Part

  1 1 |      kormányzónak, Tefik bejnek a fia, „Edrisz el-Homrah emír”.~Azért hítták „
  2 2 |                leszakítani. Majd megjön Edrisz el-Homrahnak is a maga ideje,
  3 2 |          Csakhogy én arra nem várhatok. Edrisz fiam a minapi harcjátékok
  4 2 |        menyasszony már útban van. Az én Edrisz fiam pedig hallani sem akar
  5 3 |                 kairói spáhik ezredese: Edrisz bég el-Homrah.~A basa hanyatt
  6 3 |                 pénzzel. – No hát nemes Edrisz bég (ismerem az apádat is,
  7 3 |              Ramadán hónapon keresztül.~Edrisz bég nem mondatta magának
  8 3 |                pisztáciákkal: amelyeket Edrisz bég sok órai fáradsága által
  9 3 |           vendég vett benne részt, mint Edrisz bég. A núbiai zenészek és
 10 3 |           fátyolból kibontakozni, akkor Edrisz bég egész felháborodással
 11 3 |               vagyok – monda egykedvűen Edrisz.~– Bizonyosan keresztény
 12 3 |            ürüvel az Ábrahám oltáránál?~Edrisz bég elmondá, hogy mindezen
 13 3 |           hosszabbítsa meg az árnyékát.~Edrisz bég kíváncsi volt az ilyen
 14 3 |                selyemfátyolának a végét Edrisz fejére borítá, s aztán elkezdett
 15 3 |              úgy, hogy apródonkint mind Edrisz bég körül tekerődzött a
 16 3 |                 a bajadér odaveté magát Edrisz bég ölébe, s a fejét átkarolva
 17 3 |           praktikus kigyógyításának.~De Edrisz bég el-Homrah nem állt kötélnek;
 18 3 |              átok beteljesülése, melyet Edrisz bég a basa fejére szórt.
 19 3 |                 már aztán enyhítette az Edrisz bég átkát.~Az előkelő vendég
 20 3 |                 nem adá. Az a férj volt Edrisz bég el-Homrah.~„Péki!”…~
 21 4 |                Legelső kötelessége volt Edrisz bégnek az asszonyát kíséretestől
 22 4 |             Kábához! – szólt a hercegnő Edrisz béghez, parancsoló hangon.~
 23 4 |              béghez, parancsoló hangon.~Edrisz bég odafurakodott a Zemzem
 24 4 |                 az üresen hagyott tért.~Edrisz bég ekkor a tarsolyába nyúlt,
 25 4 |                felléphessen a küszöbre, Edrisz bég odatérdepelt eléje.
 26 4 |                  A harmadik lépcső volt Edrisz válla, a negyedik a feje.
 27 4 |                feljutott a Kába-ajtóba, Edrisz bég is utána sietett. Ide
 28 4 |                 maga emberének.~– Péki!~Edrisz bég odalép a Kába küszöbére,
 29 4 |                  előtted az út! – kiált Edrisz, előre ugorva. S aztán a
 30 4 |                szent követ, ember?~Arra Edrisz bég így felel:~– Már megcsókoltam
 31 4 |          merítik bőrcsebrekkel a vizet.~Edrisz bég előre figyelmezteté
 32 4 |               egyszer világosan elárulá Edrisz bég előtt a gyönyörű termet
 33 5 |           galambok egymáshoz tartoznak.~Edrisz bég is megtért a maga hercegasszonyával
 34 5 |            rögtönzést azonban átengedte Edrisz bégnek, aki szintén értett
 35 5 | mandolinpengetéshez s a versdúdoláshoz.~Edrisz bég annyira vitte a dolgát,
 36 5 |            Mesélj nekem valamit – monda Edrisz bégnek. – Te bizonyosan
 37 5 |                alól. Egy harmadik rabnő Edrisz bég poharába töltögette
 38 5 |              közben a torka kiszáradna.~Edrisz bég megmutatta, hogy kiváló
 39 5 |              Itt egyet ivott a pohárbul Edrisz, s megpengeté a mandolint,
 40 5 |             Neked van igazad. Folytasd.~Edrisz bég ismét elővette a lantot,
 41 5 |              közbeesett, azt elengedem.~Edrisz bég ledobta a földre a lantot
 42 5 |                a sötétségben is – mondá Edrisz. – Majd holnap elmondom
 43 5 |                egypár esztendeje.~Azzal Edrisz bég odafektette a kerevetre
 44 6 |              selyemihrámot öltötte fel. Edrisz bég észrevette a hercegasszony
 45 6 |       emberóceán bűzéből kivergődhetett Edrisz béggel együtt az el-Kaskas
 46 6 |              Gamila hercegnő története.~Edrisz bég egészen belehevült a
 47 6 |                mag.~Amíg azt szürcsölte Edrisz egy szalmaszálon keresztül,
 48 6 |               fűre, s azzal megdörzsölé Edrisz bégnek az arcát. S aztán
 49 6 |               színt a férfi piros arca.~Edrisz bég haragra gerjedten ugrott
 50 6 |           rendesen megvárta előbb, amíg Edrisz elalszik. – S minthogy az
 51 7 |           fekszik, bizony ottfulladhat.~Edrisz bég a hátán cepelte ki a
 52 7 |              hogy úgy megátkoztuk őket?~Edrisz bég elmondá neki a legendát.~„
 53 8 |            karavánt) a hercegasszony és Edrisz bég által lakott palotába,
 54 8 |                 úr érkezett a palotába, Edrisz fölkelt az asztal mellől,
 55 8 |              valamit Edrisznek törökül, Edrisz meg a basának mondott valamit
 56 8 |                 arabul, végre azt mondá Edrisz frank nyelven:~– Ha te nem
 57 8 |                 tiszteljelek? – kérdezé Edrisz bég.~– Én vagyok Mahmud
 58 8 |                nem is először életében.~Edrisz bég pedig visszatért a hercegasszonyához.~
 59 9 |             törökök meg az egyiptomiak.~Edrisz bég az utóbbiak között volt.~
 60 9 |             csakugyan ő is muteszellim.~Edrisz bég, amint a martalócokat
 61 9 |                dárdáikat előreszegezve. Edrisz bég kiszemelte magának a
 62 9 |              Hárman rúgtattak egyszerre Edrisz bég ellen: a vezér meg két
 63 9 |         fenevadak módjára mind a három.~Edrisz bég a bal oldalán támadó
 64 9 |         csavarva. Sérthetetlen volt.~De Edrisz bégnek a paripája is együtt
 65 9 |                két heraldikai oroszlán. Edrisz bég szokva volt az ilyen
 66 9 |              kiejté a kardot a kezéből.~Edrisz bég, amint azt látta, hogy
 67 9 |              vezér lova tovaszáguldott. Edrisz bég pedig megfordítva a
 68 9 |                 sziklaszakadékaik felé. Edrisz bég messze elkergette őket,
 69 10|               Az a szív a homlokon~Amíg Edrisz bég a fekete turbánosokkal
 70 10|                a kegyes hadzsadzsoknak.~Edrisz bégnek négy birkát kellett
 71 10|                a birkahalálban találja. Edrisz aztán még egy ötödik birkát
 72 10|                 elevenít.”~(Ez különben Edrisz bég mondása volt: én csak
 73 10|       Valahányszor a rabnő teletöltötte Edrisz bég poharát, a hercegnő
 74 10|               odadobta a habzó pohárba. Edrisz bég fenékig üríté a poharat;
 75 10|               ifjú velük szembe kerül!”~Edrisz bég elismerte, hogy a hercegnő
 76 10|              ifjú még lángolóbbá lesz.”~Edrisz bég elfogadta komoly méltósággal
 77 10|             több: elég világos értelmű.~Edrisz bégnek sebesen kezdett a
 78 10|               azt a szokást, hogy előbb Edrisz béget engedje elaludni,
 79 10|               végsorait dúdolták utána.~Edrisz bég ismét kivonta a kardját,
 80 10|            eltűntek mind a szobából.~És Edrisz bégnek olyan nagyot dobbant
 81 10|              őrjöngő ifjúnak az arcára.~Edrisz bég azt érzé, hogy a túlvilági
 82 11|                eldorádói hercegnő~Mikor Edrisz bég másnap késő reggel felébredt
 83 11|                meg többé.”~Hátha mégis?~Edrisz bég megtömött egy erszényt
 84 11|           Serifet.~– Allah veled, vitéz Edrisz bég el-Homrah; váljék egészségedre
 85 11|                hajadonnal.~– Jól tudom, Edrisz bég. A próféta rendelte
 86 11|                  Megmondom neked, vitéz Edrisz bég! Hogyne mondanám meg?
 87 11|               alatti sziklába benyomva.~Edrisz bég türelmetlenül kiáltá:~–
 88 11|                szultán hercegasszonya!”~Edrisz bég dühösen toporzékolt:~–
 89 11|                meg őket! No, édes fiam, Edrisz bég, most tehát olyan dologra
 90 11|                 ő Eldorádóból jött ide.~Edrisz bég a fejéhez vágta a Nagy
 91 11|               utána, kérdezze meg tőle.~Edrisz bég most arra a gondolatra
 92 11|                 nargilét hozatott neki.~Edrisz bég tudta jól, hogy a ravasz
 93 11|           Dzsiddába érkezett.~– Igenis, Edrisz bég, tudom a hercegnő nevét
 94 11|            államtitkokat elárulja? Nem, Edrisz bég! Ezt már velem próbálták
 95 12|                    Rád ismerek. Te vagy Edrisz bég ibn Tefik, el-Homrah.
 96 12|              Bolond vagy te, édes fiam, Edrisz bég.~– Tudom, hogy az vagyok:
 97 12|            találom őt meg!~– Édes fiam, Edrisz bég el-Homrah. Ne kérdezd
 98 12|             beszélt hozzá.~– Édes fiam, Edrisz bég; én itt ülök ebben a
 99 12|             örök alvóval itt mellettem.~Edrisz bég kiejté kezéből a tőrt,
100 12|              hegyesre köszörült vassal.~Edrisz bég fölvette ismét az eldobott
101 12|               Dugd hüvelyébe a tőrödet!~Edrisz bég e szóknál odaborult
102 13|                FEJEZET ~A paradicsomban~Edrisz bég úgy tett, ahogy a vének
103 13|                a Kizmet könyvében, hogy Edrisz bég a partra jusson.~A megrongált
104 13|                mikor visszafogsz térni.~Edrisz bég lerázta az őrültet magáról,
105 13|                pálmák alatt sötét lett.~Edrisz bég kiszemelte azt a helyet,
106 13|         süvöltött elő az ablakból, mely Edrisz bég lábához hullott alá.
107 13|                ugrált fel a falra, ahol Edrisz béget megjelenni látta.~
108 13|                 alázuhanjon az udvarba.~Edrisz bég leveté magát a lécbürüre,
109 13|               közben a lecsüggő lábait. Edrisz bég az ellenkezőt tette:
110 13|                 Kizmet könyvébe beírva.~Edrisz a térdhajlásain kapaszkodva
111 13|                az ajk kimondaná azokat.~Edrisz bég megértette a néma beszédből,
112 13|                kinyitva, azon bevezette Edrisz béget egy sötét, ablaktalan
113 13|               még feketébb sötétségben.~Edrisz bég egyedül maradt.~Arra
114 13|          hangosan csókokat csattogatni.~Edrisz bég a sötétben arrafelé
115 13|              sötét szobába. Akkor látta Edrisz bég, hogy a három beszélő
116 13|              ebbe az érzékcsaló terembe Edrisz, saját magát látta egyszerre
117 13|              nevettek.~Volt is okuk rá.~Edrisz bégnek azóta, hogy háborodott
118 13|               olyan nagyon.~Hanem amint Edrisz bég egyet dobbantott a lábával
119 13|              amint a küszöböt átlépték.~Edrisz bég elámult a pompától és
120 13|                be az egész nagy termet.~Edrisz bég bámulva járatta körül
121 13|                magasból alá.~Itt eltűnt Edrisz bég mellől a fekete rabnő.~
122 13|              bég mellől a fekete rabnő.~Edrisz bég egyedül maradt a grottában.
123 13|               szívét a homlokán hordja.~Edrisz bég, amint őt meglátta,
124 13|              Most aztán magához szorítá Edrisz imádott hölgyét.~– Milyen
125 13|              Légy te kegyetlenebb.~Arra Edrisz nem is kért engedelmet.
126 13|          paradicsom.~Mit bánta azt most Edrisz bég, hogy mi lesz ennek
127 13|                 őrülve.~Mámora közepett Edrisz bég felkapá a serlegét és
128 13|      fejedelemnő (más nevét nem ismerte Edrisz, ki kérdezi egy fejedelemnőtől
129 13|     fejedelemnőtől a nevét?) elmondatta Edrisz béggel, mik történtek vele
130 13|             azután megint hogyan rohant Edrisz bég a dzsiddai kormányzóhoz,
131 13|              mutatóujját. A szőke hölgy Edrisz bég ajkára tapasztá a tenyerét.
132 13|                 egy bűvszerem! – kiáltá Edrisz, kiszabadítva a nyakát a
133 13|                 egy karikagyűrűt húzott Edrisz bég ujjára, a talizmángyűrű
134 13|                éje azon végződött, hogy Edrisz bég elaludt, az utolsó kiürített
135 13|               kinek mit jelent az álma. Edrisz bég álma erős jel! „A macska
136 13|                kísérik el a rabnők, míg Edrisz béget a vén duena vezeti
137 13|                két leány nyoszolyóknak. Edrisz bég Kaukázus vidéki cserkeszjelmezben.
138 13|              Tán jegyese valami sahnak?~Edrisz bég nem sokat törte ezen
139 13|           csoportozatokról, hol ő maga. Edrisz bég volt a főalak a képeken,
140 13|                három hölgy végigvezette Edrisz béget a palota termein,
141 13|                 lett volna a palotában, Edrisz béget ez rögtön megtanította
142 13|              Mohamed előtti időkből.~Ha Edrisz bégnek lett volna figyelme
143 14|              tanácsa~Hét napig volt már Edrisz bég a rejtélyes palotában.~
144 14|              játékok és enyelgések után Edrisz béget szokás szerint elnyomta
145 14|                  hogy pihenje ki magát.~Edrisz bég arra ébredt fel, mintha
146 14|                  aminek veres a levele.~Edrisz bég félrefordítá a leánytól
147 14|            Semmi nyom nem marad utánad.~Edrisz bég azt mondá a zöld színű
148 14|            Déltájon a tóparton bolyongó Edrisz bég elé szembe jött a néma
149 14|              néma szerecsennő.~Leborult Edrisz előtt. A lábait csókolta.
150 14|                  hogy fusson e helyről.~Edrisz bég félrerúgta a rabnőt
151 14|               Fuss!~– Nem futok – mondá Edrisz bég. – Hadd jöjjön! Szembeállok
152 14|                leszünk! – mondá büszkén Edrisz bég, s a nyílra akasztott
153 14|         asszonyoké, a fehér a leányoké.~Edrisz bégnek annál nagyobb volt
154 14|            lobogvánnyal.~– Ejh! – mondá Edrisz bég – amíg a pohárban a
155 14|                 a kettő, Gomál a három.~Edrisz bég figyelt és számolt.~
156 14|                  Ejh! – gondolá magában Edrisz bég –, ezt a nevet én sokszor
157 14|                barna leány kezébe vette Edrisz bég kezét, s a sebesen egymás
158 14|              amíg kijött. „Ferinkháné”.~Edrisz bég elkomolyodott. Ez a
159 14|            csákányütések dobaja tompán. Edrisz bég nem ügyelt azokra a
160 14|         oroszlánnál a vak szenvedély. – Edrisz bég nem látott, nem hallott
161 14|            kijön ez a név: „Mahabilla”.~Edrisz bég felugrott a kerevetről
162 14|              mind a hárman! – Én vagyok Edrisz bég el-Homrah!~S már akkor
163 15|                Azon függött felakasztva Edrisz bég – most már nem – el-Homrah.~      ~