd a más javát; de tanuld el a boldog embertől, hogyan 42 Elso | elismerésre méltó döbözt.~Azt már el kell ismerni, hogy ez a 43 Elso | szerint alig következhetik el.~Hiszen két testvérpár van 44 Elso | Ádám apó így határozta el, aki egyúttal első törvényhozója 45 Elso | férfiak hadd távozzanak el.”~(Mi volt ez? Féltékenység?)~– 46 Elso | mérges kígyókat ki pusztítja el?~Egyszerre lármázott mind 47 Elso | épít, abba üstöt helyez el, amiben tűz mellett lesűríti 48 Elso | Telítve van sóval. Kérd el tőle, adva adja.”~Hiszen 49 Elso | fajnak a tengertől könyörgi el a sót, ahol az egész földrészen 50 Elso | feji meg a juhokat, ő látja el szüleséggel a lámákat, ő 51 Elso | a parancsolatot felejti el, ami ezt tiltja. – S ezzel 52 Elso | idealizmuson!~Hasztalan bujdosunk el egy lakatlan szigetre, az 53 Elso | szőttek, varrtak: azt hozták el keresztelői ajándékul.~Az 54 Elso | rajtam valami rút, amit el kell takarni? Talán te meg 55 Elso | feleselésért.~– No hát, vigyen el a tüzes ördög! Maradj meztelen 56 Masod| Ágoston~Keserű érzés fogott el, mikor az üres tengersíkságot 57 Masod| az mindenben azt fogadja el, amit én mondok, s ha a 58 Masod| vitatkozom, akkor meg én fogadom el azt, amit ő állít.~– Csak 59 Masod| keresztelés? Dehogy marad el. Nem ismered Tertulliánt?~– 60 Masod| is kell. Ki vállalja ezt el?~Itt lett volna a Padrone. 61 Masod| tartotta, amíg a vérzés el nem állt, azután pedig bekötötte 62 Masod| szamojédek hitét fogadom el: ketten teremtették, az 63 Masod| asszonyi szívet. Ki mondhatja el magáról, hogy nem ismeri 64 Masod| nekem fájnak, nem őneki. El akarják vinni a pokolba, 65 Masod| szent asszony! Ne taposd el a kígyót! Hisz ő vezetett 66 Masod| a mennyországba, ő vette el az én rosszaságomat. Hagyd 67 Masod| patriarcha, a Capitano rendeli el a feladatokat. Ő a tapasztalat 68 Masod| áldásával: az új év túl bőven el van látva. Ez idő alatt 69 Masod| Sok művészi adományt árult el.~Ezt a szalmahegedűt a spanyol 70 Masod| Akár az anyjától tanulta el ezeket a dallamokat a Mestiza, 71 Masod| részegségi áriáját danolta el: „Perché d’un che’ poco 72 Masod| csodaszép cavatináját énekelte el. Gyönyörű althangja volt, 73 Masod| segélyezésére hagyományozta.~– El ne mondd ezt a feleségemnek, 74 Masod| az ősapa Ábelnek jegyzett el, itt van a Kain, aki azt 75 Masod| félkörű sziklapart zárta el a tengertől, végződött a 76 Masod| tarackot sütöttek volna el, pukkant szerteszét, és 77 Masod| arcuk izzadságával tartják el a hozzájuk tartozóit. Csókolnom 78 Masod| övé a levegő, azt veszi el belőle, ami repül. Olyan 79 Masod| kell. Az a tufaszikla zárja el ezt a mocsarat a tengertől. 80 Masod| enged a lefolyásra.~– Ha ezt el lehetne innen hárítani! – 81 Masod| hajótokon. Azt nem használtátok el: a fiaitok nyíllal lövöldöznek.~– 82 Masod| hogy tilos a hozzányúlás, el lehetne végezni. De hát 83 Masod| fülembe súgdosott.~– Én majd el fogok hozni egy olyan palackot 84 Masod| édes gyermek úgy mondta ezt el nekem, mintha valami gyermekcsínyről 85 Masod| sziget nyugati oldalán kezdte el a démon-táncot, ahol a mocsárvidék 86 Masod| meglátott, az azt senkinek élve el nem beszélte. Hogyan támad 87 Masod| szürke felhők szakadoztak el, s repkedtek körülötte, 88 Masod| táncba viszi? Néha minket is el akart magával vinni. De 89 Masod| csónakunkkal, a víz lefolyása el van rekesztve.~– Megálljatok 90 Masod| én már, hogy mi rekeszti el itt a vizet. Ide bújt be 91 Masod| a Negrito nem vesztette el a lélekjelenlétét. Gyakorlott 92 Masod| azzal csak másnap készültünk el. Elébb a kenyérfáról kellett 93 Masod| körüle csavarva, hogy a víz el ne érje, aztán kicsiholtam, 94 Masod| barlang felé.~Az akadály el volt hárítva, a katlan széttörve, 95 Masod| troféumait. Én sem engedtem el magamtól azt a kérkedést, 96 Masod| zsákmányt nála nélkül ejtettek el. Nagyon hüledezett, mikor 97 Masod| a Padronéval, s teljesen el vagyunk készülve. Nem 98 Masod| törvény, se társadalmi szokás el nem enyésztetheti. Tehát 99 Masod| végigkorbácsolja. Ezt fogadjuk-e el bevett szokásnak?~– Miért 100 Masod| paradicsomi bőségtől; de azt el nem feledhetjük soha, akiről 101 Masod| hozzám, hogy egy szavamat is el ne szalassza. A Donna is 102 Masod| új világeseményt mondtam el a rejtélyes család előtt, 103 Masod| csak a puskáját hullatta el, s leszállt a lóról szépszerével.~– 104 Masod| Isten adta, Isten veheti el.~– Hadsereget sem tart Helvécia. 105 Masod| Csak egy esetet mondok el, mely ezelőtt öt esztendővel 106 Masod| fiakat szoptatják. Akkor el lehet ejteni, s a bőréből 107 Masod| a kíváncsiságodat. Hozz el magadnak a kincsbányámból, 108 Masod| Mutatványul sem viszek el egyet sem azokból a gyönyörű 109 Masod| egy trachit-fekvés takarta el a szem elől. Csákányommal 110 Masod| Capitano.~– Az egész világot el lehetne vele látni. Milliókat 111 Masod| bálványaid itt enyésznek el e puszta szigeten. Holott 112 Masod| legelső szabója készíti el, a hírlapok tele vannak 113 Masod| megérte az árát), de nem adta el a szívét. Az zálogba van 114 Masod| óta, nélkülözhető lett. Az el fog tartani hetekig, füstfellege 115 Masod| lecsillapít.~Így készítettem el a cukorzúzó malom tervét.~ 116 Masod| kiált fel az olvasó:~– Hagyd el már! Hisz ez nem regény, 117 Masod| a nefitimek kényeztettek el.~De hát mit csináljanak 118 Masod| temető árkába hantolják el jeltelenül; annyira dicső 119 Masod| emberi gyomrokba temettetnek el, s lelküket nemcsak bűn 120 Masod| vadembert mind leölhetnénk.~– El tudnád azt viselni a lelkeden?~– 121 Masod| fordította, s azokat árasztotta el a forró vízzel, végig-végigzúdítva


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License