Part

  1 1 |             szíriai nyelvvel ismerősek (s ugyan ki ne ismerné?), rögtön
  2 1 |         magyarul, hogy „Ábécé bácsi”. – S ez a név a lehető legnagyobb
  3 1 |            ember minden betűt megtalál, s ezen betűknek összerakásától
  4 1 |          lábaira már nem bír felállani, s a kezét nem bírja a szájáig
  5 1 |      mohamedánok Conversations-lexikona s a bölcsesség tárháza.~A
  6 1 |              odamenekülő nyavalyásokat. S ahol még az ellenséges növényóriások
  7 1 |          egyedül.~A hajdani karthágóiak s a római Caesarok egykori
  8 1 |                 amfiteátrumok árkádjait s hirdetik Nerva Traján örök
  9 1 |          sziklasírboltok egyik üregébe, s ott megosztotta a Flamen
 10 1 |                 hordják azt össze neki. S eljárnak hozzá a kicsinyek
 11 2 |                bort kiköpte a szájából, s a csókot letörülte az arcáról:
 12 2 |                kerülő utat kell tennie, s azalatt majd mutat megváltást
 13 2 |          leányának az anyját feleségül, s akkor a fiad lesz a te apósod
 14 2 |                 a fiad lesz a te apósod s az újszülött fiad lesz a
 15 2 |                 sárga színű kínai volt, s az anyjuk fekete. A gyermekeik
 16 2 |            értük fog menni egy nagy úr, s elviszi őket egy fejedelem
 17 2 |               váltak a száraz hőségtől, s állati élet ott meg nem
 18 2 |              kis darab áll fönn belőle, s most a félbeszakadt romcsatornából
 19 2 |           behatol a próféta barlangjába s mint egy szolgálattevő dzsinn,
 20 2 |              fehér köd takarja folyton, s amint a nap keresztülsüt
 21 3 |                 mind a háztetőkön volt, s valamennyinek az arca mind
 22 3 |              vasajtóval vannak bezárva, s a „vízbérlők” csak az „oádi”
 23 3 |               mint maga a népszomjúság, s minden igazhívő a „fatihát”
 24 3 |           kezdődik a nagy Ramadán-bőjt. S a bőjt a Mohamed-hitűeknél
 25 3 |           keresztül nyelni az éhkortyot s még csak egy kis feketekávét
 26 3 |              hanem a holdjárás szerint, s ekként 32 év alatt végig
 27 3 |              óráig tartana az étlenség. S ez már nem bőjt, hanem koplalás.~
 28 3 |            senki. Már be is sötétedett, s a helytartó basa dobosai
 29 3 |               bazárra lakatot vetettek, s ment haza minden ember –
 30 3 |          készülő újhold ezüst sarlóját, s miután a látomány által
 31 3 |          lóhalálában bevágtatni Mekkába s hírül adni a Nagy Serifnek,
 32 3 |               rögtön vegyen más paripát s vágtasson Dzsiddába, ott
 33 3 |                hogy a basa már lefeküdt s az igazak álmát alussza.~–
 34 3 |               szerencsére fenn volt még s a főkádival sakkozott, közben
 35 3 |                 fehér lepedő a vállukon s még egy fehér kendő az ágyékuk
 36 3 |             Foglalj helyet a szőnyegen, s fogd a nargilé egyik szopókáját
 37 3 |                 az összegyűrt ihrámját, s tagjait szalonképes burkolattal
 38 3 |          eközben felhívatta a kavaszát, s kiadta neki a rendeletet,
 39 3 |            gyékényeiken nyújtóztak már, s az ágyúlövésre a legédesebb
 40 3 |             valókkal, szakácsa is volt, s annak nem kellett utasítás.
 41 3 |           töltött meg mézes mandulával, s egy nagy cápaúszószárnyat
 42 3 |               szűkölködött vendégekben, s ami jó és drága a városban
 43 3 |               egész városrész van tele; s elkezdé a maga érzéki mozdulatokból
 44 3 |     mozdulatokból álló táncait lejteni, s sebes orsószerű pörgéssel
 45 3 |                a tagjai körül csavarni, s aztán megint megfordított
 46 3 |                 arcát az ihrám leplébe, s arra kérte a basát, hogy
 47 3 |               vicsorgatná rám a fogait, s mikor felnyitja a száját
 48 3 |         kígyónyelv fog előjönni belőle. S amióta a Kába kövét érintettem,
 49 3 |                hitükben megerősödjenek, s papjaiknak a zsákját megtöltsék.
 50 3 |               hanem hívatom a borbélyt, s kirántatom az odvas fogat. –
 51 3 |               kiveszem a holt szívedet, s meggyógyulva térsz haza
 52 3 |             végét Edrisz fejére borítá, s aztán elkezdett körülötte
 53 3 |                 magát Edrisz bég ölébe, s a fejét átkarolva gömbölyű
 54 3 |                 Sámson Delila köteleit, s a szemérmetlen hajadont,
 55 3 |               odadobta a basa lábaihoz, s azzal felrúgva az étkezőasztalkát,
 56 3 |               lógott az övébe akasztva, s azt megforgatá a feje fölött.~–
 57 3 |              Ramadán-hóban nem volnánk, s ha nem nézném azt a Nisán-Ifticház-rendet
 58 3 |                 előhozatta a paripáját, s visszaindult Mekkába.~A
 59 3 |                abból egész gyűjteménye, s elégült kedéllyel dörzsölé
 60 3 |           egyszerre csendet parancsolt, s nyomban utána következett
 61 3 |                az egész pompás lakomát, s meghagyta a szakácsának,
 62 3 |               málhái nem tűrik a vámot; s azután meg a sűrű néptömeg
 63 3 |            kavasz felsietett a basához, s átadta neki a fetvát, amiben
 64 3 |               fátyollal volt letakarva, s az arcát rejtve tartá valami
 65 3 |               szemének hagyott nyílást, s valami olyan lengeteg anyagból
 66 3 |              Péki…~– El vagyok jegyezve s fogadalomból jövök a szent
 67 3 |                volt, melyben pók lakik; s attól egyszerre olyan fekete
 68 3 |             péki”, hát nekem is „péki”.~S azzal tovább szürcsölte
 69 3 |               rakumot dugott a szájába, s amíg azt majszolta, addig
 70 3 |               el a hölgyet a templomba, s segít neki felmászni az
 71 3 |            palankinja mellett gyalogol, s a sátora előtt őrt áll.
 72 3 |         hajigálni: együtt vacsorál vele s vacsora után vizet tölt
 73 3 |             után vizet tölt a nő kezére s éjszaka mellette alszik:
 74 3 |             férj megkapja a napszámját, s aztán nem tudnak egymásról
 75 3 |              Serifnek küldött levéllel, s a hatalmas papi fejedelem
 76 4 |               körülöttük csak félember, s a többi nő csak rabnő.~Legelső
 77 4 |          templom oldalához volt építve, s ahonnan annak az udvarába
 78 4 |           huszonhárom kapuján rajzik ki s be a nép. Mondják, hogy
 79 4 |               prédikál reggeltől estig, s szidja a keresztényeket,
 80 4 |                dob neki egy pénzdarabot s odább megy; a túlsó oldalon
 81 4 |                a negyedik mind a hármat s együtt négyen a gonosz Biaidijákat,
 82 4 |         takarják be az asszonyok arcát, s el nem zárják őket, s csak
 83 4 |            arcát, s el nem zárják őket, s csak egy feleséget tartanak
 84 4 |             csak egy feleséget tartanak s az északcsillag felé fordulva
 85 4 |              állja útját a zarándoknak, s tolakodó nyájassággal hízelgi
 86 4 |              ádámpusztára egy igazhívő, s öntözteti végig a testét
 87 4 |                a testét a szent vízzel, s valamennyi feje fölött a
 88 4 |           torony, negyven singnyi magas s tetétül talapjáig behúzva
 89 4 |             Mikor néha meglendül a szél s megmozgatja a nehéz kárpitot,
 90 4 |           keresztül, a fojtogató számum s a fagyasztó északi szél
 91 4 |           turbánját lecsavarja fejéről, s koponyáját simára borotváltatja,
 92 4 |        koponyáját simára borotváltatja, s úgy halad a szent sír és
 93 4 |       napsütésben, homokszóró viharban, s csak akkor öltözik fel újra,
 94 4 |                 parancsolja az Alkorán. S minthogy az emberi testen
 95 4 |              szabóknak cifrálkodó népet s a vargáknak elszakadt papucsokat.
 96 4 |               megvált a pokol tüzeitől, s egyenesen bebocsát a Tubafa
 97 4 |               egyszer rátehette a kezét s rászoríthatta az ajkait,
 98 4 |                falazva a Kába oldalába, s csak egy kis része van szabadon
 99 4 |                kővel a szerelmeskedést, s azalatt a többiek csak a
100 4 |      nyújtogatják a távolból a kő felé, s aztán a gyönyör legmagasabb
101 4 |               és kik azt vederrel mérik s pénzért osztogatják, a zemzemiják,
102 4 |        odafurakodott a Zemzem kútjához, s néhány szót váltott a zemzemijával,
103 4 |              mind felugrált a térdéről, s rohant a szent kúthoz, ekként
104 4 |             tömött volt zarándoknéppel, s bizonyos volt, hogy amint
105 4 |               ekkor a tarsolyába nyúlt, s telemarkolva az öklét ezüstpénzzel,
106 4 |                 leszaladt a katedrából, s hosszú süvegével igyekezett
107 4 |            megcsókolhassa a Kába kövét, s a kappanőrök az ajándékokkal
108 4 |           mestergerenda tartja a tetőt, s ugyanolyan oszlopok a gerendázatot.
109 4 |           vahabiták kirabolták a Kábát, s magát a szent követ is darabokra
110 4 |          szétosztja a gazdag ajándékot, s a visszatérésre gondol.~
111 4 |                odalép a Kába küszöbére, s ezt kiáltja a tomboló sokaságnak:~–
112 4 |          osztozzanak meg az istenfélők!~S azzal a kardját kezébe kapva,
113 4 |            rohan a lehullott selyemnek, s elkezdi azt késsel hasogatni,
114 4 |             kiált Edrisz, előre ugorva. S aztán a hercegnő két rózsaszínű
115 4 |       bélgörcsöket okoz az idegeneknek, s ivása után tályogok támadnak
116 4 |           tiszta vízzel megfertőztetni, s a szultánok kénytelenek
117 4 |               szertartást a hétszer alá s fel nyargalás mezítláb a
118 5 |           adatta a kilenchúros lantját, s szép csengő hangon énekelt
119 5 |            értett a mandolinpengetéshez s a versdúdoláshoz.~Edrisz
120 5 |            szeretnék hallani, ami igaz. S ilyent csak a férfiak tudnak.~–
121 5 |               tudom ennek a történetét, s ha megengeded, elmondom
122 5 |               Keze a lant húrjain volt, s amíg a rímre rátalált, a
123 5 |         smaragddal rakva a nagy bolt: – s annak ormán – az Alkorán –
124 5 |                ivott a pohárbul Edrisz, s megpengeté a mandolint,
125 5 |          gyémánt sötét lett mellette, – s ha mosolyogva kacsintott, –
126 5 |           leánynak kellett volna lenni, s te magad ítéld meg, hogy
127 5 |                ismét elővette a lantot, s folytatá a makámapengetést.~–
128 5 |                 elébb – volt Dzsafárhoz s Abbásához – most is páros –
129 5 |             ereklyéket újra meglátod, – s még úgy jöhet, – talán többet, –
130 5 |            lantot e lehűtő szavak után, s aztán rövidebbre fogta az
131 5 |               Chalaf-Ben-Chuza emírtől, s abban telepedett le udvari
132 5 |             járták be a szent helyeket, s egyforma szövetből volt
133 5 |                 fürösztötte a szultánt, s azért nagy becsben állt
134 5 |               poronty nem lesz a tied.” S azzal odament a rabcsoporthoz,
135 5 |                odament a rabcsoporthoz, s kivezette a többiek közül
136 5 |       gyermekeidet.” – „Áldassék Allah! s tegye a te híredet örökkétartóvá!” –
137 5 |                    sóhajta fel Dzsafár, s a két kis csemetéjét kézen
138 5 |             Szemére veté a hitszegését, s levágatta a fejét Mazrurral,
139 5 |                 börtönben veszett el.~– S ezt a kalifát nevezték al-Rasidnak?
140 5 |          szultán első vezére legyen is. S aki fogadást tesz, tartsa
141 5 |            teszi is próbára a szívét.~– S ezóta áll fenn a szokás,
142 5 |            választanak?~– Eltaláltad.~– S ma is fennáll még Harun
143 5 |           Történnek csodák a nap alatt, s néha még a sötétségben is –
144 5 |           kivont kardját kettőjük közé, s aztán az álomra menők imáját
145 5 |         hercegnő még sokáig ébren volt, s elnézte az alvónak az arcát:
146 6 |             templom csarnokába belépni, s a rabnők vagy mint tisztességes
147 6 |                 Mikor a próféta kapuján s a Soma-el-Nebbin keresztül
148 6 |                ájtatos látogatók száma. S éppen annyi volt a lampionok
149 6 |             alig vetett valami világot.~S e fényözön mint a tengerörvény
150 6 |                a végzettek rajzanak ki. S miután a Kába kilenclábnyival
151 6 |                 ahol a tömeg megrekedt, s a hercegnőnek várni kellett,
152 6 |                körül, mindenki megáldá. S az áldó kezek nem érték
153 6 |       érintkezésbe kívántak vele jönni, s minthogy a selyemihrám a
154 6 |                a hercegasszony zavarát, s minthogy az áldó kezeket
155 6 |           féregtől hemzsegő rongyokban. S még nem ezek a legundokabb
156 6 |          legdíszesebb lámpásaik vannak, s szemtelen kínálkozással
157 6 |           nyitott utat a zarándoksereg, s a hercegnő a halottvivők
158 6 |             fülkábító imádkozás zajából s a pestises emberóceán bűzéből
159 6 |                 ami bűn.~– Ez a szokás. S a szokás erősebb, mint a
160 6 |            vétkezőket a négy mefátánál, s ha két tanút hoz magával,
161 6 |                   Áldozzál egy ürüt.)~– S ez a büntetés?~– Kivéve,
162 6 |               Allah teljesíté az átkot, s kővé változtatta mind a
163 6 |            teljesítenünk a hétszer alá- s felfutást, a Hágár bolyongására
164 6 |       szállította a drágaságokat utána, s amely napon a Kábát meglátogatta,
165 6 |                 az ideiglenes férjétől, s elváltak úgy, hogy soha
166 6 |            vissza a nagy búcsújárásból, s nem tudta elfelejteni azt,
167 6 |                 hű marad eskü nélkül.~– S honnan tudod, hogy Gamila
168 6 |           névtelen vőlegényétől kapott, s azt dobta a vízbe. És azután
169 6 |                közelebb húzódott hozzá, s maga töltötte neki a csészéjébe
170 6 |             harmat szállt volna a fűre, s azzal megdörzsölé Edrisz
171 6 |                 Edrisz bégnek az arcát. S aztán elbámult, hogy a fátyolán
172 6 |               fogod ezt az arcot látni, s akkor majd megtudod, hogy
173 6 |                 amíg Edrisz elalszik. – S minthogy az alvást tettetni
174 6 |               kristályból volt faragva, s arra egy fekete achátkorsócskából
175 6 | achátkorsócskából valami nedvet öntött; s aztán a bokályfödelet rácsukta.
176 7 |              mind rohanva fut az utcán; s ki mentül jobban tud szaladni,
177 7 |            elérnek az Omrah kápolnához, s ott a márványpadozatra leborulva,
178 7 |              hasalnak egymáson a hívek: s holmi gyönge mellű ember,
179 7 |              házi istenét, a „Hobál”-t, s az volt a Kába kupolájára
180 7 |                 galambot, egy madonnát, s egy zsidó templomból az
181 7 |             nagybátyja volt Mohamednek, s mégis ilyen gonosz cselt
182 7 |           gyújtsák meg a rőzsecsomókat, s hányják bele a kútba egymás
183 7 |         sejtette a gonosz cselszövényt, s el hagyta magát ámítani. –
184 7 |                 is Allah keze működött, s mielőtt a kút vizéből innék,
185 7 |            betért az el-Omrah imaházba, s ott leborulva a mindenható
186 7 |             Lahab lovagolt ki a kúthoz, s leszállva a lováról, odament
187 7 |                  odament a munkásokhoz, s azt kérdezé tőlük: elvégeztétek-e
188 7 |             munkások őtet ragadták meg, s a saját parancsa szerint
189 7 |                munkások úgy is tevének, s egyik meggyújtott kéve a
190 7 |              magát a lángoló mélységbe, s azóta égnek együtt mind
191 8 |             városban fogadnak szállást, s ilyenkor pogány módra felverik
192 8 |               fölkelt az asztal mellől, s kiment eléje. A hercegnő
193 8 |                 Nisán-renddel a mellén, s a vörös fezt a borotválatlan
194 8 |                 mondott valamit arabul.~S miután a török is azt tartja
195 8 |                 basa Edriszhez törökül, s az még egypárszor visszakérdezett
196 8 |                bég: damaszkuszi basa.~– S mit kívánsz tőlem?~– Ide
197 8 |                    Ide kívánok szállni; s azt akarom, hogy hurcolkodjál
198 8 |          angyalok seregét kicsúfolod.~– S ki vagy te, hogy énvelem
199 8 |                összekötött hercegnőnek, s se énnekem nem szabad tudnom
200 8 |               olyan fényes, mint neked, s Nisán is fityeg rajta akkora,
201 8 |                  ki arabul, ki törökül; s te menj békével Allah oltalma
202 8 |            békével Allah oltalma alatt, s ne várd el, hogy én segítsek
203 9 |                 üdvözlet kapuja” előtt, s onnan indul meg a búcsújárat,
204 9 |                 próféta igazi zászlója, s azt csak az országot és
205 9 |             bírják a próféta zászlóját, s az egyiptomiak szentül meg
206 9 |              basának sok katonája volt: s a hatalom megelőzi az igazságot:
207 9 |              volt, bársonyfüggönyökkel, s a tevék fejei veres strucctollal,
208 9 |              hozták az egész háremüket, s egy-egy nyomorult metuáf
209 9 |               sereg volt a szamárlovas. S a búcsújáró nép két oldalán
210 9 |             arcuk egyformán beburkolva, s a meztelen karjaik egyformán
211 9 |                kenyeret, vajat árulnak.~S ez az egész roppant sokaság,
212 9 |               egymás mellett áthaladni, s a teveháton páros kosarukban
213 9 |          meggyújtják a szurokfáklyákat, s a sötét sziklavölgyben világítanak
214 9 |           serege a mély sziklavölgyből, s akkor pillantja meg maga
215 9 |              előreküldték a fabódéikat, s azokban kirakták a vásárra
216 9 |                  nagy könyvből olvassa, s csak a szemeit kell törülgetnie
217 9 |                zsibongva hangyállik alá s fel a sátorváros utcáin,
218 9 |             török katonák barakktömege, s annak az elején van felütve
219 9 |              gyönyörködtetik a híveket, s az indus kígyótáncoltatóknak,
220 9 |                 a lovaihoz, a tevéihez, s kezdődik a sátorbontás.
221 9 |                fekete zászlóval járnak, s azon nem félhold a jelvény,
222 9 |                 hitetlenek közeledését, s könnyen tehetett volna róla,
223 9 |               mely a vízben alásüllyed, s a kardja a legjobb damaszkuszi
224 9 |                  egyet pördített rajta, s mint a rokka pörgettyűje
225 9 |               dereka félrehajlításával, s amint az keze ügyébe került,
226 9 |             maga pikkelypáncélt viselt, s a turbánja hegyes végű ezüstsisak
227 9 |                egyszerre felágaskodott, s a beduinvezér lovát harapta
228 9 |                két hátulsó lábára állt, s úgy marakodtak egymással,
229 9 |                 kengyelhez volt szokva, s amint az ágaskodó lova hátravetette
230 9 |                 sörényébe kapaszkodott, s eközben kiejté a kardot
231 9 |             szíjnál fogva a szablyáját, s azzal megkapva a vezért
232 9 |              lovasság is felcihelődött, s megindult ellenük; hirtelen
233 9 |               hirtelen visszafordultak, s menekültek a sziklaszakadékaik
234 9 |                 messze elkergette őket, s talán mert nem akart e szent
235 10|             felszedték a sátorkarókról, s tódult a tenger sokaság
236 10|           éjszakát bevilágította a hold s az ezernyi fáklyafény, mely
237 10|                Száz ember másik százzal s aztán még egy mennydörgő
238 10|            kiáltás. „Itt vagyok, uram!” s azontúl aztán „nem vagyok
239 10|                 követ tesz a táskájába, s azokat mind az ördögnek
240 10|              huszonegy követ hajigálni. S minthogy az ezernyi néptömeg
241 10|             oszlopot körös-körül állja, s a hajigálást nem minden
242 10|           zarándokok koponyáit üdvözli, s az nagyon jól eshetik az
243 10|           völgyében egy ürüt vásárolni, s azt görbe késével személyesen
244 10|                visszakerüljenek Mekkába s ledobhassa a kegyes ihrámot
245 10|                és a két moharrem kendőt s lefürödhesse magáról a sok
246 10|               aranyhímzett gallérjával, s azt a megfordított üstöt,
247 10|          türkázos markolatú handzsárját s az aranynyelű kis kését,
248 10|              patyolatból turbánt tekert s közepébe gyémántos forgót
249 10|          hajzuhatag omlott alá a hátára s végigterült körülötte a
250 10|              legjobb cukorsüteményeket, s saját rózsás ujjaival hámozta
251 10|            tűzött rózsáról egy szirmot, s azt odadobta a habzó pohárba.
252 10|               előhozatta a mandolinját, s rákezdett egy új románcra,
253 10|                A románc nem volt rossz, s mi több: elég világos értelmű.~
254 10|             leoldta fejéről a fátyolát, s ahogy szoká, beletette a
255 10|        dolmánykáját is leveté válláról, s karjairól és lábairól lerakta
256 10|                 béget engedje elaludni, s aztán az álomhozó nedvvel
257 10|         selyemkárpitok tartózsinórjait, s közben a hercegnő románcának
258 10|           hüvelyben függött az oldalán, s szokás szerint odafektette
259 10|         megfogta két kézzel a szablyát, s ajkaihoz emelve, háromszor
260 10|         Merészen nyúlt hozzá a kezével, s feltakarta az arcáról azt
261 10|                haragra gyulladt arccal, s felcsattanó hangon kiálta:~–
262 10|           Halott voltál!~– Föltámadtam…~S odaszorítá őt magához, elárasztva
263 10|                 az erőszakos ölelésből, s alányúlva a kerevete mellett
264 10|               éjente odagyűrt fátyolát, s akkor azt hirtelen odanyomta
265 10|              elfogta a kéjes reszketés, s aztán eszméletlenül rogyott
266 11|                mély narkotikus álmából, s széttekintett maga körül,
267 11|              Mária Terézia-tallérokkal, s felkereste a palotájában
268 11|                így. A teve szent állat, s a próféta oltalma alatt
269 11|               Indiákról hozatott egyet, s nagy költséggel küldte el
270 11|                 És már elérte a várost, s a kapuban le akart szállni
271 11|          megjelent előtte Gábor angyal, s így kiáltott a fülébe: „
272 11|       paradicsom kertjeiben vándorolni, s a hurik öleléseiben örökké
273 11|             asszonysághoz, Kadidzsához; s ámbátor ő még ifjú legény
274 11|                 adni, leitatták borral. S ő aztán részeg fővel összeadta
275 11|              akivel én összeházasodtam, s aki engem az éjjel hitetlenül
276 11|             Fogadom az apám, a nagyapám s valamennyi dédükömnek a
277 11|          igazhívők szultánja uralkodik. S maguk a gyaurok is azt tartják,
278 11|         Eldorádó a gyaurok paradicsoma? S csakugyan olyan az ő paradicsomuk,
279 11|              járnak benne házrul házra, s az asszonyok szalonnát vágnak
280 11|                tőled a nagylelkűségben, s kétszeres árát ajándékozom
281 11|                  én a fejemmel játszom, s a fejemet nem adom oda sem
282 12|            oldalát, este a bal zugolyt, s nap nem múlik el anélkül,
283 12|     zarándokoljon el az Arafát hegyére, s mire visszatér: a holt szíve
284 12|                az apád tanácsát kövesd, s elmentél a nagy búcsúra
285 12|              tud a nyomába igazítani.~– S mit tennél, ha rátalálnál?~–
286 12|              abban telik gyönyörűségem. S nem adnám most már ezt az
287 12|                 van az ég csillagokkal, s rendre kérdezed tőlem, melyiket
288 12|                 csillag lefut az égről, s azt kérdezed, hogy kinek
289 12|            megtagadták a próféta hitét, s beálltak gyaur nemzetnek:
290 12|                  Nem vagyok mellette.~– S nem ég szégyentől az orcád,
291 12|              kormányzójává lett emelve, s oda költözött?~– Azalatt
292 12|            drágaságaidat fölszedhessem, s innen kimehessek velük?
293 12|           Pusztában futó bolond vagyok. S esküszöm neked, hogy ha
294 12|                 kivágni ezzel a késsel.~S azzal az esztelen ifjú kirántá
295 12|              öve mellől a hosszú tőrét, s odarohanva az öreghez, baljával
296 12|            napot hozzáadott a többihez, s minden reggel várom, hogy
297 12|                sötétség kétfelé oszlik, s belép a homályból egy új
298 12|              homályból egy új látogató, s ismét felfrissít, táplál,
299 12|               ismét felfrissít, táplál, s tovább folynak a napjaim.
300 12|         alakjában jelenjen meg előttem, s amit ifjúkorom gyönyörének
301 12|             akbár! Ő az egyedüli Isten! S úgy történik minden, ahogy
302 12|              bég kiejté kezéből a tőrt, s térdre esve az agg próféta
303 12|               akkor hallgatnék előtted, s hiába kérdeznél többé, nem
304 12|                 keményen megállt benne, s akkor széttárva a keblén
305 12|            odaborult a mollah lábaihoz, s átkarolta annak a térdeit.~
306 12|        gyönyörök napjait fogod élvezni; s a mámor éjszakáit átvirrasztani.
307 12|             vala a kerítésen áthágni.~– S az lett volna a veszedelmed.
308 12|                széttép, jóllakik veled; s meg se köszöni, hogy jól
309 12|           szájamhoz értetted a kelyhet, s akkor húzod vissza.~– Ne
310 12|              alá, előveszed a kobzodat, s eldanolod a húr pengése
311 12|                 Kurbán-Bajrám éjszakán, s elzengett előtted. A piros
312 12|             kötéllel felkapaszkodhatol; s aztán, ha van bátorságod
313 12|                lécezeten végiglépkedni, s nem szédül a fejed, nem
314 12|                 hölgyet, akit kerestél, s eldalolhatod neki a negyedik
315 13|           teljes erővel az ő hajójának, s annak az oldalán házmagas
316 13|           veszedelmes összeköttetésből, s ezzel a nagy rongálással
317 13|             lerázta az őrültet magáról, s ment tovább az erdő felé.~
318 13|              bég, egy lövés dördült el, s a golyó feje fölött süvöltött
319 13|              látni, elővette a kobozát, s elkezdé azt a dalt, amit
320 13|                zsineget a nyílvesszőre, s az majdan egy kötélhágcsót
321 13|                 rohant elő az odújából, s vérszomjú dühvel ugrált
322 13|              amikbe bele volt akasztva, s erre az egész kifeszített
323 13|               kitáguljanak a helyükből, s azzal az egész vasrács,
324 13|           kapaszkodott a lécrácsozatba, s fejével fordult alá-felé.
325 13|                 a lécrácson az ablakig, s ott egy szökéssel felveté
326 13|               torony ablakán beszökött, s még egészen kábult aggyal
327 13|                előtte a falban eltűnve, s a szomszéd csarnokból tündéries
328 13|                elenyésző homályosságig.~S amint belépett ebbe az érzékcsaló
329 13|          aranypaszománt tartotta össze, s a selyem még rongy korában
330 13|                fejjel aláfelé fordulva, s hogy ugráltak utána fel
331 13|          parancsoláshoz szokott uraság, s amint egy ráncos képű vén
332 13|          kócsagtoll bokréta lett tűzve, s akkor a két legszebb leány,
333 13|       meghajtották magukat a bég előtt, s hátramaradtak; csupán a
334 13|                színű virágcsillagokkal: s azokat tarka szárnyú lepkesereg
335 13|                 tengerek hajdani lakói, s pompázó tengeri csigák,
336 13|            mesterséges vízvezetéken át.~S az egész tündérkertet egy
337 13|           éjszakára következő hajnalon.~S a bokrokon százféle madár
338 13|              rögtön támadt világításra, s azt hiszik, nappal van:
339 13|                 emberszavakat mímelnek.~S valami elandalító, bűbájos
340 13|           tekintetét e megigéző pompán, s sorba olvasá le a falak
341 13|               húzza az eleven függönyt, s akkor belátni a fiókboltozat
342 13|                hegyikristály-darabokból s tarkán összerakott piros,
343 13|          nélküli asztal, vert ezüstből.~S ennek a grottának a teremből
344 13|           fuvolát tartottak a kezükben, s úgy tettek, mintha ők támasztanák
345 13|    selyemfüggönyt szétvonták a leányok, s e függönyök alól kilépett
346 13|                kérkedő mosolyra nyílva, s e gyilkos mosoly közé vegyül
347 13|           feszegeti a hímzett dolmánkát s az átlátszó aranyhímzésű
348 13|                a szívjegyig a homlokán, s mikor azt is megcsókolta,
349 13|              úgy vitték a vízmedencéig, s életre locsolták.~– Mért
350 13|        paradicsomot.~Őrült mondás volt.~S a három hölgy még nevetett
351 13|        összecsörrentették a poharaikat, s hosszú életet kívántak a
352 13|                 egybevetése a tényeknek s az azokat vezető indulatoknak.~
353 13|                  Tochfa” nevét kiabálja s a testőreit keresi? Hogy
354 13|                 a három hölgy kacagott, s azontúl Palmyra lett a neve
355 13|                a neve a fejedelemnőnek, s palotájának a neve Eldorádó.~
356 13|                a dzsiddai kormányzóhoz, s az milyen pénzzel fizette
357 13|                én megeszem a lelkedet”. S a nyelveikkel nyalogatták
358 13|                 rózsaindákon keresztül, s öregsége előjogával elkezd
359 13|         archimandritának álcázza magát, s végigmímeli az egész ortodox
360 13|          ezüstkoronával, a fátyolokkal; s a rabnők kórusban éneklik
361 13|              Jézust is és Mohamedet is, s gúnyt űznek Jehova és Allah
362 13|              hogy őrültek valamennyien, s pert indítottak az égiek
363 13|              sem marad kicsúfolatlanul.~S az esküvői paródiákra következnek
364 13|         kígyókat táncoltatnak dobszóra.~S mindezekhez a szórakoztató
365 13|                 Ki lehet ilyen nagy úr?~S ha ilyen nagy úr, mért nem
366 13|               újabb kor találmányairól, s azokat nem tartotta boszorkányságnak.
367 13|             semmit, csak Palmyra arcát, s ha attól el akart csapongni,
368 13|       beleugráltak a tóba öltözetestül, s aztán megint kiszálltak
369 14|                 amitől mélyen elalszol, s akkor lebocsátanak az oroszlánok
370 14|          félrerúgta a rabnőt maga elől, s tovább bolyongott. Alkonyat
371 14|               egész kíséretével megjön, s ha téged itt talál, veszve
372 14|               mondá büszkén Edrisz bég, s a nyílra akasztott levélkét
373 14|            turbánjának a tekercse közé.~S aztán ment a maga paradicsomát
374 14|               annak kell a vigasztalás, s legjobb vigasztalás a csók!~
375 14|             legjobb vigasztalás a csók!~S ha valakinek azt mondják,
376 14|                 vette Edrisz bég kezét, s a sebesen egymás után következő
377 14|                     A.~Hatvanhét csók – s kijön ez a név: „Mahabilla”.~
378 14|              bég felugrott a kerevetről s eldobta a párolgó poharat
379 14|            vagyok Edrisz bég el-Homrah!~S már akkor a handzsár villogott
380 15|              ahol a pálmaerdőhöz értek, s egyedül, egy csatlós kíséretében
381 15|                bej, leugorva a lováról, s odavetve a mén kantárát
382 15|                az eleven rózsafüggönyt, s a grotta közepén ott látta
383 15|           elvette büntetését.~Nézz oda!~S azzal kitárva a teremnek