Part
1 Elso | el több ivóvizes hordót, aztán meg egynéhány eleven vágni
2 Elso | pörköltre vágyik.~A hajósgazda aztán elővette a krétát a zsebéből,
3 Elso | vetkőződő nappal.~Egyszer aztán megszűnt a nap vakító fénye.~
4 Elso | felhőt elszakítani.~Egyszer aztán a tengerfenékmérő sekély
5 Elso | kioltotta a kazán tüzét, akkor aztán nem lehetett a gőzkürtnek
6 Elso | odaadta a kormányosunknak.~Aztán büszkén fölemelte a fejét.~–
7 Elso | jönni üres hordókkal.~– S aztán, ha elég vizet raktatok
8 Elso | orrmánya van, amivel üt, aztán csak a kész gyümölcsöt szedem
9 Elso | bele egy kókuszpálmába. És aztán fejéhez vágta Ádámnak az
10 Elso | átgombolyítják, amelyet aztán a vetélő csónakjába illesztenek.~–
11 Elso | beillesztette a csivét a vetélőbe, s aztán egész szakértőleg megmagyarázta
12 Elso | fejére, s abba takarózott. Aztán felmászott a sziklára térdein,
13 Elso | vagy magad magadnak, kutya!~Aztán produkáltatta a kutyát,
14 Elso | mopszli.~– Kapd el!~Akkor aztán egy perc alatt bekapta a
15 Elso | csonthéja a fogai alatt.~Aztán megrázta a bőrét, ahogy
16 Elso | szelepnyíláson át. Ekkor aztán lehetett szóhoz jutni.~–
17 Elso | Vendégünk van! Magyar fiú! Aztán tudod a többit.~Manola mosolyra
18 Elso | illata volt a teának.~– Ez aztán igazi pecco! Megismertem
19 Elso | hajónk fenekéig hatolt fel, s aztán fokozatosan süllyedt alább,
20 Elso | tűzveres barázdát húz. Egyszer aztán megszűnik ez a tűzvonal:
21 Elso | elvezetnek bennünket a lakásukra. Aztán a jártasság és az ösztön
22 Elso | fenekére fordíthatta azt. Aztán beleugrott, s egy rúddal,
23 Elso | a fiútól a menyhalat, s aztán azt is a garabóba téve,
24 Elso | és a lisztes gumókat, s aztán nenufár-levelekre elhelyezve,
25 Elso | van – mondám a Padronénak. Aztán arra kértem, hogy tudassa
26 Elso | spanyol nyelvre megtaníthat. Aztán ez a föld is táplálni fog
27 Elso | vagyok; tengerész!~(Ezen aztán mind a ketten kedélyesen
28 Elso | természet e célra alkotott, s aztán a fúrt lyukba dugta a kecskeszarvat,
29 Elso | szavazatjogot adok.~Erre aztán a Padrone túllicitált rajtam.
30 Elso | nekik való séta volt. Hanem aztán rögtön feltalálták magukat,
31 Elso | is vesztegetés honol!~Én aztán előadtam a szerzett tapasztalatainkat
32 Elso | vitorlacsigához csatolva, s aztán a horgonyt felhúzó kötéllel
33 Elso | kráter mélyéből. Egyszer aztán óriási robogással tört ki
34 Elso | tiszta ivóvíz!” A Negrito aztán két kezével igyekezett megértetni,
35 Elso | elkészültünk a lépcsőzettel. Ezzel aztán fölöslegessé lett téve a
36 Elso | törültük az elérzékenyüléstől.~Aztán a Ruffót szólítá fel a Capitano,
37 Elso | hozzátette „fóka alakban”. Ezért aztán meg is szidták, ki is kacagták;
38 Elso | maradok itt, a keresztelőig, aztán megyek a világba, s nem
39 Elso | miatta sokáig. A lépcsőnél aztán karonfogta a kormányos,
40 Elso | kell szüretelni.~A mostoha aztán megtanít rá, hogy mint kell
41 Elso | gyűjtőmedencébe, a többit aztán elvégzi a hatalmas édesapánk:
42 Elso | kívánd a másét! Mert majd aztán akadni fog más ember is,
43 Elso | megáld és megszentel.~– Aztán minek az nekem?~– Hogy a
44 Elso | együtt oda kívánkozunk.~– Aztán minek nekem ahhoz ez a burok?~–
45 Elso | aki fél a menyasszonyától. Aztán szemtelen daccal fordult
46 Masod| a gőzkürtő süvöltését, s aztán a propeller-csavarlapát
47 Masod| nem munka, de mulatság. S aztán mikor bekövetkezik az esős
48 Masod| közül kettőnek édesapja, aztán meg (még többet is akart
49 Masod| hívek közé.~A bennmaradottak aztán rázendítették a „Veni sancte
50 Masod| többé megszabadítani tőle. Aztán egyéb oltalmam is van ellene.
51 Masod| burgonyafelásás sorra következett; aztán a gyümölcsszedés, kókuszdió-,
52 Masod| nótákat hozzá. A negrito Ábel aztán, lehozta magával a hajóból
53 Masod| azon tért haza. Idelenn aztán, elköltve a halvacsora maradékát,
54 Masod| elénekelem a Figaro áriáját, aztán majd te danolj különbet,
55 Masod| danolj különbet, ha tudsz.~Aztán elénekeltem az „A un barbière
56 Masod| menyasszonynak meg egy gunyhója. Aztán ez az egész sziget is az
57 Masod| feje a tandíjfizetés miatt.~Aztán kvártélya is volt: nappali
58 Masod| nincs válogatása. És akkor aztán ide kell őt hoznom ebbe
59 Masod| testi ereje, munkakedve és aztán vágya a boldogság után.
60 Masod| politikája az emberevés.~Aztán én itt vagyok: az idegen.~
61 Masod| közéjük szabadult tarka pióca.~Aztán következett a buckák birodalma.
62 Masod| az ember, alásüllyed, s aztán hiába iparkodik kimenekülni,
63 Masod| szemeinket. Azoknak a kedvéért aztán a repülőhalak kísérgették
64 Masod| egynapos világától. Egyszer aztán tiszta, átlátszó, zöld tóba
65 Masod| Végighallgatta nyugodtan. S aztán ő kérdezte, hogy mi tervet
66 Masod| dögletes levegőtől.~– És aztán mit nyerünk vele, ha a mocsarat
67 Masod| fog fel minden mennykövet. Aztán még a legvégső lehetőségre
68 Masod| vitézül viselte magát.~S aztán elmondtam, hogy a vámpírokat
69 Masod| szükségünk volna – mondám én. És aztán leírtam nagy merészséggel
70 Masod| hajtott felhőtáborból. Az aztán a tündérek keringő-tánca!
71 Masod| kéményekben, gőzkürtőben.~Egyszer aztán egy agyatrázó csattanás
72 Masod| égbe, fel a felhők közé s aztán meglepte Valparaisót egy
73 Masod| minket is felsodor az égbe; aztán csak dühöngve rohant szigetünkről
74 Masod| testével a víz alá, ott aztán a négy lábával átszorította.
75 Masod| ittunk, volt hozzá pálmabor.~Aztán hozzáláttunk a ladikalkotáshoz.
76 Masod| ez az Isten fája.~Mikor aztán az én ladikommal készen
77 Masod| hogy a víz el ne érje, aztán kicsiholtam, s az égő taplóval
78 Masod| meggyújtottam a zsinór végét.~Akkor aztán loholtunk ki gyorsan kis
79 Masod| megkapott csábítót megkötözi, s aztán végigkorbácsolja. Ezt fogadjuk-e
80 Masod| használt pálmaháncs-idegnél. Aztán meg nyílvesszőket faragtak
81 Masod| nem adtak polgárjogot.~Én aztán elmondtam előttük az angol-boer
82 Masod| magamnak akarok zsákmányolni. Aztán arra kértem a Capitanót,
83 Masod| utat. Csak bízd rá magad. Aztán épkézláb kerülj elő.~Azzal
84 Masod| fölött a hullám.~Egyszer aztán valami csodálatos fény támadt
85 Masod| csákányainkat – mondá Ábel.~Aztán elkezdett vezetni a sziklán
86 Masod| csigák, kagylók, actiniák, aztán szitakötők, libellák, óriás
87 Masod| mekkora szerencsével! – És aztán elmondtam neki a tapasztalataimat.
88 Masod| közhírré fog válni.~– S aztán mire jók azok a milliók?
89 Masod| versenyparipákat, vadaskerteket. Aztán fényes toaletteket, mindenféle
90 Masod| venni a milliókon?~Erre aztán nem tudtam neki megfelelni.
91 Masod| vesszőt adnak a halász kezébe, aztán táncra perdülnek előtte,
92 Masod| Tudom a végét. Egyszer aztán az a halász megharagszik,
93 Masod| tartozó bajtársakat.~– És aztán mi jó van abban, ha valakit
94 Masod| Megerősítőt igen.~– Hát aztán arra a sokmilliomosnak a
95 Masod| volt mit mondanom.~– De hát aztán maga a sokszoros milliomos
96 Masod| Még többet is mondott.~– Aztán miből áll az élete annak
97 Masod| kiosztja az alamizsnát; de aztán jönnek a zsaroló levelek,
98 Masod| ingyen. A világhírű vállalat aztán csúfosan megbukik. A ráfordított
99 Masod| megvehető gyönyöröket. Ezért aztán mindenki ellensége lesz,
100 Masod| társadalom, ha bolond. Végre aztán annyi nehéz munka, sikeres
101 Masod| vágyam. A Negrito, az Ábel. Ő aztán hozott nekem mindent, ami
102 Masod| átrajzoltatta vászonra, s aztán színes fonalakkal kihímezte.~
103 Masod| érthetetlen ábrák voltak. Ezek aztán ott tartottak a férfiak
104 Masod| és a hozzánk tartozókat.~Aztán megismertette velem az egész
105 Masod| Lehettek valami hatvanan.~Aztán jöttek nagy hiénaüvöltözéssel
|