Part,  Chapter

  1 2 |         várja négylovas hintó, mely őt még ma délre átröpítse az
  2 2 |          vissza, mint amilyennel az őt szembe nézi: nem, ez egy
  3 4 |          lehet katona! Nem tudta ön őt lebeszélni?~– Eleget beszéltem
  4 5 |    eligazítanom.~– Akkor nem ismeri őt. Amint hogy nagyon kevesen
  5 6 |           gróf akárhogyan – sürgeté őt Illavay –, mert nekem még
  6 6 |             leányával; maga sietett őt a szobájában fölkeresni.~–
  7 6 | szemrehányólag.~– Te magad hívattad őt ide.~– De nem azért, hogy
  8 6 |              félt, hogy megtaláljuk őt itt mérgezni. Kezébe adtad
  9 7 |             ne szökjék, visszaviszi őt a táborba, az őrnagy úrnak
 10 8 |          Napóleonon is – vigasztalá őt Illavay. – Mégis jó, hogy
 11 9 |     rettegve, hogy hátha el találja őt árulni. Le sem feküdt; hanem
 12 9 |            mondása.~És ezért kezdte őt nagyon tisztelni Illavay.~
 13 10|             az előbbi: az a nő, aki őt világra hozta. Akkor született
 14 12|          úrfi. Most aztán keresheti őt, akár egy tűt a szalmakazalban.~
 15 12|   kedvfelderítésre. Illavay kihúzta őt a helyéből, s kényszeríté
 16 12|            ezért legfeljebb ki kell őt nevetni.~– Az ám; ha csak
 17 12|          valami barátruhát, s abban őt segíti megszökni az ellenség
 18 12|           lélek, hogy minek engedte őt erre az útra jönni. Rá kellett
 19 13|          pályafutása alatt szerezte őt, francia volt; monsieur
 20 13|        kedvét, folyvást ijesztgetve őt a rémhírekkel, hogy az erdők
 21 13|          gróf, s Cousin úr segített őt e véleményében megerősíteni.
 22 13|            a szemeivel úgy le tudja őt írni, mintha beszélne, s
 23 13|       várudvarra. Azok is meglátták őt ott állani, s hatalmas „
 24 13|          volt felőle, hogy itt kell őt találnia ma, a tegnapi levél
 25 13|     engedett tenni, mint amennyivel őt egy jobbágya itt e helyen
 26 14|             álom volt? Nem láttam-e őt itt – és ott – és amott –
 27 14|         lenni! Hát „mi” jogosította őt fel erre?~Illavay homlokára
 28 14|            vele? Csakugyan szeretik őt itt? Hitvesi hűséggel, hajadoni
 29 14|           torztükör nem gúnyolhatta őt többé saját arca előtt: –
 30 14|            hozzá: széttaszigálta az őt fogva tartó parasztokat.~–
 31 15|             Hallal, rákkal el lehet őt kergetni az asztaltól. Ellenben
 32 15|           egyetlen gyermekén.~Nehéz őt megnyerni; de nehéz elveszíteni.~
 33 15|             magában: ebből ki lehet őt gyógyítani. Készen volt
 34 16|         hogy volt meglepetve, mikor őt meglátta, abban a gyöngeviolaszínű
 35 16|   üdvözletemet a grófnak; nem fogom őt munkájában háborgatni; a
 36 16|         mást, csak a dicsfényt, ami őt körülveszi. Ez eltakar előlem
 37 16|    pörölyütése. Esténkint felhúzták őt a mélyből, az Isten világát
 38 16|         beszélni. Ilyenkor meglátja őt az erkély ablakából a várúr
 39 16|     könyörög apjának, hogy bocsássa őt szabadon, könyörög a sziklának,
 40 16|          vissza?~Ferenc visszatartá őt kezénél fogva.~– Vigyázzon,
 41 16|    Ferencnek figyelmeztetni kellett őt rá, hogy ideje lesz a visszatérésre
 42 17|         veszély lehet az, ami ellen őt Pálma megvédheti! Ok nélkül
 43 17|     diadalmas hős elé, meginvitálva őt Gargóvárra.~Gorombolyi azt
 44 17|          fel, ahol a plébános fogja őt üdvözölni, becsületes tótországi
 45 17|        veszpilló latin ódával fogja őt megtisztelni. Sőt a gróf
 46 17|            kalappal a fején üdvözli őt a vár ura? Az utóbbiban
 47 17|         kövezetre, hogy úgy kellett őt fölvinni a szobájába; nem
 48 17|              mind” nagyon szeretjük őt. Sajnálni fogja nagyon,
 49 17|          ahogy nekem van szerencsém őt ismerni – mondá a gróf.~–
 50 17|            praxis. Csak fel kellett őt fedeznünk, hogy az értékét
 51 17|          plébános magasabbra emelte őt a poharával; mert az már
 52 17|          tudnom, hogy mi az, amivel őt meg akarják bízni? – Ehhez
 53 17|           világolt. Ott bizonyosan „őt” magasztalták; azok a megérdemlett
 54 17|        másik küldött, aki fel fogja őt személyesen keresni, s átadja
 55 17|        lopni át belé. – De nem adom őt oda ezeknek a vérszomjazó
 56 17|        felállt a lábára, s odavitte őt magával a rejtett faliszekrényhez;
 57 18|           hallatva. Pálma megelőzte őt az ajtónál, s megragadta
 58 18|            a vállára téve, kivezeté őt a játszóterembe: ott kemény
 59 18|            szekrénykéből, s engedje őt azzal futni, futni az óvilágon,
 60 18|               s akkor aztán engedje őt elégni szépen, mint a meggyújtott
 61 18|           kikacagja. Szerette volna őt megölelni a búcsúvételkor,
 62 18|            a gonosztevő, nehéz volt őt „el” is fogni. Nagyon jól
 63 19|             gazda előtt megállt, az őt az összetartozók között
 64 19|             jutni?~S azzal odadobta őt a karszékbe vissza, hogy
 65 20|           okos asszony kezében, aki őt újjá alakítandja. De erre
 66 20|         Micsoda? Még meg is akarják őt házasítani? Hát volna a
 67 20|        dájélakba belevonja: nevezve őt minden megszólításnál valami
 68 20|        grófnőhöz: magyarul szólítva őt meg.~– Rossz időben jöttem
 69 20|       kanonizálták, s ennek folytán őt kinevezték Felső-Magyarország
 70 20|          Pálmának attól félni, hogy őt a haditörvényszék elé állítják.
 71 20|   félthetnéd, ha magadban futnál, s őt elhagynod kellene. – Magad
 72 20|            seregéből mindaz, amivel őt néhanapján világgá lehetett
 73 20|         nyitott redőnyök mögül nézi őt valaki; és nem tud megválni
 74 20|             a szobájából, s követte őt a sötétben. A kastély udvaráról
 75 20|          előtte, hogy miért hagyták őt magát ébren? Azért, hogy
 76 20|            védheti, akkor meg fogja őt ölni.~Sietett. Az a moraj
 77 20|              én mindjárt megtagadom őt, és rád eresztem Zsiborák
 78 21|     közhírré leendő bűnperből, hogy őt minő veszélyből szabadítá
 79 21|          Bosszantá, hogy a kalandor őt Belzázárnak nevezi leveleiben.
 80 21|      félelmet; tudja, hogy az képes őt megvédeni, s ezt az embert
 81 21|                igen nagyon meg kell őt csalnia.~Mikor Illavay mindent
 82 21|         Ferdinánd gróf kezébe való. Őt nem nevelték bandériumvezető
 83 23|            hogy mindenütt ott fogja őt találni, ahol szükség lesz
 84 23|         akárhogyan mutatja is, hogy őt olybá tudja venni, mintha
 85 24|          mindazt kigondolta, amivel őt elűzheti magától.~Űzni akarta
 86 24|          takar.” Ferenc nem értette őt meg: különben nem találta
 87 24|           inzultálja azt a nőt, aki őt szerette, aki őt még most
 88 24|           nőt, aki őt szerette, aki őt még most is szereti, azzal,
 89 24|            hajlik. Az a szó, amivel őt az Opatovszky név becsületére
 90 24|            hogy már van szerencséje őt nagyon jól ismerhetni. Megdicsérte
 91 24|          azzal az emberrel így, aki őt a gyehennától szabadította
 92 24|             egyedül. Sokáig kísérte őt a szemeivel. Egészen elfeledé,
 93 24|             csak, grófnő – rezzenté őt fel merengéséből Kornél –,
 94 24|         mátkaugró?~Pálma odavezette őt az északi ablaknyíláshoz,
 95 24|        Diadém úr fogta el.~– Hagyja őt! – súgá Koczur a gróf fülébe. –
 96 24|             gróf fülébe. – Eresszék őt. Ismerem én jól a természetét.
 97 24|    kiáltozott utána, hogy megszokta őt minden bajban segítségül
 98 24|             jól össze kellett volna őt szidni. Vagy jót verni rajta,
 99 24|           maga testével.~Úgy hozták őt a vállaikra emelve, mint
100 25|           Egész tüntetéssel becézte őt a társaság előtt, anélkül,
101 25|    hozzáküldött rendőrrel, midőn az őt jobb magaviseletre inteni
102 25|           bokában, s azzal odadobta őt mindenestül a fövényre,
103 25|              hogy el lehetett volna őt így nézni, mint szinésznőt.
104 25|           egy más valakinek, akinek őt még meg kell találni. Ön
105 26|   folytatott. Ügyfelei értesítették őt unokaöccse bécsi kalandjairól,
106 26|       levelet írjon, figyelmeztetve őt a nagy veszélyre, ami családját
107 26|      foglalja el magát! S ez sérti „őt”? Nem írtál neki vissza,
108 26|              No, ezzel szépen fogom őt majd bosszantani.~– Azt
109 26|            s kidobassa az inasaival őt, egész kiskirályságával
110 26|          maga gyanús embereit, mint őt ezek.~Az is nagy befolyással
111 26|           Egyszer a hidalgónak kell őt félrerántani, hogy a bika
112 26|     legyőzött vadállat így hordozza őt körül minden páholy előtt,
113 26|             után. Kornél alig tudta őt levezetni az előcsarnokig,
114 26|        hintóval. Aztán felsegítette őt a hintóba, nagynénjével
115 26|            műve.~S azzal behurcolta őt Atalanta szobájába.~Ott
116 26|        Gyilkos gonosztevő! – szidta őt a hidalgó. – Oda családom
117 26|     megragadja a karját, s kirántja őt a szobából.~– Nem oda, uram!
118 27|        tudatnunk, hogy mi dobtuk el őt, nem ő minket! A tegnapi
119 27|          félre. Én komolyan kívánom őt vissza. Én kérem meg őt,
120 27|             őt vissza. Én kérem meg őt, nem te. Magam írnék neki,
121 27|           Istenre, hogy azért hívom őt magamhoz, mert végtelenül
122 27|             a hiú ábrándról, amiért őt tőled elszakítottam. Nem
123 27|             birtokomat, s megteszem őt a saját gondnokommá. De
124 27|        Vádolj, nem bánom, csak hozd őt vissza. Legyetek aztán velem
125 27|            ismét azt a kezet, amely őt oly bántóan, oly csúfosan
126 27|  keresztüljöttél Dolnaváron. Láttad őt?~Gorombolyi nagy szemeket
127 27|             rózsával. Itt tanította őt ezen az asztalon sakkozni. „
128 27|      játszik egymagában. Odaképzeli őt a másiknak, s hagyja nyerni.~
129 27|            Valld meg, te avattad be őt az otthonos titkaimba.~A
130 28|         igazi férfi a világon, s az őt szerette igazán!~Nem volt
131 28|      egyszer meghalni.~Végigvezetik őt a műhelyen, a sütő-, főzőkonyhákon,
132 28|         fátyol miatt az nem ismerte őt meg.~Valami veszedelmes
133 28|             az éjszakán, amelyen én őt eltaszítottam, kicsúfoltam,
134 28|            kell Tehozzád, hogy hozd őt vissza, hogy a lábaihoz
135 28|          enyém volt. S én dobtam el őt.~Még az atyja is megszánta
136 28|           Még az atyja is megszánta őt. Odament hozzá, fölemelte.~–
137 28|            gyűlölni, megvetni fogom őt, ha hozzám visszatér. És
138 2 |         kifejezései által, amelyben őt a magas uraságok részesítették,
139 2 |           részesítették, biztosítva őt felőle, hogy mindaz, amit
140 2 |    kastélyba?~– Palotába! – igazítá őt helyre Czenczi baronesz.
141 2 |     mindjárt kétségbe! – vigasztalá őt Czenczi baronesz. – Gyere,
142 2 |           nevetéssel megakadályozva őt, hogy valamit mondjon.~–
143 3 |        fotográf reszkethetett, amíg őt levette! Ettől a két felfelé
144 3 |            s szaladt ki a folyosón, őt aztán Czenczi sem hagyta
145 3 |      magában ki nem kerül. Erre már őt okvetlenül a spiritusz familiáris
146 3 |           csizmái sárosak. Az pedig őt nem bántja. Majd feltisztítják
147 3 |      mindannyink számára.~– El kell őt távolítania magától minden
148 3 |       választása, mint vagy lerázni őt magáról végképpen, vagy
149 3 |              gazember! – szidalmazá őt a báró, nagyobb nyomatékkal
150 3 |             is még mindig tisztelem őt.~– Arra a halottnak ugyan
151 3 |            mást vehessek feleségül, őt meg elvethessem.~– Tudom
152 4 |         nagy biztatások közt hagyta őt magára.~A gyermek meg volt
153 4 |           kalandjaira. Miért akarná őt megcsalni az a Koczur? Mi
154 4 |           volna benne? Miért akarná őt ilyen nagyon megrémíteni?
155 4 |      megrémíteni? Miért keresné fel őt késő éjszaka, ha nem volna
156 4 |         volna a veszély valódi, ami őt fenyegeti? Becsukatni a
157 4 |            kitelik az apjától, hogy őt föladja. S a főispán nem
158 4 |           azok mind gyűlölnek, akik őt űzik, hajtják, az lesz az
159 4 |            lesz az az ember, akinek őt bizonyosan be kell fogadni.
160 4 |          Atalanta méltsám nem tette őt boldog apává.~– Mindent
161 4 |         valahol az a valaki, akivel őt kisgyermek kora óta folyvást
162 4 |           gyermek karjait, megrázta őt erőszakosan, s ijesztő arcával
163 4 |    újjászületni.~Azzal odalódította őt az íróasztalához, s annak
164 5 |     megtudta, s most az maga akarja őt feladni a főispánnak. Tudod,
165 6 |            48-ban, előbb nevezze ki őt a király, a hadügyminiszter
166 6 |          pap kezét, s az megdicséri őt ájtatos szolgálatáért, s
167 6 |              Ez a hivatása tartotta őt már hetek óta Illaván. Figyelemmel
168 6 |         pedig csendesen fordították őt, mint a kormánykereket,
169 6 |         kilépett a folyosóra. Amint őt meglátta a lármázó legénysereg,
170 6 |         maradjon hátrább, s engedje őt szólni a rabokhoz. Azzal
171 7 |          fel többet a földről, hogy őt megölje. Egy ideális emberrel
172 7 |            halottrablót, elkergetve őt onnan.~„Ő az enyim!”~ Hány
173 7 |          lehet. Korán reggel látták őt Koczurral a temetvényi vadaserdők
174 7 |            törnek, már ott találták őt összezúzva a temetvényi
175 7 |           Bizonyos, hogy úgy dobták őt le a bástyatorony magaslatáról.
176 7 |     vértörvényszék. Koczur kicsalta őt magával a romok közé, s
177 7 |          legokosabb lenne. Nem kell őt tovább reszkettetni.~– No,
178 7 |        bizalmasan suttogva jártatta őt magával végig a szobáján.~–
179 7 |      amilyen kegyelettel körülvette őt az egész nemzet ebben a
180 7 |           ezt előre, s készen várta őt két irattal, amiket íróasztala
181 7 |             s természetesen ellátva őt annyi pénzzel, amennyire
182 7 |           Odamentél, s visszahíttad őt az életre. Ő le hagyta magát
183 7 |             kedélyállapotja, amikor őt egy kasírozott oroszlánnal
184 7 |         kóknak. Atalantának kellett őt figyelmeztetni, hogy ne
185 7 |             kiugrás, s beráncigálta őt magával.~– Jöjj, kedvesem,
186 7 |        arról a veszedelemről, amibe őt most idehozták. Hátha az
187 7 |             írt a cimbora, leviheti őt magával a tó fenekére, s
188 7 |             hideg fürdő?”.~Ki fogja őt csúfolni, és el fogja beszélni
189 8 |           az az emberi hatalom, ami őt rábírhassa, hogy ezt elismerje,
190 8 |             hogy a jelenet, melyben őt, mint egy földfeletti tündérlovagot
191 8 |           barátom, Koczur. Tetszett őt ismerni.~– Nem jegyeztem
192 8 |      összeboronált! Ezért meg fogom őt ölni! Esküszöm a poklok
193 8 |            ördögére, hogy meg fogom őt ölni!~A kormos arc egészen
194 8 |      sírbolt ajtaját feltöröm, hogy őt az életnek újra visszaadjam.~
195 8 |             haragja, s eltaszította őt magától:~– Hallgasson ön,
196 8 |             halottnak az iránt, aki őt eltemette.~– Ön nemes szívű,
197 8 |    vagyonilag tönkrejutott, elvette őt a pénzéért”. Ezt nem szabad
198 8 |             fog ölni. Hiszen ismeri őt a grófnő. Herkulesekkel
199 10|        maguk nem kísértik meg, hogy őt felkeressék. Az ugyan hasztalan
200 10|            kevély lelkét; de amióta őt magát oly kegyelet nélkül