Part,  Chapter

13001 7      |                     azzal, amint a csónak orra a kunyhóhoz közelített, behúzta
13002 7      |                     behúzta az egyik evezőt, s a kezével belekapaszkodott
13003 7      |                       kezével belekapaszkodott a kunyhó palánkjába. A palánk
13004 7      |          belekapaszkodott a kunyhó palánkjába. A palánk rozzant volt, a kezébe
13005 7      |                         A palánk rozzant volt, a kezébe szakadt.~– Jézus
13006 7      |                       mi történt? Megsértetted a kezedet a deszkával?~– Nem.
13007 7      |                         Megsértetted a kezedet a deszkával?~– Nem. Hanem
13008 7      |                        deszkával?~– Nem. Hanem a gyűrűm.~– Micsoda gyűrű?~–
13009 7      |                     gyűrűm.~– Micsoda gyűrű?~– A pecsétnyomó gyűrűm beleesett
13010 7      |                   pecsétnyomó gyűrűm beleesett a vízbe.~– Szent Isten.~–
13011 7      |                      sem tudok.~– De nekem azt a gyűrűt minden áron vissza
13012 7      |                      hiszen majd visszakapjuk, a tó vizét le lehet ereszteni,
13013 7      |                       lehet ereszteni, s ekkor a lecsapolt mederből kihalásszuk
13014 7      |                 lecsapolt mederből kihalásszuk a gyűrűdet.~– De hátha addig
13015 7      |                 akadunk rá.~– Hiszen tudod jól a helyet, ahol az ujjadról
13016 7      |                        cölöpnél mindjárt. Csak a hínár közé ne keveredett
13017 7      |                      az evezőt; térjünk vissza a partra.~– Bárcsak le ne
13018 7      |                        le ne húztam volna soha a növendékujjamról! Hisz így
13019 7      |                        jönni. Mikor kiszálltak a partra, összefonta karjait,
13020 7      |                       úgy nézett vissza merően a tóra.~– Vajon nem a sors
13021 7      |                     merően a tóra.~– Vajon nem a sors intése volt-e ez most,
13022 7      |                    volt-e ez most, hogy én ezt a gyűrűt a tóba ejtettem?
13023 7      |                     most, hogy én ezt a gyűrűt a tóba ejtettem? Tudod, királynőm!
13024 7      |                   Tudod, királynőm! Mint ahogy a velencei dózsé szokta a
13025 7      |                        a velencei dózsé szokta a Bucentoróról eljegyezni
13026 7      |                       eljegyeztem magamnak ezt a tavat.~– De mi a gutának
13027 7      |                  magamnak ezt a tavat.~– De mi a gutának jegyeznéd el te
13028 7      |                   jegyeznéd el te magadnak ezt a békalencsés posványt?~–
13029 7      |                       Azért, hogy ott feküdjem a fenekén a sima kavicsok
13030 7      |                    hogy ott feküdjem a fenekén a sima kavicsok között – rebegé
13031 7      |                     őneki komédiát játszik! Ő, a rafinált művésznő rá hagyta
13032 7      |                 Sietteté, hogy menjenek vissza a kastélyba.~Mikor a veranda
13033 7      |                      vissza a kastélyba.~Mikor a veranda lépcsőjén felhaladtak,
13034 7      |                       parkon. S aztán megrázta a fejét, s egyik kezével a
13035 7      |                       a fejét, s egyik kezével a homlokához kapott, a másikat
13036 7      |                   kezével a homlokához kapott, a másikat a szívére nyomta:~–
13037 7      |                   homlokához kapott, a másikat a szívére nyomta:~– Nem jobb
13038 7      |                 meghalni?~Aztán lenézett onnan a szédítő magasból. (A veranda
13039 7      |                     onnan a szédítő magasból. (A veranda legalább is nyolc
13040 7      |                        Bizonyosan kificamítaná a lábát.)~Atalantának eszébe
13041 7      |                      ennél nagyon hamar megvan a kiugrás, s beráncigálta
13042 7      |                      Nem! Nem hagyhatom el ezt a helyet. Bevárom, hogy értem
13043 7      |                        Atalanta komolyan vette a dolgot. Ez az ember még
13044 7      |                         Most pótold ki teával. A tavaszi est levegője hűs,
13045 7      |                 lehetnék halálos beteggé, hogy a te karjaid közt halhatnék
13046 7      |                        hogy nevettek azon mind a ketten! Kornél még jobban,
13047 7      |                      elég, hogy átértse rögtön a helyzetet. Odahajolt Atalantához,
13048 7      |                     volt már, megütötte ez már a fülét Kornélnak.~– Mit?
13049 7      |                      vele.~– Nem! Nem! – mondá a bankár. – Én nem beszéltem
13050 7      |                     Még reszketni is tudott, s a fogait összevacogtatta.)
13051 7      |                   összevacogtatta.) Pedig hisz a zsebében volt Koczur levele,
13052 7      |                     intézkedésre.~– Igen! Csak a gyűrűm bele ne ejtettem
13053 7      |                  gyűrűm bele ne ejtettem volna a vízbe!~– Reggelre le lesz
13054 7      |                      Reggelre le lesz csapolva a tó, s megkerül a gyűrű.
13055 7      |                      csapolva a tó, s megkerül a gyűrű. Most jerünk teázni,
13056 7      |                 lefeküdnék. Én odaviszem önnek a teáját a szobájába.~– De
13057 7      |                       odaviszem önnek a teáját a szobájába.~– De hátha az
13058 7      |                     Kornél maga is ott van már a színpadon, s a színfalak
13059 7      |                     ott van már a színpadon, s a színfalak közé lát; megtudta
13060 7      |                      már, hogy mivel csinálják a villámlást és mennydörgést.~
13061 7      |                    aztán az ágyában didergőnek a jól megrumozott teát, s
13062 7      |                      háladatos szemeket vetett a feleségére, s megcsókolta
13063 7      |                 feleségére, s megcsókolta neki a kezét, magában mondva: „
13064 7      |                   együtt egy imádságot.~Még ez a színjátszás is kellett.~
13065 7      |                        színjátszás is kellett.~A férj és nő egymáséba kulcsolták
13066 7      |                      végig az Úr imáját. Annál a szónál, hogy „szabadíts
13067 7      |                    szónál, hogy „szabadíts meg a gonosztól”, egymásra gondoltak.
13068 7      |                         felöltözött egészen, s a csizmáit a kezébe fogva,
13069 7      |              felöltözött egészen, s a csizmáit a kezébe fogva, hogy léptei
13070 7      |             csikorogjanak, mezítláb szökött ki a hátulsó ajtón a kastélyból.~
13071 7      |                     szökött ki a hátulsó ajtón a kastélyból.~Megjövendölte
13072 7      |                     valamikor!”. Csakhogy erre a jóslatra ő most nem gondolt,
13073 7      |                        gondolt, mert nem azzal a szándékkal szökött ki a
13074 7      |                        a szándékkal szökött ki a lakából, hogy oda többet
13075 7      |                        talentumára bízta.~Arra a gyűrűre múlhatatlanul szüksége
13076 7      |                        akárki tud csinálni, de a gyűrűt nem lehet utánozni,
13077 7      |                      lehet utánozni, mert azon a sok százados használat miatt
13078 7      |                    tudja csinálni. Ha tehát ez a gyűrű a tó vizébe esett,
13079 7      |                  csinálni. Ha tehát ez a gyűrű a tó vizébe esett, Atalanta
13080 7      |                     Atalanta szeme láttára, ez a nő nem fog reggelig várakozni,
13081 7      |                       reggelig várakozni, amíg a tavat lecsapolják, nem fogja
13082 7      |                     lecsapolják, nem fogja ezt a gyűrűt többé Kornél rendelkezésére
13083 7      |                      vízitündéri tudományát; s a szép fényes holdvilágnál
13084 7      |                  fényes holdvilágnál megkeresi a víz fenekén a leejtett gyűrűt.~
13085 7      |                        megkeresi a víz fenekén a leejtett gyűrűt.~Ennek a
13086 7      |                       a leejtett gyűrűt.~Ennek a tündéri produkciónak kell
13087 7      |                       fizettettek ővele. Hátha a másodszori előadásnál vissza
13088 7      |                      érdekes előadás elejéről. A parkban nem jár már ilyenkor
13089 7      |                    ilyenkor senki.~Koczur csak a vázlatot közölte vele a
13090 7      |                        a vázlatot közölte vele a bohózathoz; őneki még saját
13091 7      |                      saját ötletei is támadtak a kivitel közben.~A tóparthoz
13092 7      |                     támadtak a kivitel közben.~A tóparthoz érve, még azt
13093 7      |                        tóparthoz érve, még azt a furfangot is kigondolta,
13094 7      |                  furfangot is kigondolta, hogy a pálcatőrével kifúrta a csónak
13095 7      |                    hogy a pálcatőrével kifúrta a csónak fenekét; hadd teljen
13096 7      |                       vízzel. Legyen kénytelen a vízitündér mindjárt a partnál
13097 7      |                kénytelen a vízitündér mindjárt a partnál elkezdeni az úszást.~
13098 7      |                        volt, akkor elrejtőzött a vadászles-kalyibába. Annak
13099 7      |                     vadászles-kalyibába. Annak a fenyőág falain keresztül
13100 7      |                      szépen. Az ember láthatja a közelben a holdvilág aranyozta
13101 7      |                      ember láthatja a közelben a holdvilág aranyozta tavat,
13102 7      |                      aranyozta tavat, távolban a rengeteg nagy kastélyt,
13103 7      |                 ablakai. – Rövid idő múltán ez a két ablak elsötétül, s azután
13104 7      |                      ablak elsötétül, s azután a két szögletablak világosodik
13105 7      |                        hogy szivarra gyújt. Ez a páholyközönség. Onnan is
13106 7      |                  előadást.~Soká kezdődik ez! – A földszinti közönség ott
13107 7      |                        földszinti közönség ott a leskunyhóban már kezd türelmetlen
13108 7      |                   művészetüket előveszik, hogy a hosszú időközt a „diva”
13109 7      |               előveszik, hogy a hosszú időközt a „diva” megjelenéseig gimnasztikai
13110 7      |                  ugranék bele ilyenkor éjszaka a hideg vízbe Atalanta, mikor
13111 7      |                   kihalászhatja az ő gyűrűjét.~A várakozás kellemetlenségeit
13112 7      |         kellemetlenségeit nevelte még az, hogy a hűs tavaszi éjszakában fázott
13113 7      |                    fázott az ember. Kornél ezt a hideg tólevegőnek tulajdonítá,
13114 7      |                       része. Meglehet, hogy ez a lúdbőrző test aggódott valamin,
13115 7      |                        aggódott valamin, amire a káprázatok közt élő lélek
13116 7      |                     volt valami sejtelme arról a veszedelemről, amibe őt
13117 7      |                       most idehozták. Hátha az a mesebeli tündér, aki egy
13118 7      |                   időben sámsoni alakokat vert a földhöz, s vadállatokat
13119 7      |                      dühbe jön, és bosszút áll a leskelődőn. Hiszen annak
13120 7      |                      nyalábra kapni, beledobni a vízbe, sőt, ha igaz, amit
13121 7      |                      igaz, amit Loreleyről írt a cimbora, leviheti őt magával
13122 7      |                   cimbora, leviheti őt magával a tó fenekére, s ott tarthatja
13123 7      |                        nézve halál lesz.~Hanem a lúdbőrző irha gondolatjai
13124 7      |                    gondolatjai nem hatottak le a bolondos szívig, s azt csak
13125 7      |                    bolondos szívig, s azt csak a tréfa rendkívülisége csiklandozta.
13126 7      |                      volt gondja magával hozni a rumospalackot, s azt hitte,
13127 7      |                       kortyogat, attól elmúlik a fázása. – El is múlt. Aztán
13128 7      |                      meg az is egyik sajátsága a hóbortosnak, hogy az Herkulesnek
13129 7      |                      félelmet nem ismeri, csak a páni rémület lepi meg, mikor
13130 7      |                    rémület lepi meg, mikor már a veszély előtte áll. Aztán
13131 7      |                       előtte áll. Aztán meg az a tudat, hogy ő az „úr”, amaz
13132 7      |                       amaz meg az „asszony”! Ő a hatalom bizományosa, ez
13133 7      |                    hatalom bizományosa, ez meg a gyengeségé. A férj az úr
13134 7      |              bizományosa, ez meg a gyengeségé. A férj az úr és a bíró, az
13135 7      |                    gyengeségé. A férj az úr és a bíró, az asszony a vádlott
13136 7      |                       úr és a bíró, az asszony a vádlott és elítélt! És mindenekfölött
13137 7      |                        Opatovszky Kornél báró, a másik meg egy mamzell Muskatlinek,
13138 7      |                      porontya! – Kit illet itt a félelem? Az útféli száraz
13139 7      |                        hát!~Ott közelít valaki a széles út felől, melynek
13140 7      |                       melynek perspektívájában a kastély látszik. Fekete
13141 7      |                         Fekete burnusz takarja a termetét, a csuklya a fejére
13142 7      |                    burnusz takarja a termetét, a csuklya a fejére húzva.
13143 7      |                  takarja a termetét, a csuklya a fejére húzva. Azért rá lehet
13144 7      |                         Azért rá lehet ismerni a járásáról, az a csípőin
13145 7      |                        ismerni a járásáról, az a csípőin ringó termet minden
13146 7      |                      magát.~Ő van itt!~Odasiet a csónakhoz. Mozdulatán látszik
13147 7      |                  csónakhoz. Mozdulatán látszik a bosszús meglepetés, mikor
13148 7      |                         mikor észreveszi, hogy a csónak tele van vízzel.
13149 7      |                       tele van vízzel. Ezalatt a fekete burok alatt éppen
13150 7      |                   alatt éppen olyan, mint azok a boszorkányok otthon – a „
13151 7      |                        a boszorkányok otthon – a „Szerelmes ördög”-ben.~Ugyan
13152 7      |                      magában, hogy úgy lehúzza a fejét, leguggolva a földre,
13153 7      |                    lehúzza a fejét, leguggolva a földre, s a fekete burkony
13154 7      |                         leguggolva a földre, s a fekete burkony szárnyait
13155 7      |                  kezében. Éppen úgy, mint azok a pokolbeli fekete tündérek,
13156 7      |                     vagy éppen maga „Uriella”. A fáklyát aztán megcsóválja,
13157 7      |             megcsóválja, és messzire behajítja a tóba, egész a hattyúkalyibáig.~
13158 7      |                        behajítja a tóba, egész a hattyúkalyibáig.~De az is
13159 7      |                      nem alszik el azzal, hogy a vízbe elmerül, újra felveti
13160 7      |                   magát magasra, fityfirékelve a sziporkákat, s aztán ott
13161 7      |                 sziporkákat, s aztán ott úszik a víz színén tovább, bevilágítva
13162 7      |                         bevilágítva maga alatt a víz fenekét.~Hát a fekete
13163 7      |                       alatt a víz fenekét.~Hát a fekete rémalak mit csinál?~
13164 7      |                     rémalak mit csinál?~Odalép a leomlott híd megmaradt dobogójára,
13165 7      |                        dobogójára, olyan közel a vadászles-kalyibához, hogy
13166 7      |    vadászles-kalyibához, hogy az ott leskelődő a sietéstől felszított heves
13167 7      |                       egyszerre leveti magáról a burnuszt, éppen úgy, mint
13168 7      |                burnuszt, éppen úgy, mint abban a balettben, s ott áll egyfelől
13169 7      |                  balettben, s ott áll egyfelől a holdsugártól, másfelől a
13170 7      |                       a holdsugártól, másfelől a fáklyatűztől megvilágítva,
13171 7      |                     baletthez öltözötten. Csak a vékony patyolat éji öltöny
13172 7      |                    Onnan egy ugrással beszökik a vízbe. Kornél lélegzetét
13173 7      |                   Vállai és fél keble kiállnak a vízből, alig mozdítja a
13174 7      |                        a vízből, alig mozdítja a karjait, azért mégis sebesen
13175 7      |                     sebesen halad.~Mikor odaér a hattyúházhoz, akkor egyszerre
13176 7      |                       alámerül; de vele együtt a fáklya is. Ez a pokoli szövétnek
13177 7      |                    vele együtt a fáklya is. Ez a pokoli szövétnek még a víz
13178 7      |                      Ez a pokoli szövétnek még a víz alatt sem alszik el.
13179 7      |                  alszik el. Azt kezébe ragadja a nyelénél fogva, s leviszi
13180 7      |                      nyelénél fogva, s leviszi a vízfenékre. A fáklya most
13181 7      |                        s leviszi a vízfenékre. A fáklya most bevilágítja
13182 7      |             bevilágítja az egész víztömeget, s a partról bámuló előtt egy
13183 7      |                        meg, – mely felcsúfolja a hagymázok minden álomlátását.
13184 7      |                  hagymázok minden álomlátását. A fáklya előtt elevickélő
13185 7      |                Saurusok világát mímelik eléje. A tófenék növényei egyenesen
13186 7      |                 egyenesen álló erdőt képeznek, a víz színéig emelkedve, s
13187 7      |                   amilyen halála szokott lenni a leggyakorlottabb úszónak
13188 7      |           belekeveredett, jár lobogó fáklyával a kezében egy zöld fényű alak.
13189 7      |                        minden tagja zöld, mint a tengeri isteneké, csak a
13190 7      |                       a tengeri isteneké, csak a haja fekete. Két szeme,
13191 7      |                        két karbunkulus világít a fáklyafénytől. Nyitva tudja
13192 7      |                gömbölyű karjaihoz, odacsődülve a tűzfényre, a pióca kacskaringós
13193 7      |                       odacsődülve a tűzfényre, a pióca kacskaringós evickeléssel
13194 7      |                   ahogy az eprészlyánka keresi a szamócát a fű között, úgy
13195 7      |                 eprészlyánka keresi a szamócát a fű között, úgy keresgél
13196 7      |                      fű között, úgy keresgél ő a maga drágasága után a zöldrojtos,
13197 7      |                        ő a maga drágasága után a zöldrojtos, úszószakállas,
13198 7      |                serteborzas vízfenéki bozótban. A szemei olyan mereven néznek,
13199 7      |                     olyan mereven néznek, mint a halé: alig pislant egyet.~
13200 7      |                     Ezernyi bámulója van. Azok a homályvédte lények, amik
13201 7      |                   egész hidegvérű állatország. A holt tavak népsége. A fáklyafény
13202 7      |             állatország. A holt tavak népsége. A fáklyafény körítette aureoléban
13203 7      |                        zsibongó rajzatuk. Majd a szemeit verik ki. A hínár,
13204 7      |                       Majd a szemeit verik ki. A hínár, a lócsagaz belekapaszkodnak
13205 7      |                     szemeit verik ki. A hínár, a lócsagaz belekapaszkodnak
13206 7      |                  belekapaszkodnak lábszáraiba. A nyugalmából fölvert ezüstcsillámú
13207 7      |                   redőit, s közéjük furakodik. A nézősereg között egy melegvérű
13208 7      |                        melegvérű állat is van, a férj, az úr, aki a fűzfabokrok
13209 7      |                        van, a férj, az úr, aki a fűzfabokrok közé előlopózva,
13210 7      |                     közé előlopózva, bámul alá a vízfenékbe.~Hosszú percek
13211 7      |                       Hosszú percek múltak el. A búvárnő odaalant úgy jár-kel
13212 7      |                   búvárnő odaalant úgy jár-kel a nem emberi lények számára
13213 7      |                      egészen otthon van abban.~A férj, az úr, a bolond –
13214 7      |                      van abban.~A férj, az úr, a bolond – pedig idekinn tanácsot
13215 7      |                     magával. Mit fog tenni, ha a nő előkerül a tófenékről?~
13216 7      |                        tenni, ha a nő előkerül a tófenékről?~Az első percben
13217 7      |                        azt főzi ki, hogy amint a nő kijön, büszkén eléje
13218 7      |                 megcsalt! Ön tud úszni! Ön tud a víz fenekén élve maradni.
13219 7      |                        önt megismertem”.~Amint a másik perc múlik, bántott
13220 7      |                 ösztönzi.~Kacagva fogadja majd a vízből kilépőt: „Hahaha!
13221 7      |                 Muskatlinek! Hát hogy tetszett a hideg fürdő?”.~Ki fogja
13222 7      |                 egymást ők ketten.~Amint aztán a harmadik perc is elkövetkezik,
13223 7      |                     perc is elkövetkezik, s az a rendkívüli nő még akkor
13224 7      |              szükségesnek, hogy fölvesse magát a víz színére, újra lélegzetet
13225 7      |                      az Isten levegőjéből; még a harmadik percet is ki tudja
13226 7      |                       percet is ki tudja húzni a víz alatt, pedig nem kényszeríti
13227 7      |                    kényszeríti rá senki, akkor a düh fölforralja Kornél egész
13228 7      |                      szívós fűzfavesszőt onnan a rekettyésből. Beszéljen
13229 7      |                       vele. Amint ki fog lépni a partra, azon vizesen, testhez
13230 7      |                   keresztben, hosszában; ezzel a fűzfasuhogóval, végig a
13231 7      |                        a fűzfasuhogóval, végig a hosszú úton, aztán ki a
13232 7      |                        a hosszú úton, aztán ki a kerítésen kívül, amíg a
13233 7      |                        a kerítésen kívül, amíg a fűzfavessző el nem nyüvik
13234 7      |               fűzfavessző el nem nyüvik rajta!~A harmadik perc vége felé
13235 7      |                      perc vége felé megtalálta a vízitündér, amit keresett.
13236 7      |                     vízitündér, amit keresett. A fölvillanó öröm az arcán
13237 7      |                        Aztán lefelé fordította a fáklyát, s beledugta az
13238 7      |                     azt. Perc múlva ismét fönn a víz színén lebegett tündéri
13239 7      |                         félkebléig kiemelkedve a tó tükréből. A hold egészen
13240 7      |                     kiemelkedve a tó tükréből. A hold egészen szembevilágította
13241 7      |                      egy igazi sellő.~Kikapott a partra. Ott megállt, arcát
13242 7      |                        ismét koronába csavarta a fején.~Még egyszer olyan
13243 7      |                      akkor … valaha …~És ennél a látványnál az jutott eszébe
13244 7      |                      elé boruljon, és átölelje a térdeit: „Imádlak! Istennőm
13245 7      |                  leszek még bolondod, csakhogy a tied maradhassak!”.~Hanem
13246 7      |                     maradhassak!”.~Hanem amint a haját fölcsavarta a fejére
13247 7      |                      amint a haját fölcsavarta a fejére a szép nereida, az
13248 7      |                     haját fölcsavarta a fejére a szép nereida, az első mozdulatja
13249 7      |                       mozdulatja az volt, hogy a megtalált gyűrűt, amit az
13250 7      |                      amit az ujjára fölhúzott, a tele hold világa felé fordítva,
13251 7      |                       Meglátta, hogy az nem az a gyűrű; nincs rajta címer!
13252 7      |                        szétcsapott maga előtt.~A bosszúálló valkür ábrándképe
13253 7      |                    ádáz, mikor fehér paripáját a holtak mezején korbácsolva
13254 7      |              korbácsolva száguldtatja végig.~– A bolond! – ordíta, két öklével
13255 7      |                       ordíta, két öklével ütve a halántékait. – A bolond!~
13256 7      |                  öklével ütve a halántékait. – A bolond!~S oly szívdermesztő
13257 7      |                       S oly szívdermesztő volt a tekintete, hogy a vadászgóréban
13258 7      |           szívdermesztő volt a tekintete, hogy a vadászgóréban leskelődőnek
13259 7      |                         minden élő eszme, csak a néma elzsibbadás vett minden
13260 7      |                   tekintetet vet maga körül.~– A bolond! – ordíta az még
13261 7      |                    hangon. S azzal nekikezdett a futásnak. Félmeztelen, még
13262 7      |                     futásnak. Félmeztelen, még a burnuszát is ott feledve,
13263 7      |                     mint valamikor ősdruszája, a férfiölő Atalanta, a kastély
13264 7      |               ősdruszája, a férfiölő Atalanta, a kastély felé.~Jól jártál
13265 7      |                      mármost fuss innen, ahogy a lábaid bírnak!~
13266 8      |                 birtokát, olyan egyedül maradt a világban, mint aki a hajótörésből
13267 8      |                    maradt a világban, mint aki a hajótörésből úszott ki egy
13268 8      |                 sejtette, hogy mi történhetett a kastélyban, elmondogatott
13269 8      |                     egyet-mást, amit megtudott a báró elszökött fia felől,
13270 8      |                      bánnak vele. Azt gondolta a szatócs, hogy ezzel majd
13271 8      |                       ezzel majd kedvet csinál a bárónak, hogy ő is odamenjen
13272 8      |                   bárónak, hogy ő is odamenjen a nagybátyjához, ami a legokosabb
13273 8      |                 odamenjen a nagybátyjához, ami a legokosabb elhatározás lett
13274 8      |                   ellenkező hatást idézte elő. A báró csak hallgatta csendesen,
13275 8      |               felfogott magzatjának, akár csak a saját gyermekük volna. A
13276 8      |                       a saját gyermekük volna. A fiú egész nap a könyveket
13277 8      |               gyermekük volna. A fiú egész nap a könyveket bújja, tanul,
13278 8      |                közbekiáltott aztán:~– Úgy kell a gazembernek!~Mert Kornél
13279 8      |                        gonosztevőre nézve, aki a bölcsőtől elkezdve tizennégy
13280 8      |                      házban.~Aztán valami főtt a fejében. – Egy saját eszme. –
13281 8      |                       volt szerelmesedve, mint a majom a fiába. Őrizte, féltette,
13282 8      |                    szerelmesedve, mint a majom a fiába. Őrizte, féltette,
13283 8      |                   féltette, nehogy kiszaladjon a száján. Sejtette jól, hogy
13284 8      |              embervallató szemei kicsalnák azt a rejtekhelyeiből. – Egyre
13285 8      |                   rejtekhelyeiből. – Egyre azt a tervet komponálta, illusztrálta,
13286 8      |                     Ezt már nem hagyja kiverni a fejéből.~Az egylovas szekér
13287 8      |                  barázdol kacskaringós útjában a kátyúkkal elállt úton végig
13288 8      |                    kátyúkkal elállt úton végig a bolondságokat kikeltő telehold
13289 8      |                telehold fényénél.~            ~A pozsonyi bezárt ház halottja
13290 8      |                        reggeli sétáját végezte a kertben.~Ez a kert nem tudja
13291 8      |                  sétáját végezte a kertben.~Ez a kert nem tudja azt, hogy
13292 8      |                    kert nem tudja azt, hogy mi a tavasz. Az ő virágai nem
13293 8      |                        ő virágai nem bújnak ki a napsugártól a föld alól,
13294 8      |                        bújnak ki a napsugártól a föld alól, az ő fái nem
13295 8      |                hajtanak új levelet, nagyon jók a régiek is, tartják a színüket.~
13296 8      |                       jók a régiek is, tartják a színüket.~Csak azok a kis
13297 8      |                  tartják a színüket.~Csak azok a kis vörösfekete, tarka bogarak,
13298 8      |                       kora tavasszal előjönnek a föld alól, merészkednek
13299 8      |                      kezdődik egy új évforduló a világban. Jaj nekik, ha
13300 8      |                        világban. Jaj nekik, ha a sétáló halott útjába kerülnek!~
13301 8      |                       útjába kerülnek!~Odabenn a szobáiban ugyanaz a világ
13302 8      |                    Odabenn a szobáiban ugyanaz a világ van, ami lenni szokott,
13303 8      |                     emberhangtalan méla csend, a gépmadár szomorú negyedórai
13304 8      |                 asztalon, felbontatlan levelek a másikon.~A halottnak van
13305 8      |                felbontatlan levelek a másikon.~A halottnak van foglalatossága,
13306 8      |             gyökkeresés, mértani ábrák! Megölő a fantáziának és a poézisnak.
13307 8      |                        Megölő a fantáziának és a poézisnak. Ez az ő mindennapi
13308 8      |                   belőle, akár egy professzor. A számtan, a mértan a gondolatok
13309 8      |                     egy professzor. A számtan, a mértan a gondolatok jegec
13310 8      |                professzor. A számtan, a mértan a gondolatok jegec világa. –
13311 8      |             különbséget. Nyáron nincs melegebb a szobáiban, mint télen, s
13312 8      |                       szobáiban, mint télen, s a kandallóban mindig ég a
13313 8      |                        a kandallóban mindig ég a tűz; egy kombinált széntartó
13314 8      |                 gépezetével félóránkint ráönti a szenet az izzó parázsra,
13315 8      |                  szokták egypár órára kioltani a tüzet a kandallókban; ilyenkor
13316 8      |                  egypár órára kioltani a tüzet a kandallókban; ilyenkor a
13317 8      |                       a kandallókban; ilyenkor a füstfaragó járja sorba a
13318 8      |                       a füstfaragó járja sorba a kürtőket, a kormot letisztítani.~
13319 8      |                        járja sorba a kürtőket, a kormot letisztítani.~Ennek
13320 8      |                     kormot letisztítani.~Ennek a kaparása, söprése az egyetlen
13321 8      |                    egyetlen profánus hang, ami a szobákba lehatol.~Az érdekes
13322 8      |                       érdekes halott ugyan ezt a hangot sem hallja vagy nem
13323 8      |                     130) + (234) (130)~S ennek a megészlelésétől függ annak
13324 8      |                     megészlelésétől függ annak a kérdésnek az eldöntése,
13325 8      |                         mikor megszólal valaki a háta mögött, s jó reggelt
13326 8      |                     elbámul, ki beszél idelenn a halottak országában. Azután
13327 8      |                  bejönni.~– Végtére megretten; a hívatlan látogató, az a
13328 8      |                        a hívatlan látogató, az a bizonyos fekete alak, akivel
13329 8      |                    alak, akivel Mikulás napján a gyermekeket szokták ijesztgetni;
13330 8      |               gyermekeket szokták ijesztgetni; a kéményseprő.~Ajka nyitva
13331 8      |                kéményseprő.~Ajka nyitva maradt a zsibbasztó rémülettől.~–
13332 8      |                          suttogja tompa hangon a fekete, szurtos alak, tiltó
13333 8      |                        Hiszen úgysem kiált az, a halottak nagyon csendesen
13334 8      |                           Mit akar ön? – kérdi a hölgy, hidegvért színlelve. –
13335 8      |                    erőszakoskodnia. Itt vannak a wertheimszekrényem kulcsai.
13336 8      |          wertheimszekrényem kulcsai. Abban áll a készpénzem. Nyissa föl; –
13337 8      |                  ezüstben talál ott, elviheti. A takarékpénztári könyveket
13338 8      |                     bajba keveri magát. Tessék a kulcscsomag.~A grófnő elég
13339 8      |                   magát. Tessék a kulcscsomag.~A grófnő elég nyugodt hangon
13340 8      |                      Gondolt ő arra, mikor ezt a házat örök temetőjeül berendezte,
13341 8      |                      minthogy cselédet nem tűr a közelében, senki sem fogja
13342 8      |                        alkotott fülkét, aminek a hátulját a wertheimszekrény
13343 8      |                      fülkét, aminek a hátulját a wertheimszekrény képezte.
13344 8      |                     képezte. Mikor aztán ennek a szekrénynek a belső trezorajtaját
13345 8      |                      aztán ennek a szekrénynek a belső trezorajtaját felnyitotta
13346 8      |                     lebocsátott egy csapóajtót a fülke elé, s a benn levő
13347 8      |                      csapóajtót a fülke elé, s a benn levő a vaskalitkában
13348 8      |                       fülke elé, s a benn levő a vaskalitkában meg volt fogva,
13349 8      |            szándékozott beküldeni Pálma grófnő a kellemetlen látogatót.~Hanem
13350 8      |                   kellemetlen látogatót.~Hanem a kéményseprő nem vette el
13351 8      |                  kéményseprő nem vette el tőle a kulcsokat. Ahelyett megragadta
13352 8      |                 kulcsokat. Ahelyett megragadta a grófnő kezét, s azt dörmögé
13353 8      |                    grófnő kezét, s azt dörmögé a fülébe:~– Én vagyok Opatovszky
13354 8      |                     Pálma grófnő. Akkor, mikor a vőlegénye azt mondta neki:
13355 8      |               leugrassak lovastól együtt innen a meredek bástyafokról? Most
13356 8      |                     álarccal sétálni az utcán.~A helyzet semmit sem javult
13357 8      |                         hogy Pálma kiszabadítá a kezét a férfi markából,
13358 8      |                      Pálma kiszabadítá a kezét a férfi markából, mert arra
13359 8      |                     elé, s most aztán átölelte a térdeit, s úgy tekintett
13360 8      |                      kezei közt, – akire nézve a legszelídebb mentség az,
13361 8      |                     oroszlán, s ő nem tartozik a bárányok fajához. Neki is
13362 8      |                hidegvére. Ha viaskodásra kerül a sor, Rozgonyi Cicelle unokája
13363 8      |                       zajjal fog végződni, ami a külvilágba kihat, akkor
13364 8      |                       Nem lehet játszani többé a halott szerepét. Embereket
13365 8      |                     megvallani, hogy él, és mi a neve, és a jövendőre nézve
13366 8      |                      hogy él, és mi a neve, és a jövendőre nézve lemondani
13367 8      |                      jövendőre nézve lemondani a magányról, társalgót, cselédet
13368 8      |                     eddig egy ölebet sem akart a szobájában tartani. Neki
13369 8      |                       tartani. Neki is megvolt a maga boldogsága, azt féltette,
13370 8      |                    hogy sírjából kiráncigálják a napvilágra. Ezt a sírboltot
13371 8      |                kiráncigálják a napvilágra. Ezt a sírboltot féltette!~Az volt
13372 8      |                    ugyanazon az úton hagyja el a szobáját, amelyen észrevétlenül
13373 8      |                       látogatásának okát.~Erre a nyugodt hangra egyszerre
13374 8      |                     embert; én megvesztegettem a kéményseprőt, hogy adja
13375 8      |                         hogy adja át egy órára a páncélját, s e lovagkosztümben
13376 8      |                      dobat ki? Nem karmolja ki a szememet?~E kérdés után
13377 8      |                   Kornél hevesen csókolt kezet a grófnőnek, fekete foltot
13378 8      |                grófnőnek, fekete foltot hagyva a fehér bársonyon a kormos
13379 8      |                       hagyva a fehér bársonyon a kormos orra hegyével, és
13380 8      |                     Pálma nem törülte le onnan a koromcsóknyomot.~– Üljön
13381 8      |            koromcsóknyomot.~– Üljön le ön. Ide a karszékbe.~– Haha! Ez a
13382 8      |                        a karszékbe.~– Haha! Ez a kormos irhabőr sem ült még
13383 8      |                    szólt nevetve Kornél, amint a kínált helyre levetette
13384 8      |                   foglalt vele helyet szemközt a pamlagon.~– Tehát lépjünk
13385 8      |                   grófnő! Ugyebár akörül forog a kérdés, hogy vajon az én
13386 8      |                    egyéniség?~– S ezt itt ezen a helyen akarja ön megtudni?~–
13387 8      |                       ön megtudni?~– Itt! Ezen a helyen. És ebben a jelmezben.
13388 8      |                        Ezen a helyen. És ebben a jelmezben. De nemcsak magam
13389 8      |                 Opatovszky megtalálta valahára a jobbik eszét!”. Ilyesmit
13390 8      |                 szolgálhatok én médiumul ennek a kényes kérdésnek az eldöntésére?~–
13391 8      |                  jegyesem volt.~– Ismertem azt a hölgyet. Úgy tudom, hogy
13392 8      |                    tudom azt, hiszen én voltam a gyilkosa! Oh, mennyi lelkimardosást
13393 8      |                       én keblembe láthatna! Ez a fehér arc üldözött éjjeli
13394 8      |              megfordított bókot talált mondani a grófnőnek. Azért is abbahagyta
13395 8      |                        Azért is abbahagyta azt a fáradságot, hogy elérzékenyülése
13396 8      |                      jobban elmázolja az arcán a kormot, s fordított a beszéd
13397 8      |                    arcán a kormot, s fordított a beszéd hangulatán, hízelkedésre
13398 8      |                        kezdett hátrább húzódni a nyugtalanító ömledezés elől.
13399 8      |                   nyugtalanító ömledezés elől. A rávillogó szemekben bizonyos
13400 8      |              ballépésemért, grófnő, higgye el. A purgatórium valóságos Mahomed
13401 8      |                       No, ugyebár, nem szükség a nevét kimondanom ön előtt,
13402 8      |                       grófnő?~Pálma összehúzta a szemöldeit, s néma fejbólintással
13403 8      |                       ért belőle valamit.~– Ez a nemes lelkű férfi mindenkor
13404 8      |                keresztül az az ember, aki önt, a gyémántot felcserélte –
13405 8      |                        kifejezéseket használ – a felesége iránt.~– Feleségem?
13406 8      |                      Hát azt hiszi ön, hogy az a bizonyos némber Donna Atalanta
13407 8      |                       ám! Egy cseh muzsikusnak a leánya, mamzell Muskatlinek
13408 8      |                     vagy nem tudom én, hogy mi a keresztneve. Engem lúddá
13409 8      |                     név alatt produkálta magát a cirkuszban, s három percig
13410 8      |            lélegzetvétel nélkül egy üvegkádban a publikum előtt. S ezt én
13411 8      |                         mikor még nem kerültem a hálójukba!). De én magam
13412 8      |                       hálójukba!). De én magam a saját szemeimmel is meggyőződtem
13413 8      |                  mondom én az egész történetet a grófnőnek. De hogy is kezdjek
13414 8      |                      kezdjek hozzá? Úgy? Igen. A feleségem, azaz hogy nem
13415 8      |                       feleségem, azaz hogy nem a feleségem, hanem egy kalandornő,
13416 8      |                         mert tudom, hogy ezzel a grófnő szemérmetes kedélyét
13417 8      |                         akiknek az egyike fiú, a másika leány; de akik azért
13418 8      |                    eltévesztett nevelés okozta a vásottságot.~Kornél báró
13419 8      |                     már.~– Igen, igen. Ez volt a főok. Elhanyagolt nevelés.
13420 8      |                      Elhanyagolt nevelés. Hisz a grófnő nagyon jól van értesülve
13421 8      |                    elbámulva.~– Stt! Ez titok. A mi közös titkunk. Ön egy
13422 8      |               jellemvonása. Ön nagyobb szellem a zsidók Jehovájánal. Ön nem
13423 8      |                megbüntetem az apák álnokságait a fiakban, ön az apa bűneiért
13424 8      |                        Ha valaha imádtam volna a Jehovát, most detronizálnám,
13425 8      |                  detronizálnám, s önt ültetném a helyébe.~Pálma egyik ellentétes
13426 8      |                    ellentétes kedélyállapotból a másikba esett. Ez az ember
13427 8      |                   mamzell! – Be akart csukatni a bolondokházába. Elhiszi
13428 8      |                   elismervényt, pecsételjem le a gyűrűmmel, ami nélkül az
13429 8      |                       az esetre, ha én egyszer a bolondokházába kívánok saját
13430 8      |                megpecsételje, s maga odamenjen a Lunatic-Asyl kapujára bezörgetni: „
13431 8      |                     magamat csukatni”. Hol itt a logika, hol itt a pszichológia?~
13432 8      |                      Hol itt a logika, hol itt a pszichológia?~Pálma valóban
13433 8      |                        hajszálon múlt, hogy az a furfangos némber be nem
13434 8      |                       némber be nem font ezzel a cselszövénnyel. Az írást
13435 8      |                    elkészítettem. De nem adtam a kezébe. Itt van a zsebemben.
13436 8      |                        adtam a kezébe. Itt van a zsebemben. El tudja ön olvasni
13437 8      |                       ahogy egykor önhöz írtam a leveleket, hajh, azok boldog
13438 8      |                    olvassa el.~Kornél előhúzta a sokrét összehajtott iratot
13439 8      |                     sokrét összehajtott iratot a kéményseprő-bőrpáncél kebeléből.
13440 8      |                   Pedig ez az egész rejtélynek a kulcsa. Hallotta bizonyosan
13441 8      |                    kulcsa. Hallotta bizonyosan a grófnő az illavai fegyencek
13442 8      |                        monsieur Cousin elvágta a saját nyakát?~– Nem tudok
13443 8      |                        Nem tudok semmiről, ami a világban történik.~– De
13444 8      |                       Illavay.~Pálma fölugrott a helyéről, s indulatosan
13445 8      |                       kiálta föl:~– Kérem, ezt a nevet ne mondja ki többet
13446 8      |                     azért, hogy ő volt az, aki a haramiákat a nép segítségével
13447 8      |                      volt az, aki a haramiákat a nép segítségével leverte.~–
13448 8      |                     lehet zavarni egy halottat a nyugalmából, ez az a szó,
13449 8      |                  halottat a nyugalmából, ez az a szó, hogy az, akit elvesztett,
13450 8      |                    elvesztett, most is ugyanaz a mesebeli hős, aki egykor
13451 8      |                     hős, aki egykor volt, hogy a jelenet, melyben őt, mint
13452 8      |                       amitől ököllel kell ütni a koporsófödelet belülről!~–
13453 8      |               mivelhogy akkor történt az, hogy a nép, amely a rablók leverésére
13454 8      |                  történt az, hogy a nép, amely a rablók leverésére sietett,
13455 8      |                   Olaszországból hozták ide be a hegyek közé. És azután rám
13456 8      |                     hogy én hozattam be azokat a fegyvereket. Pedig becsületemre
13457 8      |                       nagyon. Mert az embernek a nyaka körül jár a hurok.
13458 8      |                     embernek a nyaka körül jár a hurok. Hadd mondjam el tovább,
13459 8      |                        grófnő; kérem, üljön le a helyére. Volt nekem egy
13460 8      |                 emlékemben.~– Nagyon jól tette a grófnő. Felejtse is el.
13461 8      |                        megkaphatom még egyszer a világban, úgy lelövöm, mint
13462 8      |                    világban, úgy lelövöm, mint a tököt. Sok bajból kihúzott
13463 8      |                     tököt. Sok bajból kihúzott a derék ember, ezúttal is
13464 8      |                köszönhetem, hogy kiszabadított a legnagyobb csávából, hanem
13465 8      |                      azért mégis lelövöm, mint a varjút, ahol megkapom. Mert
13466 8      |                        fogom őt ölni! Esküszöm a poklok minden ördögére,
13467 8      |                        hogy meg fogom őt ölni!~A kormos arc egészen megelevenült
13468 8      |                         Pálma grófnőnek elmúlt a nevető kedve, amint a vérben
13469 8      |                   elmúlt a nevető kedve, amint a vérben forgó szemekre tekintett.~
13470 8      |                  esküdött volna! Éppen azokban a fatális napokban hozta meg
13471 8      |                  napokban hozta meg Koczur azt a bizonyos ötezer forintot,
13472 8      |                        ötezer forintot, aminek a provenienciáját a grófnő
13473 8      |                       aminek a provenienciáját a grófnő legjobban fogja tudni.~–
13474 8      |                     fogja tudni.~– Én? – szólt a grófnő elbámulva, s a fejét
13475 8      |                    szólt a grófnő elbámulva, s a fejét rázta tagadólag.~–
13476 8      |                      No! Grófnő! Most már vége a titkolózásnak! Én ismerem
13477 8      |                       van szó. Vagy azt akarja a grófnő tán, hogy engem a
13478 8      |                       a grófnő tán, hogy engem a vesztőhelyre vigyenek? Vagy
13479 8      |                  esetben tíz esztendeig toljam a talyigát Olmützben? Ezt
13480 8      |                       Olmützben? Ezt akarja-e?~A grófnő megijedt.~– Dehogy
13481 8      |                     ismerje el, hogy tudja jól a provenienciáját annak az
13482 8      |                     annak az ötezer forintnak.~A grófnő kénytelen volt ráhagyni,
13483 8      |                     megengedi.~– Hogy megtudja a minisztérium, megtudja a
13484 8      |                       a minisztérium, megtudja a császár, megtudja még az
13485 8      |                    megtudja még az auditor is!~A grófnő el nem tudta gondolni,
13486 8      |                   lehet az, aminek megtudására a fent elősorolt hatalmasságok
13487 8      |              kíváncsiak; de csak belenyugodott a különös kívánságba.~Erre
13488 8      |                       mosolygásra fintorult el a látogató kormos ábrázata.~–
13489 8      |                      nyújtsa nekem legelébb is a kezét, grófnő, hadd csókoljam
13490 8      |                       meg azt. Nyújtsa, kérem, a kezét! Mert azért jöttem
13491 8      |                       Rá kellett szánnia magát a vállalatra.~Kornél egészen
13492 8      |                    egészen ráfektette az arcát a nyújtott kézre.~– Így, ni!
13493 8      |                       kézre.~– Így, ni! Oh, ez a gyöngéd kezecske volt az
13494 8      |                        börtönöm mélyéből. – Ez a kéz még engem boldoggá is
13495 8      |                       megint kezét.~– És lássa a grófnő, ezek a semmirekellők
13496 8      |                        És lássa a grófnő, ezek a semmirekellők mégis azt
13497 8      |                   összeget Garibalditól kaptam a fölkelés organizálására.
13498 8      |                        organizálására. S mikor a puccsnak vége volt, az embereket
13499 8      |                      olvassa el még egy kicsit a grófnő azt az írást. Nem
13500 8      |                       rettenetes ez? – Az volt a szerencsém, hogy a gyűrűt